Időállapot: közlönyállapot (2001.X.25.)

2001. évi LXX. törvény

az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról * 

I. Fejezet

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon honosítható vagy egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - indokolt esetben - az egészségügyi hatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) meghatározott, a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló működési engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi szolgáltatásának helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló oklevél tényleges honosítása nem szükséges.”

2. § (1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

c) aki a kérelem benyújtásakor már esedékes, jogszabály által a szakképesítés szerinti bármely egészségügyi tevékenység feltételeként előírt, megfelelő továbbképzés és gyakorlati idő elvégzését, illetőleg letöltését, továbbá - a jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét és az irányadó, a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a megfelelő szakmai etikai ismeretekre vonatkozó vizsga sikeres letételét hitelt érdemlően nem igazolja,”

(2) Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

d) a nyelvismeretről kiállított oklevél száma, a kiállítás helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése;”

(3) Az Eütv. 112. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdések számozása (8)-(11) bekezdésekre módosul:

„(7) Honosított, illetve egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy - választása szerint hazai, a megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként alkalmazott - idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította.”

3. § Az Eütv. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(a Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja továbbá)

c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója.”

A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása

4. § A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Oktv.) 2. §-a (1) bekezdésének eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOK egyetértési jogot gyakorol)

„eb) az orvosok működési nyilvántartásba vétele nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;”

5. § (1) Az Oktv. 20. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Orvosi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja a MOK-nak.”

(2) Az Oktv. 20. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[MOK-tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt]

a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy az orvosok működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;”

A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény módosítása

6. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki tagja a Kamarának.”

(2) A Gyktv.16. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt]

a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy a gyógyszerészek működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;”

(3) A Gyktv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában meghatározott személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.”

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény módosítása

7. § A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek engedélyezhető, aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követően a Magyar Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén működő közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett (a továbbiakban: szakmai gyakorlat), feltéve, hogy gyógyszertár vezetésére jogosult, és hozzájárul a 34. § (2) bekezdésben szabályozott esetben hatósági vezető kirendeléséhez akkor is, ha a közforgalmú gyógyszertár saját tulajdonában álló ingatlanban működik.”

8. § A Gytv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő új (3)-(4) bekezdések lépnek:

„(3) Ha a személyi jog az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból szűnik meg, a személyi jog elnyerésére a 40. § rendelkezését kell alkalmazni, ha a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa és/vagy gyermeke - ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is - (a továbbiakban: leszármazó) megfelel a 17. §-ban foglalt feltételeknek.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a személyi jogra, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított negyvenöt napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be a személyi jog engedélyezésére jogosult OTH-hoz azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a személyi jog elnyerésére jogosult személyt.”

9. § (1) A Gytv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 23. § (1) bekezdés ab) pontjában szabályozott esetben - ha a 23. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók - a személyi jog korábbi jogosultjának túlélő házastársát és leszármazóit egyetemlegesen a személyi jog megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az OTH-hoz előterjesztett kérelemre hozzátartozói személyi jog illeti meg (a továbbiakban együtt: hozzátartozói személyi jog jogosultja). A hozzátartozói személyi jog előterjesztése érdekében az ÁNTSZ szükség esetén ügygondnok kirendelését kezdeményezi.”

(2) A Gytv. 24. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hozzátartozói személyi jog, gyógyszertár vezetésére jogosult személynek az OTH engedélyével átengedhető. Ha a hozzátartozói személyi jog egyidejűleg több személyt is megillet, az átengedéshez valamennyi jogosult beleegyezése szükséges. Az átengedésre tekintettel megszerzett hozzátartozói személyi jog jogosultját - a törvény alkalmazása szempontjából - egyebekben az átengedővel azonos jogok illetik meg.”

10. § A Gytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja

a) a túlélő házastárs vagy nagykorú leszármazó(k), a hozzátartozói személyi jog 45. § (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt évig,

b) a kiskorú leszármazó, a huszonnegyedik életéve betöltéséig,

c) több kiskorú leszármazó, a legfiatalabb kiskorú huszonnegyedik életéve betöltéséig

illeti meg a hozzátartozói személyi jog.

(2) A 24. életév betöltését követően, de legfeljebb a 35. életév betöltése napjáig megilleti a hozzátartozói személyi jog azt a jogosultat, aki gyógyszerész egyetemi hallgató, vagy gyógyszerész oklevéllel rendelkezik.”

11. § A Gytv. 27. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Gyógyszertár vezetésre az a gyógyszerész jogosult, aki]

d) a gyógyszerészek működési nyilvántartásába felvételt nyert.”

12. § A Gytv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, és az egyik beltagja

a) személyi jogot elnyert gyógyszerész, vagy

b) hozzátartozói személyi jog esetén felelős vezető vagy haszonbérlő.

A személyi jog jogosultja más közforgalmú gyógyszertár működtetésére létrehozandó betéti társaságnak nem lehet korlátlanul felelős tagja.

(2) Ha a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja működtetni, a társaságban annak megalakulásakor és működése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell hogy haladja az ötven százalékot, és a betéti társaság kültagja társasági szerződése (alapító okirata) alapján gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) A társasági szerződést a megalakuláskor az OTH-nak be kell mutatni, és a módosításokat be kell jelenteni a változást követő harminc napon belül.”

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

13. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás időtartama a törzskönyvi kérelem benyújtásától számított száznyolcvan nap, amely - egy ízben - a határidő lejártát megelőző harminc napon belül legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

(2) A Gyt. 7. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokban a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet benyújtó és képviselője - az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező iratok kivételével - betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A törzskönyvező hatóságon, a kérelmezőn, illetve a képviselőjén kívül más személy - közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője kivételével - a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba nem tekinthet be, és másolatot nem készíthet. Közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba akkor tekinthet be, és másolatot akkor kérhet, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete közfeladatának teljesítése céljából szükséges. E § alkalmazásában közfeladatnak a jogszabályban megállapított közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladat minősül.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

14. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a 8. §-t követően a következő új 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében, az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.”

15. § Az Ebtv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult)

e) a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.”

16. § Az Ebtv. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„21. § A biztosított a járóbeteg-ellátás keretében jogosult a gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatásra, amennyiben

a) külön jogszabályban meghatározott hatóság az adott gyógyszer árához támogatást rendel, vagy

b) külön jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz vagy ellátás árához támogatást rendel, és

c) azt finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa, illetve az OEP-pel e feladatra szerződést kötött orvos rendeli, és

d) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és

e) a kiszolgáltatásra az OEP-pel e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.”

17. § Az Ebtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2) Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, a MEP a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - EGT tagállam területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatatása vagy egyéb jogcímen azonnali ellátást igénylő egészségügyi szolgáltatást a külön jogszabályban meghatározottak szerint vehet igénybe.

(4) Amennyiben a biztosítottat munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett kiküldöttként EGT tagállam területén foglalkoztatja, egészségügyi szolgáltatást a külön jogszabályban meghatározottak szerint vehet igénybe.

(5) A (2) és (4) bekezdések szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott-tartózkodó házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(6) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.

(7) A belföldi költség megtérítésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

18. § Az Ebtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A biztosított

a) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló okmány bemutatásával,

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében az a) pontban foglaltak szerint,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabályban foglalt orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2) A 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyt - ha TAJ-számmal nem rendelkezik -, illetve a vele együtt ott-tartózkodó házastársát és gyermekét, a külön jogszabály szerinti okmány bemutatása esetén az egészségügyi szolgáltató köteles ellátni.

(3) A Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

(4) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeihez nyújtott támogatás iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-nél bejelenteni.

(5) Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani.

(6) A 22. § és a 27. § (1)-(2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek támogatása iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A nemzetközi egyezmény alapján sürgős szükségből egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egyezményben vagy a 8/A. § szerinti külön jogszabályban meghatározott okmánnyal igazolja az egészségügyi ellátásra való jogosultságát.”

19. § Az Ebtv. 42/B. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.”

20. § Az Ebtv. 42/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.”

21. § (1) Az Ebtv. 48. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.”

(2) Az Ebtv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.”

22. § Az Ebtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A kirótt kamat vagy mulasztási bírság, valamint - a magánszeméllyel szemben - jogalap nélkül felvett ellátás megtérítés címén fennálló követelést az illetékes MEP - vasutas dolgozó esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság - vezetője méltányos esetben mérsékelheti vagy elengedheti.”

23. § Az Ebtv. 77. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás megállapítása tárgyában született határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak helye nincs.”

24. § Az Ebtv. 83. § (2) bekezdése a következő új s) és t) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

s) az EGT állampolgár egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító jogviszonyának igazolására vonatkozó rendelkezések,

t) a pénzbeli ellátásoknak a külföldön tartózkodó személy részére történő kifizetésére vonatkozó rendelkezések”

(meghatározására.)

II. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

25. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„j) Külföldi: az a természetes személy, aki a Magyar Köztársaság területén az u) pontban meghatározott lakóhellyel nem rendelkezik.”

(2) A Tbj. 4. §-a a következő t)-z) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„t) Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés: a munkavállalónak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 105-106/B. §-ában foglaltaknak megfelelő munkavégzése.

u) Lakóhely: az a hely, ahol a természetes személy tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha a természetes személynek több helyen (több állam területén) is van lakóhelye, a létérdeke központját kell lakóhelyének tekinteni. A létérdek központja azt a helyet jelenti, amelyhez a személyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolat fűzi. Ha az előzőek szerint nem lehet a lakóhelyet megállapítani, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni.

v) Európai Gazdasági Térség: valamennyi olyan állam, amely csatlakozott az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményhez.

z) Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.”

26. § A Tbj. 11. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítás nem terjed ki:)

b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott személyre,

ba) az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) állampolgára esetén a tagállamokra vonatkozó, a 13. § a) pontjában említett külön jogszabály szerint;

bb) harmadik ország állampolgára esetén, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.”

27. § A Tbj. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § E törvény rendelkezéseit

a) az EGT tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörben elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a közösségi rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.”

28. § (1) A Tbj. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b) saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,

c) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati keresetkiegészítésben,

f) gyermekgondozási segélyben,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában

részesül, továbbá

i) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

j) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

k) az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján biztosítottnak minősülő, valamint az a)-j) pontokban említett személyek eltartott közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) és élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,

l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt,

n) fogvatartott,

o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki,

p) egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója,

r) a 39. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, továbbá a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező eltartott közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)-i), továbbá k), l), o) pontjai esetében az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel való rendelkezés.”

29. § A Tbj. 58. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

h) az EGT állampolgár biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket.”

III. Fejezet

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

30. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-a a következő új c) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő)

c) az anyasági támogatás (IV. Fejezet) kivételével az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára.”

31. § A Cst. a 2. § után a következő új 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályaival összhangban kell alkalmazni.”

32. § A Cst. 4. §-a a következő új l)-m) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„l) Európai Gazdasági Térség állampolgára: az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott tagállam azon állampolgára, aki az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik;

m) harmadik államból származó házastárs: az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez nem csatlakozott állam állampolgára, aki az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik.”

33. § A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Családi pótlékra jogosult)

c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.”

34. § A Cst. 12. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni)

b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.”

35. § A Cst. 22. §-ának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva - a törvény 27. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot”

36. § A Cst. 35. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

(Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv)

b) az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára vonatkozó ellátás iránti igény tekintetében az Államháztartási Hivatal,”

37. § A Cst. 51. §-a a következő új c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

c) a Kormány arra, hogy az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg.”

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

38. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. §-a a következő új f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

,,f) Európai Gazdasági Térség állampolgára: az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam azon állampolgára, aki az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik.”

39. § (1) A Fot. 23. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre módosul:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult az Európai Gazdasági Térség állampolgára, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”

(2) A Fot. 23. §-ának - az (1) bekezdéssel átszámozott - (4) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha)

c) a fogyatékos személy lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át, és ott életvitelszerűen letelepedik.”

40. § A Fot. 23/B. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésekre módosul:

„(2) Az Európai Gazdasági Térség állampolgára vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) hatáskörébe tartozik. Az ÁHH határozata ellen benyújtott fellebbezést a pénzügyminiszter bírálja el.”

41. § A Fot. 30. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

e) az Európai Gazdasági Térség állampolgárára vonatkozó ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos részletes szabályokat.”

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

42. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg

a) az Oktv. 2. § (1) bekezdésének fc) alpontjában az „orvostudományi egyetemek” szövegrész helyébe az „egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei” szövegrész kerül. A Gyktv. 2. §-a (2) bekezdésének bd) alpontjában az „orvostudományi egyetemek” szövegrész helyébe az „egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei” szövegrész lép,

b) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a „biztosító pénztárakról” szövegrészt követően „az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről” szövegrésszel egészül ki, továbbá

c) a Gyt. 11. §-ának (1) bekezdésében az „együtt” szövegrész a hatályát veszti.

(2) E törvény 15. §-a a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az Ebtv. 23. §-ának b) pontja, valamint 25. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hatályát veszti, továbbá a Ebtv. 24. §-a (3) bekezdésében az „A 23. § b)-c) pontjában” szövegrész helyébe az „A 23. § c) pontjában” szövegrész lép.

(3) E törvény 19-22. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy a 20. §-ában foglalt rendelkezéseket 2001. január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni, egyidejűleg az Ebtv. 42. §-ának (2) bekezdésében és 42/D. §-ának (2) bekezdésében a „48. § (2)-(3) és (5)” szövegrész helyébe a „48. § (1)-(3)” szövegrész lép, 48. §-a (3) bekezdésének második mondatában a „keresőképtelenség” szövegrész helyébe a „táppénzre jogosultság” szövegrész lép.

(4) E törvény 1. §-a, 4-6. §-a, valamint 34-35. §-a 2002. január 1. napján lép hatályba.

(5) E törvény 2. §-a, 7. §-a, 11. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, 14. §-a, 16-18. §-a, 23-24. §-a, 25-33. §-a és a 36-41. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg

a) a Tbj. 39. §-a (2) bekezdésében „a személyi igazolvánnyal” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén lakóhellyel” szövegrész lép,

b) a Gytv. 2. §-a f) pontjában a „megfelelő szakképesítéssel és” szövegrész, valamint a 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja, továbbá a Tbj. 11. §-ának c) pontja, 34. §-ának (10) bekezdéséből a „a huzamos” szövegrész, a 34. § (11) bekezdésének a) pontjából a „75 százaléka” szöveg, a 39. §-a (2) bekezdésében a „vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene” szövegrész; az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (11) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(6) A Gytv. e törvény 12. §-ával megállapított 36. §-ában foglalt rendelkezéseinek a törvény hatálybalépésekor már közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társaság legkésőbb 2006. december 31-ig kell megfeleljen. Az átmeneti időszakban a személyi jog jogosultját a Gytv. 36. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni hányad megszerzésére elővásárlási jog illeti meg. E jog korlátozása vagy az arról való lemondás semmis.

(7) A Gytv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(8) Az e törvény 13. §-ában meghatározott gyógyszertörzskönyvezési eljárás határidejére vonatkozó rendelkezéseket az e törvényhely hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(9) Az e törvény 20. §-a szerint a maximális összegben megállapított gyed összegére vonatkozó felülvizsgálatot, és a gyed új összegének megállapítását 2001. évre vonatkozóan legkésőbb e törvény kihirdetését követő 90 napon belül el kell végezni.

(10) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján a következő közösségi irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 77/452/EGK irányelve, az általános ápolónővérek diplomáinak, bizonyítványainak és egyéb szakképesítéseinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

b) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi diplomáknak, okleveleknek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

c) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

d) a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről és az orvosi diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről,

f) a Tanács 65/65/EGK irányelve a védett gyógyászati termékekkel kapcsolatos tagállami törvények, rendeletek vagy igazgatási intézkedések közelítéséről,

g) a Tanács 89/105/EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékek árképzését szabályozó intézkedések áttekinthetőségéről és ezek beépítéséről a nemzeti biztosítási rendszerekbe.


  Vissza az oldal tetejére