Időállapot: közlönyállapot (2001.XI.17.)

2001. évi LXXVI. törvény

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott, Bécsben, 1997. szeptember 5-én kelt közös egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar és angol nyelvű szövege a következő:

„Közös egyezmény a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról

Preambulum

A szerződő felek

(i) felismerve, hogy az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék keletkezik, továbbá, hogy a nukleáris technológiák egyéb alkalmazásai ugyancsak radioaktív hulladék keletkezésével járnak;

(ii) felismerve, hogy ugyanazon biztonsági célkitűzések vonatkoznak mind a kiégett fűtőelemek, mind pedig a radioaktív hulladékok kezelésére;

(iii) megerősítve abban, hogy a nemzetközi közösség számára fontos a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága érdekében a megfelelő eljárások tervezésének és alkalmazásának biztosítása;

(iv) felismerve annak fontosságát, hogy a közvéleményt a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával összefüggő kérdésekről tájékoztatni kell;

(v) attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék a hatékony nukleáris biztonsági kultúra kialakítását világszerte;

(vi) megerősítve abban, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáért végső soron az állam felelős;

(vii) felismerve, hogy az üzemanyagciklusra vonatkozó politika meghatározása az állam feladata, és egyes államok a kiégett fűtőelemet újra feldolgozható, értékes forrásnak tekintik, míg mások a végleges elhelyezését választják;

(viii) felismerve, hogy azokat a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat, amelyeket azért zártak ki a jelen egyezmény hatálya alól, mert katonai vagy védelmi programokba tartoznak, a jelen egyezmény célkitűzéseivel összhangban kell kezelni;

(ix) hangsúlyozva, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelési biztonságának növelése érdekében fontos a - kétoldalú és többoldalú keretek között, valamint ennek az ösztönző egyezménynek a létrehozásával megvalósuló - nemzetközi együttműködés;

(x) tekintettel a fejlődő és főleg a legkevésbé fejlett országok, illetve az átalakuló gazdaságú országok igényeire, továbbá annak szükségességére, hogy a már létező mechanizmusok segítsék elő a jelen ösztönző egyezményben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítését;

(xi) meggyőződve arról, hogy a radioaktív hulladékokat, ha a biztonsági előírásoknak megfelelő kezelésük megoldható, abban az országban kell elhelyezni, amelyben keletkeztek; ugyanakkor felismerve azt is, hogy bizonyos körülmények között a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága és hatékonysága növelhető a szerződő felek közötti olyan megállapodások révén, amelynek alapján valamely fél létesítményeit más felek javára is felhasználják, főleg azokban az esetekben, amikor a hulladékok közös projektekből származnak;

(xii) felismerve, hogy minden ország jogosult megtiltani, hogy területére idegen eredetű kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat vigyenek be;

(xiii) figyelembe véve a Nukleáris biztonsági egyezményt (1994), a Nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezményt (1986), a Nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezményt (1986), a Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt (1980), a Hulladékok és egyéb anyagok tengerbe süllyesztése által okozott szennyeződés megakadályozásáról szóló, módosított (1994) egyezményt és más vonatkozó nemzetközi megállapodásokat;

(xiv) figyelembe véve azokat az elveket, amelyek a „Nemzetközi biztonsági alapszabályzat: Az ionizáló sugárzás elleni védelem és a sugárforrások biztonsága” (1996), továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a „Radioaktív hulladékok kezelésének elvei” című biztonsági alapelveiben (1995), valamint a radioaktív anyagok szállításának biztonságával összefüggő, érvényben lévő nemzetközi szabályzatokban szerepelnek;

(xv) emlékeztetve a „Feladatok a XXI. századra” című program 22. fejezetére, amelyet 1992-ben Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és fejlődés konferenciáján fogadtak el, amely ismételten megerősíti a radioaktív hulladékok biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének alapvető fontosságát;

(xvi) felismerve annak szükségességét, hogy meg kell erősíteni a kifejezetten a radioaktív anyagokra vonatkozó nemzetközi ellenőrzési rendszert, ahogy arra a Veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló bázeli egyezmény (1989) 1 (3) Cikke utal; megállapodnak az alábbiakban:

1. fejezet

CÉLKITŰZÉSEK, MEGHATÁROZÁSOK ÉS AZ ALKALMAZÁSOK KÖRE

1. Cikk

Célkitűzések

Ezen egyezmény célkitűzése, hogy

(i) világszerte magas színvonalú nukleáris biztonságot hozzon létre és tartson fenn a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén az állami intézkedések és a nemzetközi együttműködés elősegítésével, beleértve - ahol lehetséges - a biztonsággal összefüggő műszaki együttműködést is;

(ii) hatásos védelmet biztosítson a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi fázisában az esetleges veszélyekkel szemben úgy, hogy az egyének, a társadalom és a környezet védett legyen az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben most és a jövőben, mindezt oly módon, hogy a jelen generáció igényei és elvárásai teljesüljenek a jövő generációk lehetőségeinek korlátozása nélkül úgy, hogy ők is kielégíthessék igényeiket és megvalósíthassák törekvéseiket;

(iii) megelőzze a sugárbaleseteket és enyhítse a következményeiket a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelésének bármely szakaszában való előfordulásuk esetén.

2. Cikk

Meghatározások

Ezen egyezmény vonatkozásában:

a) a „lezárás” valamennyi művelet befejezése egy hulladéktároló létesítményben azután, hogy a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat véglegesen elhelyezték. Idetartozik minden olyan műszaki vagy egyéb munkálat, amely ahhoz szükséges, hogy a létesítményt hosszú időre biztonságos állapotba hozzák;

b) a „leszerelés” azoknak a műveleti lépéseknek az összessége, melyek - a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítményt kivéve - valamely nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzés alóli mentesítéséhez kellenek. Ezek a lépések a dekontaminálás és a lebontás műveleteit ölelik fel;

c) a „kibocsátások” törvényes eljárásként, a hatóság által engedélyezett határértékeken belül azoknak a folyékony, illetve gáznemű radioaktív anyagoknak a tervezett és ellenőrzött környezeti kibocsátásai, amelyek a hatóságilag ellenőrzött nukleáris létesítményekben a normál üzemvitel során keletkeznek;

d) a „végleges elhelyezés” a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok elhelyezése egy arra alkalmas létesítményben, a hulladék visszanyerésének a szándéka nélkül;

e) az „engedély” a hatóságnak az a felhatalmazása, engedélye, illetve igazolása, amely alapján a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő bármiféle tevékenység végezhető;

f) a „nukleáris létesítmény” valamely polgári létesítmény, és a hozzá kapcsolódó földterület, épületek és berendezések, amelyekben radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, felhasználása, kezelése, tárolása, illetve végleges elhelyezése történik olyan mértékben, amely biztonsági megfontolásokat igényel;

g) az „üzemi élettartam” az az időtartam, amely alatt a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat kezelő létesítményt az eredeti céljaira használják. Végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény esetében ez az időszak akkor kezdődik, amikor először helyeznek el kiégett fűtőelemeket, illetve radioaktív hulladékokat a létesítményben; az elhelyezés időtartama a létesítmény lezárásakor fejeződik be;

h) a „radioaktív hulladék” olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát a szerződő fél, - illetve egy olyan természetes vagy jogi személy, akinek a döntését a szerződő fél elfogadja - nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatóság végzi a szerződő fél jogi és hatósági rendszerében;

i) a „radioaktívhulladék-kezelés” a radioaktív hulladék mozgatásával, előkezelésével, kezelésével, kondicionálásával, tárolásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység a telephelyen kívüli szállítás kivételével, s a leszerelési tevékenységet is magában foglalja. Idetartozhatnak a kibocsátások is;

j) „radioaktívhulladék-kezelő létesítmény” bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a radioaktív hulladékok kezelése, beleértve olyan leszerelés alatt álló nukleáris létesítményt is, melyet a szerződő fél radioaktívhulladék-kezelő létesítményként jelöl meg;

k) a „hatóság” olyan szervezetet vagy szervezeteket jelent, amelyeket a szerződő fél jogilag felhatalmazott arra, hogy szabályozzák a kiégett fűtőelem, illetve a radioaktív hulladék kezelésének bármely, a biztonsággal összefüggő kérdését, ideértve az engedélyek kiadását is;

l) az „újrafeldolgozás” olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja radioaktív izotópok kinyerése kiégett fűtőelemből további felhasználás céljaira;

m) a „zárt sugárforrás” olyan szilárd állapotú radioaktív anyag, amelyet tartósan tokba zárnak, vagy pedig tartósan szilárd formába foglalnak, kivéve a reaktor-fűtőelemeket;

n) a „kiégett fűtőelem” olyan nukleáris üzemanyag, melyet már besugároztak, és a reaktorzónából véglegesen eltávolítottak;

o) a „kiégettfűtőelem-kezelés” mindazokat a tevékenységeket jelenti, amelyek a kiégett fűtőelem kezelésével, illetve tárolásával függnek össze, kivéve a helyszínen kívüli szállítást. Idesorolhatók a kibocsátások is;

p) „kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény” bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a kiégett fűtőelemek kezelése;

q) a „célország” az az állam, ahová határokon keresztüli szállítást terveznek, vagy ahova szállítanak;

r) a „származási ország” az az ország, ahonnan a határokon keresztüli szállítást terveznek, vagy kezdeményeznek;

s) „tranzitország” bármely olyan állam a származási országon, illetve a célországon kívül, amelynek területén határokon keresztüli szállítást terveznek, vagy ahol ilyen szállítás megvalósul;

t) a „tárolás” a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok olyan létesítményben való tárolását jelenti, amely biztosítja biztonságos elzárását a későbbi visszanyerés céljából;

u) „határokon keresztüli szállítás” bármely olyan szállítás, melynek során kiégett fűtőelemet, illetve radioaktív hulladékot visznek a származási országból egy célországba.

3. Cikk

Az alkalmazások köre

1. Ezt az egyezményt kell a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságára vonatkozóan alkalmazni akkor, ha a kiégett fűtőelemek polgári célú atomreaktorokból származnak. Az újrafeldolgozási tevékenység részeként az újrafeldolgozó létesítményben tárolt fűtőelemek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá, kivéve, ha a szerződő fél úgy nyilatkozik, hogy az újrafeldolgozást a kiégett fűtőelemek kezelésének részeként tekinti.

2. Ezt az egyezményt kell továbbá a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára vonatkozóan alkalmazni, ha a radioaktív hulladék polgári alkalmazásokból származik. Ez az egyezmény azonban nem vonatkozik azokra a hulladékokra, amelyek csak természetes radioaktív anyagokat tartalmaznak, és amelyek nem nukleárisfűtőelem-ciklusokból származnak, kivéve a használaton kívüli zárt sugárforrásokat, illetve, ha azokat a szerződő fél ezen egyezmény tekintetében radioaktív hulladéknak nyilvánítja.

3. Ez az egyezmény nem vonatkozik a katonai, illetve a védelmi programok keretében keletkezett kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára, kivéve, ha a szerződő fél jelen egyezmény tekintetében azokat kiégett fűtőelemnek, illetve radioaktív hulladéknak nyilvánítja. Ez az egyezmény azonban érvényes a katonai, illetve a honvédelmi programokból származó kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára is, ha az ilyen anyagok tartósan polgári célú programok részévé válnak, és kezelésük kizárólag ilyen programokon belül történik.

4. Ez az egyezmény azokra a kibocsátásokra is vonatkozik, amelyekről a 4., 7., 11., 14., 24. és 26. Cikkek rendelkeznek.

2. fejezet

A KIÉGETT FŰTŐELEMEK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGA

4. Cikk

Általános biztonsági követelmények

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kiégettfűtőelem-kezelés valamennyi fázisában az egyének, a társadalom és a környezet megfelelő védelme biztosítva legyen a sugárveszéllyel szemben.

Ennek végrehajtása kapcsán minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket hoz, melyekkel:

(i) biztosítja a kiégett fűtőelemek kezelése során keletkezett visszamaradó hő eltávolítását, illetve, hogy e folyamat során a rendszer ne válhasson kritikussá;

(ii) biztosítja, hogy a kiégett fűtőelemeknek a kezeléssel összefüggően keletkező radioaktívhulladék mennyisége a gyakorlatban elérhető minimális értéken maradjon, a fűtőelemciklus-stratégiával összhangban;

(iii) figyelembe veszi a kiégett fűtőelemek kezelésének különböző lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;

(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos védelméről a hatóságok által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás keretében előírt országos szintű védelmi módszerek alkalmazásával, amelyek kellően figyelembe veszik a nemzetközileg jóváhagyott kritériumokat és szabványokat;

(v) figyelembe veszi azokat a biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket, amelyek a kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatban jelentkezhetnek;

(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely a jövő nemzedékekre a jelenleg megengedettnél nagyobb mértékben fejthet ki ésszerűen előrejelezhető hatásokat;

(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövő generációknak indokolatlan terheket.

5. Cikk

Meglévő létesítmények

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy felülvizsgálja bármilyen, az egyezmény hatálybalépésének időpontjában létező, kiégettfűtőelem-kezelő létesítményének biztonságát, és ha szükséges, megtesz minden indokolt, a gyakorlatban megvalósítható korszerűsítést annak érdekében, hogy a létesítmény biztonságát javítsa.

6. Cikk

A javasolt létesítmények telephelyének kiválasztása

1. Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő eljárásokat alakítsanak ki és vezessenek be valamely tervezett kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény megvalósításakor, azzal a céllal, hogy

(i) értékeljenek minden olyan lényegi, a telephely jellegéből eredő tényezőt, amely az üzemi élettartam alatt a létesítmény biztonságát befolyásolhatja;

(ii) értékeljék a létesítménynek az egyénekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt valószínűsíthető hatását a biztonság szempontjából;

(iii) elérhetővé tegyék a létesítmény biztonságára vonatkozó információkat a lakosság számára;

(iv) konzultációkat folytassanak a létesítmény szomszédságában lévő szerződő felekkel, ha az adott létesítmény hatással lehet rájuk, és kérésükre általános adatokat szolgáltassanak a létesítménnyel kapcsolatban olyan módon, hogy értékelhessék a létesítmény lehetséges hatását saját területeik biztonságára vonatkozóan.

2. Ennek végrehajtása kapcsán minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az ilyen létesítmények ne legyenek elfogadhatatlan hatással a többi szerződő félre; gondoskodik róla, hogy a telephely kiválasztása a 4. Cikk szerinti általános biztonsági követelményekkel összhangban valósuljon meg.

7. Cikk

A létesítmények tervezése és építése

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy

(i) a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény tervezésekor és megvalósításakor megfelelő intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a társadalmat és a környezetet érő lehetséges radiológiai hatások korlátozottak legyenek, ideértve a kibocsátásokból vagy a környezetbe való ellenőrizetlen kilépésekből származó sugárterheléseket is;

(ii) a tervezési fázisban számításba vegyék a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény leszerelésének koncepcionális terveit és - szükség szerint - annak műszaki megoldásait;

(iii) a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény terveiben szereplő és az építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, vizsgálatok és elemzések támasszák alá.

8. Cikk

A létesítmények biztonságának értékelése

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak biztosítására, hogy

(i) a kiégett fűtőelemeket kezelő létesítmény megépítése előtt szisztematikus biztonsági és környezeti értékelés történjék a létesítmény okozta potenciális veszélyről a létesítmény teljes üzemi élettartamára vonatkozóan;

(ii) a kiégett fűtőelemeket kezelő létesítmény üzemeltetését megelőzően a biztonsági és a környezetvédelmi értékelés naprakészen módosított és részletes változatai álljanak rendelkezésre, ha szükségesek az (i) bekezdésben hivatkozott felmérések kiegészítéséhez.

9. Cikk

A létesítmények üzemeltetése

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy

(i) a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmények üzemeltetési engedélye a 8. Cikkben meghatározott értékeléseken alapuljon, és egy olyan üzembe helyezési program végrehajtásán alapuljon, amely igazolja, hogy a létesítmény üzemkész állapotában megfelel a tervezési és a biztonsági követelményeknek;

(ii) üzemviteli határértékeket és feltételeket határozzanak meg, és szükség esetén készüljenek a felülvizsgálatra tesztek az üzemi tapasztalatok és a 8. Cikkben meghatározott értékelések alapján;

(iii) a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény üzemeltetése, karbantartása, folyamatos ellenőrzése és tesztelése legyen összhangban az előírt eljárásokkal;

(iv) a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény teljes üzemi élettartama során valamennyi, a biztonsággal összefüggő kérdésben álljon rendelkezésre technikai és műszaki támogatás;

(v) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontos eseményeket határidőre jelentse be a hatóságnak;

(vi) alakítsanak ki programokat a lényeges üzemi tapasztalatok gyűjtésére és elemzésére, és az eredmények alapján - ha szükséges - hozzák meg a megfelelő intézkedéseket;

(vii) készüljenek el a kiégettfűtőelem-kezelő létesítmény leszerelési tervei és szükség szerinti módosításai a létesítmény üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és ezeket a terveket, módosításokat vizsgálja felül a hatóság.

10. Cikk

A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése

Ha valamely szerződő fél saját jogi és szabályozási kereteinek megfelelően a kiégett fűtőelemeket végleges elhelyezésre szánja, akkor a radioaktív hulladékok elhelyezésére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell az elhelyezést megvalósítani, a 3. fejezetben ismertetettek szerint.

3. fejezet

A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGA

11. Cikk

Általános biztonsági követelmények

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi fázisa az egyéneket, a társadalmat és a környezetet megfelelő mértékben védje a sugár- és egyéb veszélyekkel szemben.

Ennek végrehajtása kapcsán minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz, melyekkel:

(i) biztosítja a radioaktív hulladékok kezelése során keletkezett visszamaradó hő eltávolítását, illetve, hogy e folyamat során a rendszer ne válhasson kritikussá;

(ii) biztosítja, hogy a keletkezett radioaktív hulladékok mennyisége a gyakorlatilag elérhető minimális mértékű legyen;

(iii) figyelembe veszi a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;

(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos védelméről a hatóság által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás keretében előírt védelmi módszerek alkalmazásával, kellőképpen figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott kritériumokat és szabványokat;

(v) figyelembe veszi azokat a biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket, amelyek a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban jelentkezhetnek;

(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely a jövő nemzedékekre a jelenleg megengedettnél nagyobb mértékben fejthet ki ésszerűen előrejelezhető hatásokat;

(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövő generációknak indokolatlan terheket.

12. Cikk

Meglévő létesítmények és múltbeli tevékenységek

Minden szerződő fél kellő időben megfelelő intézkedéseket tesz, hogy felülvizsgálja:

(i) az egyezmény hatálybalépésekor meglévő radioaktív hulladékokat kezelő létesítményének a biztonságát, és szükség esetén gondoskodik arról, hogy e létesítmények biztonságának fokozása érdekében minden, a gyakorlatban ésszerűen elvégezhető korszerűsítés megtörténjék;

(ii) a múltbeli tevékenységek eredményeit azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani szükség van-e bármiféle beavatkozásra sugárvédelmi szempontból, figyelembe véve, hogy a dózis csökkentéséből származó károsodáscsökkentés mértékének elégségesnek kell lennie a beavatkozás okozta károk és költségek - beleértve a szociális kiadásokat is - indokolására.

13. Cikk

A tervezett létesítmények telephelyének kiválasztása

1. Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény létrehozásához és kivitelezéséhez megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek szerint:

(i) az értékelésbe be kell vonni minden olyan, a telephellyel összefüggő tényezőt, amely befolyással lehet egy ilyen létesítmény biztonságára az üzemi élettartama során, valamint egy hulladéktároló létesítmény biztonságára a lezárását követően is;

(ii) értékelni kell a létesítménynek az egyénekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt várható biztonsági hatásait, figyelembe véve a hulladéktároló létesítmények telephelyi feltételeinek lehetséges változását a bezárást követően;

(iii) elérhetővé kell tenni a létesítmény biztonságára vonatkozó információkat a lakosság számára;

(iv) konzultálni kell a létesítmény szomszédságában lévő szerződő felekkel, ha várható, hogy a létesítmény hatással lehet rájuk, továbbá olyan általános adatokat kell szolgáltatni a létesítményről, amely lehetővé teszi számukra, hogy ezeket a biztonsággal összefüggő hatásokat értékelni tudják.

2. Ennek végrehajtása kapcsán minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen létesítmények ne fejthessenek ki elfogadhatatlan hatásokat más szerződő felekre olyan módon, hogy a telephely kiválasztása a 11. Cikk általános biztonsági követelményének előírásaival összhangban valósuljon meg.

14. Cikk

A létesítmények tervezése és építése

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy

(i) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény tervezésekor és megvalósításakor megfelelő intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a társadalmat és a környezetet érő lehetséges radiológiai hatások korlátozottak legyenek, ideértve a kibocsátásokból és a környezetbe való ellenőrizetlen kilépésekből származó sugárterheléseket is;

(ii) a tervezési fázisban számításba vegyék - a végleges tároló kivételével - a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény leszerelésének terveit és szükség szerint a műszaki megoldásait;

(iii) már a tervezési fázisban előkészítsék a hulladéktároló létesítmény lezárásának műszaki megoldásait;

(iv) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény terveiben szereplő és építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, megfelelő vizsgálatok és elemzések támasszák alá.

15. Cikk

A létesítmények biztonságának értékelése

Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak biztosítására, hogy

(i) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény megépítését módszeres biztonsági és környezeti értékelés előzze meg a létesítmény potenciális veszélyeiről, a teljes üzemi élettartamára vonatkozóan;

(ii) továbbá a radioaktív hulladékok végleges tárolólétesítményének építését megelőzően készüljön a bezárást követő időszakra vonatkozó módszeres biztonsági és környezetvédelmi értékelés, amely az eredményeket a hatóság által előírt kritériumokkal összevetve értékeli;

(iii) rendelkezésre álljanak a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény üzemeltetését megelőzően a biztonsági és a környezetvédelmi értékelés naprakészen módosított és részletes változatai, ha szükségesek az (i) bekezdésben említett értékelések kiegészítéséhez.

16. Cikk

A létesítmények üzemeltetése

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy

(i) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény üzemeltetési engedélye a 15. Cikkben meghatározott értékeléseken és olyan üzembe helyezési program végrehajtásán alapuljon, amely igazolja, hogy a létesítmény üzemkész állapotában megfelel a tervezési és biztonsági követelményeknek.

(ii) az üzemviteli határértékeket és feltételeket meghatározzák és szükség esetén felülvizsgálják, tesztek, üzemi tapasztalatok és a 15. Cikkben meghatározott értékelések alapján;

(iii) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény üzemeltetése, karbantartása, folyamatos ellenőrzése és tesztelése az előírt eljárásokkal összhangban legyen. Az ily módon kapott eredményeket kell felhasználni a feltételezések igazolására és érvényességük felülvizsgálására; a bezárás utáni időszakra vonatkozó elemzéseket a 15. Cikkben meghatározottaknak megfelelően módosítani kell;

(iv) a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény teljes üzemi élettartama során a biztonsággal összefüggő minden területen álljon rendelkezésre technikai és műszaki támogatás;

(v) megfelelő eljárások alkalmazásával megtörténjék a radioaktív hulladékok jellemzése és a hulladékfajták szétválasztása;

(vi) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontos eseményeket határidőre jelentse be a hatóságnak;

(vii) kialakítsák a lényeges üzemi tapasztalatok gyűjtésére és elemzésére vonatkozó programokat, és - ha indokolt - az eredmények alapján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket;

(viii) elkészüljenek - a radioaktív hulladékokat tároló létesítmények kivételével - a radioaktív hulladékokat kezelő létesítményre vonatkozó leszerelési tervek, valamint a szükséges módosítások az adott létesítmény üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és vizsgálja felül a hatóság őket;

(ix) elkészüljenek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény bezárására vonatkozó tervek, melyeket szükség szerint módosítani kell az adott létesítmény üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és vizsgálja felül a hatóság őket.

17. Cikk

A bezárás utáni intézményes intézkedések

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a radioaktív hulladékok tároló létesítményének bezárását követően:

(i) az adott létesítmény telephelyi koordinátáinak, terveinek és készleteinek nyilvántartásait a hatóság elvárásainak megfelelően megőrizzék;

(ii) szükség esetén aktív, illetve passzív intézményes ellenőrzés valósuljon meg, például folyamatos megfigyelés, illetve a megközelítés korlátozása;

(iii) ha az aktív intézményes ellenőrzés bármely időszakában radioaktív anyagoknak a környezetbe való nem tervezett kilépését észlelik, szükség esetén beavatkozó intézkedéseket hajtsanak végre.

4. fejezet

ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

18. Cikk

Intézkedések a végrehajtásra

Minden szerződő fél megteszi nemzeti jogrendjének keretén belül azokat a jogi, hatósági és adminisztratív intézkedéseket, illetve olyan egyéb lépéseket, amelyek szükségesek a jelen egyezményből adódó kötelezettségeinek teljesítéséhez.

19. Cikk

A jogalkotási és szabályozási rendszer

1. Minden szerződő fél olyan jogi és szabályozási keretet hoz létre és tart fenn, amely megalapozza a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságát.

2. Ez a jogi és szabályozási keret rendelkezik:

(i) a megfelelő nemzeti biztonsági követelmények és a sugárbiztonsági szabályok kialakításáról;

(ii) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének engedélyezési rendszeréről;

(iii) a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény engedély nélküli üzemeltetése esetén az üzemeltetés tiltásának rendszeréről;

(iv) megfelelő intézményes ellenőrző, hatósági felügyeleti, dokumentálási és jelentéskészítési rendszerről;

(v) az idevonatkozó szabályozások, illetve az engedély kikötéseinek érvényesítéséről;

(vi) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépéseiben érintett szervek felelősségének világos elkülönítéséről.

3. Annak mérlegelésekor, hogy a radioaktív anyagokat radioaktív hulladékként szabályozzák-e, a szerződő felek a jelen egyezmény célkitűzéseit veszik figyelembe.

20. Cikk

Hatóság

1. Minden szerződő fél létrehoz vagy kijelöl egy, a 19. Cikkben említett jogi és szabályozási keretek alkalmazásával megbízott hatóságot, mely megfelelő jogkörrel, kompetenciával, valamint pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezik a ráruházott kötelezettségek teljesítéséhez.

2. Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz saját jogi és szabályozási keretével összhangban annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági funkciók hatásosan függetlenné váljanak egyéb funkcióktól azokban az esetekben, amikor a szervezetek a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelésében és szabályozásában érintettek.

21. Cikk

Az engedély tulajdonosának felelőssége

1. Minden szerződő fél biztosítja, hogy a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáért elsősorban az idevonatkozó engedély tulajdonosa (engedélyese) a felelős, és megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen engedély tulajdonosa teljesítse kötelezettségeit.

2. Ha nincs ilyen engedélytulajdonos, illetve más felelős fél, akkor a felelősséget az a szerződő fél viseli, amelynek hatáskörébe tartozik a kiégett fűtőelem, illetve a radioaktív hulladék kezelése.

22. Cikk

Emberi erőforrások és pénzügyi források

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy

(i) megfelelően szakképzett személyzet álljon szükség szerint rendelkezésre a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény teljes üzemi élettartama során a biztonsággal összefüggő tevékenységek elvégzésére;

(ii) megfelelő pénzügyi erőforrások álljanak rendelkezésre a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények teljes üzemi élettartama alatt, illetve leszerelésük kapcsán a létesítmények biztonságának megteremtéséhez;

(iii) megfelelő pénzügyi fedezet álljon rendelkezésre az intézményes ellenőrzések és a folyamatos megfigyelés (monitoring) elvégzéséhez, a hulladéktároló létesítmény bezárását követően szükségesnek ítélt ideig.

23. Cikk

Minőségbiztosítás

Minden szerződő fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával összefüggő megfelelő minőségbiztosítási programok elkészüljenek, és alkalmazzák is őket.

24. Cikk

Üzemi sugárvédelem

1. Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény üzemi élettartama során:

(i) a létesítményből eredő sugárterhelést a dolgozók és a lakosság körében - a gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe véve - az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsák;

(ii) normál üzemi helyzetben senki se legyen kitéve olyan sugárterhelésnek, amely meghaladja azokat a dózishatárértékekre vonatkozó nemzeti előírásokat, melyek kellően figyelembe veszik a sugárvédelemmel összefüggő nemzetközileg elfogadott előírásokat; és

(iii) intézkedéseket tegyenek a radioaktív anyagok környezetbe való nem tervezett és nem ellenőrzött kibocsátásának a megakadályozására.

2. Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátások korlátozva legyenek oly mértékben, hogy

(i) a sugárterhelést - a gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe véve - az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten lehessen tartani; és

(ii) hogy senki se legyen kitéve normál üzemi körülmények között olyan sugárterhelésnek, amely meghaladná azokat a dózishatárértékekre vonatkozó nemzeti előírásokat, melyek kellően figyelembe veszik a sugárvédelemmel kapcsolatosan nemzetközileg elfogadott normákat.

3. Minden szerződő fél megfelelő lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági ellenőrzés alatt álló nukleáris létesítmény üzemi élettartama során a nem tervezett, illetve ellenőrizetlen környezeti radioaktívanyag-kibocsátás bekövetkeztekor megfelelő elhárító intézkedéseket hozzanak a kibocsátás szabályozása és hatásainak enyhítése céljából.

25. Cikk

Baleset-elhárítási felkészülés

1. Minden szerződő fél biztosítja, hogy a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmény üzemeltetését megelőzően, illetve annak üzemeltetése során a telephelyen és - ha szükséges - a telephelyen kívül megfelelő baleset-elhárítási tervek álljanak rendelkezésre. Az ilyen baleset-elhárítási terveket megfelelő gyakorisággal tesztelni kell.

2. Minden szerződő fél megfelelő módon intézkedik a területére vonatkozó baleset-elhárítási tervek elkészítéséről és teszteléséről, ha érintett lehet a területének közelében lévő, kiégett fűtőelemeket vagy radioaktív hulladékokat kezelő létesítményben bekövetkező sugaras vészhelyzetben.

26. Cikk

Leszerelés

Minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz a nukleáris létesítmények leszerelésekor a biztonság szavatolása érdekében. Az ilyen intézkedések biztosítják, hogy

(i) megfelelően szakképzett személyzet és elégséges pénzügyi erőforrások álljanak rendelkezésre;

(ii) az üzemi sugárvédelem, az ellenőrzött kibocsátások, illetve a nem tervezett és ellenőrizetlen kibocsátások vonatkozásában a 24. Cikk rendelkezéseit alkalmazzák;

(iii) a nukleárisbaleset-elhárítás vonatkozásában a 25. Cikk rendelkezései érvényesüljenek; és

(iv) a leszerelés szempontjából fontos információk nyilvántartásait megőrizzék.

5. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. Cikk

Határokon keresztüli szállítás

1. A határon keresztüli szállításban érintett minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen szállítások a jelen egyezmény rendelkezéseivel összhangban valósuljanak meg, figyelembe véve az idevonatkozó kötelező érvényű nemzetközi okmányokat is.

Ennek végrehajtása kapcsán:

(i) az a szerződő fél, amely származási ország, megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a határon át történő szállítást csak a célország előzetes értesítését és beleegyezését követően engedélyezzék, és csak ezután valósíthassák meg;

(ii) tranzitországokon át, határokon keresztüli szállításra azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek kell érvényesülniük, amelyek az alkalmazott szállítási módokra vonatkoznak;

(iii) az a szerződő fél, amely célország, csak akkor járul hozzá a határon keresztüli szállításhoz, ha rendelkezik mindazon adminisztratív és műszaki lehetőségekkel, valamint engedélyezési rendszerrel, amely ahhoz szükséges, hogy a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelése a jelen egyezmény előírásaival összhangban valósulhasson meg;

(iv) az a szerződő fél, amely származási ország, csak akkor hagyja jóvá a határon keresztüli szállítást, ha a célország beleegyezésével összhangban saját maga meg tud győződni arról, hogy a (iii) pont követelményei a határon keresztüli szállítást megelőzően teljesülnek;

(v) az a szerződő fél, amely származási ország, megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy engedélyezze területére az ismételt belépést, ha a határon át történő szállítás nem a jelen Cikk előírásaival összhangban valósul meg, vagy azzal összhangban nem valósítható meg, kivéve, ha más biztonságos alternatív megoldás rendelkezésre áll.

2. Egyetlen szerződő fél sem engedélyezi kiégett fűtőelemének, illetve radioaktív hulladékának olyan célállomásra történő szállítását tárolás, illetve végleges elhelyezés céljából, amely a 60-as déli szélességi foktól délre helyezkedik el.

3. A jelen egyezményben szereplő egyetlen kitétel sem érinti hátrányosan, illetve nem befolyásolja:

(i) egyetlen állam hajóinak tengeri és folyami hajózási, valamint légi járműveinek repülési jogait és szabadságát sem, amint azt a nemzetközi jog biztosítja;

(ii) annak a szerződő félnek a jogait, ahová radioaktív hulladékot exportálnak feldolgozásra, hogy a kezelést követően a radioaktív hulladékot és egyéb termékeket a származási országba visszaszállítsa, vagy gondoskodjék a visszaszállításról;

(iii) a szerződő félnek azt a jogát, hogy kiégett fűtőelemeit újrafeldolgozásra exportálja;

(iv) annak a szerződő félnek a jogait, ahová a kiégett üzemanyagot újrafeldolgozásra exportálják, hogy az újrafeldolgozási műveletekből keletkező radioaktív hulladékokat és egyéb termékeket a származási országba visszajuttassa, illetve gondoskodjék visszajuttatásukról.

28. Cikk

Használaton kívüli zárt sugárforrások

1. Minden szerződő fél saját nemzeti jogi keretei között megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli zárt sugárforrások birtoklása, újrafeldolgozása, illetve végleges elhelyezése biztonságos módon valósuljon meg.

2. A szerződő fél engedélyezi a használaton kívüli zárt sugárforrások ismételt beléptetését a területére, ha nemzeti jogi szabályozásában elfogadta, hogy az ilyen sugárforrások visszakerüljenek az elhasznált zárt sugárforrások átvételére és birtoklására minősített gyártóhoz.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ FELEK ÉRTEKEZLETEI

29. Cikk

Előkészítő értekezlet

1. A szerződő felek egy előkészítő értekezletet tartanak a jelen egyezmény hatálybalépési napját követő 6 hónapon belül.

2. Ezen az értekezleten a szerződő felek:

(i) meghatározzák a 30. Cikkben említettek szerinti első felülvizsgálati ülés időpontját. Ezt a felülvizsgálati ülést a jelen egyezmény hatálybalépési napját követő 30 hónapon belül, a lehető leghamarabb meg kell tartani;

(ii) elkészítik és konszenzus alapján elfogadják az eljárási szabályokat és a pénzügyi előírásokat;

(iii) összhangban az eljárási szabályokkal kialakítják és meghatározzák:

a) a 32. Cikknek megfelelően benyújtandó nemzeti jelentések formájára és szerkezetére vonatkozó irányelveket,

b) e jelentések benyújtásának határidejét,

c) ezeknek a jelentéseknek a felülvizsgálati eljárását.

3. Bármely állam vagy területi integrációs és egyéb jellegű olyan szervezet, amely a jelen egyezményt ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, csatlakozik hozzá vagy megerősíti, és amely vonatkozásában a jelen egyezmény még nincs hatályban, az előkészítő értekezleten részt vehet úgy, mintha a jelen egyezményben szerződő fél volna.

30. Cikk

Felülvizsgálati értekezletek

1. A szerződő felek értekezleteket tartanak a 32. Cikk alapján beterjesztett jelentések áttekintésére.

2. Minden egyes ilyen felülvizsgálati értekezlet során a szerződő felek:

(i) meghatározzák a következő felülvizsgálati értekezlet időpontját oly módon, hogy két felülvizsgálati értekezlet közötti időtartam nem haladhatja meg a 3 évet;

(ii) felülvizsgálhatják a 29. Cikk 2. bekezdése szerint kialakított egyezményeket, és egyhangúlag módosításokat fogadhatnak el, kivéve, ha az eljárási szabályok másként rendelkeznek. Ezenkívül egyhangúlag módosíthatják az eljárási szabályokat és a pénzügyi előírásokat is.

3. Minden felülvizsgálati értekezleten minden szerződő fél lehetőséget kap arra, hogy megvitathassa a más szerződő felek által beterjesztett jelentéseket, és felvilágosítást kérjen róluk.

31. Cikk

Rendkívüli értekezletek

A szerződő felek rendkívüli értekezleteket tartanak,

(i) ha egy értekezleten a jelen lévő és szavazásban részt vevő szerződő felek többsége ilyen értelmű döntést hoz; vagy

(ii) valamely szerződő fél írásos kérése alapján hat hónapon belül attól az időponttól számolva, amikor ezt a kérést közölték a szerződő felekkel, és a 37. Cikkben említett titkárság értesült arról, hogy a kérést a szerződő felek többsége támogatja.

32. Cikk

Jelentési kötelezettség

1. A 30. Cikk rendelkezéseivel összhangban minden szerződő fél beterjeszt egy nemzeti jelentést a szerződő felek minden egyes felülvizsgálati értekezletére. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az egyezmény kötelező előírásainak megvalósítására hozott intézkedéseket. A szerződő felek jelentéseikben foglalkoznak:

(i) a kiégettfűtőelem-kezelés stratégiájával;

(ii) a kiégettfűtőelem-kezelés gyakorlatával;

(iii) a radioaktív hulladékok kezelési stratégiájával;

(iv) a radioaktívhulladék-kezelés gyakorlatával;

(v) azokkal a kritériumokkal, amelyek alapján a radioaktív hulladékokat meghatározzák és kategóriába sorolják.

2. A jelentés tartalmazza továbbá:

(i) a jelen egyezmény tárgyát képező kiégettfűtőelem-kezelő létesítmények listáját, telepítési helyét, fő céljait és lényeges jellemzőit;

(ii) azoknak a kiégett fűtőelemeknek a készletnyilvántartását, amelyeket a jelen egyezmény tárgyal, és amelyeket tárolóhelyen őriznek, illetve amelyeket véglegesen elhelyeztek. Ennek a készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell az anyag megnevezését, és - ha lehetséges - akkor tájékoztatást kell adni a tömegéről és összaktivitásáról;

(iii) a jelen egyezmény tárgyát képező radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények listáját, telepítési helyét, fő célját és lényeges jellemzőit;

(iv) azoknak a radioaktív hulladékoknak a készletnyilvántartását, amelyek a jelen egyezmény hatálya alá esnek, és amelyeket

a) radioaktív hulladékokat kezelő vagy a nukleárisfűtőelem-ciklushoz tartozó létesítményekben tárolnak,

b) már véglegesen elhelyeztek, vagy

c) a múltbeli eljárásokból származnak.

Ennek a készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell az anyag megnevezését és egyéb, rendelkezésre álló olyan lényegi információkat, mint például a mennyiség vagy a tömeg, az aktivitás, illetve az izotóp-összetétel;

(v) a leszerelés alatt álló nukleáris létesítmények listáját, illetve a leszerelési tevékenységek helyzetét.

33. Cikk

Részvétel

1. Minden szerződő fél részt vesz és képviselteti magát a szerződő felek értekezletein egy küldöttel, valamint szükség szerint helyettesekkel, szakértőkkel és tanácsadókkal.

2. A szerződő felek egyhangú döntésük alapján meghívhatnak bármilyen kormányközi szervezetet, amelynek hatásköre kiterjed az ezen egyezmény által szabályozott kérdésekre, hogy megfigyelői minőségben részt vegyen bármely értekezlet meghatározott ülésein. A megfigyelőket kötelezik, hogy előzetesen írásban vállalják a 36. Cikkben felsorolt feltételeket.

34. Cikk

Összefoglaló jelentések

A szerződő felek kötelesek konszenzussal elfogadni és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani egy olyan dokumentumot, amely a szerződő felek ülésein megtárgyalt ügyekkel és a kapott eredményekkel foglalkozik.

35. Cikk

Nyelvhasználat

1. A szerződő felek értekezleteinek nyelve: angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol, hacsak az eljárási szabályok nem rendelkeznek másként.

2. A 32. Cikk értelmében benyújtott jelentések az előterjesztő szerződő fél nemzeti nyelvén vagy pedig egy, az eljárási szabályokban kijelölt nyelven készülnek. Ha a jelentést a kijelölt nyelvtől eltérő nemzeti nyelven nyújtják be, akkor a szerződő félnek gondoskodnia kell a jelentésnek a kijelölt nyelvre való fordításáról.

3. A 2. bekezdésben foglaltakon túlmenően, a titkárság térítés ellenében gondoskodik az értekezlet bármilyen más nyelvén benyújtott jelentésnek a kijelölt nyelvre történő lefordításáról.

36. Cikk

Titkosság

1. A jelen egyezményben foglalt rendelkezések nem érintik a szerződő feleknek a saját jogszabályaikban foglalt jogait és kötelezettségeit az információra vonatkozó titokvédelemről. A Cikkben az „információ” magában foglalja egyebek között a nemzetbiztonsággal összefüggő információkat, illetve a nukleáris anyagok fizikai védelmére, a szellemi tulajdonjog által védett, illetve ipari vagy kereskedelmi titokként kezelt vagy a személyi adatokra vonatkozó jogok által védett információkat.

2. Ha az egyezmény keretében az egyik szerződő fél olyan információt közöl, amelyet az 1. bekezdésnek megfelelően védettnek minősít, ez az adat csakis olyan célokra használható fel, amely cél érdekében közölték; az információ titkos voltát tiszteletben kell tartani.

3. A 3. Cikk 3. bekezdése értelmében a jelen egyezmény hatálya alá tartozó, a kiégett fűtőelemekkel, illetve a radioaktív hulladékokkal összefüggő információk tekintetében a jelen egyezmény rendelkezései nem érinthetik a szóban forgó szerződő fél azon kizárólagos döntési jogkörét, hogy

(i) az ilyen információt titkosnak minősítse, illetve más módon megakadályozza az információ nyilvánosságra hozatalát;

(ii) a fenti (i) pontban említett információt az egyezménnyel összefüggésben rendelkezésre bocsátja-e; és

(iii) milyen titkossági feltételeket csatol az ilyen információkhoz, ha közreadják a jelen egyezmény keretében őket.

4. A szerződő felek jelentéseinek felülvizsgálatát szolgáló, a 30. Cikkben említett értekezleteken a viták tartalma titkosnak minősül.

37. Cikk

Titkárság

1. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) biztosítja a titkárságot a szerződő felek értekezletei számára.

2. A titkárság:

(i) összehívja, előkészíti és segíti a szerződő feleknek a 29., 30. és 31. Cikkekben említett értekezleteit;

(ii) továbbítja a szerződő felek részére az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kapott vagy készített információkat.

A fenti (i) és (ii) pontok teljesítése érdekében az ügynökségnél felvetődő költségeket az ügynökség a saját rendes költségvetéséből fedezi.

3. A szerződő felek egyhangú döntés esetén felkérhetik az ügynökséget arra, hogy a szerződő felek értekezleteinek támogatására nyújtson egyéb szolgáltatásokat is. Az ügynökség ilyen szolgáltatásokat akkor nyújt, ha ez programjának és rendes költségvetésének keretében elvégezhető. Ha nem lehetséges, az ügynökség akkor nyújthatja ezt a szolgáltatást, ha önkéntességi alapon, más forrásból fedezetet kap.

7. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS EGYÉB KIKÖTÉSEK

38. Cikk

Vitarendezés

Ha két vagy több szerződő fél között vita keletkezik ezen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában, a szerződő felek valamelyik értekezletén megbeszélést folytatnak az ellentétek feloldása céljából. Ha a megbeszélések eredménytelennek bizonyulnak, akkor mód van a nemzetközi jogban - ideértve az ügynökség által elfogadott szabályokat és eljárásrendeket - biztosított közvetítési, békítési és választott bíráskodási mechanizmusok alkalmazására.

39. Cikk

Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás

1. Az egyezményt 1997. szeptember 29-től a hatálybalépéséig bármely állam aláírhatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelyén, Bécsben.

2. Az egyezményt az aláíró államok ratifikálhatják, elfogadhatják, illetve jóváhagyhatják.

3. Hatálybalépése után az egyezményhez bármely állam csatlakozhat.

4. (i) Az egyezményt aláírhatják vagy csatlakozhatnak hozzá regionális integrációs vagy más szervezetek, feltéve, hogy az adott szervezetet szuverén államok alkotják, és a szervezet jogosult egyezmény által érintett kérdésekben nemzetközi egyezmények megtárgyalásában való részvételre, ilyen egyezmények megkötésére és végrehajtására.

(ii) Feladatkörükbe tartozó kérdésekben e szervezetek a saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és vállalják azokat a kötelezettségeket, amelyeket az egyezmény a részes államok számára előirányoz.

(iii) Az egyezményhez való csatlakozásakor a szervezet nyilatkozatot juttat el a 43. Cikknek megfelelően a letéteményeshez, amelyben közli, mely államokból áll a tagsága és ennek az egyezménynek mely Cikkei vonatkoznak rá, valamint azt is, hogy e Cikkek tekintetében mire terjed ki a hatásköre.

(iv) A szervezet tagállamai szavazatain kívül nem rendelkezik többletszavazattal.

5. A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási, illetve megerősítési okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

40. Cikk

Hatálybalépés

1. Az egyezmény az attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a letéteményesnél letétbe helyezték a huszonötödik ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot; ezek közül tizenöt okirat olyan államoktól származik, amelynek mindegyike rendelkezik működő atomerőművel.

2. Minden állam, illetve integrációs vagy más jellegű regionális szervezet számára, amely az 1. bekezdésben rögzített feltételek teljesüléséhez szükséges utolsó okirat letétbe helyezésének időpontja után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg az egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, ez az egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen az adott állam vagy szervezet letétbe helyezte a megfelelő okiratot.

41. Cikk

Az egyezmény módosítása

1. Minden szerződő fél javasolhatja ennek az egyezménynek a módosítását. A beterjesztett módosítási javaslatokat felülvizsgálati vagy rendkívüli értekezleten tárgyalják meg.

2. Bármilyen javasolt módosítás szövegét és indokolását a letéteményeshez kell eljuttatni, aki a javaslatot legalább kilencven nappal azon értekezlet előtt, amelyen megtárgyalják, továbbítja a szerződő feleknek. A letéteményes a javaslatra érkezett valamennyi észrevételt szétküldi a szerződő feleknek.

3. A szerződő felek a javasolt módosítás megtárgyalása után döntik el, hogy elfogadják-e egyhangúlag, vagy ennek hiányában egy diplomáciai értekezlet elé terjesztik. A diplomáciai értekezlet elé terjesztésre vonatkozó döntéshez a tanácskozáson jelen lévő és szavazó szerződő felek legalább kétharmados többsége szükséges, valamint az, hogy a szavazás időpontjában jelen legyen legalább a szerződő felek fele.

4. A diplomáciai értekezletet az ehhez az egyezményhez benyújtott módosítási javaslatok megtárgyalására és elfogadására a letéteményes hívja össze; az értekezletre legkésőbb egy éven belül sor kerül attól az időponttól számítva, amikor e Cikk 3. bekezdése alapján meghozták a rá vonatkozó döntést. A diplomáciai értekezlet minden erőfeszítést megtesz annak biztosítására, hogy a módosításokat egyhangúlag fogadják el. Ha ez nem lehetséges, a módosításokat a szerződő felek kétharmadának kell elfogadnia.

5. Az egyezményhez fűzött, a fenti 3. és 4. bekezdések alapján elfogadott módosítások hatálybalépésének feltétele a módosításoknak a szerződő felek által történt ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása vagy megerősítése. Ezek a módosítások az őket ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy megerősítő szerződő felek számára az attól az időponttól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a letéteményeshez a szerződő felek legalább kétharmadától beérkeztek a rájuk vonatkozó okiratok. Azokra a szerződő felekre nézve, akik ez után ratifikálják, fogadják el, hagyják jóvá vagy erősítik meg az ilyen módosításokat, az attól az időponttól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a szerződő fél letétbe helyezte a rá vonatkozó okiratot.

42. Cikk

Felmondás

1. Minden szerződő fél felmondhatja az egyezményt a letéteményeshez eljuttatott írásbeli értesítéssel.

2. A felmondás egy évvel azután lép érvénybe, hogy a letéteményes kézhez vette az erre vonatkozó értesítést, avagy olyan későbbi napon, amelyet az értesítésben feltüntettek.

43. Cikk

Letéteményes

1. Ennek az egyezménynek a letéteményese az ügynökség főigazgatója.

2. A letéteményes tájékoztatja a szerződő feleket:

(i) az egyezmény aláírásáról és a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási vagy megerősítési okmányok letétbe helyezéséről, összhangban a 39. Cikkel;

(ii) az egyezmény hatálybalépésének napjáról, összhangban a 40. Cikkel;

(iii) az egyezmény felmondásáról szóló értesítésekről és érvénybelépésük időpontjáról, összhangban a 42. Cikkel;

(iv) az egyezménynek a szerződő felek által beterjesztett javasolt módosításairól, az ezzel kapcsolatos diplomáciai értekezlet által vagy a szerződő felek értekezletein elfogadott módosításokról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról, összhangban a 41. Cikkel.

44. Cikk

Hiteles szövegek

Ennek az egyezménynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles. Az eredeti példányt a letéteményesnél kell elhelyezni, aki ennek hiteles másolatait a szerződő feleknek megküldi.

A szöveg hitelességének tanúságául a kellő felhatalmazással rendelkező aláírók az egyezményt aláírták.

Készült Bécsben, 1997. szeptember 5-én.

Joint convention on the safety of spent fuel management and on the safety of radioactive waste management

Preamble

The Contracting Parties

(i) Recognizing that the operation of nuclear reactors generates spent fuel and radioactive waste and that other applications of nuclear technologies also generate radioactive waste;

(ii) Recognizing that the same safety objectives apply both to spent fuel and radioactive waste management;

(iii) Reaffirming the importance to the international community of ensuring that sound practices are planned and implemented for the safety of spent fuel and radioactive waste management;

(iv) Recognizing the importance of informing the public on issues regarding the safety of spent fuel and radioactive waste management;

(v) Desiring to promote an effective nuclear safety culture worldwide;

(vi) Reaffirming that the ultimate responsibility for ensuring the safety of spent fuel and radioactive waste management rests with the State;

(vii) Recognizing that the definition of a fuel cycle policy rests with the State, some States considering spent fuel as a valuable resource that may be reprocessed, others electing to dispose of it;

(viii) Recognizing that spent fuel and radioactive waste excluded from the present Convention because they are within military or defence programmes should be managed in accordance with the objectives stated in this Convention;

(ix) Affirming the importance of international co-operation in enhancing the safety of spent fuel and radioactive waste management through bilateral and multilateral mechanisms, and through this incentive Convention;

(x) Mindful of the needs of developing countries, and in particular the least developed countries, and of States with economies in transition and of the need to facilitate existing mechanisms to assist in the fulfillment of their rights and obligations set out in this incentive Convention;

(xi) Convinced that radioactive waste should, as far as is compatible with the safety of the management of such material, be disposed of in the State in which it was generated, whilst recognizing that, in certain circumstances, safe and efficient management of spent fuel and radioactive waste might be fostered through agreements among Contracting Parties to use facilities in one of them for the benefit of the other Parties, particularly where waste originates from joint projects;

(xii) Recognizing that any State has the right to ban import into its territory of foreign spent fuel and radioactive waste;

(xiii) Keeping in mind the Convention on Nuclear Safety (1994), the Convention on Early Notification of a Nuclear Accident (1986), the Convention on Assistance in the Case of a Nuclear Accident or Radiological Emergency (1986), the Convention on the Physical Protection of Nuclear Material (1980), the Convention on the Prevention of Marine Pollution by Dumping of Wastes and Other Matter as amended (1994) and other relevant international instruments;

(xiv) Keeping in mind the principles contained in the interagency „International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources” (1996), in the IAEA Safety Fundamentals entitled „The Principles of Radioactive Waste Management” (1995), and in the existing international standards relating to the safety of the transport of radioactive materials;

(xv) Recalling Chapter 22 of Agenda 21 by the United Nations Conference on Environment and Development in Rio de Janeiro adopted in 1992, which reaffirms the paramount importance of the safe and environmentally sound management of radioactive waste;

(xvi) Recognizing the desirability of strengthening the international control system applying specifically to radioactive materials as referred to in Article 1(3) of the Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and Their Disposal (1989);

Have agreed as follows:

Chapter 1

OBJECTIVES, DEFINITIONS AND SCOPE OF APPLICATION

Article 1

Objectives

The objectives of this Convention are:

(i) to achieve and maintain a high level of safety worldwide in spent fuel and radioactive waste management, through the enhancement of national measures and international co-operation, including where appropriate, safety-related technical co-operation;

(ii) to ensure that during all stages of spent fuel and radioactive waste management there are effective defenses against potential hazards so that individuals, society and the environment are protected from harmful effects of ionizing radiation, now and in the future, in such a way that the needs and aspirations of the present generation are met without compromising the ability of future generations to meet their needs and aspirations;

(iii) to prevent accidents with radiological consequences and to mitigate their consequences should they occur during any stage of spent fuel or radioactive waste management.

Article 2

Definitions

For the purposes of this Convention:

a) „closure” means the completion of all operations at some time after the emplacement of spent fuel or radioactive waste in a disposal facility. This includes the final engineering or other work required to bring the facility to a condition that will be safe in the long term;

b) „decommissioning” means all steps leading to the release of a nuclear facility, other than a disposal facility, from regulatory control. These steps include the processes of decontamination and dismantling;

c) „discharges” means planned and controlled releases into the environment, as a legitimate practice, within limits authorized by the regulatory body, of liquid or gaseous radioactive materials that originate from regulated nuclear facilities during normal operation;

d) „disposal” means the emplacement of spent fuel or radioactive waste in an appropriate facility without the intention of retrieval;

e) „licence” means any authorization, permission or certification granted by a regulatory body to carry out any activity related to management of spent fuel or of radioactive waste;

f) „nuclear facility” means a civilian facility and its associated land, buildings and equipment in which radioactive materials are produced, processed, used, handled, stored or disposed of on such a scale that consideration of safety is required;

g) „operating lifetime” means the period during which a spent fuel or a radioactive waste management facility is used for its intended purpose. In the case of a disposal facility, the period begins when spent fuel or radioactive waste is first emplaced in the facility and ends upon closure of the facility;

h) „radioactive waste” means radioactive material in gaseous, liquid or solid form for which no further use is foreseen by the Contracting Party or by a natural or legal person whose decision is accepted by the Contracting Party, and which is controlled as radioactive waste by a regulatory body under the legislative and regulatory framework of the Contracting Party;

i) „radioactive waste management” means all activities, including decommissioning activities, that relate to the handling, pretreatment, treatment, conditioning, storage, or disposal of radioactive waste, excluding off-site transportation. It may also involve discharges;

j) „radioactive waste management facility” means any facility or installation the primary purpose of which is radioactive waste management, including a nuclear facility in the process of being decommissioned only if it is designated by the Contracting Party as a radioactive waste management facility;

k) „regulatory body” means any body or bodies given the legal authority by the Contracting Party to regulate any aspect of the safety of spent fuel or radioactive waste management including the granting of licences;

l) „reprocessing” means a process or operation, the purpose of which is to extract radioactive isotopes from spent fuel for further use;

m) „sealed source” means radioactive material that is permanently sealed in a capsule or closely bonded and in a solid form, excluding reactor fuel elements;

n) „spent fuel” means nuclear fuel that has been irradiated in and permanently removed from a reactor core;

o) „spent fuel management” means all activities that relate to the handling or storage of spent fuel, excluding off-site transportation. It may also involve discharges;

p) „spent fuel management facility” means any facility or installation the primary purpose of which is spent fuel management;

q) „State of destination” means a State to which a transboundary movement is planned or takes place;

r) „State of origin” means a State from which a transboundary movement is planned to be initiated or is initiated;

s) „State of transit” means any State, other than a State of origin or a State of destination, through whose territory a transboundary movement is planned or takes place;

t) „storage” means the holding of spent fuel or of radioactive waste in a facility that provides for its containment, with the intention of retrieval;

u) „transboundary movement” means any shipment of spent fuel or of radioactive waste from a State of origin to a State of destination.

Article 3

Scope of application

1. This Convention shall apply to the safety of spent fuel management when the spent fuel results from the operation of civilian nuclear reactors. Spent fuel held at reprocessing facilities as part of a reprocessing activity is not covered in the scope of this Convention unless the Contracting Party declares reprocessing to be part of spent fuel management.

2. This Convention shall also apply to the safety of radioactive waste management when the radioactive waste results from civilian applications. However, this Convention shall not apply to waste that contains only naturally occurring radioactive materials and that does not originate from the nuclear fuel cycle, unless it constitutes a disused sealed source or it is declared as radioactive waste for the purposes of this Convention by the Contracting Party.

3. This Convention shall not apply to the safety of management of spent fuel or radioactive waste within military or defence programmes, unless declared as spent fuel or radioactive waste for the purposes of this Convention by the Contracting Party. However, this Convention shall apply to the safety of management of spent fuel and radioactive waste from military or defence programmes if and when such materials are transferred permanently to and managed within exclusively civilian programmes.

4. This Convention shall also apply to discharges as provided for in Articles 4, 7, 11, 14, 24 and 26.

Chapter 2

SAFETY OF SPENT FUEL MANAGEMENT

Article 4

General safety requirements

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that at all stages of spent fuel management, individuals, society and the environment are adequately protected against radiological hazards.

In so doing, each Contracting Party shall take the appropriate steps to:

(i) ensure that criticality and removal of residual heat generated during spent fuel management are adequately addressed;

(ii) ensure that the generation of radioactive waste associated with spent fuel management is kept to the minimum practicable, consistent with the type of fuel cycle policy adopted;

(iii) take into account interdependencies among the different steps in spent fuel management;

(iv) provide for effective protection of individuals, society and the environment, by applying at the national level suitable protective methods as approved by the regulatory body, in the framework of its national legislation which has due regard to internationally endorsed criteria and standards;

(v) take into account the biological, chemical and other hazards that may be associated with spent fuel management;

(vi) strive to avoid actions that impose reasonably predictable impacts on future generations greater than those permitted for the current generation;

(vii) aim to avoid imposing undue burdens on future generations.

Article 5

Existing facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to review the safety of any spent fuel management facility existing at the time the Convention enters into force for that Contracting Party and to ensure that, if necessary, all reasonably practicable improvements are made to upgrade the safety of such a facility.

Article 6

Siting of proposed facilities

1. Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that procedures are established and implemented for a proposed spent fuel management facility:

(i) to evaluate all relevant site-related factors likely to affect the safety of such a facility during its operating lifetime;

(ii) to evaluate the likely safety impact of such a facility on individuals, society and the environment;

(iii) to make information on the safety of such a facility available to members of the public;

(iv) to consult Contracting Parties in the vicinity of such a facility, insofar as they are likely to be affected by that facility, and provide them, upon their request, with general data relating to the facility to enable them to evaluate the likely safety impact of the facility upon their territory.

2. In so doing, each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that such facilities shall not have unacceptable effects on other Contracting Parties by being sited in accordance with the general safety requirements of Article 4.

Article 7

Design and construction of facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that:

(i) the design and construction of a spent fuel management facility provide for suitable measures to limit possible radiological impacts on individuals, society and the environment, including those from discharges or uncontrolled releases;

(ii) at the design stage, conceptual plans and, as necessary, technical provisions for the decommissioning of a spent fuel management facility are taken into account;

(iii) the technologies incorporated in the design and construction of a spent fuel management facility are supported by experience, testing or analysis.

Article 8

Assessment of safety of facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that:

(i) before construction of a spent fuel management facility, a systematic safety assessment and an environmental assessment appropriate to the hazard presented by the facility and covering its operating lifetime shall be carried out;

(ii) before the operation of a spent fuel management facility, updated and detailed versions of the safety assessment and of the environmental assessment shall be prepared when deemed necessary to complement the assessments referred to in paragraph (i).

Article 9

Operation of facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that:

(i) the licence to operate a spent fuel management facility is based upon appropriate assessments as specified in Article 8 and is conditional on the completion of a commissioning programme demonstrating that the facility, as constructed, is consistent with design and safety requirements;

(ii) operational limits and conditions derived from tests, operational experience and the assessments, as specified in Article 8, are defined and revised as necessary;

(iii) operation, maintenance, monitoring, inspection and testing of a spent fuel management facility are conducted in accordance with established procedures;

(iv) engineering and technical support in all safety-related fields are available throughout the operating lifetime of a spent fuel management facility;

(v) incidents significant to safety are reported in a timely manner by the holder of the licence to the regulatory body;

(vi) programmes to collect and analyse relevant operating experience are established and that the results are acted upon, where appropriate;

(vii) decommissioning plans for a spent fuel management facility are prepared and updated, as necessary, using information obtained during the operating lifetime of that facility, and are reviewed by the regulatory body.

Article 10

Disposal of spent fuel

If, pursuant to its own legislative and regulatory framework, a Contracting Party has designated spent fuel for disposal, the disposal of such spent fuel shall be in accordance with the obligations of Chapter 3 relating to the disposal of radioactive waste.

Chapter 3

SAFETY OF RADIOACTIVE WASTE MANAGEMENT

Article 11

General safety requirements

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that at all stages of radioactive waste management individuals, society and the environment are adequately protected against radiological and other hazards.

In so doing, each Contracting Party shall take the appropriate steps to:

(i) ensure that criticality and removal of residual heat generated during radioactive waste management are adequately addressed;

(ii) ensure that the generation of radioactive waste is kept to the minimum practicable;

(iii) take into account interdependencies among the different steps in radioactive waste management;

(iv) provide for effective protection of individuals, society and the environment, by applying at the national level suitable protective methods as approved by the regulatory body, in the framework of its national legislation which has due regard to internationally endorsed criteria and standards;

(v) take into account the biological, chemical and other hazards that may be associated with radioactive waste management;

(vi) strive to avoid actions that impose reasonably predictable impacts on future generations greater than those permitted for the current generation;

(vii) aim to avoid imposing undue burdens on future generations.

Article 12

Existing facilities and past practices

Each Contracting Party shall in due course take the appropriate steps to review:

(i) the safety of any radioactive waste management facility existing at the time the Convention enters into force for that Contracting Party and to ensure that, if necessary, all reasonably practicable improvements are made to upgrade the safety of such a facility;

(ii) the results of past practices in order to determine whether any intervention is needed for reasons of radiation protection bearing in mind that the reduction in detriment resulting from the reduction in dose should be sufficient to justify the harm and the costs, including the social costs, of the intervention.

Article 13

Siting of proposed facilities

1. Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that procedures are established and implemented for a proposed radioactive waste management facility:

(i) to evaluate all relevant site-related factors likely to affect the safety of such a facility during its operating lifetime as well as that of a disposal facility after closure;

(ii) to evaluate the likely safety impact of such a facility on individuals, society and the environment, taking into account possible evolution of the site conditions of disposal facilities after closure;

(iii) to make information on the safety of such a facility available to members of the public;

(iv) to consult Contracting Parties in the vicinity of such a facility, insofar as they are likely to be affected by that facility, and provide them, upon their request, with general data relating to the facility to enable them to evaluate the likely safety impact of the facility upon their territory.

2. In so doing, each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that such facilities shall not have unacceptable effects on other Contracting Parties by being sited in accordance with the general safety requirements of Article 11.

Article 14

Design and construction of facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that:

(i) the design and construction of a radioactive waste management facility provide for suitable measures to limit possible radiological impacts on individuals, society and the environment, including those from discharges or uncontrolled releases;

(ii) at the design stage, conceptual plans and, as necessary, technical provisions for the decommissioning of a radioactive waste management facility other than a disposal facility are taken into account;

(iii) at the design stage, technical provisions for the closure of a disposal facility are prepared;

(iv) the technologies incorporated in the design and construction of a radioactive waste management facility are supported by experience, testing or analysis.

Article 15

Assessment of safety of facilities

Each Contracting Party shall take the appropriate steps to ensure that:

(i) before construction of a radioactive waste management facility, a systematic safety assessment and an environmental assessment appropriate to the hazard presented by the facility and covering its operating lifetime shall be carried out;

(ii) in addition, before construction of a disposal facility, a systematic safety assessment and an environmental assessment for the period following closure shall be carried out and the results evaluated against the criteria established by the regulatory body;

  Vissza az oldal tetejére