Időállapot: közlönyállapot (2001.XI.22.)

2001. évi LXXVIII. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról * 

I.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi magyarországi munkavégzéséhez.”

2. § (1) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

[b) dönt]

„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, továbbá kiemelten a rehabilitációs foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget segítő programok, valamint a munkaerő-piaci intézményfejlesztési programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról”

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő 4. alponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 4. alpont számozása 5. alpontra változik:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

[b) dönt]

„4. a projekteknek a Nemzeti Segélykoordinátorhoz történő benyújtását megelőzően a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról”

(3) Az Flt. 39/A. § (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A MAT]

[a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]

„2. központi foglalkoztatási, képzési, a megváltozott munkaképességű munkanélküliek és a fogyatékos személyek képzését, az esélyegyenlőséget elősegítő képzési, valamint a munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről”

3. § (1) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

f) a PHARE majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására,”

(2) Az Flt. 43. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(3) A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható:]

d) a PHARE és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására.”

4. § (1) Az Flt. 56/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„56/A. § (1) Rendbírságot köteles fizetni

a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 50. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellenőrzést akadályozza;

b) az a felszámoló, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.”

(2) Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendbírság összege 1000 forinttól 100 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.”

5. § (1) Az Flt. 54. §-át megelőzően az „Eljárási szabályok és záró rendelkezések” cím „Eljárási szabályok” címre változik, és az Flt. az 58. §-át megelőzően „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” címmel egészül ki.

(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában]

a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát”

[kell érteni.]

(3) Az Flt. 58. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a munkanélküli járadék folyósításának, valamint e § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában és (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

6. § Az Flt. a következő 59. §-sal egészül ki:

„59. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a munkanélküli járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint a munkanélküli járadékra való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

(3) E törvény alkalmazásában Európai Gazdasági Térségen az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott államokat kell érteni.”

II.

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

7. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bat.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.”

„(3) A pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.”

8. § A Bat. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt.”

9. § A Bat. a következő új 9. §-sal egészül ki:

„9. § A támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. napon, illetve, ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni.”

10. § A Bat. 15. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

III.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

11. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámolási költségek a következők:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;

d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;

e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;

f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;

g) a felszámoló díja [60. § (4) bek.], mely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.”

IV.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

12. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége. E kötelesség teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.”

13. § Az Mvt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális és családügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározza a munkaeszközökre, továbbá az egészségügyi miniszterrel együttesen a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.”

14. § Az Mvt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be.”

15. § Az Mvt. 54. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

„(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.”

16. § Az Mvt. 55. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Az oktatást teljes (rendes) munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.”

17. § Az Mvt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakember foglalkoztatása - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - szervezett munkavégzés keretében, illetve polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján egyaránt megvalósítható. E foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.”

18. § Az Mvt. 62. §-a a következő szövegrésszel egészül ki:

„E védelem megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetőleg az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is.”

19. § Az Mvt. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében]

b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;”

20. § (1) Az Mvt. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.”

(2) Az Mvt. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabják ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.”

21. § Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi a)-k) pont jelölése b)-l) pontra módosul:

[(1) A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője első fokú hatóságként jogosult]

a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről;”

22. § (1) Az Mvt. 87. §-a a következő 2/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„2/A. Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.”

(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9/A. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző - helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.”

23. § Az Mvt. 88. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását szorgalmazó intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvével, és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

Hatályba léptető és záró rendelkezések

24. § (1) A törvény 1-3. §-a, valamint 5. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 6. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

25. § (1) A törvény 4. §-a, valamint 7-11. §-a a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Bat. 6. §-a, valamint a Cstv. 58. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A 4. §, valamint a 7-11. § rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

26. § (1) A törvény 12-23. §-a a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Mvt. - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény 34. §-ának (3) bekezdésével megállapított 10. §-a, valamint a 2001. évi XVI. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, - a Munka Törvénykönyve, a munkavédelemről szóló törvény és a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet irányadó rendelkezéseivel együtt - a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

(3) A 12-23. § rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(4) E törvény 15. §-ával meghatározott kötelezettségeket az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt megalakult munkáltató első alkalommal 2002. december 31-ig köteles teljesíteni.


  Vissza az oldal tetejére