Időállapot: közlönyállapot (2001.XI.22.)

2001. évi LXXX. törvény

a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról * 

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió valamely tagállama (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. kulturális javak:

a) azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy államigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 30. (ex. 36.) Cikke szerinti „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorol, és

b) amelyek a melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy egyik ilyen kategóriába sem tartoznak, de szerves részét képezik:

- muzeális intézmények, levéltárak, valamint könyvtárak megőrzendő állományi leltárában szereplő közgyűjteménynek,

- egyházi intézmények leltárának;

2. közgyűjtemény: az a gyűjtemény, mely a tagállam, annak helyi vagy regionális hatósága, illetve olyan intézmény tulajdonát képezi, mely a tagállam területén található és a tagállam jogszabálya szerint közintézménynek minősül, továbbá a tagállam, illetve egy helyi vagy regionális hatóság tulajdona, vagy finanszírozását jelentős mértékben azok biztosítják;

3. jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok vagy a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet megsértésével történt kivitele, illetve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértés is;

4. kérelmező állam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték;

5. kérelmezett állam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak;

6. visszaszolgáltatás: a kulturális javak visszaszállítása a kérelmező állam területére.

A visszaszolgáltatás

3. § (1) A kérelmező állam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak.

(2) A bíróság elrendeli a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha

a) azok kulturális javaknak minősülnek, és

b) jogellenesen vitték ki a kérelmező állam területéről.

(3) A birtokos a kérelmező állam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A birtokost abban az esetben illeti meg a kártalanítás, amennyiben a tárgyat visszaszolgáltatta.

(4) A kártalanításról a bíróság dönt. Ennek megítélése során figyelembe kell venni különösen:

a) a birtoklás jogcímét és annak jellegét,

b) a szerzés visszterhességét vagy ingyenességét,

c) a birtokos jóhiszeműségét,

d) a birtokos tényleges kárát.

(5) Ajándékozás vagy öröklés esetén a birtokos a kártalanítás szempontjából nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az, akitől a tárgyat szerezte.

4. § (1) A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a kérelmező állam joga vonatkozik.

(2) Az e törvényben foglaltak nem érintik a kérelmező államnak és a jogellenesen kivitt kulturális javak tulajdonosának a kérelmező állam joga alapján indítható egyéb (polgári, büntetőjogi) igényeit.

5. § (1) Nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak, ha megindításának időpontjában a kulturális javak kivitele a kérelmező állam joga szerint már nem minősül jogellenesnek.

(2) Nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, ha

a) a kérelmező állam központi szervének a kulturális javak előfordulási helyére vagy a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 1 év, vagy

b) a jogellenes kiviteltől számított 30 év, illetve közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltárában szereplő javak esetében 75 év

eltelt.

(3) Nemzetközi szerződés a közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltárában szereplő javak esetében 75 évnél hosszabb igényérvényesítési határidőt is előírhat.

Eljárási szabályok

6. § (1) A kérelmező állam a területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását igényelheti, ha az adott tárgy a Magyar Köztársaság területén van. E joga érvényesítése iránti keresetet a tárgyat ténylegesen birtokában tartó személy ellen kell megindítani, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy azt a saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál.

(2) A bírósági eljárás lefolytatása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(3) A kérelmező állam nevében a perindításra a tagállamok által a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv 3. Cikke alapján kijelölt, és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő központi szerv jogosult.

(4) A keresetlevélhez - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell a visszaszolgáltatni kért kulturális javak leírását tartalmazó dokumentumot és a kérelmező állam központi szervének a tárgyak kulturális javak körébe tartozására, valamint a jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát.

(5) Az eljárás során hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a kérelmező állam viseli.

(6) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. általános szabályai az irányadóak.

A központi szerv és feladatai

7. § (1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat - a Magyar Köztársaság központi szerveként - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a Hivatal a Magyar Állam képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében, együttműködik más tagállamok központi szerveivel, és előmozdítja a velük történő egyeztetést, így különösen

a) a kérelmező állam - a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt, így különösen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyét tartalmazó - kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja annak birtokosát,

b) értesíti az érintett tagállamokat, ha alapos a gyanú, hogy olyan kulturális javak találhatóak a Magyar Köztársaság területén, amelyeket jogellenesen juttattak ki másik tagállam területéről,

c) a b) pontban való értesítéstől számított két hónapon belül lehetővé teszi a kérelmező állam központi szerve számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális javaknak minősülnek-e,

d) az érintett tagállamok központi szerveivel együttműködve és azok költségére megteszi a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,

e) a jogellenesen kivitt kulturális javak - azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal történő - közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésével megakadályozhatja a visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas vagy a visszaszolgáltatást veszélyeztető cselekményeket,

f) közvetítőként jár el a kérelmező állam és a birtokos között a visszaszolgáltatás ügyében, továbbá a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezi a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi. Amennyiben választottbíróság kikötésére nincsen lehetőség, a bírósági eljárást megelőzően peren kívüli egyeztetést kezdeményez.

(3) A Hivatal megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.

(4) Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a kérelmező állam központi szervének felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban foglalt intézkedési kötelezettség nem terheli a Hivatalt.

(5) A Hivatal haladéktalanul köteles tájékoztatni a kérelmezett állam központi szervét, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a Hivatal a kérelmező állam központi szervétől tájékoztatást kap a visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi tagállam központi szervét.

Záró rendelkezések

8. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására kell alkalmazni.

9. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról.

Melléklet a 2001. évi LXXX. törvényhez

A 2. § 1. pont hatálya alá eső kulturális javak kategóriái

Kategória Leírás Értékhatár euróban Vámtarifaszám1
1. 100 évnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek fellelésének
helye:

nincs

9705 00 00
- ásatások és feltárások a szárazföldön vagy a víz alatt 9706 00 00
- régészeti feltárások
- régészeti gyűjtemények
2. Művészeti, történelmi, illetve vallási műemlékekből származó, de azok szerves részét képező részek és elemek, amelyek kora meghaladja a 100 évet nincs 9705 00 00
9706 00 00
3. A 3. a) vagy a 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények2 150 000 9701
3. a) Bármilyen alapra, teljesen kézzel készített vízfestmények, gouache-ok és pasztellképek2 30 000 9701 10 00
4. Az 1. vagy 2. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok2 15 000 6914
9701
5. Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok2 15 000 49. Árucsoport
9702 00 00
8442 50 80
6. Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek2 és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik 50 000 9703 00 00
7. Fényképek, filmek és negatívjaik2 15 000 3704
3705
3706
4911 91 80
8. Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a térképeket és zenei partitúrákat, egyenként vagy gyűjteményes formában2 nincs 9702 00 00
4901 10 00
4901 99 00
4904 00 00
4905 91 00
4905 99 00
4906 00 00
9. 100 évesnél régebbi könyvek egyenként vagy gyűjteményes formában 50 000 9705 00 00
9706 00 00
10. 200 évesnél régebbi nyomtatott térképek 15 000 9706 00 00
11. 50 évesnél régebbi, bármilyen adathordozóból álló archívumok és azok részeinek minden típusa nincs 3704
3705
3706
4901
4906
9705 00 00
9706 00 00
12. a) Zoológiai, botanikai, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények3, illetve azok egyes darabjai 50 000 9705 00 00
b) Történelmi, paleontológiai, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények3 9705 00 00
13. 75 évesnél régebbi közlekedési eszközök 50 000 9705 00 00
86-89. Árucsoport
14. Az 1-13-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab 50 000
a) 50 és 100 éves kor között:
- játékok, játékszerek 95. Árucsoport
- üvegtárgyak 7013
- arany- és ezüstnemű 7114
- bútorok 94. Árucsoport
- optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések 90. Árucsoport
- hangszerek 92. Árucsoport
- órák és alkatrészeik 91. Árucsoport
- fából készített műtárgyak 44. Árucsoport
- kerámia 69. Árucsoport
- kárpit 5805 00 00
- szőnyegek 57. Árucsoport
- tapéta 4814
- fegyverek 93. Árucsoport
b) 100 évesnél idősebb 9706 00 00

1 A törvény kihirdetésekor hatályos, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet mellékletei szerint megállapítva.

2 Amelyek 50 évnél régebbiek, és nem képezik szerzőik, alkotóik tulajdonát.

3 Az Európai Bíróságnak a 252/84. esetben hozott ítélete, Collector Guns GmbH & Co. KG v. Hauptzollamt Koblenz, EBH (1985) 3387. oldal, az alábbiak szerint definiál: A Közös Vámtarifa 97.05 sz. rubrikájának értemében a „Gyűjtők” darabjai olyan tárgyak, amelyek rendelkeznek a gyűjteményben való elhelyezés feltétlenül szükséges jellemzőivel, vagyis viszonylag ritkán lelhetők fel, rendszerint nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a hasonló használati értékű tárgyak szokásos kereskedelmi forgalmától eltérő, különleges ügyletek keretében cserélnek gazdát és komoly értéket képviselnek.


  Vissza az oldal tetejére