Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.17.)

2001. évi LXXXIX. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló értesítés 2001. november 16. napján megtörtént, erre tekintettel a Megállapodás - 20. Cikke értelmében - 2001. november 16-án hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„Együttműködési Megállapodás
a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között

A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) és az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol),

figyelembe véve, hogy mind Magyarországnak, mind az Europolnak egyaránt érdeke, hogy szoros és dinamikus együttműködést alakítsanak ki, amely megfelel a nemzetközi bűnözés jelentette jelenlegi és jövőbeni kihívásoknak,

figyelembe véve, hogy az Európai Unió Tanácsa 2000. március 27-én felhatalmazta az Europolt, hogy Magyarországgal tárgyalásokba bocsátkozzon egy Együttműködési Megállapodás megkötéséről, valamint hogy az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15-én megállapította, hogy nincs akadálya személyes adatok Europoltól Magyarország számára történő továbbítása felvételének a Megállapodásba;,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

E Megállapodás alkalmazásában:

a) egyezmény alatt az Európai Unióról szóló Szerződés K.3 Cikkének alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról kötött Egyezményt (Europol Egyezmény) kell érteni;

b) személyes adat alatt egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármilyen információt kell érteni: azonosítható személy az, akinek személyazonossága közvetlenül vagy közvetve megállapítható, különösen valamely azonosító számra vagy egy vagy több testi, lelki, szellemi, gazdasági, kulturális, szociális azonosságát meghatározó tényezőre történő hivatkozással;

c) személyes adatok feldolgozása (feldolgozás) a személyes adatokkal végzett bármely műveletet vagy műveletegyüttest jelent, függetlenül attól, hogy azt automatikus vagy manuális módon hajtják végre, így különösen gyűjtés, rögzítés, rendezés, tárolás, kiigazítás vagy módosítás, visszavonás, visszakeresés, konzultáció, felhasználás, átadás, terjesztés vagy más módon hozzáférhetővé tétel, sorba rendezés vagy összevonás, elzárás, törlés vagy megsemmisítés;

d) információ alatt személyes és nem-személyes adatokat kell érteni.

2. Cikk

A Megállapodás célja

E Megállapodás célja az Európai Unió tagországai együttműködésének bővítése az Europol és Magyarország együttműködésén keresztül a nemzetközi bűnözés ezen Megállapodás 3. Cikkében említett súlyos formái elleni fellépésben, különösen stratégiai és operatív információk cseréje útján.

3. Cikk

A bűnözés formái, amelyekre a Megállapodás alkalmazandó

1. Az e Megállapodásban meghatározott együttműködés - az Europol adott ügyben fennálló együttműködési érdekeivel összhangban - kiterjed:

a) a tiltott kábítószer-kereskedelemre,

b) a nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelmére,

c) az illegális bevándorlók csempészetére,

d) az emberkereskedelemre,

e) a gépjárműbűnözésre,

f) az élet, a testi épség, a személyes szabadság vagy vagyon sérelmére terrorista tevékenység keretében elkövetett, vagy valószínűleg elkövetendő bűncselekményekre,

g) pénz és fizetőeszközök hamisítására,

továbbá az e bűncselekményfajtákhoz kapcsolódó, illegális pénzmosási tevékenységekre, vagy ezek különleges megnyilvánulási formáira és a kapcsolódó bűncselekményekre.

2. Kapcsolódó bűncselekmények azok, amelyek célja az első bekezdésben megnevezett bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése, valamint végrehajtásuk elősegítése vagy elkövetése, továbbá azok, amelyek célja e bűncselekmények büntetlenségének biztosítása.

3. Azon esetekben, ha az Europol mandátuma bármely módon megváltozik, az Europol mandátuma megváltozásának hatálybalépése napjától számítva az Europol írásban javasolhatja Magyarországnak, hogy ez a Megállapodás kiterjedjen az új mandátumra is. Ennek keretében az Europol írásban tájékoztatja Magyarországot a mandátumváltozással kapcsolatos minden lényeges kérdésről. A Megállapodás hatálya attól a naptól terjed ki az új mandátumra, amikor az Europol kézhez veszi Magyarországnak a javaslatot elfogadó nyilatkozatát. Az Europolt saját javaslata csak a javaslat megküldésétől számított három hónapos időtartamig köti.

4. A bűnözés 1. bekezdés a)-e) és g) pontjaiban említett formáit e Megállapodás 1. számú melléklete határozza meg. Amikor a 3. bekezdésben hivatkozott mandátum kiegészül a bűnözés valamely más formájának meghatározásával, ez a meghatározás akkor válik alkalmazhatóvá, amikor a bűnözés ezen formái a 3. bekezdés értelmében részeivé válnak ennek a Megállapodásnak. Az Europol tájékoztatja Magyarországot, amikor a bűnözés valamely formájának meghatározása kiterjed, módosul vagy kiegészül. Az új meghatározás attól a naptól érvényes Magyarországra is, amikor az Europol megkapja Magyarországnak a meghatározásra vonatkozó írásos jóváhagyását.

4. Cikk

Az együttműködés területei

Az együttműködés különösen a 3. Cikkben említett bűnözési formákban érintett szervezett bűnöző csoportokra koncentrál. Az együttműködés az operatív információ kölcsönös cseréjén túlmenően kiterjedhet az Europolnak az Europol Egyezményben említett más feladataira, különösen a különleges szaktudás cseréjére, a stratégiai hírszerzési információra, az általános helyzetértékelő jelentésekre, a nyomozási eljárásokra vonatkozó információra, a bűnmegelőzési módszerekre vonatkozó információkra, a képzési tevékenységekre, továbbá az egyes nyomozásokhoz nyújtott tanácsokra és támogatásra.

5. Cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

1. Magyarország kijelöli az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központját (NEBEK), hogy nemzeti kapcsolattartó pontként funkcionáljon az Europol és Magyarország más illetékes hatóságai között.

2. Az Europol és a magyar központi rendőrhatóságok között magas szintű találkozókra kerül sor legalább évente egy alkalommal, hogy megtárgyalják az e Megállapodással kapcsolatos kérdéseket, valamint az együttműködést általában.

3. A NEBEK egy képviselőjét meghívják, hogy vegyen részt az Europol Nemzeti Egységek vezetőinek találkozóin.

6. Cikk

Illetékes hatóságok

1. Magyarország nemzeti joga szerint a 3. Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük való harcért felelős bűnüldöző hatóságait a Megállapodás 2. számú melléklete sorolja fel. Magyarország tájékoztatja az Europolt ennek a jegyzéknek minden változásáról, az ilyen változások hatálybalépését követő három hónapon belül, és rendszeresen tájékoztatja az Europolt minden más olyan illetékes hatóságról, amelynek információt továbbított ezen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

2. Kérésre Magyarország a NEBEK-en keresztül információt nyújt az Europolnak az e cikkben említett hatóságok belső szervezeti felépítéséről, feladatairól és adatvédelmi rendelkezéseiről.

7. Cikk

Kölcsönös információcsere

1. Magyarország és az Europol közötti kölcsönös információcsere csak e Megállapodás megvalósításának céljából és e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően történik.

2. Az e Megállapodásban meghatározott kölcsönös információcsere alapvetően az Europol és a NEBEK között történik. Magyarország biztosítja, hogy a NEBEK napi huszonnégy órában elérhető legyen, valamint közvetlen kapcsolat legyen kiépítve a NEBEK és a 6. Cikk 1. bekezdésében említett hatóságok között, ideértve a nemzetközi rendőri együttműködésért felelős testületeket is. Amikor különleges esetben a sürgősségre tekintettel az információ cseréje egy a 2. számú mellékletben felsorolt másik illetékes hatósággal történik, úgy erről az Europol a NEBEK-et a lehető legrövidebb időn belül értesíti, amennyiben az információt az Europol küldte.

3. Az Europol Magyarország részére csak olyan információt szolgáltat, amelynek gyűjtése, tárolása és továbbítása az Egyezmény megfelelő rendelkezéseivel, valamint annak végrehajtási rendelkezéseivel összhangban áll.

4. Magyarország csak olyan információt szolgáltat az Europol részére, amelynek gyűjtése, tárolása és továbbítása nemzeti jogszabályaival összhangban áll. Ebben a vonatkozásban az Europolt kötik a Tanács az Europol által fogadható információkról szóló, 1998. november 3-i intézkedése 4. Cikkének 4. bekezdésében foglaltak.

5. A magánszemélyeknek joguk van arra, hogy hozzáférjenek a rájuk vonatkozó, e Megállapodás alapján továbbított adatokhoz, illetőleg arra, hogy az ilyen adatokat az Europol Egyezmény vagy a magyar nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban ellenőrizzék. E jog gyakorlása eseteiben az adatot továbbító féllel egyeztetni kell még azt megelőzően, hogy a megkeresés teljesítéséről a végső döntést meghoznák.

8. Cikk

Információszolgáltatás az Europol számára

1. Magyarország az információ megküldésekor vagy azt megelőzően tájékoztatja az Europolt az információszolgáltatás céljáról, valamint az információ felhasználásával, törlésével, megsemmisítésével kapcsolatos korlátozásról, beleértve a lehetséges hozzáférési korlátozások általános vagy különös feltételeit. Amikor az ilyen korlátozásokról szóló igény a továbbítását követően keletkezik, Magyarország az ilyen korlátozásokról az Europolt egy későbbi időszakban értesíti.

2. A kézhezvételt követően az Europol haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő három hónapon belül eldönti, hogy a szolgáltatott személyes adatok felvehetők-e, illetve milyen mértékig kerüljenek felvételre az Europol adattáraiba abból a célból, amely miatt Magyarország szolgáltatta őket. Az Europol a lehető leghamarabb tájékoztatja Magyarországot, mihelyt eldőlt, hogy az adatokat nem veszi fel adatbázisába. A már megküldött személyes adatokat törlik, megsemmisítik vagy visszaküldik, amennyiben és amikor azok már nem szükségesek az Europol feladatai ellátásához, vagy a kézhezvételt követő hat hónapon belül nem született döntés az Europol adatbázisába történő felvételükről.

3. Az Europol felelős annak biztosításáért, hogy a 2. bekezdésben említett személyes adatokhoz, amíg azok az Europol adattáraiba be nem kerülnek, kizárólag azok az Europol tisztviselők férjenek hozzá, akiknek megfelelő felhatalmazásuk van annak eldöntésére, hogy az adatok felvehetők-e az Europol adattáraiba.

Amennyiben az Europol az adatok értékelését követően okkal feltételezi, hogy a szolgáltatott adatok nem pontosak, vagy már nem naprakészek, úgy erről értesíti Magyarországot. Magyarország ellenőrzi az adatot és tájékoztatja az Europolt az ellenőrzés eredményéről.

9. Cikk

Személyes adatok szolgáltatása az Europol részéről

1. Amikor személyes adatok szolgáltatására Magyarország kérésére kerül sor, a személyes adatok kizárólag a kérelemben megjelölt célokra használhatók fel. Amikor személyes adatok szolgáltatására külön kérés nélkül kerül sor, az információ megküldésekor vagy azt megelőzően az információszolgáltatás célját, valamint az információ felhasználásával, törlésével, megsemmisítésével kapcsolatos korlátozásokat - beleértve a lehetséges hozzáférési korlátozások általános vagy különös feltételeit is - meg kell jelölni. Amikor az ilyen korlátozásokra szóló igény a továbbítását követően keletkezik, az Europol az ilyen korlátozásokról Magyarországot egy későbbi időszakban értesíti.

2. Magyarország betartja az alábbi feltételeket minden egyes személyes adat továbbítása tekintetében, amelyet részére az Europol szolgáltat:

a) fogadását követően Magyarország haladéktalanul, de legkésőbb a fogadást követő három hónapon belül eldönti, hogy a szolgáltatott adat szükséges-e, és milyen mértékben abból a célból, amiért azt szolgáltatták;

b) Magyarország a kapott adatokat nem továbbítja harmadik államnak vagy testületnek;

c) az adatokat csak a NEBEK részére továbbítják a 7. Cikk 2. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül;

d) az eredeti címzett az adatokat csak a 2. számú mellékletben felsorolt hatóságokra korlátozva továbbíthatja és csak az eredeti adat-továbbításra vonatkozó feltételek mellett;

e) az egyes esetekben az adatszolgáltatásnak a 3. Cikkben felsorolt bűncselekmények megelőzése vagy az ellenük való küzdelem érdekében szükségesnek kell lennie;

f) amennyiben az Európai Unió egyik tagállama szolgáltatta az adatokat az Europol számára, úgy az adatok továbbítása csak e tagállam jóváhagyásával történhet;

g) az Europol által meghatározott, az adatok felhasználására vonatkozó bármilyen feltételt tiszteletben kell tartani; amennyiben az adatokat az Europol részére az Európai Unió egy tagállama szolgáltatta és e tagállam ezen adatok felhasználására vonatkozóan bármilyen feltételt írt elő, úgy e feltételeket tiszteletben kell tartani;

h) ha az adatok szolgáltatása megkeresés alapján történik, az információkérésben fel kell tüntetni az igénylés célját és okát;

i) az adatokat csak azokra a célokra lehet felhasználni, amely célból azokat közölték; ez nem vonatkozik az Europol kérdőívével kapcsolatos adatközlésekre;

j) amennyiben kiderül, hogy az adatok pontatlanok, tévesek, már nem naprakészek, vagy eredetileg sem lett volna szabad továbbítani őket, úgy azokat Magyarország helyesbíti és törli;

k) az adatokat törölni kell, amikor már nem szükségesek arra a célra, amely miatt továbbításuk megtörtént.

3. Magyarország biztosítja, hogy az Europoltól kapott személyes adatokat technikai és szervezési intézkedésekkel olyan szintű védelemben részesíti, amely megfelel az Europol Egyezmény 25. Cikkének végrehajtása során kialakított védelmi szintnek.

4. Az Európa Tanács 1981. január 28-i Egyezménye 6. Cikkében hivatkozott, faji eredetre, politikai nézetekre, vallási vagy egyéb meggyőződésre, egészségi állapotra vagy szexuális szokásokra vonatkozó személyes adat (különleges adatkategória) kizárólag kifejezetten szükséges esetekben és csak más adatok kiegészítéseképpen szolgáltatható.

5. Személyes adat nem szolgáltatható, amikor a megfelelő adatvédelmi szint a továbbiakban már nem biztosított.

6. Amikor az Europol észleli, hogy a továbbított személyes adatok pontatlanok, már nem aktuálisak, vagy nem lehetett volna továbbítani azokat, úgy erről értesíti a NEBEK-et. Az Europol felkéri a NEBEK-et, hogy igazolja vissza az Europol számára a személyes adatok helyesbítését vagy törlését.

7. Az Europol az ezen cikkben felsorolt mindenfajta információtovábbítást rögzít, valamint rögzíti az adattovábbítás alapjául szolgáló indokot is.

8. Az Europol által továbbított személyes adatok nyilvántartása - az Europol Egyezmény 21. Cikke 3. bekezdésében foglaltakkal összhangban - nem haladhatja meg a három évet. Minden időbeli korlátozás számítása újra kezdődik azon a napon, amikor az adat tárolásához vezető újabb esemény történik. Amennyiben az e bekezdés alkalmazásában az Europol által továbbított személyes adat tárolásának teljes időtartama a három évet meghaladja, a további tárolás szükségességét évente felül kell vizsgálni.

10. Cikk

Az információforrás és az információ értékelése

1. Amikor az Europol e Megállapodás alapján szolgáltat információt, feltünteti az információ forrását abban a mértékben, amennyire az lehetséges a következő kritériumok alapján:

a) amikor a forrás hitelessége, megbízhatósága és illetékessége nem kétséges, vagy az információ olyan forrásból származik, aki a múltban minden esetben megbízhatónak bizonyult,

b) olyan forrásból származik, akitől a kapott információ a legtöbb esetben megbízhatónak bizonyult,

c) olyan forrástól származik, akitől a kapott információ a legtöbb esetben megbízhatatlannak bizonyult,

d) a forrás megbízhatósága nem értékelhető.

2. Amikor az Europol e Megállapodás alapján szolgáltat információt, feltünteti az információ megbízhatóságát addig a mértékig, amennyire az lehetséges a következő kritériumok alapján:

(1) információ, amelynek pontossága nem kétséges,

(2) információ, amelyet a forrás személyesen észlelt, de amelyet a továbbító tisztviselő személyesen nem észlelt;

(3) információ, amelyet a forrás nem személyesen észlelt, de amelyet más, korábban rögzített információ megerősít,

(4) információ, amelyet a forrás nem személyesen észlelt, és nem erősíthető meg.

3. Magyarország az ezen Megállapodás alapján történő információ szolgáltatásakor lehetőség szerint feltünteti az információ forrását és megbízhatóságát az 1. és 2. bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.

4. Ha Magyarország vagy az Europol a már birtokában levő információ alapján arra a következtetésre jut, hogy a másik fél által szolgáltatott információ értékelése korrekcióra szorul, úgy erről értesíti a másik felet, és kísérletet tesz arra, hogy megegyezzenek az értékelés módosítása tekintetében. Ilyen megegyezés hiányában sem Magyarország, sem az Europol nem változtatja meg a kapott információ értékelését.

5. Ha az Europol Magyarországtól értékelés nélküli adatokat vagy információt kap, úgy az Europol a már birtokában levő információ alapján, amennyire lehetséges, megkísérli a forrás vagy az információ megbízhatóságának értékelését.

6. Magyarország és az Europol megegyezhetnek meghatározott adatfajták és meghatározott adatforrások értékelésének általános feltételeiről, amelyet a Magyarország és az Europol közötti Egyetértési Nyilatkozatban rögzítenek. Az Ügyvezető Testületnek az ilyen általános Megállapodásokat jóvá kell hagynia. Ha az Europol számára az adatokat ilyen általános Megállapodás alapján szolgáltatták, úgy ezt a tényt az adatokkal együtt feljegyzik.

7. Ha nem végezhető megbízható értékelés, vagy nincs ilyen általános Megállapodás, az Europol az információt az 1. bekezdés d) és a fenti 2. bekezdés (4) pontja szerint minősíti.

11. Cikk

Az Europol számára szolgáltatott adatok helyesbítése és törlése

1. A NEBEK értesíti az Europolt, amikor az Europolnak már továbbított információt helyesbítik vagy törlik. A NEBEK lehetőség szerint akkor is értesíti az Europolt, ha oka van feltételezni, hogy a szolgáltatott információ nem pontos, vagy már nem naprakész.

2. Amikor a NEBEK értesíti az Europolt, hogy helyesbített vagy törölt az Europolnak korábban már továbbított információt, az Europol ennek megfelelően helyesbíti vagy törli a kérdéses információt. Az Europol - olyan operatív információ alapján, amely bővebb, mint amivel Magyarország rendelkezik - dönthet úgy, hogy nem törli az információt, ha arra további feldolgozáshoz még szüksége van. Az Europol értesíti a NEBEK-et az ilyen információ folytatódó tárolásáról.

3. Amikor az Europolnak oka van feltételezni, hogy a szolgáltatott információ pontatlan vagy már nem naprakész, értesíti a NEBEK-et. A NEBEK ellenőrzi az adatot és az Europolt tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amikor az Europol az Egyezmény 20. Cikke 1. bekezdésének és 22. Cikkének megfelelően helyesbíti vagy törli az információt, a helyesbítésről vagy a törlésről tájékoztatja a NEBEK-et.

12. Cikk

Az Europol információjának bizalmassága

1. A kifejezetten nyilvános információként megjelölt vagy egyértelműen ilyen információként azonosítható adatok kivételével az Europol szervezete által, illetve az Europol szervezetén keresztül feldolgozott minden információ az Europol szervezetében és a tagállamokban egy védelmi alapszint hatálya alá tartozik. Annál az információnál, amelyre a védettségnek csupán ez az alapszintje vonatkozik, nincs szükség egy Europol biztonsági szint kifejezett megjelölésére, de ezt az információt is Europol információként kell kezelni.

2. Magyarország minden Europol által szolgáltatott információ számára biztosítja az 1. bekezdésben említett alapszintű védelmet a nemzeti jogával és szabályozásával összhangban álló, különféle intézkedéseken keresztül, beleértve a diszkrét és a bizalmas kezelés kötelezettségét, az információhoz való hozzáférés felhatalmazott személyzetre történő korlátozását, a személyi adatok tekintetében az adatvédelmi követelményeket, valamint általános technikai és eljárási intézkedéseket az információ biztonságának védelme érdekében.

3. Az az információ, amely további biztonsági intézkedéseket igényel, valamely Europol biztonsági szint alá tartozik, amelyet meghatározott jelzés jelöl. Ilyen biztonsági szintet az információra csak a szigorúan szükséges esetekben és a szükséges időtartamig alkalmaznak.

4. Az Europol biztonsági szintjei „Europol 1-3” számozást kapnak, melyek kapcsolódnak egy-egy, az Europol szervezetén belül alkalmazott, különleges biztonsági intézkedéscsomaghoz. A biztonsági intézkedéscsomagok a védelem különböző szintjeit kínálják az információ tartalmától függően, figyelemmel arra, hogy az információhoz való jogosulatlan hozzáférés, az információ illetéktelen terjesztése vagy felhasználása milyen káros hatással lehet a tagállamok vagy az Europol érdekeire.

5. Magyarország tudomásul vette az Europol Minősítési Szabályzatát és a Biztonsági Kézikönyvét és vállalja annak biztosítását, hogy a részére az Europol által szolgáltatott minden információ, amelyet „Europol 1-3” jelzéssel láttak el, a területén belül azzal azonos szintű védelmet élvez, mint amelyet az Europol Minősítési Szabályzata és Biztonsági Kézikönyve ezen szintekre meghatároz. Az Europol a szükséges mértékig tájékoztatja Magyarországot az Europol biztonsági szintekhez és csomagokhoz alkalmazott védelmi intézkedésekről.

6. Magyarország garantálja, hogy a minősített információra alkalmazott nemzeti előírásai megfelelő alapot nyújtanak a Megállapodással összhangban továbbított információ számára olyan megfelelő védelmi szint biztosításához, amely azonos a Minősítési Szabályzatban és Biztonsági Kézikönyvben nyújtott védelemmel.

7. A NEBEK felelős annak biztosításáért, hogy a minősítéssel ellátott információ védelmét és a hozzáférés engedélyezését és annak védelmét azok a hatóságok is betartsák, amelyeknek a Megállapodás alapján az adatok továbbíthatók.

13. Cikk

Az Europol számára szolgáltatott információ bizalmassága

1. A 7. Cikk 2. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, a 12. Cikkben foglaltakkal összhangban a NEBEK felelős az Europol részére szolgáltatott információ megfelelő biztonsági szintjének kiválasztásáért. A NEBEK az információnak Europolhoz továbbítása során szükség szerint, a 12. Cikk 4. bekezdésében foglaltak szerint az információt Europol biztonsági szinttel jelöli meg.

2. A biztonsági szint kiválasztásánál a NEBEK figyelembe veszi az információ saját nemzeti szabályozása szerinti minősítési besorolását, valamint az Europol megfelelő működéséhez elengedhetetlen rugalmasság igényét is.

3. Amikor az Europol - a már birtokában levő információ alapján - arra a következtetésre jut, hogy a biztonsági szint kiválasztása módosítást igényel, erről értesíti a NEBEK-et, és kísérletet tesz arra, hogy megegyezzenek egy megfelelő biztonsági szint kiválasztásában. Az Europol ilyen megegyezés hiányában nem határoz meg vagy változtat meg biztonsági szintet.

4. A NEBEK bármikor kérheti a kiválasztott biztonsági szint módosítását, beleértve a minősítés megszüntetését is. Az Europol a NEBEK kívánságainak megfelelően köteles a biztonsági szintet módosítani. Mihelyt a körülmények ezt lehetővé teszik, a NEBEK a biztonsági szint alacsonyabb szintre módosítását vagy eltörlését kéri.

5. A NEBEK meghatározhatja a kiválasztott biztonsági szint alkalmazásának időtartamát, továbbá ezen időtartam eltelte után a biztonsági szint lehetséges módosításait.

6. Amennyiben az információt - amelynek biztonsági szintjét az e cikkben foglaltak szerint módosították - már az Európai Unió egy vagy több tagállamába továbbították, úgy az Europol a NEBEK kérésére értesíti az átvevőket a biztonsági szint megváltozásáról.

14. Cikk

Magyarországot az Europolnál képviselő összekötő tisztek

1. Magyarország és az Europol megegyeznek az e Megállapodásban foglalt együttműködés bővítése érdekében, (egy vagy több) összekötő tisztnek az Europolhoz történő kihelyezéséről, akik az Europol szervezetében Magyarországot képviselik. Az összekötő tisztek feladatait, jogait és kötelességeit, továbbá az Europolnál történő állomásoztatásuk részleteit, valamint a felmerülő költségek viselését az e Megállapodás részét képező 3. számú melléklet tartalmazza.

2. Az Europol gondoskodik minden szükséges felszerelésről, úgymint az ilyen összekötő tisztek számára biztosítandó hivatali helyiségről és a távközlési berendezésekről az Europol épületén belül, az Europol költségére. Távközlési költségeiket mindazonáltal Magyarország viseli.

3. Az összekötő tiszt irattára sérthetetlen, az Europol tisztviselők bármilyen beavatkozásától mentes. Ez az irattár tartalmazza az összekötő tiszthez tartozó vagy általa tárolt minden nyilvántartást, levelezést, dokumentumot, kéziratot, számítógépes dokumentumot, fényképet, filmet és felvételt.

4. Magyarország biztosítja, hogy összekötő tisztjeinek gyors és - ahol technikailag ez megvalósítható - közvetlen hozzáférésük legyen a nemzeti adatbázisokhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy feladatukat ellássák, amíg az Europolnál állomásoznak.

15. Cikk

Europol összekötő tisztek Magyarországon

1. Amennyiben az ezen Megállapodásban rögzített együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges, Magyarország és az Europol megegyeznek (egy vagy több) Europol összekötő tisztnek a NEBEK-hez történő kihelyezéséről. Az Europol összekötő tiszt(ek) NEBEK-nél történő állomásoztatásáról Magyarország és az Europol közös egyetértéssel bármikor megegyezhetnek. Az Europol összekötő tiszt(ek) feladatait, jogait és kötelességeit, továbbá a NEBEK-nél történő állomásoztatásuk részleteit, valamint a felmerülő költségek viselését összekötői Megállapodásban fektetik le.

2. A NEBEK gondoskodik minden szükséges felszerelésről, úgymint hivatali helyiségről és a távközlési berendezésekről a NEBEK-nél a NEBEK költségére az ilyen összekötő tisztek számára. A távközlési költségeket azonban az Europol viseli.

3. Az Europol összekötő tiszt tulajdona és vagyontárgyai bárhol találhatók is és bárki is tárolja azokat, mentesek az átvizsgálástól, igénybevételtől, elkobzástól, kisajátítástól és bármely egyéb beavatkozási formától, függetlenül attól, hogy az végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy törvényhozási intézkedés-e.

4. Magyarország engedélyezi az összekötő tisztnek, hogy bármely hivatalos célból szabadon kommunikáljon, továbbá e jogát meg is védelmezi. Az összekötő tisztnek jogában áll, hogy kódolást használjon, valamint hogy hivatalos levelezést és egyéb hivatalos küldeményeket futárral vagy lepecsételt csomagban küldjön és fogadjon, amelyek a diplomáciai futárokkal és csomagokkal azonos előjogokat és védettséget élveznek.

5. Az összekötő tiszt irattára sérthetetlen. Ez az irattár tartalmazza az összekötő tiszthez tartozó vagy általa tartott minden feljegyzést, levelezést, dokumentumot, kéziratot, számítógépes dokumentumot, fényképet, filmet és felvételt.

6. Magyarország területén belül az Europol összekötő tiszt ugyanolyan előjogokat és mentességeket élvez, mint amelyeket Magyarország a területén létesített diplomáciai missziók hasonló rangú képviselőinek nyújt.

16. Cikk

Felelősség

1. Magyarország felelős - nemzeti jogával összhangban - az Europollal folytatott adatcsere keretében jogi vagy ténybeli tévedés következményeként magánszemélynek okozott minden kárért. Annak érdekében, hogy elkerülje nemzeti joga szerint a sértettel szemben fennálló felelősségét, Magyarország nem nyilatkozik úgy, hogy az Europol továbbított pontatlan adatokat.

2. Amennyiben a jogi vagy ténybeli tévedések az Europol vagy az Európai Unió valamely tagállama, illetőleg egy harmadik állam vagy testület kötelességszegése miatt tévesen/hibásan továbbított vagy közölt adatok miatt következnek be, az Europol köteles kérésre megtéríteni a kártérítésként kifizetett, 1. bekezdésben említett összeget, kivéve, ha az adatot ezzel a Megállapodással ellentétesen használták fel.

3. Olyan esetekben, amikor az Europol kötelezett a sértettnek az Európai Unió valamely tagállama, illetőleg egy harmadik állam vagy testület által károkozás miatti kártérítésként kifizetett összeg megtérítésére és a kárt Magyarország az ezen Megállapodásban írt kötelezettsége megszegésével okozta, Magyarország köteles kérésre megtéríteni azt az összeget, amelyet az Europol fizetett ki az Európai Unió valamely tagállamának, illetőleg egy harmadik államnak vagy testületnek az általuk kártérítésként kifizetett összeg visszatérítéseként.

4. Magyarország és az Europol nem kérnek egymástól kártérítést a 2. és 3. bekezdésekben írt esetekben addig a mértékig, ameddig az érvényesített kártérítés büntető, megemelt vagy más, nem kompenzációs jellegű volt.

17. Cikk

Vitás kérdések rendezése

1. Bármilyen e Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát Magyarország és az Europol között, vagy bármilyen kérdést Magyarország és az Europol közötti viszonyt illetően, amely békésen nem rendeződik, végleges döntés céljából három döntőbíróból álló választott bíróság elé kell utalni a vitában érintett bármelyik fél kérésére. Mindkét fél kijelöl egy-egy döntőbírót. A harmadik döntőbírót, aki a választott bíróság elnöke, a két kijelölt döntőbíró választja ki.

2. Amennyiben valamelyik fél elmulasztja döntőbíró kijelölését két hónapon belül a vitában érintett másik fél erre irányuló kérését követően, a másik fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság (Hága) elnökét, annak távolléte esetén elnökhelyettesét a kijelölésre.

3. Amennyiben az elsőként kijelölt két döntőbíró nem tud megegyezni a harmadik személyét illetően a kijelölésüket követő két hónapon belül, bármelyik fél felkérheti a (Hágai) Nemzetközi Bíróság elnökét, annak távolléte esetén elnökhelyettesét a kijelölésre.

4. Ha a felek másképpen meg nem egyeznek, a választott bíróság állapítja meg saját eljárási szabályait.

5. A választott bíróság döntését többségi szavazattal hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A döntés végleges és kötelező a vitában érintett felekre.

6. Mindegyik fél fenntartja magának a jogot, hogy felfüggessze e Megállapodásból fakadó kötelezettségei teljesítését, amikor az e cikkben írt eljárást alkalmazzák, illetve minden olyan esetben, amikor az egyik fél azon a véleményen van, hogy a másik félre ebben a Megállapodásban rótt kötelezettségeket nem teljesítették. Minden esetben, amikor az egyik fél ezt a jogát gyakorolni kívánja, erről írásos értesítés útján előzetesen tájékoztatja a másik felet.

18. Cikk

A Megállapodás felmondása

1. Ezt a Megállapodást bármelyik fél három hónapos felmondási határidővel felmondhatja.

2. Felmondás esetén Magyarország és az Europol megállapodnak a közöttük már továbbított adatok és információ további folytatólagos tárolása kérdésében. Amennyiben nem tudnak megállapodni, bármelyik fél jogosult kérni, hogy az általa továbbított információt töröljék.

19. Cikk

A Megállapodás módosítása

1. Ez a Megállapodás Magyarország és az Europol kölcsönös egyetértésével a vonatkozó jogszabályi előírások szerint bármikor módosítható.

2. Magyarország és az Europol tárgyalásokba bocsátkozik a Megállapodás módosítására bármelyik fél erre irányuló kérése alapján.

20. Cikk

Hatálybalépés

Ez a Megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a felek diplomáciai csatornákon keresztül írásban értesítik egymást, hogy saját jogi előírásaik teljesültek.

Kelt Budapesten, 2001. október 4-én, két, egyaránt hiteles szövegű, magyar és angol nyelvű példányban.

(Aláírások)

1. számú melléklet

A Magyar Köztársaság és az Europol közötti Együttműködési Megállapodás 3. Cikk 4. bekezdésében említett bűnözési formák meghatározása

Magyarország és az Europol közötti Együttműködési Megállapodás 3. Cikke 1. bekezdésében felsorolt bűnözési formákra tekintettel, a jelen Megállapodás alkalmazásában:

- a „tiltott kábítószer-kereskedelem” azokat a bűncselekményeket jelenti, amelyeket az Egyesült Nemzetek 1988. december 20-i, Kábítószerek és Pszichotróp Anyagok Illegális Kereskedelme elleni Egyezmény 3. Cikke 1. bekezdése, illetve az ezt a Konvenciót kiegészítő vagy módosító rendelkezések sorolnak fel;

- a „nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelme” azokat a bűncselekményeket jelenti, amelyeket a Bécsben és New York-ban, 1980. március 3-án aláírt, a Nukleáris Anyagok Fizikai Védelméről szóló Egyezmény 7. Cikke (1) bekezdése sorol fel, és azokra a nukleáris és/vagy radioaktív anyagokra vonatkozóan, amelyeket az Euratom Szerződés 197. Cikke és az 1980. július 15-i 80/836 Euratom irányelv határoz meg;

- az „illegális bevándorlók csempészete” olyan tevékenységeket jelent, amelyeket tudatosan abból a célból követtek el, hogy anyagi haszonszerzés végett, a tagállamokban és Magyarországon alkalmazható szabályok és feltételek ellenében megkönnyítsék a belépést, a letelepedést vagy a munkavállalást az Európai Unió tagállamai vagy Magyarország területén;

- az „emberkereskedelem” személyeknek más személyek tényleges és jogellenes hatalmának való kényszer, fenyegetés, hatalommal való visszaélés vagy megtévesztés útján történő alávetését jelenti, különös tekintettel a prostituáltak kizsákmányolására, a kiskorúak szexuális kizsákmányolására és veszélyeztetésére, valamint a magukra hagyott gyermekek kereskedelmére. A kizsákmányolás e formái a gyermekpornográfiát hordozó anyagok előállítását, eladását vagy terjesztését is magukban foglalják;

- a „gépjárművekkel kapcsolatos bűnözés” gépjárművek, tehergépkocsik, nyerges-vontatók, tehergépkocsik vagy nyergesvontatók rakománya, autóbuszok, motorkerékpárok, lakóautók, mezőgazdasági járművek, munkagépek és ezen járművek alkatrészei ellopását vagy önkényes elvételét jelenti, valamint ilyen tárgyak átvételét és elrejtését;

- a „pénz és fizetési eszközök hamisítása” azokat a cselekményeket jelenti, amelyeket az 1929. április 20-i, a valutahamisítás elleni küzdelemről szóló Genfi Egyezmény 3. Cikke (2) bekezdése határoz meg, ami egyaránt vonatkozik a készpénzre és az egyéb fizetési eszközökre;

- az „illegális pénzmosási tevékenység” azokat a bűncselekményeket jelenti, amelyeket az 1990. november 8-án, Strasbourgban aláírt, a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Európai Egyezmény 6. Cikk (1)-(3) bekezdései határoznak meg.

2. számú melléklet

A Magyar Köztársaság és az Europol közötti Együttműködési Megállapodás 6. Cikke (1) bekezdése értelmében

Az illetékes magyar hatóságok

Az alább felsorolt - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló - magyar bűnüldöző hatóságok és az Europol közötti nemzetközi együttműködésben a NEBEK látja el az egységes kapcsolattartó pont szerepét:

1. A Magyar Köztársaság Rendőrsége mint általános nyomozó hatóság, amelyet az együttműködésben az Országos Rendőr-főkapitányság képvisel;

2. A Magyar Köztársaság Vám- és Pénzügyőrsége, amelyet az együttműködésben az Országos Parancsnokság Bűnügyi Főigazgatósága képvisel;

3. A Magyar Köztársaság Határőrsége, amelyet az együttműködésben az Országos Parancsnokság Bűnügyi Főigazgatósága képvisel;

4. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Főigazgatósága.

3. számú melléklet

Összekötői Megállapodás a Magyar Köztársaság és az Europol közötti Együttműködési Megállapodás 14. Cikke értelmében

1. Cikk

Az összekötő tiszt feladatai

Az összekötő tiszt feladata, hogy támogassa és koordinálja az Europol és Magyarország közötti együttműködést. Így különösen az összekötő tiszt felelős az Europol és Magyarország közötti kapcsolatok támogatásáért és az információcsere előmozdításáért.

2. Cikk

Az összekötő tiszt jogállása

1. Az Europol az összekötő tisztet Magyarország hivatalos képviselőjének tekinti. Az Europol biztosítja az összekötő tiszt tartózkodását Hollandiában a rendelkezésére álló lehetőségek keretein belül, így különösen, a szükséges mértékig együttműködik az illetékes holland hatóságokkal a mentességek és kiváltságok kérdésében.

2. Az összekötő tiszt a képviselője azoknak a magyar szolgálatoknak, amelyek felelősek az e Megállapodás hatálya alá tartozó bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük való fellépésért.

3. Cikk

Munkamódszerek

1. Az Europol és az összekötő tiszt közötti bármilyen információcsere kizárólag az e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően történik.

2. Információcsere esetén az összekötő tiszt általában közvetlenül az Europol által erre a célra kijelölt Europol képviselőkkel kommunikál. Az Europol adatbázisaihoz közvetlen hozzáférése nincs.

4. Cikk

Titkosság

1. Magyarország biztosítja az összekötő tiszt hazai követelményeknek megfelelő szintű biztonsági átvilágítását annak érdekében, hogy kezelhesse az Europol által vagy rajta keresztül szolgáltatott, titkossági követelmények alá tartozó minősített adatokat a Megállapodás 12. Cikkével összhangban.

2. Az Europol a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújt az összekötő tisztnek, hogy megfeleljen az Europollal folytatott információcserében a minősített adatok védelmére vonatkozó minden előírásnak.

5. Cikk

Igazgatási kérdések

1. Az összekötő tiszt - hazai jogszabályi rendelkezéseinek sérelme nélkül - engedelmeskedik az Europol belső szabályainak. Feladatai ellátása során a hazai joga adatvédelmi szabályait tartja be.

2. Az összekötő tiszt tájékoztatja az Europolt munkaidejéről, munkarendjéről és sürgős esetekben elérhetőségének részletes adatairól. Ugyancsak tájékoztatja az Europolt az Europol Központjától való bármely hosszabb idejű távolmaradásáról is.

6. Cikk

Kártérítési felelősség és jogviták rendezése

1. Magyarország viseli a felelősséget minden kárért, amelyet az összekötő tiszt az Europol tulajdonában okoz. Az Europol megfelelően indokolt kérésére Magyarország minden ilyen bekövetkezett kárt azonnal megtérít. A visszafizetéssel kapcsolatban felmerült vita esetén a Megállapodás 17. Cikkében írt eljárás követhető.

2. Magyarország és az Europol vagy az összekötő tiszt és az Europol között felmerült jogviták esetén az Europol igazgatójának joga van megtiltani az összekötő tiszt belépését az Europol épületébe, illetőleg a belépést különleges feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötni.

3. Amennyiben súlyos összeütközés van az Europol és az összekötő tiszt között, az Europol igazgatójának joga van kérelmet benyújtani a Magyar Országos Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányához az összekötő tiszt visszahívása és cseréje érdekében.”

3. § Az Európai Rendőrségi Hivatalban (EUROPOL) használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:

a) az „EUROPOL 1” - „Titkos!”,

b) az „EUROPOL 2” - „Szigorúan titkos!”,

c) az „EUROPOL 3” - „Szigorúan titkos!”.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Megállapodás rendelkezéseit 2001. november hónap 16. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

5. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy az EUROPOL szabályozásával összhangban, együttes rendeletben állapítsa meg a magyar bűnüldöző hatóságok és az EUROPOL közötti nemzetközi együttműködésben:

a) a Megállapodás alapján alapszintű védelemben részesítendő információk és adatok kezelésének rendjét;

b) az alapszintű védelem eljárási szabályait és követelményeit;

c) az EUROPOL minősítéssel és jelöléssel ellátott információkra vonatkozó biztonsági követelményeket;

d) az EUROPOL minősítéssel és jelöléssel ellátott információk és adatok továbbításában részt vevő bűnüldöző hatóságoknál a titokvédelem szakmai felügyeletének szabályait;

e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének rendjét.

6. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

s) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy;”

7. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az EUROPOL adattovábbítási tevékenységével kapcsolatos adatvédelmi ellenőrzési feladatokat az adatvédelmi felelős látja el. Az adatvédelmi felelős a belügyminiszter javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett köztisztviselő.”


  Vissza az oldal tetejére