Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.17.)

2001. évi XC. törvény

az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról * 

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 3. §-ának (3) bekezdésében „a rendőrség és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe „a rendvédelmi szervek” szövegrész lép.

2. § (1) Az Obtv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”

(2) Az Obtv. 16. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.”

3. § (1) Az Obtv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől - ideértve az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket is - vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.”

(2) Az Obtv. 18. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a határőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatósága, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.

(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, a határőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.”

(3) Az Obtv. 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha az országgyűlési biztos a (2)-(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot stb.) kér, a megkeresésnek - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni.”

4. § (1) Az Obtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - hatóság:

a) a közigazgatási feladatot ellátó szerv;

b) a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében;

c) a fegyveres erők;

d) a rendvédelmi szerv;

e) a nemzetbiztonsági szolgálat;

f) a nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;

g) a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat;

h) a kötelező tagság alapján működő köztestület;

i) a közjegyző;

j) a megyei bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó.”

(2) Az Obtv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

„(2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:

a) az Országgyűlés;

b) a köztársasági elnök;

c) az Alkotmánybíróság;

d) az Állami Számvevőszék;

e) a bíróság;

f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet.”

5. § (1) Az Obtv. mellékletének III. pontja a következő 9. alponttal egészül ki:

(Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:)

„9. A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.”

(2) Az Obtv. melléklete a következő V-VII. ponttal egészül ki:

„V. Az országgyűlési biztos az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: APEH) nyomozó hatóságát érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. A fegyveres erőkkel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.

2. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

3. Az APEH nyomozó hatóságával titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

4. Az APEH nyomozó hatósága által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

5. Az APEH nyomozó hatósága eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

VI. Az országgyűlési biztos a Vám- és Pénzügyőrséget (a továbbiakban: VP) érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.

2. A VP nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a VP-vel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

4. A VP által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

5. A VP rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

6. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

7. A VP-vel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

8. A VP által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

9. A vámhatósági felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

10. A zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a VP által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokra.

VII. Az országgyűlési biztos az ügyészség nyomozást végző szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. A tanú személyi adataiba, amennyiben annak zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.

2. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ában foglalt tevékenysége során keletkezett adataiba.

3. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a titkos információgyűjtést végző szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet e törvény mellékletének II-VI. pontjai a titkos információgyűjtést végző szervekkel kapcsolatban ilyenként felsorolnak.

4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

5. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.”

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit az országgyűlési biztos folyamatban lévő eljárásaiban is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére