Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.17.)

2001. évi XCIII. törvény

a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről.

1. § (1) A Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint. A forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Magyar Állam részére forintban kell teljesíteni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ában megfogalmazott közterheket, továbbá bíróság, büntetőügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget (így különösen pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést, pénzbírságot, rendbírságot).

(3) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik

a) devizabelföldiek belföldön és külföldön,

b) devizakülföldiek belföldön

devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek.

Értelmező rendelkezések

2. § 1. devizabelföldi:

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató);

2. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabad területi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,

f) továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

3. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés);

4. valuta: külföldi pénz;

5. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);

6. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;

7. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány;

8. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó (egyéni cég), a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató), valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;

9. szervezet: természetes személyen és a vállalkozáson kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is.

Gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén követendő eljárás

3. § (1) Amennyiben a magyar gazdaság a devizatartalékok nagymértékű csökkenéséből adódó nehézségekkel küzd, vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti - különösen, ha a tartalékok csökkenése veszélyezteti a rövid távú kötelezettségek teljesítését - és ezek a nehézségek alkalmasak a magyar gazdaság működésének veszélyeztetésére, a Kormány - az MNB javaslatára jogosult legfeljebb három hónapra rendeletben korlátozni a nemzetközi fizetési forgalmat. Ez a korlátozás nem terjedhet ki a természetes személyek számlájáról történő kifizetésre és átutalásra.

(2) Az (1) bekezdésben írt korlátozások jellegéről és azok indokairól a Kormány köteles a rendelet elfogadását követő országgyűlési ülésnapon, de legkésőbb egy hónapon belül az Országgyűlést tájékoztatni.

(3) A Kormány az (1) bekezdés alapján bevezetett korlátozó intézkedések időtartamát az (1) bekezdésben megjelölt feltételek alapján, a (2) bekezdésben szabályozott tájékoztatási kötelezettség betartásával legfeljebb egy alkalommal három hónapra meghosszabbíthatja. E határidő lejártát követően korlátozó intézkedés bevezetéséről, fenntartásáról kizárólag az Országgyűlés jogosult határozni.

(4) E § alapján alkalmazott korlátozások betartását a Magyar Nemzeti Bank jogosult ellenőrizni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény a 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint 18. §-ának kivételével 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 18. §-a 2002. június 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 3. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

5. § (1) Azok a cégjegyzékbe bejegyzett devizakülföldi társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem konvertibilis devizában van meghatározva, kötelesek az e törvény hatálybalépése utáni első közgyűlésen, taggyűlésen az alapító okiratukat úgy módosítani, hogy feleljen meg a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek.

(2) Azok a társaságok, amelyeknek a pénzügyminiszter a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a alapján az egyébként a vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket engedélyezett, addig az időpontig élvezhetik kedvezményeiket, ameddig a Kormány - nemzetgazdasági érdekből - a kedvezmény lejáratát meghosszabbította és a határozatot a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzétette.

(3) A cégbíróság 2001. december 31. napjával jegyzi be azon - a cégjegyzékbe bejegyzett devizakülföldi társaságok - változás bejelentését, amelyek egyes Európai Unióban tagállam nemzeti valutájának megszűnése, és 2002. január 1. napjától az euró alkalmazása következtében a jegyzett tőkéjüket az alapító okiratuk módosításával euróban határozzák meg.

Hatályon kívül helyezendő jogszabályok

6. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény;

b) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 104. §-a;

c) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXLVII. törvény;

d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 40. §-a;

e) a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 10. §-a;

f) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 97. §-a;

g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjának d) alpontja;

h) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 48. §-a;

i) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 64. §-a;

j) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. §-ának (4) bekezdésében az „illetőleg a devizajogszabályok” szövegrész;

k) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „a devizajogszabályokban meghatározott” szövegrész, valamint c) pontjában „a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett,” szövegrész, 5. §-ának (7) bekezdése, 43. §-a (4) bekezdésének első mondata, 47. §-ának (4) bekezdése;

l) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 6. §-a (2) bekezdésének „Az átutalt összeg külföldi pénznemre nem váltható át.” mondata;

m) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 37. §-ának (2) bekezdésében az „és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény” szövegrész, 37/A. §-a, 40. §-ának (2) bekezdésében a „ , valamint a devizahatóságot” szövegrész, 41. §-ának (2) bekezdése;

n) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231. §-ának (3) bekezdése;

o) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének „- a devizáról szóló törvény fizetési szabályokra vonatkozó előírásainak megtartásával -” szövegrésze;

p) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja 3. alpontjában a „devizabűncselekmény [309. § (5) bek. c) pont]” szövegrész, valamint a 309. §-a;

q) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-ának d) pontja;

r) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében és 34. §-ának (2) bekezdésében az „és deviza” szövegrész, valamint a 161. §-a;

s) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében „A devizabűncselekmény (Btk. 309. §)” szövegrész, valamint 29. §-ának (2) bekezdése;

t) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében a „devizahatóságtól” kifejezés, valamint a 68/E. §-a;

u) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „vagy devizapolitikai” szövegrész;

v) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 23. §-ának (1) bekezdése, 60. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész, 61. §-ának (5) bekezdésében a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész;

w) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtására kiadott 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.

(2) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú mellékletének a pénzintézet adatszolgáltatására vonatkozó D/5. pontja 2002. június 1-jén hatályát veszti.

Módosuló törvények

7. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Btv.) 30. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társaság vagyonát - devizakülföldi társaság kivételével - forintban kell kifejezni, és a társaság könyveit forintban kell vezetni.”

8. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 12. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott jegyzett tőkét - devizakülföldi társaság kivételével forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel. Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező - legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül - a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.”

(2) A Ctv. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzügyi intézmény számítógépes adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő 8 napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzügyi intézmény e kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság ezt közli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.”

(3) A Ctv. 29. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet közli a cégbírósággal. A 25. § (1) bekezdése szerinti számítógépes rendszer útján a változás bejegyzése automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg.

(7) A cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást a számlát vezető pénzügyi intézmény közli a cégbírósággal számítógépes adattovábbítás útján. A változás bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg.”

9. § (1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) a következő 42/B. §-sal egészül ki:

„42/B. § A 42/A. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (Fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.”

(2) A Bit. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés g) és h) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - c) pontja tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

(3) A Bit. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Magyarországon bejegyzett biztosító a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási szerződésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is.”

10. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy

b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

c) koncessziós társaság

szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.”

11. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő új 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § E törvény hatálya alá tartozó bevételek és kiadások - az e törvényben szabályozott kivételekkel - kizárólag forintban teljesíthetők.”

12. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és tesz közzé.”

(2) Az MNB törvény a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) A devizabelföldi és a devizakülföldi a hitelintézetnek statisztikai célra köteles megadni - a 67/A. § felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nemzetközi fizetési forgalom jogcímek közüli választással - a valutavásárlás és valutaeladás, valamint a belföldi és a külföldi közötti átutalások esetén az általa kezdeményezett átutalás, vagy a javára érkezett számlajóváírás, valamint a valutavásárlás és -eladás jogcímét.”

(3) Az MNB törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetközi fizetési forgalom jogcímeit. A rendeletet az MNB egyetértésével kell kiadni.”

13. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésében az „érvényes” kifejezés helyébe a „törvényes” kifejezés lép.

14. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.”

(2) A Vht. 100. §-ában a „24 órán belül” szövegrész helyébe „a foglalást követő munkanapon” szövegrész lép.

(3) A Vht. VIII. fejezete a következő alcímmel és 163/A. §-sal egészül ki:

„A kifizetés pénzneme

163/A. § (1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).

(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.”

15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.”

16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/C. § A rendőrség a 68/A. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.”

17. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjának bevezető szövegrészében a „bejegyzett” kifejezés helyébe a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak szerint alapított” kifejezés lép.

18. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 148. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vámfizetésre kötelezett - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a vámhatóságnak köteles bejelenteni valamennyi pénzforgalmi számlaszámát és a számlát vezető pénzügyi intézmény nevét.”

19. § Ahol törvény vagy más jogszabály devizajogszabályt említ, ott a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény helyett e törvényt kell érteni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

20. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az Európai Közösséget létrehozó szerződésének 56-60. Cikkeivel és a 119-120. Cikkeivel, valamint a Tanács a Szerződés 67. Cikkének végrehajtásáról szóló 88/361/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére