Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.24.)

2001. évi CIV. törvény

a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről * 

I. Fejezet

BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény alkalmazásában

1. jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is,

2. vagyoni előny: bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

(2) E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alkotmányban felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Országgyűlési Biztosok Hivatalával, illetőleg jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei

2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy

a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

3. § (1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, de az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók.

A jogi személy megszüntetése

4. § (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és

a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy

b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.

(2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy

a) országos közüzemi szolgáltató,

b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,

c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

A jogi személy tevékenységének korlátozása

5. § (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a (2) bekezdésben meghatározott körben korlátozhatja; a tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.

(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy

a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,

b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,

c) nem köthető vele koncessziós szerződés,

d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,

e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,

f) nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.

(3) A tevékenység korlátozása esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően

a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,

d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

A pénzbírság

6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.

(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg.

(3) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.

II. Fejezet

BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezések

7. § (1) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni.

(2) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha büntetőeljárás azért nem indult, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a jogi személlyel szemben az eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

A bíróság hatásköre és illetékessége

8. § Ha az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

A jogi személy képviselője

9. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében - annak képviselőjeként - meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője.

(2) A jogi személy (1) bekezdés szerinti képviseletére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(3) A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetőleg védője a jogi személynek az (1) bekezdés szerinti képviseletére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy (1) bekezdés szerinti képviselője.

(4) A jogi személynek az (1) bekezdés szerinti képviselőjére - az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok irányadók.

(5) A jogi személy (1) bekezdés szerinti képviselője

a) a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul, vagy a házkutatást a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,

b) a jogi személyt érintő iratokat a nyomozás elvégzése után tekintheti meg,

c) a tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat.

(6) Az (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogokat a jogi személynek a reá irányadó jogszabályok szerinti törvényes képviselője is gyakorolhatja.

(7) A jogi személy az egyéb érdekelt (Be. 55. §) jogait az e törvény alapján folytatott büntetőeljárásban nem gyakorolhatja.

Értesítés a büntetőeljárásról

10. § (1) Abban az ügyben, amelyben jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendeléséről, a gyanúsított személyéről, illetőleg arról, hogy nyomozást folytatnak, az ügyész a 12. § (2) bekezdésében írt intézkedésével egyidejűleg értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.

(2) A nyomozás felfüggesztéséről, a nyomozás megszüntetéséről, a vádemelésről, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, valamint az ügydöntő határozat meghozataláról és az eljárás jogerős befejezéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság értesíti a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet, valamint azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.

(3) A nyilvántartást vezető bíróság a (2) bekezdés szerinti értesítést felveszi az általa a jogi személyről vezetett nyilvántartásba.

A zár alá vétel és a biztosítási intézkedés

11. § Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt, illetőleg a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni.

A nyomozás

12. § (1) Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt.

(2) Az ügyész rendelkezik arról, hogy a nyomozás kiterjedjen-e az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Az ügyész erről legkésőbb a Be. 193. §-a szerinti eljárási cselekmény határnapja előtt nyolc nappal értesíti a jogi személyt, egyben felhívja, hogy a 9. § (1) bekezdés szerinti képviseletéről gondoskodjék. A 9. § (3) bekezdése esetén az ügyész hivatalból rendel ki képviselőt.

(3) A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.

(4) A nyomozás elvégzése után lehetővé kell tenni, hogy a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti képviselője a nyomozás iratait megismerhesse. A nyomozás iratainak megismerésére a Be. 193. §-át kell megfelelően alkalmazni.

Intézkedés az iratok ismertetése után

13. § (1) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását a vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselőjének adatait,

c) az indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazzon az e törvény szerinti intézkedést.

(3) A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti képviselőjének is jusson egy példány.

A pótmagánvádló fellépésének kizárása

14. § Az ügyésznek az e törvényben meghatározott jogait a pótmagánvádló nem gyakorolhatja.

A bírósági eljárás általános szabályai

15. § (1) A bírósági tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező.

(2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza

a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, vagy az erre irányuló indítvány elutasítását.

Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése során

16. § (1) A bíróság az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét a tárgyalás előkészítése során megszünteti, ha

a) az ügyész az indítványát visszavonta,

b) a jogi személy megszűnt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van.

Az elsőfokú bírósági tárgyalás

17. § (1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazását a tárgyaláson indítványozza, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt az ügyész indítványáról a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti.

(3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson - ha azon csak a jogi személlyel kapcsolatos ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást - a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyvet nem kell ismertetni akkor sem, ha a tárgyalás megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el.

(4) Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(5) A védőbeszéd után a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(6) A jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője a fellebbezési nyilatkozatot a védő nyilatkozata után teheti meg.

(7) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor nem emelkedik jogerőre, a zár alá vétel tárgyában határozni kell.

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata

18. § (1) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

b) az indítványt elutasítja,

c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.

(2) Ha a bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetéséről külön határozatot nem kell hoznia, illetőleg az ítéletben vagy az eljárást megszüntető végzésben erről nem kell rendelkeznie.

(3) Az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része a (2) bekezdés alkalmazásával nem szüntethető meg, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának nincs helye az e törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

A bűnügyi költség viselése

19. § A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.

A másodfokú bírósági eljárás

20. § (1) Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyész és a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyész fellebbezhet.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.

(3) Megalapozatlanság [Be. 351. § (2) bek.] esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye.

(4) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.

A másodfokú bíróság határozatai

21. § (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezése megváltoztatása esetén a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetőleg több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi,

a) ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést,

b) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 352. §-a alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.

(3) Ha a másodfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(4) A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni akkor, ha a felmentés oka a vádlott kóros elmeállapota, illetőleg az eljárás megszüntetésére a vádlott halála miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tarthatja vagy megváltoztathatja.

(5) Az elsőfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről a másodfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart.

A megismételt eljárás

22. § (1) Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetőleg nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

b) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza,

c) az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,

d) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.

A perújítás

23. § (1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 392. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

1. a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni,

2. a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést.

(2) Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat.

(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyész és a jogi személy képviselője terjeszthet elő.

A felülvizsgálat

24. § (1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 405. §-ának c) pontjában meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.

(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.

(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyész - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül - és a jogi személy képviselője jogosult.

(4) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha

a) a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben írt jogszabálysértéssel hozta,

b) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.

(5) A Legfelsőbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye.

(6) A (4) bekezdés b) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha a Be. 426. § (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében, a jogegységi eljárás

25. § (1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.

(2) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi.

A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során

26. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg.

(2) A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetőleg a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást (Btk. 77/B-77/C. §) alkalmazott, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetőleg felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

(3) A jogi személlyel szemben végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.

(4) A nyilvántartást vezető bíróság megszűntnek nyilvánítás esetén törli a jogi személyt a nyilvántartásból és abban feltünteti, hogy a törlésre hivatalból került sor. A tevékenység korlátozása esetén a nyilvántartást vezető bíróság a nyilvántartásban a határozat szerinti tevékenység korlátozását tünteti fel.

(5) Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírságot bírósági végrehajtás során kellene behajtani, de a végrehajtási eljárás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül eredménytelen volt, erről a bírósági végrehajtó írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság erről haladéktalanul értesíti a jogi személy nyilvántartását vezető bíróságot.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.”

(2) A Csődtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot arról értesítette, hogy folyamatban lévő büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.

(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást és végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.”

28. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

29. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulási szerződés létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről (II. cím A pont c) bekezdés),

b) a Tanács 1998. december 21-i együttes fellépése a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (3. cikk),

c) a Tanács 1998. december 22-i együttes fellépése a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (5-6.),

d) a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az euro bevezetésével kapcsolatos hamisítások elleni fokozott védelemről, büntetések és más szankciók alkalmazásával (8-9. cikk),

e) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (3-4. cikk).


  Vissza az oldal tetejére