Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.24.)

2001. évi CVI. törvény

a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról * 

1. § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat.

(2) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéből más nem következik - kell megfelelően alkalmazni.

(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb negyvenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.

(4) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti, a (6) bekezdésben meghatározott esetben az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott módon. A társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.

(6) Ha a kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (4) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.

(7) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni; a bejelentésre az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.

(9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült - az alapszabály mellékletét képező - nyilvántartás nem nyilvános.

(10) A bíróság a társadalmi szervezet adatait számítógépen rögzíti.”

2. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.”

(2) A Ptk. 74/A. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kérelemhez csatolni kell az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat.”

3. § (1) A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet - a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között - hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá.”

(2) A Ptk. 74/C. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.”

(3) A Ptk. 74/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására - különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.”

4. § (1) A Ptk. 74/E. § (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.”

(2) A Ptk. 74/E. § (6) bekezdése második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

5. § (1) A Ptk. 74/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.”

(2) A Ptk. 74/G. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.”

(3) A Ptk. 74/G. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”

6. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb negyvenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.

(2) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.

(4) Ha a kérelem elbírálására a (3) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.

(5) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak - ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is - azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.

(7) A bíróság az alapítvány adatait számítógépen rögzíti.”

7. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(1) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak.

(2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv

a) ülésezésének gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.”

(2) A Kszt. 7. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 172. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatalt megelőzően a tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.”

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Ptk. 74/A. § (5) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész, valamint 74/C. § (6) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

(2) Az Etv. e törvény 1. §-ával megállapított 15. § (6) és (10) bekezdése, valamint a Ptké. e törvény 6. §-ával megállapított 91/A. § (4) és (7) bekezdése 2003. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott, a társadalmi szervezet vagy alapítvány nyilvántartásba vételére, illetve a változás nyilvántartásba vételére irányuló, az e törvény hatálybalépésekor még el nem bírált kérelemről a bíróságnak - a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően - az e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül döntenie kell. Ha a bíróság e döntési kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.


  Vissza az oldal tetejére