Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.24.)

2001. évi CXVIII. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról * 

1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: FM hivatal) részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.”

2. § (1) Az Fkbt. 7/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 4000 Ft/AK értékben.”

(2) Az Fkbt. 7/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdésben megjelölt kártalanítási határozat kézbesítésére és a képviseleti jogosultságra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A kártalanítási határozat eredménytelen kézbesítéséről az FM Hivatal értesíti az FVM Költségvetési Irodát a kártalanítási összeg felesleges kiutalásának megelőzése céljából.”

3. § Az Fkbt. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását az FM Hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre az FM Hivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(4) Az illetékes körzeti földhivatal a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak - a tulajdonos aláírásával igazolt módon - birtokba adja.

(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, az FM Hivatal által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az FM Hivatal a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.

(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be az illetékes FM hivatalnál a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz címezve.”

4. § Az Fkbt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:

„9/D. § (1) Aki az 5/B. § (1) szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet a még kiadatlan igazolt Ak értéke ellenében - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értékben.

(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A megyei földművelésügyi hivatal ennek ismeretében megkeresi a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-t (a továbbiakban: MNFA Kht.), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK-értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt területen rendelkezésre áll-e. Az MNFA Kht. nyilatkozata alapján a megyei földművelésügyi hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről. * 

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal igazolása, az MNFA Kht., valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozatot a tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak. Pénzbeli kártalanítás esetén a megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozat alapján megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a tulajdonjog törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt. * 

(4) A (3) bekezdésben hozott megyei földművelésügyi hivatali, földhivatali határozatokat az MNFA Kht. részére is meg kell küldeni.” * 

5. § Az Fkbt. 12/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az illetékes körzeti földhivatalnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-jéig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit az állam viseli.

(3) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban a földhivatal által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(4) A kérelem alapján a körzeti földhivatal meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. A megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területrészén kell kezdeni.

(5) A körzeti földhivatal az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.

(6) A körzeti földhivatal a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.

(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(8) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen a körzeti földhivatalnál a megyei földhivatalhoz címzett kifogás nyújtható be.

(9) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak.

(10) A körzeti földhivatal a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(12) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.”

6. § Az Fkbt. a következő 13/A. §-al egészül ki:

„13/A. § E törvény végrehajtása során készített megosztási vázrajzhoz nem szükséges az építésügyi hatóság jóváhagyása.”

7. § (1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a szövetkezet (jogutódja) az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaknak a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány termőföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek. * 

(7) Aki a vagyonnevesítés szabályai szerint jogosultságát hitelt érdemlően igazolja, a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értéken.”

b) az Ámt. 25/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

c) az Ámt. 25/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az árverésen a termőföldre nincs vételi ajánlat, a kérdéses földrészlet a becsérték feléért a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerül.

(6) Az így befolyt vételárat a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani.”

d) az Fkbt. 9. § (2) és (3) bekezdései, a 12/G. §, 12/H. §, 12/I. § és 12/J. §-ai hatályukat vesztik.


  Vissza az oldal tetejére