Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.24.)

2001. évi CXIX. törvény

a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a takarmány biztosítsa az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag-tartalmat, a gazdasági haszonállatok esetében szolgálja a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsa közvetlenül az állatok, közvetve az ember egészségét, továbbá, hogy az állati eredetű termék megfeleljen az előírt minőségi követelményeknek, valamint, hogy védje a takarmányfelhasználók érdekeit, a takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeiről a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a takarmány, takarmány-alapanyag, -adalékanyag, gyógyszeres takarmány, előkeverék, takarmánykeverék, teljes értékű takarmány, kiegészítő takarmány, ásványi takarmány, tejpótló takarmány, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány, szálas- és tömegtakarmány és az ökológiai takarmány minőségére, biztonságára, előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására, szállítására, exportjára, importjára, országon való átszállítására, engedélyezésére, nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és vizsgálatára, valamint

b) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyezésére, a takarmány-előállító üzemek, takarmánytároló és -forgalmazó helyek nyilvántartására és ellenőrzésére.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Takarmány: állatok etetésére szolgáló természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi, illetve állati eredetű termék, ezek ipari feldolgozásából származó termék, valamint szerves vagy szervetlen anyag önmagában vagy keverékekben, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

2. Takarmány-alapanyag: állatok etetésére, illetve takarmánykeverék, előkeverék előállítására felhasználható, természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termék, ezek ipari feldolgozásából származó termék, valamint szerves vagy szervetlen anyag, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

3. Takarmány-adalékanyag: szerves vagy szervetlen anyag, illetve készítmény - kivéve az előkeveréket -, amelyet a minőség befolyásolására, meghatározott tulajdonságok módosítására - különös tekintettel a takarmány külső megjelenésére, állagára, szagára, ízére, eltarthatóságára - vagy egyéb technológiai hatás elérésére, illetve takarmányozás-élettani okból kevernek a takarmányba.

4. Gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz.

5. Előkeverék: takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok olyan keveréke, amely takarmánykeverék előállítására szolgál.

6. Takarmánykeverék: teljes értékű vagy kiegészítő takarmány, amely az állatok etetésére szolgáló alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

7. Teljes értékű takarmány: takarmányok keveréke, amely összetételénél fogva önmagában etethető és napi takarmányadagként teljes mértékben kielégíti az állatok táplálóanyag szükségletét.

8. Kiegészítő takarmány: takarmányok keveréke, amely meghatározott anyagokat nagy mennyiségben tartalmaz, és összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt etetve elégíti ki az állatok táplálóanyag szükségletét, és alkalmazható napi takarmányadagként.

9. Ásványi takarmány: olyan kiegészítő takarmány, amely elsősorban ásványi anyagokat, de legalább 40% nyers hamut tartalmaz.

10. Tejpótló takarmány: olyan takarmánykeverék, amely szárazon vagy meghatározott folyadékmennyiségben feloldva fiatal emlősállatok táplálására szolgál, a kolosztrum felvétele utáni időszakban, az anyatej kiegészítéseként vagy pótlására, illetve amely borjúhizlaló takarmányként használható fel.

11. Különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány: olyan takarmány, amely speciális összetétele, illetve különleges előállítási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt takarmányoktól, ezáltal olyan állatok igényeit elégíti ki, amelyek emésztésük, anyagcseréjük vagy fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az átlagostól eltérő takarmányt igényelnek.

12. Szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú vagy tartósított, többségében sok nyers rostot tartalmazó takarmány.

13. Ökológiai takarmány: ökológiai követelmények szerint előállított, külön jogszabályban meghatározott alapkövetelményeknek megfelelő takarmány, amelyet meghatározott szervezet tanúsít.

14. Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel még nem rendelkező, a korábbitól eltérő eljárással készült vagy eltérő módon felhasználható, illetve új takarmányozás-élettani hatással rendelkező takarmány-alapanyag vagy -adalékanyag.

15. Napi takarmányadag: a takarmányok 12%-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag-szükségletét teljes mértékben biztosítja.

16. Takarmányok nemkívánatos anyagai: azok az anyagok, amelyek a takarmányban közvetlenül az állat egészségét, termelőképességét, illetve közvetve az ember egészségét vagy a környezetet és a természetet (a továbbiakban együtt: környezet) veszélyeztethetik vagy károsíthatják.

17. Tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket a takarmány nem tartalmazhat, mivel azok közvetlenül az állat, illetve közvetve az ember egészségét vagy a környezetet veszélyeztetik vagy károsítják.

18. Takarmány-előállítás: a takarmány előkészítése, feldolgozása, keverése, kezelése és csomagolása.

19. Takarmánykezelés: a takarmány tartósítása, hőkezelése, hűtése, tárolása, állagának megőrzése, és minden olyan, ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minősül forgalomba hozatalnak.

20. Forgalomba hozatal: a takarmányok készletezése más személy számára visszterhesen vagy ingyenesen történő átruházás céljából - beleértve az eladásra való felkínálást is -, valamint a takarmányok eladása, illetve más módon való átruházása.

21. Takarmánytároló hely: az a hely, ahol a takarmányokat előállításuk, forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk előtt tartják.

22. Takarmány-előállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt előállító üzem.

23. Létesítmény: a takarmány-előállító üzem, a takarmánytároló hely és a takarmányforgalmazó hely.

24. Takarmány-ellenőrzés: a létesítmények, illetve a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, követhetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenőrzése.

Takarmányozási hatóságok

3. § Takarmányozási hatóságként jár el

a) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium),

b) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI),

c) az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI), valamint

d) a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás).

A takarmány-előállító üzem működésének engedélyezése, a működési engedéllyel rendelkező létesítmények nyilvántartásba vétele

4. § (1) A takarmány-előállító üzem működési engedélyét - az ÁOGYTI és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézetének szakhatósági állásfoglalása alapján - az Állomás adja ki. Az engedély a kiadásától számított legfeljebb 5 évig érvényes.

(2) Az Állomás a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartást vezet, és erről az ÁOGYTI-t tájékoztatja.

A takarmány-előállítás, -tárolás és forgalomba hozatal feltételei

5. § (1) A takarmány előállításának feltétele, hogy a takarmány-előállító üzem rendelkezzen működési engedéllyel és az általa előállított termékekre vonatkozó gyártmánylapokkal.

(2) Takarmány előállításához engedélyezett, illetve a külön jogszabályban felsorolt takarmány-alapanyag és -adalékanyag használható fel.

(3) A takarmánytároló helynek

a) rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott esetben működési engedéllyel, továbbá eleget kell tennie a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségnek,

b) biztosítania kell a takarmány minőségének megóvását és állat-egészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát.

(4) A takarmány forgalomba hozatalának feltétele, hogy

a) a forgalmazó hely rendelkezzen a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel,

b) a takarmány csomagolása és jelölése feleljen meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, és rendelkezzen megfelelő felhasználási, etetési útmutatóval.

6. § (1) A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételei:

a) a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja,

b) a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat,

c) a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.

(2) A minőségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról az Állomás dönt.

(3) A megengedettnél nagyobb mennyiségben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartása esetén lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(4) Az előállított takarmányok minőségéért és biztonságáért a minőségmegőrzési időn belül, illetve az etethetőség időpontjáig, az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek betartása esetén, a takarmány előállítója, import takarmányok esetében az importőr felel.

Új takarmány engedélyezése és nyilvántartásba vétele

7. § (1) Kizárólag engedélyezett és nyilvántartásba vett új takarmány állítható elő, illetve hozható be Magyarországra.

(2) Az új takarmányt takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából az OMMI engedélyezi és nyilvántartásba veszi.

(3) Az új gyógyszeres takarmány engedélyezése során az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.

8. § Engedéllyel még nem rendelkező új takarmányt eseti jelleggel előállítani, felhasználni és behozni kizárólag az OMMI engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet. Gyógyszeres takarmány esetében az engedélyezés során az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.

A takarmányok csomagolása és jelölése

9. § (1) Takarmányt, takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan csomagolóeszközben, ömlesztve vagy tartályban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a takarmány minőségének megóvását és állat-egészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, takarmány-előállító üzemben előállított takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon magyarul, export esetén a célország nyelvén, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell feltüntetni

a) a takarmány pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet,

b) a takarmány felhasználásának körét, az állat faját, szükség szerint a hasznosítás irányát és a korcsoportot,

c) a takarmány összetevőit,

d) a takarmány garantált beltartalmát, nettó tömegét,

e) a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmény nevét, törzskönyvi számát és hatóanyagának a takarmány egységnyi tömegére számított mennyiségét,

f) élelmiszert termelő állat takarmányába kevert állatgyógyászati készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási idejét,

g) felhasználási, etetési útmutatót,

h) a takarmány előállításának időpontját, a gyártási tétel számát,

i) a takarmány minőségmegőrzési időtartamát, illetve az etethetőség időpontját,

j) a takarmány származási helyének megjelölését,

k) a takarmány előállítójának, forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon, import takarmány esetében az importáló nevét és címét is, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetben a takarmány-előállító üzem működési engedélyének számát,

l) a takarmány felhasználásához szükséges munkavédelmi előírásokat,

m) tárolási és raktározási javaslatot,

n) szükség szerint a „CSAK TAKARMÁNYOZÁSI CÉLRA” feliratot,

o) ökológiai takarmány esetében a külön jogszabály szerinti jelölést.

(3) A Magyar Takarmánykódexben (a továbbiakban: Kódex) felsorolt egyes termékek esetében a külön jogszabályban előírt biztonságtechnikai adatlapot is csatolni kell.

(4) A takarmány-előállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányán fel kell tüntetni:

a) a takarmány elnevezését,

b) a takarmány előállításának helyét,

c) a Kódexnek az alapanyagok minőségére vonatkozó jelölési előírásait.

(5) Belföldi forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra az országba takarmányt behozni kizárólag az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírások betartásával szabad.

A Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus)

10. § (1) A Kódex a takarmányokra és a létesítményekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

(2) A Kódex

a) I. kötete az Európai Unió jogszabályai alapján, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott takarmányokra, illetve a létesítményekre vonatkozó kötelező előírásokat,

b) II. kötete a takarmányok leírásának, felhasználásának, valamint az állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit,

c) III. kötete az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket

tartalmazza.

(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a Magyar Takarmánykódex Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára - a kötelező előírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelveket és az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) A Bizottság tizenöt tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az eljáró engedélyező és ellenőrző hatóságok, valamint a minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőiből - a minisztériumi képviselők esetében a miniszterek egyetértésével - a miniszter nevez ki.

(5) A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a minisztérium látja el és biztosítja a Bizottság működéséhez szükséges ügyviteli, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A takarmányozási szakigazgatás és az eljáró hatóságok feladat- és hatásköre

11. § (1) A minisztérium

a) irányítja és felügyeli:

1. a létesítmények és a takarmányvizsgáló laboratóriumok nyilvántartásba vételét, ellenőrzését,

2. a takarmányok ellenőrzését,

3. az új takarmányok engedélyezését és nyilvántartásba vételét;

b) engedélyezi a laboratóriumok takarmányvizsgáló tevékenységét az OMMI minősítő vizsgálatai alapján;

c) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást, gondoskodik az engedélyezési, az ellenőrzési, és a takarmányvizsgálati stratégia folyamatos fejlesztéséről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről;

d) kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumokat, amelyek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi;

e) elősegíti az új takarmányvizsgálati módszerek honosítását és hazai elterjesztését;

f) elkészíti az OMMI és az ÁOGYTI közreműködésével az ellenőrzések, engedélyezések, nyilvántartások és takarmányvizsgálatok értékelését tartalmazó éves jelentést;

g) kialakítja a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bank működésének szabályait és biztosítja a működés pénzügyi feltételeit;

h) dönt az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában részt vevő magyar tagok személyéről, biztosítja az Európai Unió takarmányozási bizottságainak ülésein való részvétel pénzügyi és tárgyi feltételeit;

i) kijelöli az új takarmányok engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárását irányító és összefogó nemzeti referenst.

(2) Az OMMI

a) engedélyezi és nyilvántartja az új takarmányokat, meghatározza az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok körét és rendjét,

b) eseti jelleggel engedélyezi a nem engedélyezett, és nyilvántartásba nem vett új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát,

c) külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az Európai Unió takarmány engedélyezési és nyilvántartási eljárásában,

d) minősíti és nyilvántartja, valamint - a (3) bekezdés g) pontja kivételével - ellenőrzi az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait,

e) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről,

f) létrehozza és működteti a takarmánygazdálkodás területén a takarmánybázis mennyiségi adataira, valamint a létesítményekre vonatkozó információs rendszert és annak eredményeiről a minisztériumot tájékoztatja,

g) működteti a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bankot,

h) végzi a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok és előkeverékek laboratóriumi vizsgálatait.

(3) Az ÁOGYTI

a) ellátja a takarmányfelügyelők ellenőrzési tevékenységének szakmai irányítását, valamint az ellenőrzések tapasztalatai és a vett minták vizsgálati eredményeinek értékelése alapján elemzi a takarmányok minőségét, biztonságát, előállításának, forgalomba hozatalának, tárolásának helyzetét, és meghatározza a szükséges intézkedéseket,

b) működteti a takarmány-ellenőrzés, és az ahhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok értékelő, elemző információs rendszerét, és erről rendszeresen tájékoztatja a minisztériumot,

c) országos nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről,

d) elvégzi a takarmány-előállító üzem működési engedélyezése során a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges vizsgálatokat,

e) szakhatósági állásfoglalást ad az új gyógyszeres takarmányok engedélyének kiadásához, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,

f) szakhatósági állásfoglalást ad az új gyógyszeres takarmányok eseti jellegű előállításának, felhasználásának és behozatalának engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,

g) szakvéleményt ad a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok működésének engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,

h) ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,

i) hatósági igazolvánnyal rendelkező munkatársa beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt megtekintheti, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - másolatot készíthet.

(4) Az Állomás

a) ellenőrzi a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását, a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását, a takarmányok biztonságát, összetételét, beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését, és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt, valamint a takarmányok exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelőírások figyelembevételével,

b) ellenőrzi a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét,

c) meghatározza az értékcsökkentés mértékét.

(5) A takarmányfelügyelő

a) a helyszínen ellenőrzi a (4) bekezdés a) és b) pontjában felsoroltakat,

b) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát vehet,

c) beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt ellenőrizheti, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - másolatot készíthet.

(6) E törvény rendelkezései nem érintik a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó hatósági feladatok külön jogszabály szerinti ellátását.

12. § Az OMMI és az ÁOGYTI hatósági feladatokkal megbízott munkatársa, valamint a takarmányfelügyelő hatósági igazolvánnyal rendelkezik, amelyet a minisztérium ad ki. Ellenőrzés, illetve intézkedés kizárólag ezen igazolvány birtokában végezhető, illetve foganatosítható.

A hatósági vizsgálatok rendje

13. § (1) A hatósági engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok, illetve az engedélyezési eljárás díjköteles. A díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg. A díjat a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számlájára kell befizetni.

(2) A hatósági engedélyezés és ellenőrzés alkalmával végzett mintavételezés során, az engedélyezést kérelmező, illetve az ellenőrzött kérésére, a mintázott takarmányból - a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével - ellenmintát kell venni.

(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról, a helyszíni intézkedésekről, valamint a mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A hatósági intézkedések

14. § (1) Az OMMI

a) a takarmányok engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, a folyamatban lévő engedélyezési eljárást feltételhez kötheti, felfüggesztheti, illetve megszüntetheti,

b) kezdeményezheti a takarmányvizsgáló laboratórium működési engedélyének feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását,

c) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(2) Az ÁOGYTI a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratórium ellenőrzésekor tapasztalt nem megfelelő eredmény esetén javasolhatja a minisztériumnak az állatgyógyászati készítmény vizsgálatára vonatkozó engedély feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását.

(3) Az Állomás

a) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja,

b) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthatja, a takarmány előállítását, tárolását, forgalmazását, felhasználását, szállítását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti és megtilthatja, a környezetvédelmi és vám előírások figyelembevételével elrendelheti megsemmisítését,

c) a külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentheti a takarmány értékét, felhasználását feltételhez kötheti, illetve módosíthatja, ha a takarmány összetevői és beltartalmi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben térnek el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől vagy a takarmány más módon minőségében károsult,

d) meghatározhatja a megengedett határértéknél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit, ellenőrzi azok betartását, és erről tájékoztatja a Szolgálat illetékes intézetét,

e) megtiltja a tiltott anyagot tartalmazó takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását,

f) megtiltja az állatok egészségét közvetlenül, illetve az ember egészségét közvetve veszélyeztető takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását, illetve az ilyen takarmány felhasználása esetén azonnal értesíti az illetékes közegészségügyi hatóságot,

g) megtilthatja a nem megfelelő csomagolóeszköz és szállítóeszköz használatát,

h) megtilthatja a jelölési előírásoktól eltérő takarmány forgalomba hozatalát, illetve felhasználását,

i) e törvényben meghatározott esetekben minőségvédelmi bírságot szabhat ki,

j) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

15. § (1) A hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezés esetén

a) az Állomás első fokú határozatát - a 4. § (1) bekezdése kivételével - az ÁOGYTI vezetője, a 4. § (1) bekezdése esetén a minisztérium,

b) az OMMI első fokú határozatát a minisztérium bírálja el.

(2) A takarmányozási hatóságok eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A minőségvédelmi bírság

16. § (1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értéke a külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől vagy a takarmány más módon minőségében károsult, illetve az előírt mennyiségtől eltérő mértékben állatgyógyászati készítményt vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2) A minőségvédelmi bírságot a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmányra kell kiszabni. A minőségvédelmi bírság összege a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, de legfeljebb tízszerese.

(3) A minőségvédelmi bírság a 14. § (3) bekezdésének b)-f) pontjaiban foglalt intézkedések mellett is kiszabható.

(4) A minőségvédelmi bírságot az Állomás számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a minisztérium dönt. A befolyt összegeket kizárólag a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását szolgáló intézkedések megtételére lehet felhasználni.

(5) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2) A 11. § (1) bekezdésének h) és i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény.

(4) A 7. §, a 11. § (1) bekezdésének a) pontjának 3. alpontja, (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének e) pontja és a 14. § (1) bekezdésének a) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

18. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a takarmány-előállító üzem működési engedélye megszerzésének és a létesítmények nyilvántartásba vételének feltételeit és rendjét,

b) a gazdasági miniszterrel egyetértésben a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, csomagolásának, jelölésének, illetve vizsgálatának feltételeit,

c) az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét,

d) a megengedettnél nagyobb mértékben a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől eltérő vagy a minőségében károsult takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét, illetve az értékcsökkentés kiszámításának módját, mértékét és összegének felhasználását,

e) az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének, valamint a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok és előkeverékek laboratóriumi vizsgálatainak feltételeit és rendjét,

f) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedély kiadásának feltételeit és rendjét,

g) a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bank létrehozásának és működésének feltételeit és rendjét,

h) az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában részt vevő magyar tagok kinevezését,

i) a nemzeti referens kinevezését, feladatait, működésének feltételeit, illetve az OMMI feladatait az Európai Unió takarmányengedélyezési és -nyilvántartási eljárásában,

j) a takarmány-ellenőrzés, a takarmányvizsgálatok ellenőrzésének és a szükséges intézkedéseknek a rendjét, valamint a mintavétel módját,

k) a takarmány-ellenőrzés információs rendszerének működtetését,

l) a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány fogalmát, valamint a minőségvédelmi bírság kiszámításának módját és mértékét,

m) a Kódex kiadásának rendjét, a Bizottság működésének feltételeit és rendjét,

n) a Kódex kötelező előírásait,

o) a pénzügyminiszterrel együttesen a takarmányok behozatalával, országon való átszállításával, kivitelével, illetve ezek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

p) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a takarmányozási hatóságok által végzett engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok díjait, valamint az engedélyezési eljárás díját.

19. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt kiadott takarmányvizsgálati laboratóriumi engedélyek, illetve a takarmány-előállító üzemek működési engedélyei az engedélyben megadott időpontig érvényesek.

20. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 79/373/EGK irányelve a takarmánykeverékek értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve,

b) a Tanács 95/53/EK irányelve a takarmányok hivatalos ellenőrzésének szervezési alapelveiről,

c) a Tanács 95/69/EK irányelve a takarmányozási ágazatban működő létesítmények és forgalmazók engedélyezésének és nyilvántartásba vételének feltételeiről és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról,

d) a Tanács 1999/29/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról és termékekről.


  Vissza az oldal tetejére