Időállapot: közlönyállapot (2001.IV.20.)

24/2001. (IV. 20.) OGY határozat

a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről * 

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. § e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjáig terjedő időszakra a következő határozatot hozza:

I.

A területfejlesztési támogatások átfogó elvei

1. A területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejezeti célelőirányzatokat és egyéb állami pénzeszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell működtetni és felhasználni.

2. A központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódása a területfejlesztés támogatási elveivel összhangban történjen. Ennek érdekében mind országos, mind térségi szinten biztosítani kell a támogatások koordinált felhasználását, illetve a felhasználások átláthatóságát.

2.1. A regionális és megyei területfejlesztési programok állami támogatását alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített pénzügyi eszközökkel - területfejlesztési célelőirányzat, önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás - szükséges elősegíteni.

Az Országgyűlés e területfejlesztési eszközrendszer korszerűsítése érdekében:

A) szükségesnek tartja a decentralizált döntési rendszerben működő eszközök növelését, és egyidejűleg a központi döntési körben működő eszközöknek a legsúlyosabb helyzetű térségek többlettámogatására való koncentrált felhasználását;

B) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök régiók és megyék közötti differenciált elosztása az eddiginél fokozottabban segítse a legsúlyosabb helyzetű, hátrányos térségek fejlesztési programjainak megvalósítását;

C) az átfedések kiküszöbölése érdekében indokoltnak tartja, hogy a területi gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési célokat elsődlegesen a területfejlesztési célelőirányzat, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig az önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló támogatás finanszírozza.

2.2. A területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra. A pénzügyi szabályozás ösztönözze a hosszú távú regionális, illetve megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását.

2.2.1. A térség társadalmi-gazdasági helyzetének vizsgálata és értékelése alapján, az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban kidolgozott, hosszú és középtávú területfejlesztési programok és munkarészeinek megvalósítása céljából készített pénzügyi terv alapján, a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fogalmazzák meg elképzeléseiket és tegyenek intézkedéseket a nemzetközi, a központi, a térségi és a helyi források bevonására.

2.2.2. A regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében folytassanak aktív szervezőtevékenységet a nemzetközi és a magántőke bevonása érdekében.

2.2.3. A regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében kezdeményezzenek megállapodásokat a kormányzati szervekkel, valamint az önkormányzatokkal.

2.2.4. A programfinanszírozásra való áttérés során, a programok végrehajtásának értékelése és a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tétele céljából monitoring bizottságokat kell létrehozni.

3. A kormányzati, regionális és megyei területfejlesztési programok megvalósítását az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek összehangolt felhasználásával szükséges elősegíteni. Az összehangolás érdekében a támogatások odaítélésének folyamatába be kell vonni a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsokat. A koordináció javítása érdekében a fejlesztési célú államháztartási pénzügyi eszközrendszer teljes körű átvilágítása, az indokolatlan átfedések kiküszöbölése, az eljárási és ellenőrzési rendszerek közelítése, a területi kiegyenlítés követelményeinek erősítése, továbbá az EU állami támogatásokra vonatkozó előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevétele szükséges.

4. Az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek a felhasználása során a területfejlesztésben adható támogatások elsősorban az egyes térségek gazdasági fejlődését szolgálják, ugyanakkor biztosítani kell a fejlesztésekhez kapcsolódó oktatási, képzési, marketing és egyéb kísérő programok társfinanszírozási lehetőségét is.

5. A települések közötti jelentős különbségek mérséklése érdekében - az önkormányzati szabályozás keretében - külön normatív támogatással segíteni szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait, település szintű vizsgálatok alapján történt besorolás szerint.

6. A Strukturális Alapok fogadására való felkészülést szolgálja az Európai Unió előcsatlakozási támogatásainak keretén belül a 2000. évi - és a csatlakozásig további évek - PHARE programjainak társadalmi és gazdasági kohéziós része. Mivel a PHARE program csak három kelet-magyarországi régióra terjed ki, az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy - a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében - a PHARE program által nem támogatott országrészre, a további négy tervezési-statisztikai régióra, illetve ezen belül a Balaton térségére is készüljenek előzetes regionális fejlesztési programok. Az állami költségvetés tervezése során ezeknek a programoknak a végrehajtásához forrást kell biztosítani.

II.

A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizálásának elvei

1. Az országos jelentőségű, és a több régiót érintő fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési előirányzat központi pénzügyi kerete, a regionális jelentőségű, és a több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a regionális fejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei, a megyei jelentőségű és a kistérségi, illetve települési fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák.

2. A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizált kereteit (a területfejlesztési célelőirányzat 65%-a, és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások) elsősorban a régiók és a megyék fejlettségi szintje és lakónépessége, valamint a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kell meghatározni. A területfejlesztési célelőirányzat 35%-át regionális, 30%-át megyei szintre kell decentralizálni.

3. A decentralizált keretek megállapítását régiónként és megyénként differenciáltan, a fejlettség mutatójával fordított arányban kell megállapítani.

4. A regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe utalt keret régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

a) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 50%-a mértékéig (az 1. számú melléklet szerint),

b) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

c) a régió lakónépességét, a keret 30%-a mértékéig.

5. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe utalt keret megyék közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

A) a területfejlesztési célelőirányzat tekintetében:

a) a megye lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

b) a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

c) a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a keret 50%-a mértékéig;

B) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások tekintetében:

a) a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

b) a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a keret 70%-a mértékéig.

III.

A területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvei

1. A területfejlesztést szolgáló kiemelt pénzügyi előirányzatok felhasználása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott célokkal összhangban segítse elő a gazdaság fejlődését megalapozó, a fenntartható fejlődés követelményeit biztosító területfejlesztési koncepciók és programok megvalósítását.

2. A támogatások szolgálják a helyi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, humán és termelő, infrastrukturális erőforrások jobb hasznosítását és a gazdaság szerkezeti átalakítását. Ezzel elősegítik az új, értéktermelő tevékenységek meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítő feltételek javítását.

3. A támogatások erősítsék a területi kötődést, a kulturális örökség megőrzését szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését.

4. A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyekkel együtt a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma terhelhetőségét.

5. A területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során prioritást kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek.

6. A támogatható célok és területek meghatározásánál ügyelni kell a források és igények összhangjának megteremtésére, a pályázati célokat a források és térségi adottságok, illetve fejlesztési célok függvényében kell meghirdetni.

7. Mindezeket figyelembe véve a következő térségi programok, illetve fejlesztések támogatandók regionális, valamint megyei szinten a területfejlesztési célelőirányzatból:

A) regionális szinten:

a) a vállalkozásokat segítő innovációs központok, ipari és agroparkok kiépítése,

b) a térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek kiépítését szolgáló, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások,

c) a vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések,

d) a felsőoktatási intézményekben, valamint a kutatási intézetekben megvalósuló, a tudásalapú társadalom kialakulását elősegítő fejlesztések,

e) a jelentős, legalább 50 munkahelyet teremtő fejlesztések,

f) az elfogadott regionális fejlesztési program megvalósítása;

B) megyei szinten:

a) munkahelyteremtő beruházások, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő fejlesztések, beruházások,

b) ipari területek és inkubátorházak kiépítése,

c) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítése,

d) a regionális fejlesztési tanácsok által nem támogatott, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, és vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban halastó kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések kiépítése,

e) a humánerőforrást - beleértve az oktatást, a szakipari képzést, a munkanélküliek reintegrációját, valamint az egészségi állapot megőrzését is - biztosító fejlesztések,

f) a falusi idegenforgalmi fejlesztések,

g) az elfogadott megyei területfejlesztési programok megvalósítása,

h) a megyei területfejlesztési tanács határozatában rögzített roma programok.

8. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a következő fejlesztések érdekében vehetik igénybe:

a) a településeken vagy egyes településrészeken a termelő infrastruktúra kiépítéséhez;

b) a bel- és külterületi meglévő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő-, összekötő utak kiépítését és felújítását;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához;

d) ipari területek előkészítéséhez;

e) a címzett támogatásokban részesülő humánerőforrás fejlesztésekhez;

f) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;

g) önkormányzati tulajdonú és alapfeladataihoz kapcsolódó intézmények beruházásaihoz;

h) településrendezési tervek készítéséhez;

i) céltámogatásban részesülő beruházások kapcsolódó támogatása.

9. A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.

10. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete a működtetési, a tervezési és a kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozása mellett biztosítson támogatást:

a) az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;

b) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő feladatokhoz;

c) más központi forrásokkal közös finanszírozással meghirdetett központi fejlesztési programokhoz;

d) a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott területfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló programokhoz;

e) működő tőke bevonásával összefüggő beruházásokhoz.

11. A területfejlesztési célelőirányzat központi, valamint decentralizált regionális és megyei kereteiből együttesen is megítélhető támogatás.

12. A Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében a PHARE program társadalmi és gazdasági kohéziós részéhez az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régiók fejlesztési programjai megvalósítására biztosítani kell a társfinanszírozáshoz a hazai forrásokat. Az Országgyűlés indokoltnak tartja a PHARE programmal azonos célrendszer támogatását a PHARE támogatásban nem részesülő régiókban. Ennek keretében:

A) a Dél-Dunántúli, a Közép-Dunántúli, a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régiók, illetve a Balaton térségében a regionális, valamint a térségi fejlesztési programok támogatását, a környezetvédelem követelményeit szem előtt tartva kell biztosítani;

B) az előzetes regionális fejlesztési programok végrehajtásához a PHARE programhoz kapcsolódó forrásokhoz hasonló nagyságrendű fejlesztési forrásokat a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe kell utalni. A regionális fejlesztési tanácsok részére a forrásokat a következőképpen kell biztosítani:

a) a PHARE segélyből fedezett társfinanszírozás kiváltását a területfejlesztési támogatási rendszerben (a PHARE segélyt, és a PHARE segély kiváltására rendelkezésre álló együttes forrást a II. fejezet 2. pont rendelkezései szerint kell felosztani a régiók között),

b) a területfejlesztési támogatási rendszert kezelő tárca társfinanszírozását a területfejlesztési támogatási rendszerben,

c) a programok végrehajtásában érintett más tárcák társfinanszírozását az érintett tárcák előirányzataiban.

IV.

A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere

1. Kedvezményezett térségként, a statisztikai kistérségek területi lehatárolása alapján a következő térségtípusokat kell meghatározni:

- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;

- az ipari szerkezetátalakítás térségei;

- a vidékfejlesztési térségek.

2. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyeknek a 3. számú mellékletben szereplő 4 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az országos átlagot.

4. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladja.

5. A vidékfejlesztési térségek közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az adott terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.

6. A külön rendelet szerinti szabályozás keretében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni.

7. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának egyharmadát. Amennyiben a 2-6. pontokban meghatározott feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az ország lakosságának az egyharmadát, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy összességében az egyharmados felső határ teljesíthető legyen.

8. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni és azt a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a regionális fejlesztési programok forrásait - beleértve a PHARE által támogatott regionális programok társfinanszírozását, illetve a PHARE által nem támogatott régiókban és a Balaton térségében a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülést szolgáló forrásokat a központi költségvetésben elkülönítve tervezze.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a határozatban foglaltak végrehajtása során a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokat használja fel.

3. Ez az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2001. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat hatályát veszti.

4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjának elhúzódása esetén e határozatban foglaltakat legkésőbb 2003-ban felül kell vizsgálni.

1. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök régiókhoz rendeléséhez

A régiókhoz rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a régiók közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Di:

az i régió rendelkezésre álló decentralizált összeg, (Ft) (i=1-7)

ni:

az i régió 1 főre jutó GDP mutatójának az aránya az országos átlaghoz viszonyítva

li:

az i régió lakónépessége

xi = li x 1/ni:

a régió lakónépességének és súlyszámának szorzata

1/ni:

az i régió súlyszáma

2. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök megyékhez rendeléséhez

A megyéhez rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a megyék közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Dj:

a j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg, (Ft) (j=1-19)

nj:

j megye lakónépessége

xj:

j megye egy főre jutó GDP-jéből képzett a 0-1 intervallumra arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezőtlenebb megyében 1.000, a legkedvezőbbnél 0.000

xjnj:

j megye népességszámának és súlyszámának szorzata

19 megye és Budapest súlyozott népességszámának összege

j megye súlyozott népességszámának aránya az összes népességszámhoz

3. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

A komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre

I. Gazdasági mutatók
1. 1000 lakosra jutó gazdasági szervezetek száma 1999. dec. 31.
2. Működő gazdasági szervezetek számának változása 1995-99.
(1995=100%)
3. 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma 1999. (fő)
4. 1 állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem 1999. (Ft)
II. Infrastrukturális mutatók
5. Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya 1999. (%)
6. 1 km vízhálózatra jutó csatornahálózat hossza 1999. (m)
7. Vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában 1999. (db)
8. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma 1999. (db)
9. 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma 1999. (db)
10. Komplex életminőség elérési mutató 1999.
(számított adat)
11. 1000 lakosra jutó távbeszélő száma 1999. (db)
III. Társadalmi-szociális helyzet
12. 1990-99. között épített 3-x szobás lakások aránya (%)
13. 1000 lakosra jutó személygépkocsi száma 1999. (db)
14. Vándorlási különbözet évi átlaga 1990-99. között
15. 60 évnél idősebb népesség aránya 1999. (%)
16. A települések átlagos lélekszáma 1999. (fő)
17. Halálozási ráta 1999.
IV. Foglalkoztatási helyzet
18. Munkanélküliek aránya 1999. (%)
19. Tartós munkanélküliek aránya (180 napon túli) 1999. (%)

  Vissza az oldal tetejére