Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.1.)

34/2001. (VI. 1.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló, módosított 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: HSz.) 19. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki, m) pontjának jelölése egyúttal n) pontra változik:

[Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében:]

m) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait;”

2. § A HSz. 40. §-át követő címe és 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A nyilvános ülés

41. § (1) Az Országgyűlés ülései - a 42. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével - nyilvánosak. Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, továbbá az ezzel összefüggő szavazási listát az Internet hálózaton is hozzáférhetővé kell tenni. Az Országgyűlés nyilvános üléseiről készült videofelvételek megtekintését az Országgyűlési Könyvtár biztosítja.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.”

3. § A HSz. - a 41. §-t követően - a következő címmel egészül ki, 42. §-a helyébe pedig az alábbi rendelkezések lépnek:

„A zárt ülés

42. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. Egy vagy több napirendi pont, illetőleg napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek [45. § (1) bekezdés], az Országgyűlés főtitkára, továbbá az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

(3) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.”

4. § A HSz. 65. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Ha az Országgyűlés napirend előtti felszólalást, illetőleg egy vagy több napirendi pontot zárt ülésen tárgyal, erről külön készül szó szerinti jegyzőkönyv.”

5. § A HSz. 66. §-ának (3)-(6) bekezdése a következők szerint módosul:

„(3) A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés jegyzőkönyvének hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.

(4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését.

(5) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé kell tenni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(6) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak.”

6. § A HSz. - a 66. §-t követően - a következő címmel és 66/A-66/D. §-okkal egészül ki:

„A zárt ülés jegyzőkönyvére vonatkozó eltérő szabályok

66/A. § (1) Az Országgyűlés elnöke az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha

a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz, s ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható;

b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.

(2) Az Országgyűlés elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.

(3) Az Országgyűlés elnöke az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatala, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során az Országgyűlés zárt ülésén keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok szerint államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén.

(4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá a zárt ülésről készült hang- és képfelvételre is kiterjed.

(5) Ha az Országgyűlés elnöke - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a zárt ülés jegyzőkönyvén a minősítés feltüntetését, a jegyzőkönyvet a 65-66. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.

66/B. § (1) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló hirdetmény közzétételét követő három napon belül az Országgyűlés TÜK irodájában megtekintheti a jegyzőkönyvet, s kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.

(3) A zárt ülésről készült szó szerinti minősített jegyzőkönyv hitelesített első példányát az Országgyűlés elnöke, második példányát az Országgyűlés TÜK irodája őrzi.

66/C. § (1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak az Országgyűlés elnökének engedélyével, az Országgyűlés TÜK irodáján tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet.

(2) Az Országgyűlés elnöke a zárt ülés minősített jegyzőkönyvének megtekintését csak állami szerv igazolt képviselőjének engedélyezi akkor, ha

a) a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerése az állami szerv jogszabályban megállapított feladatának ellátása érdekében szükséges, és

b) az adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg.

(3) Az Országgyűlés elnöke az államtitkot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését - ha törvény másképp nem rendelkezik - az érintettek számára a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi.

(4) A megtekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegyzőkönyvet megtekintő személy a megtekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti, s aláírásával igazolja.

66/D. § Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését az Országgyűlés elnöke engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése a 66/C. §-ban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.”

7. § (1) A HSz. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Államtitok, szolgálati titok, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el. Zárt ülés tartása a nyilvános ülés egy vagy több napirendi pontjának tárgyalása céljából is elrendelhető.”

(2) A HSz. 69. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem rendelhető el a bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az államtitok-, szolgálati titok-, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatkört, amelybe tartozó adat védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.”

8. § A HSz. a következő 78/A-78/H. §-okkal egészül ki:

„78/A. § (1) A bizottság elnöke a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el:

a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetőleg erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot, illetőleg erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz;

b) a meghallgatott, illetőleg a bizottság előtt vallomást tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetőleg a bizottság előtt ilyen adattartalmú vallomást tesz;

c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot közöl.

(2) A bizottság elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.

(3) A bizottság elnöke:

a) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatalának előkészítése, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján államtitoknak, illetőleg szolgálati titoknak,

b) a bizottság tárgyalása során jegyzőkönyvbe vett személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot az Országgyűlés szolgálati titokköre alapján szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén.

(4) A bizottság elnöke:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett eredeti minősítést vagy erre irányuló nyilatkozatot felülvizsgálat nélkül figyelembe veszi;

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre;

c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat az államtitokról vagy szolgálati titokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, s a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.

(5) A jegyzőkönyvön feltüntetett minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá az ülésről készült hangfelvételre is kiterjed.

(6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt vallomást tevő személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének - legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor - írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

(7) Ha a bizottság elnöke - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén, a jegyzőkönyvet a 78. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.

(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetőleg a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmazza az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő, illetőleg személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.

78/B. § A bizottság tagja a sajtónak adott nyilatkozata, illetőleg más képviselői tevékenysége során nem hozhatja nyilvánosságra azt az adatot, amelynek alapján a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet minősítették, vagy azon az eredeti minősítést megismételték.

78/C. § (1) A zárt ülésről egy példányban készül minősített jegyzőkönyv, s azt a bizottsági titkárságon, a bizottsági ülés többi iratával együtt kell kezelni.

(2) A bizottsági ülés irataival együttesen kezelt jegyzőkönyvet az elnök rendelkezése szerinti időben, de legkésőbb az országgyűlési ciklus végén - a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint - az Országgyűlés TÜK irodájának kell átadni.

78/D. § (1) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság elnökének engedélyével tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet - ideértve az előző országgyűlési ciklusok jegyzőkönyveit is -, aki a bizottság zárt ülésén részt vehet.

(2) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a zárt ülésen részt venni nem jogosult országgyűlési képviselőnek akkor engedélyezi, ha a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerésére - a képviselő írásbeli nyilatkozata szerint - a képviselői tevékenység ellátásához van szüksége.

(3) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését állami szerv igazolt képviselője számára csak akkor engedélyezheti, ha

a) a megtekintési engedélyt az állami szerv jogszabályban megállapított feladatai ellátása érdekében kéri, és

b) a minősített jegyzőkönyvbe foglalt adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg.

(4) A bizottság elnöke magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező nem állami szerv igazolt képviselője számára a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a rá vonatkozó mértékben, törvényben megállapított jogainak érvényesítése érdekében, a 78/E-78/F. §-ok szerint engedélyezi.

(5) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a bizottság elnöke írásban engedélyezi. Az engedélyt, valamint - a (2) bekezdésben megállapított esetben - a képviselői nyilatkozatot a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

78/E. § A bizottság elnöke az államtitkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az érintettek számára, a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi.

78/F. § A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság hivatalos helyiségében, illetőleg az Országgyűlés TÜK irodájában tekinthető meg. A megtekintés tényét és időpontját a megtekintő személy írásban a jegyzőkönyv előlapjára rávezeti, s aláírásával hitelesíti.

78/G. § A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről másolat, illetőleg kivonat csak a bizottság elnökének írásbeli engedélyével készíthető. A másolat vagy kivonat készítése a 78/D-78/E. §-okban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

78/H. § Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog az Országgyűlés elnökét illeti meg.”

9. § A HSz. 139. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyúttal kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel:

„(2) A minősített önálló indítványhoz benyújtott nem önálló indítvány minősítésére a 66/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is.”

10. § A HSz. 145. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:)

„m) ellátja az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok zárt üléseivel, továbbá a saját működésével összefüggő titkos ügyviteli és ügykezelési feladatokat.”

11. § Ez az országgyűlési határozat a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg a HSz. 23. §-ának d) pontja, 26. §-ának (3) bekezdéséből a 23. § d) pontjára utaló szövegrész, valamint 78. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére