Időállapot: közlönyállapot (2002.III.12.)

2002. évi X. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú társulási tanácsi határozat kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti a Társulási Tanács 1/02. számú, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról szóló, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló, 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló 2002. január 29-én elfogadott határozatát (a továbbiakban: határozat).

2. § A határozat hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 2002. január 29-i, 1/02. számú határozata a Társulási Tanácsnak az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról szóló, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló, 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról

(.../.../Euratom, ESZAK, EK)

A Társulási Tanács,

tekintettel az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodásra * , és különösen annak 62. Cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyvre, és különösen annak 8. Cikke (3) bekezdésére,

mivel 1996. november 6-án a Társulási Tanács elfogadta az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló 2/96. számú határozatot * ,

mivel 1998. június 25-i, 30/1998. (VI. 25.) AB határozatában a Magyar Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyar Kormánynak a Társulási Tanács 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatát a magyar jogrendszerbe átültető, 1996. december 26-i, 230/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletéhez csatolt melléklet (1) Cikkének első és második bekezdése, valamint (6) Cikke alkotmányellenes,

mivel az EK-szerződés 85. és 86. (jelenlegi 81. és 82.) Cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő, az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok, valamint az ESZAK-szerződés 65. és 66. Cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő, az Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok pontosabb meghatározására van szükség abból a célból, hogy ezeket a magyar Alkotmánynak megfelelő és a Magyar Alkotmánybíróság fent említett határozatában kifejezésre juttatott alkotmányos aggályok kiküszöbölésére alkalmas módon lehessen a magyar jogrendszerbe beilleszteni,

mivel a kritériumok ily módon történő meghatározása során számos célt szükséges figyelembe venni azon eljárásnak megfelelően, amelynek keretében a kritériumokat alkalmazzák, vagy azokra hivatkoznak,

mivel az említett különböző céloknak megfelelően a kritériumokat különböző módon kell meghatározni,

a következőképpen határozott:

1. Cikk

A Társulási Tanács 1996. november 6-i, 2/96. számú határozata és annak melléklete hatályát veszti, és helyébe a Társulási Tanács e határozata lép, beleértve mellékletét és a mellékletéhez csatolt függeléket.

2. Cikk

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja szerinti minden magatartást az e határozathoz csatolt mellékletben előírt rendelkezésekkel összhangban kell elbírálni.

3. Cikk

Bármelyik fél kérésére a Társulási Bizottság felülvizsgálja az e határozat mellékletéhez csatolt függeléket azzal a céllal, hogy azt az újonnan elfogadott vagy módosított közösségi jogi aktusokhoz igazítsa.

4. Cikk

Ez a határozat az elfogadását követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

Melléklet

Az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontjában, (1) bekezdésének (ii) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, a vállalkozásokra alkalmazandó versenyjogi rendelkezések alkalmazásának végrehajtási szabályai, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontjára, (1) bekezdésének (ii) pontjára és (2) bekezdésére vonatkozó végrehajtási szabályok

I. Cím

ANYAGI JOGI SZABÁLYOK

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok meghatározása

1. Cikk

Az Európai Megállapodás Feleit terhelő kötelezettségek sérelme nélkül,

- az e melléklet alapján az Európai Közösségek Bizottsága előtt folyó eljárásokban az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumokra való hivatkozással, azok értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely célból e kritériumok közé tartozónak kell tekinteni a közösségi vívmányoknak a közösségi intézmények által a közösségi kartelljog terén megállapított valamennyi anyagi jogi normáját;

- az e melléklet alapján a magyar Gazdasági Versenyhivatal és a magyar bíróságok előtt folyó eljárásokban az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumokra való hivatkozással, azok értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely célból e kritériumok közé tartozónak kell tekinteni az e melléklet 2-5. Cikkében és e melléklet függelékében meghatározott anyagi jogi szabályokat.

A vállalkozások közötti megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és az összehangolt magatartások

2. Cikk

(1) Az Európai Megállapodás alkalmazásával összeegyeztethetetlen, és ezért tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó területen belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen az, amely

a) közvetlenül vagy közvetve rögzíti a beszerzési vagy eladási árakat, illetve bármely egyéb üzleti feltételt,

b) korlátozza vagy ellenőrzi a termelést, az értékesítést, a műszaki fejlesztést vagy a befektetést,

c) felosztja a piacokat vagy a beszerzési forrásokat,

d) egyenértékű ügyletek esetén más üzletfelekkel szemben eltérő feltételeket alkalmaz, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek,

e) a szerződések megkötését olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától teszi függővé, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit azonban alkalmazhatatlannak lehet nyilvánítani olyan esetekben, amikor

- a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja,

- a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja,

- az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, vagy a műszaki, illetve gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését az ebből eredő haszonból, anélkül, hogy

a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek,

b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

(4) Az (1)-(3) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások elbírálásakor az Európai Közösségeknek az e melléklethez csatolt függelékben felsorolt jogi aktusaiban foglalt elveket is mutatis mutandis alkalmazni kell.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

3. Cikk

Az Európai Megállapodás alkalmazásával összeegyeztethetetlen, és ezért tilos egy vagy több vállalkozásnak az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése,

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára,

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása más üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek,

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

A Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

4. Cikk

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint e melléklet alkalmazásában annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy versenyellenes megállapodás vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés hatással lehet-e a Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre, annak az objektív ténybeli vagy jogi tényezők összességén alapuló meghatározásától függ, hogy a kérdéses magatartás közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy esetlegesen befolyásolja-e a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.

Csekély jelentőségű tevékenységek

5. Cikk

(1) A 2. Cikk (1) bekezdése szerinti versenyellenes tevékenységek, amelyeknek a Felek közötti kereskedelemre vagy a versenyre gyakorolt hatása elhanyagolható, nem tartoznak az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdése (i) pontjának hatálya alá, valamint e melléklet 2. Cikkének (1) bekezdése szerinti tilalmak körébe, ezért azokra e melléklet nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés értelmében hatás általában akkor tekinthető elhanyagolhatónak, ha

- a valamennyi részt vevő vállalkozás által képviselt együttes piaci részesedés a megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében a részt vevő vállalkozások olyan más áruival és szolgáltatásaival együtt, amelyek a felhasználók megítélése szerint jellemzőiket, árukat és felhasználási céljukat tekintve azokkal egyenértékűnek minősülnek, nem haladja meg, sem a közös piacnak a megállapodással érintett területén, sem Magyarországnak a megállapodás által érintett piacán e termékek és szolgáltatások teljes piaci forgalmának:

a) 5%-át, ha a megállapodást a termelés és forgalmazás azonos szintjén működő vállalkozások kötik („horizontális megállapodás”),

b) 10%-át, ha a megállapodást a termelés és forgalmazás különböző szintjein működő vállalkozások kötik („vertikális megállapodás”).

Az 5%-os küszöb alkalmazandó vegyes horizontális-vertikális megállapodás esetén, vagy ha nehézséget okoz a megállapodásnak egyik vagy másik csoportba sorolása.

(3) Az említett megállapodások nem tartoznak az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdése (i) pontjának hatálya alá, valamint e melléklet 2. Cikkének (1) bekezdése szerinti tilalmak körébe, ha a fenti piaci részesedést két egymást követő pénzügyi évben maximum 1/10-del haladják meg.

(4) Azoknak a

a) horizontális megállapodásoknak a tekintetében, amelyek célja:

- árak rögzítése vagy a termelés vagy értékesítés korlátozása, illetve

- a piacok vagy a beszerzési források felosztása,

b) vertikális megállapodásoknak a tekintetében, amelyek célja:

- viszonteladási árak rögzítése, vagy

- területi védelem biztosítása a részt vevő vállalkozásoknak vagy harmadik vállalkozásoknak,

az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdése (i) pontjának rendelkezései, valamint az e melléklet 2. Cikkének (1) bekezdésében foglalt tilalom alkalmazhatók akkor is, ha a valamennyi részt vevő vállalkozás által képviselt együttes piaci részesedés nem éri el a fenti küszöböt.

II. Cím

A VERSENYHATÓSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A Felek versenyhatóságainak hatásköre

6. Cikk

(1) Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdése (i) és (ii) pontjának hatálya alá tartozó ügyekben a Közösség részéről az Európai Közösségek Bizottsága (Versenyügyi Főigazgatóság), Magyarország részéről a Gazdasági Versenyhivatal jár el az e cím szerinti eljárási szabályoknak megfelelően.

(2) Az Európai Közösségek Bizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal azon hatásköre, hogy ilyen ügyekben eljárjon, a Közösség, illetőleg Magyarország jogalkotásának fennálló eljárási szabályaiból ered, beleértve azt az esetet, amikor e szabályokat az érintett területen kívüli székhellyel rendelkező vállalkozásokra kell alkalmazni.

Mindkét versenyhatóság hatásköre (Értesítés, konzultáció, kölcsönösen jóindulatú elbírálás, kölcsönösen elfogadható megoldás keresése)

7. Cikk

(1) A versenyhatóságok értesítik egymást az előttük folyamatban levő mindazon ügyekről, amelyekre láthatóan a másik versenyhatóság hatásköre is kiterjed.

(2) Ez a helyzet állhat elő különösen olyan tevékenységekkel kapcsolatos ügyekben, amelyek

- keretében valamely versenyellenes tevékenység a másik hatóság illetékességi területén valósult meg,

- érintik a másik versenyhatóság jogalkalmazó tevékenységét,

- olyan jogorvoslat igénybevételével járnak, amely a másik hatóság illetékességi területén követel vagy tilt meg valamely konkrét magatartást.

(3) Az e cikk szerinti értesítésnek elegendő tájékoztatást kell tartalmaznia ahhoz, hogy az értesített Fél annak alapján előzetesen értékelhesse az érdekkörét érintő hatásokat. Az értesítések másolatát rendszeresen be kell nyújtani a Társulási Bizottságnak.

(4) Az értesítést előzetesen, a lehető legkorábban, legkésőbb a vizsgálati szakaszban még az egyezség elfogadása vagy a határozat meghozatala előtt kell megtenni, hogy lehetőség nyíljon észrevételek megtételére vagy konzultációkra, és arra, hogy az eljáró hatóság figyelembe vegye a másik hatóság véleményét, valamint e melléklet alapján megfelelőnek ítélt jogorvoslati intézkedést tegyen, annak érdekében, hogy az adott ügyben eljárhasson.

(5) Ha az Európai Közösségek Bizottsága vagy a Gazdasági Versenyhivatal úgy ítéli meg, hogy a másik hatóság területén folytatott versenyellenes tevékenység jelentős hatással van az érintett Fél lényeges érdekeire, konzultáció tartására kérheti fel a másik hatóságot, vagy kérheti, hogy a másik Fél versenyhatósága jogorvoslati intézkedések megtétele céljából megfelelő eljárást kezdeményezzen. Mindez nem érinti a kérelmező Fél e melléklet szerinti intézkedését, és nem akadályozza azt, hogy a megkeresett hatóság az ügyben szabad belátása szerint hozza meg a végső döntést.

(6) A megkeresett versenyhatóság teljeskörűen és megértéssel tekinti át a kérelmező hatóság által rendelkezésére bocsátott véleményeket és tényanyagokat, különösen a kérdéses versenyellenes tevékenység jellegét, az érintett vállalkozásokat és a kérelmező Fél lényeges érdekeire gyakorolt, feltételezett káros hatásokat.

(7) Az e cikk alapján konzultációt folytató versenyhatóságok - jogaik, illetve kötelezettségeik sérelme nélkül - az ügy által érintett lényeges érdekeik figyelembevételével kölcsönösen elfogadható megoldásra törekednek.

Az egyik versenyhatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek

8. Cikk

Az egyik versenyhatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó azon ügyekről, amelyek érinthetik a másik Fél lényeges érdekeit is, a másik hatóságot, annak formális kérelme nélkül, értesíteni kell.

Tájékoztatás kérése

9. Cikk

(1) Ha az egyik Fél versenyhatósága tudomást szerez arról, hogy valamely, a másik hatóság hatáskörébe is, vagy kizárólag a másik hatóság hatáskörébe tartozó ügy láthatóan az előbbi Fél lényeges érdekeit érinti, tájékoztatást kérhet az ügyre vonatkozóan az eljáró hatóságtól.

(2) Az eljáró hatóság a lehető legteljesebb tájékoztatást köteles nyújtani az eljárásnak még az egyezség elfogadása vagy a határozat meghozatala előtti szakaszában, hogy lehetőség nyíljon a kérelmező hatóság véleményének figyelembevételére.

Titkos és bizalmas információk

10. Cikk

(1) Tekintettel az Európai Megállapodás 62. Cikke (7) bekezdésére, egyik versenyhatóság sem köteles információt nyújtani a másik hatóságnak, amennyiben az információnak a kérelmező hatóság számára történő szolgáltatását az információ birtokában lévő hatóság joga tiltja, vagy az összeegyeztethetetlen annak a Félnek a lényeges érdekeivel, amelynek hatósága az információ birtokában van.

(2) A versenyhatóságok megállapodnak abban, hogy a lehető legteljesebb mértékben bizalmasan kezelik a másik hatóság által bizalmas jelleggel nyújtott információt.

A vállalkozások egyesüléseinek ellenőrzése

11. Cikk

Amennyiben az Európai Közösségek Bizottsága a vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i, 4064/89/EGK tanácsi rendeletét olyan ügyletek tekintetében alkalmazza, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, a Gazdasági Versenyhivatal jogosult az eljárás folyamán a fent említett rendelet szerinti határidők figyelembevételével véleményt nyilvánítani. Az Európai Közösségek Bizottsága, a megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, ezt a véleményt kellő mérlegelés tárgyává teszi.

A Társulási Tanács

12. Cikk

(1) Amennyiben a fenti cikkekben előírt eljárás nem vezet kölcsönösen elfogadható megoldáshoz, valamint az e végrehajtási szabályokban tételesen felsorolt egyéb esetekben, bármelyik Fél kérését követő három hónapon belül a Társulási Tanácsban véleménycserére kerül sor.

(2) A véleménycserét követően, vagy az (1) bekezdésben említett időtartam eltelte után a Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat tehet ezen ügyek rendezésére, az Európai Megállapodás 62. Cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül. Ezen ajánlásokban a Társulási Tanács figyelembe veheti, hogy a megkeresett hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett időtartamon belül esetleg elmulasztotta közölni véleményét a kérelmező hatósággal.

(3) A Társulási Tanács ezen eljárásai nem érintik a Felek versenyhatóságainak a megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó, e melléklet alapján fennálló hatáskörét.

Mindkét Fél hatáskörének hiánya

13. Cikk

Ha az Európai Közösségek Bizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal egyaránt úgy ítéli meg, hogy saját jogszabályaik alapján egyiküknek sincs hatásköre az ügyben eljárni, kérelemre véleménycserét kell tartani a Társulási Tanácsban. A Közösség és Magyarország kölcsönösen elfogadható megoldásra törekednek. A Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat tehet, az Európai Megállapodás 62. Cikke (6) bekezdésének és az Európai Közösségek egyes tagállamainak versenyjogi szabályai alapján fennálló jogainak sérelme nélkül.

Igazgatási segítségnyújtás

14. Cikk

Az Európai Közösségek Bizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal gondoskodik a kölcsönös segítségnyújtásra irányuló intézkedések megtételéről, illetve különösen a fordításokra vonatkozó egyéb megfelelő megoldásokról.

15. Cikk

Az e melléklethez csatolt függelékben felsorolt jogi aktusokat Magyarországon magyar nyelven közzé kell tenni. A közzétett dokumentumok tartalmazhatják a szükséges magyarázatokat és alkalmazásra vonatkozó megjegyzéseket.

Az ESZAK-szerződés

16. Cikk

E melléklet rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni a szén- és acélágazat tekintetében is az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének megfelelően.

Függelék

I. A MELLÉKLET 2. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT JOGI AKTUSOK

A) Vertikális megállapodások

- A Bizottság 1999. december 22-i, 2790/1999/EK rendelete a Szerződés 81. Cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 336. szám, 1999. 12. 29., 21-25. o.

- A Bizottság 1995. június 28-i, 1475/95/EK rendelete a Szerződés 85. Cikke (3) bekezdésének a gépjármű-forgalmazási és szervizmegállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 145. szám, 1995. 06. 29., 25. o.

B) A technológia-átadásról szóló licencia-megállapodások

- A Bizottság 1996. január 31-i, 240/96/EK rendelete a Szerződés 85. Cikke (3) bekezdésének a technológia-átadási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 31. szám, 1996. 02. 09., 2. o.

C) A szakosítási, valamint a kutatási és fejlesztési megállapodások

- A Bizottság 2000. november 29-i, 2658/2000/EK rendelete a Szerződés 81. Cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 304. szám, 2000. 12. 05., 3. o.

- A Bizottság 2000. november 29-i, 2659/2000/EK rendelete a Szerződés 81. Cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 304. szám, 2000. 12. 05., 7. o.

D) Biztosítási ágazat

- A Tanács 1991. május 31-i, 1534/91/EGK rendelete a Szerződés 85. Cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 143. szám, 1991. 06. 07., 1. o.

- A Bizottság 1992. december 21-i, 3932/92/EGK rendelete a Szerződés 85. Cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 398. szám, 1992. 12. 31., 7. o.

E) Szállítás

- A Tanács 1968. július 19-i, 1017/68/EGK rendelete a vasúti, közúti és belvízi szállítási ágazatokra vonatkozó versenyszabályok alkalmazásáról, HL L 175. szám, 1968. 07. 23., 1. o. (különösen ennek 4. Cikke: a kis- és középvállalkozások kivételt képező csoportosulásai).

- A Tanács 1986. december 22-i, 4056/86/EGK rendelete a Szerződés 85. és 86. Cikkének tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 378. szám, 1986. 12. 31. 4. o. (különösen ennek 3. és 6. Cikke: a fuvarozók közötti, menetrendszerű tengeri szállítási szolgáltatások működtetésére vonatkozó megállapodások mentesítéséről, illetve a szállítási szolgáltatást igénybevevők és vonalhajózási konferenciák közötti, menetrendszerű tengeri szállítási szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos megállapodások mentesítéséről).

- A Bizottság 2000. április 19-i, 823/2000/EK rendelete a Szerződés 81. Cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 100. szám, 2000. 04. 20., 24. o.

- A Bizottság 1993. június 25-i, 1617/93/EGK rendelete a Szerződés 85. Cikke (3) bekezdésének a menetrendek közös tervezésére és összehangolására, a közös üzemeltetésre, a menetrend szerinti légi járatok személyszállítási és árufuvarozási díjtételeiről szóló konzultációkra, valamint a repülőtéri résidőkiosztásra vonatkozó megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 155. szám, 1993. 06. 26. 18. o. (Módosította az 1523/1996/EK rendelet, HL L 190. szám, 1996. 07. 31., 11. o. és az 1083/1999/EK rendelet, HL L 131. szám, 1999. 05. 27. 27. o.)

F) Az Európai Közösségek Bizottságának közleményei

- A Bizottság 1978. december 18-i közleménye az egyes alvállalkozói megállapodásoknak az EGK-szerződés 85. Cikkének (1) bekezdése szerint történő értékeléséről, HL C 1. szám, 1979. 01. 03., 2. o.

- Közlemény az EK versenyszabályoknak a határokon átnyúló átutalásokra történő alkalmazásáról, HL C 251. szám, 1995. 09. 27., 3. o.

- A Bizottság közleménye a versenyszabályoknak az új közlekedési infrastrukturális projektekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági ajánlások tisztázásáról, HL C 298. szám, 1997. 09. 30.

- A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról, HL C 372. szám, 1997. 12. 09., 5. o.

- A Bizottság közleménye - A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás, HL C 291. szám, 2000. 10. 13., 1. o.

- A Bizottság közleménye - Az EK-szerződés 81. Cikkének a horizontális együttműködési megállapodásra való alkalmazhatóságáról szóló iránymutatás, HL C 3. szám, 2001. 01. 06., 2. o.”

3. § A Függelékben felsorolt közösségi szabályok alkalmazása során a következő kifejezések alatt az alábbiak értendők:

a) a közösségi szabályok címzettje Magyarország;

b) a hatálybalépésre és végrehajtásra e törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések irányadóak;

c) tagállamok: az Európai Közösségek tagállamai és Magyarország vagy Magyarország;

d) Közösség: az Európai Közösségek, azok tagállamai és Magyarország;

e) Bizottság: a Gazdasági Versenyhivatal, kivéve, ha a közösségi szabály a Bizottságot jogalkotóként említi. Ha a közösségi szabály a Bizottságot mint az eljáró versenyhatóságot említi, a Gazdasági Versenyhivatal a határozat mellékletének 1. és 6. Cikkében irányadó szabályok szerint jár el;

f) közös piac: az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint a Magyar Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás hatálya alá tartozó terület;

g) tagállamok közti kereskedelem: az Európai Közösségek és Magyarország közti kereskedelem;

h) EKSz 81. Cikke: a határozat mellékletének 2. Cikke;

i) EKSz 82. Cikke: a határozat mellékletének 3. Cikke;

j) EKSz versenyjogi rendelkezései: a határozat mellékletének versenyjogi rendelkezései.

4. § (1) Ez a törvény 2002. április 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a Függelékben felsorolt közösségi szabályok hivatalos magyar nyelvű fordítását rendelettel kihirdesse;

b) a határozat 3. Cikkében meghatározott rend szerint a Függelék felülvizsgálata során eljárjon, és a módosításnak megfelelően a Függelékbe felvett új közösségi szabályok hivatalos magyar nyelvű fordítását rendelettel kihirdesse.


  Vissza az oldal tetejére