Időállapot: közlönyállapot (2002.VII.17.)

2002. évi XX. törvény

a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Rtv. a következő 1/A. §-sal és 1/B. §-sal egészül ki:

„1. § A törvény hatálya a magyarországi műsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggő műsorterjesztésre, valamint a magyarországi műsorszétosztásra terjed ki.

1/A. § (1) A törvény hatálya kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), és a tevékenységéhez kapcsolódó szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozza meg.

(2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha

a) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unió valamelyik tagállamának területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik;

b) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a szerkesztői döntéseket az Európai Unió valamelyik tagállamában hozzák meg, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része mindkét országban tevékenykedik;

c) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unió valamelyik tagállamának területén, és egyik országban sem tevékenykedik a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része, de a tevékenységével a magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötődő műsorszolgáltató műsorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg.

(3) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unión kívüli harmadik ország területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a műsorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az Európai Unió más tagállamának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató

a) magyar hatóság által kijelölt frekvenciát vesz igénybe;

b) nem vesz igénybe magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, de a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást használ;

c) nem vesz igénybe a magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, és nem használ a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást sem, de a műsora továbbításához, a műholdra történő fellövéshez szükséges berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.

(5) Ha az Európai Unió valamely tagállamának joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható műsora az 52/A. §-ban foglalt feltételeket valósítja meg, a műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak szerint lehet eljárni.

(6) A törvény hatálya továbbá kiterjed a magyarországi műsorszétosztásra, valamint arra a műsorterjesztésre, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.

1/B. § A törvény hatálya kiterjed továbbá az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény, valamint az azt módosító Jegyzőkönyv szerint megállapított, a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatásra.”

2. § (1) Az Rtv. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató vagy műsorszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor, egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.”

(2) Az Rtv. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak.”

(3) Az Rtv. 2. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő 22/A. ponttal egészül ki:

„22. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot.

22/A. Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási műsorablakot is érteni kell.”

(4) Az Rtv. 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő 24/A. ponttal egészül ki:

„24. Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

24/A. Magyarországi műsorszétosztás: az a műsorszétosztás, amelynek végzéséhez használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.”

(5) Az Rtv. 2. §-a a következő 28/A. ponttal egészül ki:

„28/A. Műsorelőzetes: olyan műsorszám, amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetőleg ismertet.”

(6) Az Rtv. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. Műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren.”

(7) Az Rtv. 2. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. Műsorszolgáltató: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.”

(8) Az Rtv. 2. §-ának 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.”

(9) Az Rtv. 2. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.”

(10) Az Rtv. 2. §-a a következő 49-52. pontokkal egészül ki:

„49. Európai mű:

a) az Európai Unió valamely tagállamából vagy a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben részes egyéb európai államból származó audiovizuális mű, ha szerzőinek és a megalkotásában közreműködőknek a többsége az említett államok valamelyikében telepedett le, és ha az egyben a következő feltételek bármelyikének megfelel:

- előállítója (előállítói) az említett államok valamelyikében telepedett le, vagy

- előállítását az említett államok valamelyikében letelepedett előállító felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy

- az említett államok valamelyikében letelepedett társ-előállító hozzájárulása a koprodukciós költségekhez meghaladja a többi társ-előállítóét, és a koprodukció nem az említett államokon kívül letelepedett előállító vagy előállítók ellenőrzése alatt áll,

b) az a) pontban említetteken kívüli európai államból származó olyan audiovizuális mű, amelyet előállítója kizárólagosan vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamában letelepedett előállítóval koprodukcióban készített, ha az előállító letelepedési helye szerinti európai ország az Európai Közösséggel az audiovizuális területre vonatkozó megállapodást kötött, és a mű szerzőinek, valamint a megalkotásában közreműködőknek a többsége valamely európai országban telepedett le,

c) az a) és b) pontban említett, az Európai Unión kívüli európai államból származó audiovizuális művet akkor lehet európainak tekinteni, ha ott az Európai Unió bármely tagállamából származó művek nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést,

d) azt az audiovizuális művet, amely az a) és b) pont alapján nem minősül európainak, de amelyet az Európai Unió tagállamai és valamely azon kívüli állam közötti kétoldalú koprodukciós szerződés keretében állítanak elő, európainak kell tekinteni akkor, ha az európai közösségi társ-előállítók az előállítási költségek nagyobb részét fedezik, és az előállítás nem áll az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett előállító ellenőrzése alatt,

e) azt az audiovizuális művet, amely az a), b) és d) pont alapján nem minősül európainak, de amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamában letelepedett szerzők és megalkotásában közreműködők készítettek, olyan mértékig kell európainak tekinteni, amilyen mértékben az előállítási költségeket az európai közösségi társ-előállítók fedezik.

50. Hazai közönség meghatározó része: Magyarország lakosságának 10%-a.

51. Meghatározó vételkörzetű műsorszolgáltató: az a földfelszíni frekvencián működő, szabadon fogható, magyar nyelvű műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató, amelynek vételkörzete eléri Magyarország lakosságának 90%-át.

52. Meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelyet az adott állam ilyennek minősít.”

3. § Az Rtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A műsorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott időszakon kívül.”

4. § Az Rtv. a következő Címmel és 5/A-5/F. §-sal egészül ki:

„1/A. Cím

A kiskorúak védelme

5/A. § (1) A műsorszolgáltató - a műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a sportműsorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.

(3) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.

5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.

(2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.

5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.

(2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.

(3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett.

(4) Az V. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé.

5/D. § (1) Műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.

(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.

(3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.

5/E. § Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját az Országos Rádió és Televízió Testület - eljárására kötelező jelleggel - legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a Kulturális Közlönyben közzétesz.”

5. § Az Rtv. a következő 9/A-9/C. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből.

(2) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány - az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben - rendeletben határozza meg.

(3) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jogokra irányadó.

(4) Valamely esemény akkor minősíthető a (2) bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános érdeklődésre tarthat számot.

(5) A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elősegítése érdekében az Országos Rádió és Televízió Testület nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93-94. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

9/B. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően a kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatálybalépését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

9/C. § (1) Ha a műsorszolgáltató a 9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló meghatározó vételkörzetű televíziós műsorszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

(2) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett államnak joghatósága van.

(3) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió valamely tagállama - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett tagállamnak joghatósága van.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság az ajánlatkérő fél kérelmére a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron kívül jár el.”

6. § Az Rtv. 10. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük.

(7) Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.

(8) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.”

7. § Az Rtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.”

8. § (1) Az Rtv. 13. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c)-d) pontja helyébe a következő szövegrész, illetve rendelkezés lép:

„(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja”

„c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága;

d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik;”

(2) Az Rtv. 13. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(Az alkoholtartalmú italok reklámja)

„g) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként;

h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez.”

9. § Az Rtv. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.

(4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére.

(5) Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére.”

10. § Az Rtv. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést)

„b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.”

11. § Az Rtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.

(2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot.

(3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát.

(4) A kizárólag televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásra a (2)-(3) bekezdések nem alkalmazhatók. Az ilyen műsorszolgáltatás esetében a klasszikus reklám műsoridőn belüli idejére az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

(6) A képernyőszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(7) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, eredetileg magyar nyelven készült filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.”

12. § (1) Az Rtv. 17. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, egységét - figyelembe véve a műsorszám időtartamát, a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét -, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.”

(2) Az Rtv. 17. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely)

„a) hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet;”

„e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.”

(3) Az Rtv. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás - a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek kivételével - negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.”

13. § (1) Az Rtv. 18. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.

(3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.”

(2) Az Rtv. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.”

14. § (1) Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Testület feladatai:)

„h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződést kötött műsorszolgáltatókról, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett műsorszolgáltatókról, műsorelosztókról és műsorszétosztókról.”

(2) Az Rtv. 41. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi n) pont jelölése o) pontra változik:

„n) beszámolót készít a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak teljesítéséről az Európai Bizottság részére;”

15. § Az Rtv. III. fejezete a következő 13. Címmel és 52/A. §-sal egészül ki:

„13. Cím

Együttműködés az Európai Bizottsággal

52/A. § A Testület az 1/A. § (5) bekezdésében meghatározott műsor szétosztását, terjesztését meghatározott időtartamra felfüggesztheti az a)-d) pontban foglalt feltételek együttes teljesülése esetén:

a) ha a műsor, illetőleg bármely műsorszáma az 5/B. § (5) bekezdése szerinti kategóriába vagy az 5/B. § (4) bekezdése szerinti kategóriába tartozik, amennyiben ez utóbbit nem az 5/C. § (3) bekezdésének megfelelően teszik közzé, valamint, ha a műsor, illetőleg bármely műsorszáma a 3. § (2) vagy (3) bekezdésének rendelkezéseibe ütközik;

b) ha a műsorszolgáltató a megelőző 12 hónap alatt legalább két alkalommal az a) pont szerinti jogsértést követett el;

c) ha a Testület írásban értesítette a műsorszolgáltatót és az Európai Bizottságot a feltételezhető jogsértésről, valamint a jogsértés ismételt bekövetkezte esetére tervezett intézkedésekről;

d) az Európai Uniónak a műsor szolgáltatója felett joghatósággal rendelkező tagállamával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés következtében a c) pontban jelzett értesítéstől számított 15 napon belül nem született egyezség és a jogsértés továbbra is fennáll.”

16. § (1) Az Rtv. 89. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak teljesítésének ellenőrzéséhez, ideértve az ott meghatározott arányok 7. § (3) bekezdése szerinti fokozatos elérésének ütemtervét, indokát.”

(2) Az Rtv. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A műsorszolgáltató köteles a Testület számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.”

17. § Az Rtv. 109. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A műsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen)

„c) a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó szerkesztői döntések meghozatala helyének, illetőleg a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része tevékenységi helyének megváltozását.”

18. § Az Rtv. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között,”

19. § Az Rtv. a következő VI/A. fejezettel, valamint a következő 114/A. §-sal egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

MŰSORSZÉTOSZTÁS

114/A. § (1) Műsorszétosztás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg.

(2) Műsorszétosztást végezni szándékozó vállalkozás a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni

a) a műsorszétosztó nevét, lakcímét (cégnevét, székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát;

b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét, lakcímét, aki a sajtójogi, valamint az e törvény szerinti felelősséget viseli a műsorszétosztási tevékenységért;

c) azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed;

d) a szétosztani kívánt műsor állandó megnevezését és annak műsorszolgáltatója azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;

e) a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel kötött szerződést vagy a műsorszétosztási jogosultság egyéb igazolását.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése, bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

(4) A (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változást a változástól számított harminc napon belül be kell jelenteni.

(5) A Testület a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a műsorszétosztás e törvénybe ütközik, és a műsorszétosztó a jogsértő állapotot a Testület felhívása ellenére sem szünteti meg, illetve, ha a műsorszétosztó bejelentés alapján olyan műsort kíván szétosztani,

a) amely jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközik;

b) amelynek műsorszolgáltatója nem rendelkezik műsorszolgáltatási jogosultsággal, illetve annak gyakorlását a Testület felfüggesztette;

c) amelynek szétosztását a Testület az 52/A. § alapján felfüggesztette.

(6) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszétosztót, ha

a) bejelentette a műsorszétosztás megszüntetését;

b) tevékenységét tizenkét hónapon belül kevesebb mint hatvan napon át folytatta;

c) nem tett eleget a (3)-(4) bekezdésben előírt kötelezettségnek;

d) bejelentés nélkül osztott szét műsort;

e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás szétosztásának felfüggesztésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának;

f) ha e törvényben foglalt kötelezettségeit ismételten és súlyosan megszegte, vagy tevékenységének megfelelő tartalmú bejelentés esetén a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.”

20. § (1) Az Rtv. 115. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Testület a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a műsorelosztás e törvénybe ütközik, és a műsorelosztó a jogsértő állapotot a Testület felhívása ellenére sem szünteti meg, illetve, ha a műsorelosztó a bejelentés alapján olyan műsort kíván elosztani,

a) amely jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközik;

b) amelynek műsorszolgáltatója nem rendelkezik műsorszolgáltatási jogosultsággal, illetve annak gyakorlását a Testület felfüggesztette;

c) amelynek terjesztését a Testület az 52/A. § alapján felfüggesztette.”

(2) Az Rtv. 115. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorelosztót, ha

a) bejelentette a műsorelosztás megszüntetését,

b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,

c) nem tett eleget az (5)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek,

d) bejelentés nélkül osztott el műsort,

e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás elosztásának felfüggesztésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának;

f) e törvényben foglalt kötelezettségeit ismételten és súlyosan megszegte, vagy tevékenységének megfelelő tartalmú bejelentés esetén a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.”

21. § Az Rtv. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

(2) Az 5/D. § megsértése esetén a felelősként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelősséget viselő személlyel szemben a Testület tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni.”

22. § Az Rtv. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A VI. fejezet 12. és 13. címe, a VI/A. fejezet, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.”

23. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Rtv. 5. §-ának (3)-(5) bekezdése, 24. §-ának (6) bekezdése, 85. §-ának (1) bekezdése, 118. §-ának (1) bekezdése és 148. §-a (4) bekezdésének az „az európai, illetve” szövegrésze, valamint a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 77. §-ának alcíméből és (1) bekezdéséből az „és rádiós”, a (2) bekezdés a) pontjából a „rádiós és” kifejezés, valamint a 77. § (6) bekezdése.

(2) Az Rtv. e törvény 1. §-ával kiegészített 1/A. §-a, e törvény 2. §-ának (10) bekezdésével kiegészített 2. §-ának 49. pontja, e törvény 5. §-ával kiegészített 9/C. §-ának (3) bekezdése, e törvény 14. §-ával módosított 41. §-a (1) bekezdésének n) pontja, e törvény 15. §-ával kiegészített 13. címe és 52/A. §-a, e törvény 16. §-ával kiegészített 89. §-a (4) bekezdésének e) pontja és (5) bekezdése, e törvény 17. §-ával kiegészített 109. §-a (2) bekezdésének c) pontja, e törvény 19. §-ával kiegészített 114/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja, valamint e törvény 20. §-ával módosított 115. §-a (7) bekezdésének c) pontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg pedig hatályát veszti az Rtv. 1. §-a, e törvény 2. §-ával módosított 2. §-ának 24. pontja, 6. §-a, 28. §-a, 91. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek időbeli arányára” szövegrész, 122. §-ának (4) bekezdése és 129. §-a (4) bekezdésének b)-d) pontjai.

(3) Az Rtv. e törvény 2. §-a (10) bekezdésével kiegészített 2. §-ának 50-52. pontja, e törvény 5. §-ával kiegészített 9/A. §-a, 9/C. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő 13. hónap 1. napján lép hatályba.

(4) Az Rtv. e törvény 1. §-ával kiegészített 1/B. §-a, 5. §-ával kiegészített 9/C. §-ának (2) bekezdése a határokat átlépő televíziózásról szóló, 1989. május 5-én aláírt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(5) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján az Rtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani.

(2) A televíziós műsorszolgáltató évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai művek, legalább hét százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített művek számára köteles fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott arányokat - a műsorszolgáltatónak a nézői iránt viselt tájékoztatási, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelősségére tekintettel -, ha szükséges, fokozatosan kell elérnie. Amennyiben a műsorszolgáltató nem teljesíti az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott arányt, őt terheli annak bizonyítása, hogy ilyen gyakorlata e bekezdésre figyelemmel jogszerű.

(4) A televíziós műsorszolgáltató műsorkészítésre rendelkezésre álló forrásainak legalább tizenkettő százalékát olyan műsorszám költségeire köteles felhasználni, amelyet tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műsorszámként szerzett be. Az így meghatározott műsorszámoknak - a filmalkotások kivételével - eredetileg magyar nyelven készítetteknek kell lenniük.

(5) E § alkalmazásában

a) műsorszolgáltató az országos és körzeti műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltató, továbbá az a műsorszolgáltató, amely a hálózatba kapcsolódás eredményeként folytat országos műsorszolgáltatást;

b) a teljes műsoridő megállapítása során a hírt vagy sportközvetítést, játékot, reklámot tartalmazó műsorszámok, illetve a képernyőszöveg-szolgáltatás részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni;

c) műsorkészítésre rendelkezésre álló források alatt a számvitelről szóló törvény eredménymeghatározásra vonatkozó elvei szerint az éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítőnél adott időszakhoz kapcsolódóan ráfordításként elszámolható költségeket kell érteni;

d) független előállítónak az olyan vállalkozás minősül, amelyben a műsorszolgáltatónak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a műsorszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek - a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége;

e) eredetileg magyar nyelven készített az a mű, műsorszám, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

ea) eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

eb) eredetileg két nyelven készült, de időtartamának több mint fele eredeti magyar nyelvű,

ec) eredetileg három vagy több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

ed) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben,

ee) olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely valamely magyarországi kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az az adott kisebbség kultúrájával van összefüggésben,

ef) olyan instrumentális zenei műsorszám, amely a magyar vagy valamely magyarországi kisebbségi kultúra részét képezi.”

(6) E törvény hatálybalépésekor már működő műsorszétosztó e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a Testületnek bejelenteni az Rtv. 114/A. §-ában meghatározott adatokat.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 5. §-ával kiegészített Rtv. 9/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott körben rendeletet alkosson.

24. § Az Rtv. a 162. §-a után a következő új 7. Címmel és 163. §-sal egészül ki:

„7. Cím

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

163. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 89/552/EGK irányelve a tagállamok egyes törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról a televíziós műsorszolgáltatási tevékenységek tekintetében;

b) a Tanács 97/36/EK irányelve a Tanács 89/552/EGK irányelvének módosításáról.”


  Vissza az oldal tetejére