Időállapot: közlönyállapot (2002.XI.12.)

2002. évi XXXIX. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról * 

A magyar szabadalmi rendszer európai integrációjának megvalósítása, valamint a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának és a növényfajták oltalmának korszerű - nemzetközi és európai követelményekhez igazodó - szabályozása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.”

2. § Az Szt. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.”

3. § Az Szt. a következő alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:

„A szabadalmazható biotechnológiai találmány

5/A. § (1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.

(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.

(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.”

4. § Az Szt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány

a) kielégíti az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.

(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen

a) az ember klónozására szolgáló eljárás;

b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;

e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban

a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták;

b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.

(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára.

(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek.

(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.

(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.”

5. § Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (114/Z. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.”

6. § Az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza; * 

b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.” * 

7. § Az Szt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.”

8. § Az Szt. a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

„A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok

20/A. § (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed - az 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - arra az anyagra is,

a) amelyben a termék megtestesül, illetve

b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.

(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják másféle szaporításra vagy többszörözésre.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el vagy értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására. * 

(6) A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. Cikkében foglaltak az irányadók.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.” * 

9. § Az Szt. a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„Kiegészítő oltalom

22/A. § (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben említett külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

10. § Az Szt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.”

11. § Az Szt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható.”

12. § Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.”

13. § Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha)

„d) a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.”

14. § Az Szt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - ügyekben is.”

15. § Az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Érdemi határozatok a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 84/O. §-ban felsorolt ügydöntő határozatok.”

16. § Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.”

17. § Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad, és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek.”

18. § Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.”

19. § Az Szt. VIII. fejezete a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos - a X/A. és a X/B. fejezetben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.”

20. § (1) Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.”

(2) Az Szt. 60. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy

a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;

b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és

c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.”

21. § (1) Az Szt. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.”

(2) Az Szt. 61. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.”

(3) Az Szt. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.”

22. § Az Szt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.

(2) Ha a biológiai anyagot a szabadalmi bejelentés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni.

(3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig lehet benyújtani.

(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:

a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;

b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri vagy - a bejelentő kérelmére - kizárólag független szakértő számára;

c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom megvonásától vagy megsemmisítésétől.

(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot - a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.

(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén - a bejelentő kérelmére - a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.

(8) Ha az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.

(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.

(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve, hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)-(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé tegyék.”

23. § Az Szt. 74. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány)

„a) kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból;”

24. § (1) Az Szt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a szabadalmassal szemben.”

(2) Az Szt. 80. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.”

25. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.”

26. § Az Szt. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.”

27. § Az Szt. a következő harmadik résszel (84/A-84/Z. §-sal) egészül ki, és az Szt. jelenlegi harmadik, negyedik és ötödik részének megjelölése negyedik, ötödik és hatodik részre változik:

„HARMADIK RÉSZ

AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

X/A. Fejezet * 

AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉSEKRE ÉS AZ EURÓPAI SZABADALMAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

84/A. § E törvény alkalmazásában

a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom; * 

b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett - európai szabadalom megadására irányuló - szabadalmi bejelentés.

84/B. § (1) Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is.

(2) A 84/D-84/O. § rendelkezéseit a Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekre és a Magyar Köztársaságra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell alkalmazni.

(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.

Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása

84/C. § (1) Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével - a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is be lehet nyújtani.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelynek államtitokként való kezelését a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nem rendelte el.

(3) Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:

a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

Az európai szabadalmi bejelentés hatálya

84/D. § (1) Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai Szabadalmi Hivatal elismerte, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz ugyanezzel a bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §).

(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.

Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom

84/E. § (1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar Köztársaságban - ideiglenes - szabadalmi oltalom, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.

(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) Az igénypontok fordításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.

(8) A Magyar Szabadalmi Hivatal külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ideiglenes oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.

Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása

84/F. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 77. Cikkének (5) bekezdése vagy 90. Cikkének (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal e törvény IX. fejezete alapján - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.

(2) A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell tekinteni.

(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt - a 66. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés egyidejű megküldésével - értesíteni kell.

(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az európai szabadalom hatálya

84/G. § Az európai szabadalom azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

Az európai szabadalom szövegének fordítása

84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását. Ennek elmaradását e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.

(2) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

(3) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(5) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési *  és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be.

(6) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották.

(7) A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl.

(8) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.

84/I. § A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a felszólalási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is.

Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege

84/J. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak, illetve leírásának magyar nyelvű fordítása (84/E., 84/H. és 84/I. §) szerint a szabadalmi oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a magyar nyelvű fordítás szerint kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az európai szabadalom megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazható.

84/K. § (1) A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának (84/E., 84/H. és 84/I. §) kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról.

(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a 84/H. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(5) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma - a hasznosításnak, illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

Az európai szabadalmi oltalom fenntartása

84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint (23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.

(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az esedékességet követően is - pótlékmentesen - meg lehet fizetni e három hónapos időtartamon belül.

Az európai szabadalom megvonása

84/M. § (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást (80-81. §) az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be az Egyezmény alapján.

(3) Ha az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell.

Az európai szabadalom megsemmisítése

84/N. § (1) Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Érdemi határozatok

84/O. § Érdemi határozatok a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása kérdésében hozott ügydöntő határozatok is.

X/B. Fejezet * 

A NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés. * 

(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Magyar Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal

84/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.

(2) A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés - a kérelem kivételével - magyar nyelven is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.

(4) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve-ha ez a hosszabb - a nemzetközi bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5) A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a nemzetközi illeték és a kutatási illeték összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként

84/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom (84/A. § a) pont] megadására irányult.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1) bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.

(3) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.

(4) A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat is.

(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar nyelven.

(6) Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar Köztársaságban, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.

(7) A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.

(8) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti pótdíjat nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.

(9) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét visszavontnak kell tekinteni, ezt a Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg.

84/T. § (1) A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. Cikkének (1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom a Magyar Köztársaságban, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.

84/U. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(2) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban előírt vizsgálati díjat.

(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 74-76. § rendelkezéseit.

84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés 8. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. Cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/Z. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 7. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 27. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.

(3) A bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal mint megjelölt hivatal - a 84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. Cikkében szabályozott felülvizsgálatot.”

28. § Az Szt. 85. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a szabadalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.”

29. § Az Szt. a következő alcímmel és 97/A. §-sal egészül ki:

„Intézkedések a kérelem alapján

97/A. § Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [85. § (5) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.”

30. § Az Szt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.”

31. § Az Szt. jelenlegi negyedik része helyébe - az e törvény 27. §-a értelmében ötödik részre változó megjelöléssel - a következő rész (105-114/V. §) lép:

„ÖTÖDIK RÉSZ

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA

XIII. Fejezet * 

A NÖVÉNYFAJTA ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM

Általános szabályok

105. § E törvény alkalmazásában:

a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -

1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,

2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és

3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.

A növényfajta-oltalom tárgya

106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új.

(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.

(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától. Valamely növényfajta - a bejelentése napjától - közismert különösen akkor, ha

a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos nyilvántartásba vették;

b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.

(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet - a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben azonosak.

(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok maradnak.

(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett * 

a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,

b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében négy évnél korábban.

A növényfajta-oltalomhoz való jog

107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha

a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták el; és

c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas azonosításra különösen az a fajtanév,

a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal összetéveszthető;

b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;

c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;

d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére;

e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja

108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette. * 

(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.

(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha

a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;

b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.

(4) Növényfajta-oltalmat - a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - más nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)-(7) bekezdéseiben és a 8. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9-17. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom tartalma

109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát

a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),

b) szaporítás céljából előkészíti,

c) forgalomba hozatalra ajánlja,

d) forgalomba hozza,

e) az országból kiviszi,

f) az országba behozza,

g) az a)-f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek

a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;

c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából - a kiindulási fajtából - lényegében származtatottnak tekinteni, ha

a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és

c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.

(7) A mezőgazdasági termelés fenntarthatósága érdekében a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a betakarításból származó olyan terménynek a gazdálkodó saját gazdaságában szaporítás céljából történő felhasználására, amelyhez a gazdálkodó - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagának saját gazdaságában való elültetésével jutott hozzá.

(8) A gazdálkodót a (7) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelet 14. Cikkében foglaltak az irányadók.

A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése

110. § (1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint a terményből közvetlenül előállított termék.

A növényfajta-oltalom időtartama

111. § A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.

A növényfajta nemesítőjének díjazása

112. § Állami elismerésben is részesített növényfajta esetén a növényfajta nemesítőjét - a jogosultválasztásától függően - a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj (nemesítői díj) vagy a növényfajták állami elismerésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.

A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata

113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta fenntartásáról.

(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása, illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell, kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.

A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő egyéb jogok és kötelességek

114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, az oltalom fenntartására, valamint a közös növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. §, a 23. § és a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Hasznosítási szerződés

114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kényszerengedély

114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása

114/C. § A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom megsemmisítése

114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha

a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felelt meg;

b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;

c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha azt a jogosult részére átruházták.

(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése

114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak -, ha a növényfajta a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal -, ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult

a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;

b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.

(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó egyéb rendelkezések

114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38-41. §-ok és a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.

XIV. Fejezet * 

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI ÜGYEKBEN

A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai

114/G. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;

e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;

f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz. Érdemi határozatok a növényfajta-oltalom megadása, a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a növényfajta-oltalom megsemmisítése, valamint a növényfajta-oltalom megszüntetésének és a fajtanév törlésének kérdésében hozott ügydöntő határozatok. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozataira egyebekben a 46. § (3)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén;

b) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén (23. §).

(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Növényfajta-oltalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

114/H. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos minden tényt és körülményt. A növényfajta-oltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra és a növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az azokba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdéseiben és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad.

A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás; a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei

114/I. § (1) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet, a növényfaj nevét, latin nevét és - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3) A növényfajta-oltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) A növényfajta-oltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.

A bejelentés napja

114/J. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek;

d) az ideiglenes fajtanevet;

e) a növényfaj nevét és latin nevét.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

Egység; a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása

114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető növényfajta-oltalom.

(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az elsőbbség

114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;

b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3) Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az UPOV-egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

114/M. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);

b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];

c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I. § (5) bek.].

(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 66. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Adatközlés

114/N. § A növényfajta-oltalmi bejelentésről a Magyar Szabadalmi Hivatal a 67. § szerinti hatósági tájékoztatást közöl.

Alaki vizsgálat

114/O. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

Közzététel, észrevétel

114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.

(2) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata

114/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy

a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták-e el;

c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani.

(3) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a vizsgálati eredményt - a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt - továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján jár el.

(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.

(5) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven belül, vagy - ha ez a későbbi - a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon belül nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.

(6) Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról.

(7) Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 76. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

A vizsgáló szerv tájékoztatása

114/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.

(2) Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül fejeződik be, erről a Magyar Szabadalmi Hivatal - az eljárást befejező határozat másolatának megküldésével - tájékoztatja a vizsgáló szervet.

A növényfajta-oltalom megadása

114/T. § (1) Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.

(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bek.], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.

A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások

114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79-81. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

XIV/A. Fejezet * 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI ÜGYEKBEN

A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok

114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a 85-104. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy érdemi határozaton a 114/G. § (3) bekezdésében említett határozatokat kell érteni.”

32. § Az Szt. XV. fejezete a következő alcímmel és 114/Z. §-sal egészül ki:

„Iparjogvédelmi szakértői testület

114/Z. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.

(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.

(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”

33. § Az Szt. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokat rendelettel megállapítsa.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.”

34. § Az Szt. a következő 119. §-sal egészül ki:

„119. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

35. § (1) E törvény - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a 36. és a 37. §-ban, valamint a 38. § (2) bekezdésében és a 39. § (2)-(4) bekezdésében szabályozott kivételekkel, illetve feltételekkel - csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) E törvény 7. §-a és 9. §-a, valamint az Szt. e törvény 8. §-ával megállapított 20/A. §-ának (6) bekezdése, az Szt. e törvény 14. §-ával módosított 44. §-ának (4) bekezdése, az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 109. §-ának (8) bekezdése és az Szt. e törvény 33. §-ával megállapított 118. §-ának (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. E rendelkezésekkel kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a 36. § (1) bekezdésében és a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy e rendelkezések hatálybalépésének napját kell alapul venni.

(3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján:

a) az Szt. e törvény 8. §-ával megállapított 20/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásának, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.”

b) az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.”

36. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátjai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak az e törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig.

(2) A 7. §-ban és a 9. §-ban, valamint a 35. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(4) A 21. § (3) bekezdését alkalmazni kell az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott szabadalmi bejelentésre is, ha e törvény hatálybalépésekor az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt két hónapos határidő [Szt. 61. § (2) bek.] még nem járt le.

(5) Az Szt. e törvény 22. §-ával megállapított 63. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha e törvény hatálybalépését követően a letétbe helyezésről szóló elismervényt olyan szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban nyújtják be, amelynek bejelentési napja legfeljebb négy hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját.

(6) Az Szt. e törvény 27. §-ával megállapított 84/S. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azokra a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre is alkalmazni kell, amelyekkel kapcsolatban az e rendelkezésben előírt cselekmények teljesítésére a korábban hatályos szabályokban meghatározott határidő e törvény hatálybalépése napján vagy azt követően jár le, és amelyekkel kapcsolatban az említett cselekményeket e törvény hatálybalépéséig még nem teljesítették.

(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 22. Cikkének (1) bekezdésével összhangban megszabott követelmények teljesítését illetően a korábban hatályos rendelkezések alkalmazásával jár el, ha

a) az Szt. e törvény 27. §-ával megállapított 84/S. §-ának (3) bekezdésében megjelölt határidő 2003. szeptember 1-jét megelőzően jár le, és

b) a nemzetközi szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban e határidőn belül nem tesznek eleget az Szt. 84/S. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek

azzal, hogy a bejelentőnek a hiányok pótlására legfeljebb 2003. szeptember 1-jéig adható határidő.

(8) A 28. és a 29. § rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell alkalmazni.

37. § (1) A növényfajtákra a korábban hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakra a továbbiakban e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai és a bitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak az e törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig;

b) az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 110. §-ának (2) bekezdését csak az e törvény hatálybalépését követően forgalomba hozott anyagra lehet alkalmazni;

c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, megfelelően alkalmazni kell az Szt. 23. §-át és 40. §-át, valamint 21. §-ának (4) bekezdését, azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 111. §-a szerint számított oltalmi idejéből hátralévő évek közül az első évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt megszűnt;

d) az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 113. §-ának (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom végleges oltalma e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg lejárat miatt;

e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok átruházására vonatkozó szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;

f) az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve növényfajta-oltalom megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének feltételeire a bejelentés napján hatályos - adott esetben a növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó - szabályok az irányadók.

(2) Az Szt. e törvény 31. §-ával megállapított 114/R. §-ának (5) és (6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon e törvény hatálybalépését követően növényfajta-oltalmat kell érteni.

(4) Az állatfajtára - a korábban hatályos rendelkezések szerint - adott szabadalomra e törvény hatálybalépését követően is a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.

38. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Szt. 16. §-ának (3) bekezdése, 27. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint 33. §-ának (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész;

b) a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-a és 4. §-ának második mondata;

c) a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 29/1980. (VII. 29.) MT rendelet és az azt módosító 56/1984. (XII. 8.) MT rendelet;

d) az újításokról szóló 63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet.

(2) Ha e törvény hatálybalépése előtt az újítási díjszerződést megkötötték, a hasznosítás megkezdődött vagy az újítást átadták, a szerződéskötés, a hasznosítás, illetve az átadás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

39. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: szabadalmi törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.”;

b) a Hmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”;

c) a Hmtv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mintaoltalom tartamára évenként - külön jogszabályban meghatározott - fenntartási díjat kell fizetni.”;

d) a Hmtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.”;

e) a Hmtv. 36. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43. Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése a Magyar Köztársaságban mint megjelölt vagy kiválasztott államban használati mintaoltalom megadására irányul.”;

f) a Hmtv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [27. § (2) bek. és 28. § (1) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.”;

g) a Hmtv. 37. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.”;

h) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [17. § (2) bek. és (4) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.”;

i) a Toptv. 23. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt az ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.”;

j) az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi IV. törvény a következő új 2. §-sal egészül ki:

„2. § A fizetendő díj mértékét az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel kell meghatározni.”;

k) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.”;

l) a Vt. 77. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, illetve ha azt a (2) bekezdés b) pontjában említett személy terjeszti elő, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben, illetve a kérelemben foglaltakra írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a védjegyügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.”;

m) a Vt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:

„Intézkedések a kérelem alapján

88/A. § Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (5) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.”;

n) a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.”;

o) az Fmtv. 61. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel illetve, ha azt a (2) bekezdés b) pontjában említett személy terjeszti elő, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben, illetve a kérelemben foglaltakra írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.”;

p) az Fmtv. 63. §-ának (1) bekezdésében a „[67. § (8) bek.]” szövegrész helyébe a „[65. § (8) bek.]” szövegrész lép;

r) a Tvr. 2. §-ában a Szerződés 22. Cikk *  1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A bejelentő legkésőbb az elsőbbség napjától számított 30. hónap eltelte előtt a nemzetközi bejelentés másolatát (kivéve, ha a 20. Cikkben említett közlés már megtörtént) és annak (az előírásoknak megfelelően készített) fordítását benyújtja mindegyik megjelölt hivatalnak és (szükség esetén) megfizeti a nemzeti illetéket. Abban az esetben, ha a megjelölt állam nemzeti törvényhozása előírja a feltaláló nevének és a feltalálóval kapcsolatos egyéb adatoknak a feltüntetését, de megengedi, hogy ezeket az adatokat a nemzeti bejelentés benyújtását követően közöljék, a bejelentő köteles - amennyiben ezeket az adatokat a kérelem nem tartalmazza - legkésőbb az elsőbbség napjától számított 30. hónap eltelte előtt közölni ezeket az említett állam nemzeti hivatalával vagy az utóbbi helyett eljáró hivatallal.”;

s) a Tvr. a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(2) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.”;

  Vissza az oldal tetejére