Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.7.)

2002. évi XLVII. törvény

a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról * 

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 9. §-át megelőzően az „Országos Munkaügyi Tanács” alcím helyébe „Országos Érdekegyeztető Tanács” alcím, továbbá az Flt. 9. §-ának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány az országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) egyeztet. Ennek során az OÉT”

2. § Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyakorolja.”

3. § Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, valamint a pénzügyminiszter tesz javaslatot, további négy tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a saját hatáskörében dönt.”

4. § Az Flt. 12. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „Országos Munkaügyi Tanácsban” szövegrész helyébe az első előforduláskor az „az OÉT-ben”, a második előforduláskor az „OÉT-ben” szövegrész lép.

5. § Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályait az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg.”

6. § Az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a 16-18. §-ban, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében, továbbá a 19/B. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének”

7. § Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„g) működési alaprészt a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, valamint a Foglalkoztatási Hivatal törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra;”

8. § (1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

„d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli-ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a munkanélküli-ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”

(2) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „Fejlesztési és Képzési Tanácsnak” szövegrész helyébe az „Országos Szakképzési Tanácsnak” szövegrész lép.

(3) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter”

(4) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.”

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról,

b) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról és költségeiről, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.”

(6) Az Flt. 39/A. §-ának (6) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész „(3) bekezdésében” szövegrészre változik.

(7) Az Flt. 39/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.”

(8) Az Flt. 39/A. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az alaprészen belüli további jogcímeket a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a többi alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter állapítja meg.”

(9) Az Flt. 39/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg.”

9. § Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követeléseket az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg a hatáskörükbe tartozó támogatások esetében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium törli.”

10. § Az Flt. 41/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak e törvény szerint meghatározott mértékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 100 Ft-ra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben teszi közzé.”

11. § (1) Az Flt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal, az OMMF és a munkaügyi központ a munkanélküli-ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.”

(2) Az Flt. 57/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Foglalkoztatási Hivatal, valamint a munkaügyi központok a munkavállalókról vezetett egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozása és karbantartása érdekében a munkavállalók (2) bekezdésben meghatározott adatairól folyamatosan adatgyűjtést végezhetnek. Az egységes munkaügyi nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok külön jogszabályban meghatározott módon kezelik.”

(3) Az Flt. 57/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé a Foglalkoztatási Hivatal kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.”

(4) Az Flt. 57/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a Foglalkoztatási Hivatal határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után a Foglalkoztatási Hivatal és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.”

II. Fejezet

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

12. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:

a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért, a közművelődés irányításáért, valamint az informatikáért és hírközlésért felelős minisztérium képviseletében,”

13. § Az Fktv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetőleg a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”

14. § Az Fktv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű, valamint a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedéséért, továbbá az informatikáért és hírközlésért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.”

15. § Az Fktv. 26. §-át megelőző „A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása” alcím helyébe a következő alcím, egyidejűleg az Fktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása

26. § Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből történő támogatását a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.”

III. Fejezet

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

16. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben]

„a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyetértésével rendeletben kiadja az OKJ-t;”

17. § Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]

„e) az építésügyi ágazat tekintetében a belügyminiszter”

(gyakorolja.)

IV. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása

18. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés), a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás fejlesztésének, továbbá a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó képzések támogatása.”

19. § (1) Az Szht. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, továbbá a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás, illetve az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).”

(2) Az Szht. 10. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdésének helyébe (4)-(7) bekezdésként a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:

„(3) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására. E célra a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények részére pályázatot ír ki és dönt a támogatásról.

(4) Az alaprészből hozzá lehet járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez, továbbá a felnőttképzés és a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz. Az NSZI a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók.

(6) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti miniszterek által - a feladataik ellátására - működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek (a továbbiakban: NFI) az Fktv. által meghatározott feladatainak ellátásához, valamint a gazdasági kamaráknak - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azt az Szt. 19/A. §-ának (2) bekezdése vagy a 30. §-ának (4) bekezdése szerint látják el. Az NFI az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.

(7) Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében kötelezően előírt - juttatására, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az adható támogatás mértékét és céljait a 13. § alapján létrehozott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg.”

(3) Az Szht. 10. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek a fejlesztésére az alaprész kiadási előirányzatainak legfeljebb négy százaléka használható fel.”

20. § Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2) Az alaprész kiadási előirányzatából iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hozott együttes döntésével meghatározott összeg használható fel.

(3) Az oktatási miniszter a szakképzési hozzájárulás és az alaprész tekintetében

a) előkészíti az alaprész hároméves stratégiai programját;

b) előkészíti, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és az alaprészről szóló jogszabályokat;

c) felelős az alaprész

ca) szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközei, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez nyújtott támogatás felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

cb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

cc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;

d) dönt az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és a decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről, és ezekről tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert;

e) határoz az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

f) kezdeményezi az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat;

g) évente tájékoztatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét a Tanács javaslatairól.

(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az alaprész tekintetében

a) dönt az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről;

b) felelős az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért;

c) határoz alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

d) kezdeményezi az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.”

21. § (1) Az Szht. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Tanács látja el.

(2) A Tanács a döntés-előkészítés keretében

a) javaslatot tesz az alaprészen belül a szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközök központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközök felhasználására,

b) javaslatot tesz a 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a szakképzés és felsőoktatás támogatására adható éves támogatási keret központi részének felhasználására,

c) értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatásra.”

(2) Az Szht. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Tanács tagjait hároméves időtartamra az oktatási miniszter a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kéri fel a szakképesítésekért, illetve a munkaerőpiac szervezeti irányításáért felelős minisztériumok képviselői (minisztériumonként legfeljebb egy fő), az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek (hat-hat fő), a gazdasági kamarák (egy-egy fő), az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak képviseletében) képviselői közül, a szervezetekkel történő egyeztetést követően.”

22. § Az Szht. 14. §-ának (2) bekezdésében az „OMT-ben” szövegrész helyébe az „OÉT-ben” szövegrész lép.

V. Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

23. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-ának (3) bekezdésében „az egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe „az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész lép, egyidejűleg „a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész a hatályát veszti.

VI. Fejezet

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

24. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. §-ának b) pontjában „az egészségügyi miniszter arra, hogy a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe „az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter arra, hogy” szövegrész lép.

VII. Fejezet

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

25. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 25. §-ának (4) bekezdésében a „valamint a szociális és családügyi” szövegrész helyébe „az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrész lép, egyidejűleg a felsorolás első elemeként megjelölt „az egészségügyi,” szövegrész a hatályát veszti.

26. § (1) A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az „egészségügyi és a szociális és családügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrész lép.

(2) A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„g) a környezetvédelmi és vízügyi, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a kockázatbecslés és a kockázatcsökkentés részletes szabályait, a munkavállalók kémiai biztonsághoz fűződő jogát érintő szabályok tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben,”

(rendeletben meghatározza.)

VIII. Fejezet

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

27. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” alcím alatti felsorolásban a „Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht.” szövegrész helyébe a „VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság” szövegrész lép.

IX. Fejezet

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

28. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács munkájában)

„d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, az oktatási, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere;”

(vesznek részt.)

(2) A Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács munkájában)

„h) a külügyminiszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal”

(vesznek részt.)

29. § (1) A Tftv. 12. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalnak” szövegrész lép.

(2) A Tftv. 12. §-ának (4) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben” szövegrész lép.

30. § A Tftv. 15. §-a (8) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A térségi fejlesztési tanács tagjai:)

„f) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője.”

31. § (1) A Tftv. 17. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A regionális fejlesztési tanács tagjai:)

„b) a miniszter kettő, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;”

(2) A Tftv. 17. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A regionális fejlesztési tanács munkájában a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője tanácskozási joggal vesz részt.”

(3) A Tftv. 17. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról)

„b) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter képviselője az őt delegáló miniszternek,”

(rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.)

X. Fejezet

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása

32. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 7. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatallal”, a harmadik mondatában a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.

XI. Fejezet

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása

33. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésében a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép.

XII. Fejezet

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

34. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Belügyminisztérium feladata.”

35. § A Dtv. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap

a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 78/1026/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak;

b) a belügyminiszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 85/384/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak.”

XIII. Fejezet

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

36. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a belügyminiszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.”

XIV. Fejezet

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

37. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány az építésügy központi irányítását a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.”

38. § (1) Az Étv. 50. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés záró rendelkezésében a „Földművelésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szövegrész lép:

[(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen]

„e) a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,

f) a helyi építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,”

(2) Az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében a „Földművelésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szövegrész lép, egyidejűleg a (3) bekezdésében a „(30%) is” szövegrészből az „is” szövegrész a hatályát veszti.

XV. Fejezet

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

39. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1/A. §-ának (3) bekezdésében a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép.

XVI. Fejezet

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

40. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„d) az építésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter, hogy a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

XVII. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

41. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.”

42. § Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.”

43. § Az Áht. 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve, valamint a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek vezetői járnak el,

b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi kezelésű előirányzatok”-at kell érteni,

d) a 93. § (9) bekezdésében a „fejezet összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központi kezelésű előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”

XVIII. Fejezet

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

44. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szövegrész lép.

XIX. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjr.) 3. §-ának (2) bekezdésében a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.

46. § (1) Az Szjr. 6. §-ának (4) bekezdésében a „továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát” szövegrész helyébe a „és a Miniszterelnöki Hivatalt” szövegrész lép.

(2) Az Szjr. 6. §-ának (6) bekezdésében a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.

XX. Fejezet

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

47. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 4. §-ának (4) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „informatikai és hírközlési” szövegrész lép.

48. § (1) Az Eat. 27. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a hatáskörükkel érintett ágazat tekintetében rendelettel szabályozzák”

(2) Az Eat. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy rendelettel szabályozza a kormányzati elektronikus aláírásrendszer megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket.”

XXI. Fejezet

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény módosítása

49. § A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 28. §-ának (5) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „informatikai és hírközlési” szövegrész lép.

XXII. Fejezet

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

50. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében „a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe „az informatikai és hírközlési” szövegrész lép.

51. § A média tv. 115. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben szabályozza.”

XXIII. Fejezet

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

52. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza

a) az informatikai biztonság követelményeit,

b) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és a digitális archiválás szabályait,

c) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb előírásokat.

(2) Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, a belkereskedelmi tevékenységek vonatkozásában a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás gyakorlásának részletes feltételeit.”

XXIV. Fejezet

Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény módosítása

53. § Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény végrehajtásáról az informatikai és hírközlési miniszter gondoskodik.”

XXV. Fejezet

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosítása

54. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. § Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály)

„i) a területfejlesztésért, területrendezésért, valamint az idegenforgalom ágazati irányításáért felelős minisztériumot, minisztert említ, ott a Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert,”

(kell érteni.)

XXVI. Fejezet

Egyéb törvények módosítása

55. § Ahol

a) 1998. július 8-át megelőzően hatályba lépett törvény a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát vagy államtitkárát mint a szervezet vezetőjét említi, ott a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét,

b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és más jogszabály Országos Munkaügyi Tanácsot említ, azon az Országos Érdekegyeztető Tanácsot

kell érteni.

XXVII. Fejezet

Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti

a) az Flt. 13/A. §-a (4) bekezdésének második mondata, 18/A. §-a (2) bekezdésének második mondata, 19. §-a (2) bekezdésének második mondata, 19/B. §-ának (3) bekezdéséből a „- a rehabilitációs alaprész és a megváltozott munkaképességű személyek célcsoportja tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben -” szövegrész, 20. §-ának (3) bekezdése, 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjából a „valamint” kifejezés, továbbá a 39/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjából „a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel” szövegrész, 39/A. §-ának (10) bekezdése, 42. §-ának (9) bekezdése, 48. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének második mondata, 48. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontjából „a munkaerőfejlesztő- és képző központok kivételével,” szövegrész, valamint 48. §-ának (2) bekezdése;

b) az Szt. 9. §-a (1) bekezdésének második mondata és a 9. §-ának (2) bekezdése;

c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a „ ,valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium egy-egy” és a 247. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „ ,valamint a szociális és családügyi” szövegrész;

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

e) Az Étv. 9. §-a (3) bekezdésének második mondata, 9. §-ának (7) bekezdésében az „és szakhatósági” szövegrész, továbbá az 52. §-ának (3) bekezdéséből a „belügyminiszterrel egyetértésben,” szövegrész;

f) Az Áht. 86/B. §-ának (5) és (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 62. §-ának (26) bekezdése;

g) az Eat. 27. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezéséből a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész;

h) a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 91. §-a (3) bekezdésének c) pontjából az „illetve az informatikai kormánybiztos,” szövegrész;

i) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16. §-ának (7) bekezdése;

j) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 1-20. §-a, 28-46. §-a, 48. §-a, 50-56. §-a, 58-64. §-a, 76. §-a, 77. §-ának (5) és (6) bekezdése;

k) az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény.

(3) Az Szht. 10. §-ának e törvénnyel megállapított (7) bekezdésében meghatározott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) jogutódja a Fejlesztési és Képzési Tanácsnak. A Tanácsot legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 40 napon belül kell megalakítani.


  Vissza az oldal tetejére