Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.17.)

2002. évi LIV. törvény

a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről * 

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy - a felderítés hatékonyságának növelése érdekében - szabályozza a magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatóságokkal folytatott együttműködését.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. magyar bűnüldöző szerv: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi együttműködésre is felhatalmazott más szerv;

2. bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége;

3. külföldi hatóság: a külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve;

4. közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja;

5. a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy;

6. közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja;

7. titkos lehallgatás: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmának megismerése, illetőleg annak technikai eszközzel történő rögzítése.

3. § (1) E törvény - a (3) bekezdés kivételével - a 8. §-ban meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén alkalmazható.

(2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés az irányadó.

(3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel az Európai Uniót létrehozó Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás, kerethatározat vagy határozat alapján is együttműködhet.

4. § (1) Az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az a magyar jog szabályaival ellentétes, illetve veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében terjeszthető elő, illetve teljesíthető. A politikai és katonai bűncselekmények esetében együttműködés iránti megkeresés nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető.

(3) A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(4) Ha az együttműködés iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének az útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok eltérő rendelkezései esetén is helye van.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kérdésében a belügyminiszter dönt.

5. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a magyar bűnüldöző szerv megkeresését a külföldi hatósághoz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) továbbítja, illetve a külföldi hatóság megkeresését a NEBEK fogadja.

(2) Ha a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyész engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, azt külön törvényben meghatározott eljárási rend szerint a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szervnek be kell szereznie.

(3) A megkeresés teljesítése a (2) bekezdésben meghatározott engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés hiányában - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 68. §-a (2) bekezdésének kivételével - nem kezdhető meg.

6. § (1) A NEBEK a külföldi hatóságtól érkező megkeresést - a (2) bekezdés kivételével - haladéktalanul a végrehajtásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szervhez továbbítja.

(2) A NEBEK az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést közvetlenül is teljesítheti.

(3) A NEBEK a külföldi hatóság kérésére tájékoztatást ad a magyar jogszabályok tartalmáról.

7. § E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a megkeresések teljesítése során a bűnüldöző szervek és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek tevékenységére vonatkozó magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

II. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

8. § Az együttműködés formái:

a) a közvetlen információcsere,

b) az ellenőrzött szállítás,

c) a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,

d) a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,

e) a fedett nyomozó alkalmazása,

f) a határon átnyúló megfigyelés,

g) a forrónyomon üldözés,

h) az összekötő tisztviselő alkalmazása,

i) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján,

j) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján.

9. § (1) A megkeresések teljesítése során a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva is eljárhat. A NEBEK kérheti a külföldi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.

(2) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. Szükség esetén a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatósággal egyeztet.

(3) Ha a megkeresést a külföldi hatóság az abban megjelölt feltételek szerint nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik.

10. § (1) A megkereséseket a külföldi hatóság által kért határidőt figyelembe véve kell teljesíteni. A NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv kezdeményezésére küldött megkeresésben közölt határidő kitűzésének okát indokolni kell.

(2) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, és a késedelem a külföldi hatóság eljárásának sikerét veszélyeztetné, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A külföldi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv által megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e megkeresését.

(3) Ha a külföldi hatóság arról tájékoztatja a NEBEK-et, illetve a magyar bűnüldöző szervet, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, a NEBEK-nek, illetve a magyar bűnüldöző szervnek haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.

11. § (1) A NEBEK, illetve a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szerv személyes, illetve különleges adatot külföldi állam részére csak a magyar jogszabályok adatkezelési rendelkezései szerint adhat át.

(2) A külföldi hatóságtól átvett vagy az e törvény rendelkezéseinek alkalmazása során ismertté vált további személyes, illetve különleges adatot - az adatot átadó külföldi hatóság eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a következő célokra lehet felhasználni:

a) az e törvényben meghatározott együttműködési formák során történő felhasználás végett;

b) más, az e törvényben meghatározott együttműködési formákhoz közvetlenül kapcsolódó büntető-, illetve szabálysértési eljárásban való felhasználás végett.

(3) Az e törvény keretei között megszerzett személyes vagy különleges adat továbbítása harmadik személy vagy szerv részére csak az átadó szerv előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(4) A személyes, illetve különleges adat kezelésénél az átadó szerv által meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.

12. § A 8. §-ban meghatározott együttműködési formák akkor alkalmazhatók, ha azt mind a magyar, mind pedig a külföldi állam joga lehetővé teszi.

13. § (1) A külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) az Rtv. 47. §-ában meghatározott célból testi kényszert, az Rtv. 48. §-ában meghatározott okból bilincset, illetve az Rtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, valamint rendőrbotot alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja, a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, köteles őt azonban haladéktalanul a magyar bűnüldöző szervnek átadni, viszont a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést nem alkalmazhat.

(2) A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni. Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi hatóság tagját ki kell oktatni.

III. Fejezet

AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

Közvetlen információcsere

14. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben - bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, valamint a közrend, közbiztonság védelme érdekében - a külföldi állam illetékes szervével információcserét közvetlenül is folytathat, ha

a) az információcsere az ügy szempontjából halasztást nem tűr, vagy

b) a határterületen illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szerv által a külföldi állam határterületen illetékes szervétől kért vagy annak szolgáltatott információ kizárólag az adott határterülethez kapcsolódik.

(2) A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az információ különösen akkor tekinthető az adott határterülethez kapcsolódónak, ha az adat a megkereséssel érintett

a) olyan személyre vonatkozik, akinek állandó bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

15. § Közvetlen információcsere különösen

a) a különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatására,

b) a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok szolgáltatására,

c) az Rtv. 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatására,

d) gépjármű esetében az egyedi azonosító adatok szolgáltatására (rendszám, alvázszám, motorszám),

e) jármű, szállítóeszköz üzemben tartójának megállapítására,

f) közúti, vízi és légi jármű vezetője személyazonosságának megállapítására, illetőleg felkutatására,

g) vezetői engedély, hajózási és repülési engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,

h) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,

i) a személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítására, illetőleg igazolására,

j) távközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének, illetőleg használójának megállapítására,

k) tárgyak, minták utáni tudakozódásra

irányulhat.

16. § A magyar bűnüldöző szervnek a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján létrehozott, a kötelezettségvállalásban meghatározott bűnmegelőzési részfeladatot ellátó szervezeti egységei önálló információcserét és együttműködést folytathatnak a külföldi állam azonos feladatot ellátó egységével.

Ellenőrzött szállítás

17. § (1) A NEBEK-hez megküldött megkeresés alapján a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság eseti megállapodása szerint Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre.

(2) Ha a késedelem a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a külföldi állam illetékes szervének megkeresését a magyar bűnüldöző szerv közvetlenül fogadhatja, illetve a magyar bűnüldöző szerv - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - a külföldi állam azonos hatáskörrel rendelkező szervéhez közvetlenül is fordulhat. A közvetlen megkeresésről a magyar bűnüldöző szerv köteles a 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervet vagy a NEBEK-et haladéktalanul értesíteni.

18. § Az ellenőrzött szállításról szóló eseti megállapodás során rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról;

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről;

c) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról;

d) a kísérés módjáról;

e) a kísérésben résztvevő személyek számáról;

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről;

g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről;

h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

19. § (1) A Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás során a művelet irányítására és ellenőrzésére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szerv jogosult.

(2) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében - a 17. § (1) bekezdésében meghatározott eseti megállapodás szerint - a külföldi hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó - az Rtv. 64. §-ának (4) bekezdése alapján - az ügyész engedélyével vehet részt.

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

20. § (1) A NEBEK, illetve a külföldi hatóság közös bűnfelderítő-csoport létrehozását kezdeményezheti, ha

a) a több államra kiterjedő bűncselekmény miatt folytatott bűnügyi felderítés különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több állam folytat bűnügyi felderítést, és ezért annak koordinálására vagy összehangolt irányítására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több államra kiterjedő, ha

a) azt több államban követik el;

b) azt egy államban követik el, de előkészületének, irányításának, illetőleg ellenőrzésének jelentős részét egy másik államban végzik;

c) azt egy államban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy államban követik el, de más állam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

(3) A NEBEK az érintett külföldi hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg abban, hogy a közös bűnfelderítő-csoport mely állam területén működjön.

21. § (1) A közös bűnfelderítő-csoport a magyar központi vagy területi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területet;

c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét;

d) a közös bűnfelderítő-csoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

g) a működés feltételeit;

h) a működés költségeinek viselését;

i) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

22. § (1) A Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoportot a magyar bűnüldöző szerv kijelölt tagja vezeti.

(2) Ha a Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoport ügyészi, vagy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytat, ebben a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja akkor lehet jelen, ha az ügyész, illetve a bíró a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának a jelenlétét engedélyezte.

(3) A közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja a minősített adat tartalmát az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározottak szerint ismerheti meg.

23. § (1) Az Európai Unió tagállamai, illetve az EUROPOL-lal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoport kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól.

(2) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös bűnfelderítő-csoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell.

A bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele

24. § (1) A Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő kihelyezett tag külföldi bűnüldöző szervvel együttműködő személyt Magyarország területén igénybe vehet.

(2) A külföldi államban működő közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő kihelyezett magyar tag magyar bűnüldöző szervvel együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot a külföldi állam legalább olyan védelemben részesíti, mint amilyet a magyar jogszabály előír.

Fedett nyomozó alkalmazása

25. § (1) Ha a Magyarországon folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi állam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarországon külföldi fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a NEBEK a külföldi hatóságánál kezdeményezheti.

(2) Ha a külföldi állam bűnüldöző szerve által folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi fedett nyomozó magyarországi, illetve magyar fedett nyomozó külföldi alkalmazása szükséges, a külföldi hatóság kérésére - az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének f) pontja esetében az ügyész engedélyével - külföldi fedett nyomozó Magyarországon, illetve magyar fedett nyomozó külföldön alkalmazható.

(3) A magyar bűnüldöző szerv vagy a NEBEK haladéktalanul értesíti a külföldi hatóságot, ha a külföldi fedett nyomozó saját államának joga szerint büntetendő cselekményt követett el.

26. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a titkos információgyűjtés időtartamát,

b) az alkalmazás feltételeit,

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,

e) a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

Határon átnyúló megfigyelés

27. § (1) A külföldi hatóság az általa a saját területén folytatott bűnüldöző tevékenysége során a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban lévő személy megfigyelését Magyarország területén is folytathatja, ha ahhoz a NEBEK - határidő tűzésével - előzetesen hozzájárul.

(2) Ha a megkeresésben a külföldi hatóság ezt kéri, a Magyarország területén alkalmazott megfigyeléshez a megfigyelésre feljogosított magyar szerv segítséget nyújthat.

(3) A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett megfigyelést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja.

28. § (1) Ha a késedelem veszéllyel jár vagy a bűnüldözés érdekeit egyébként sértené, a külföldi hatóság megfigyelést folytató tagja a megfigyelést a NEBEK előzetes hozzájárulása nélkül is folytathatja, ha az államhatár átlépésével egyidejűleg

a) az államhatár átlépéséről a nemzetközi szerződésben megjelölt magyar hatóságot, valamint

b) az előzetes hozzájárulást nélkülöző határátlépés szükségességét alátámasztó indokokról a NEBEK-et

értesíti.

(2) A megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha az értesítést követően az illetékes magyar bűnüldöző szerv azt kéri, illetve ha a NEBEK a megkeresés megküldését követő öt órán belül a hozzájárulást nem adja meg.

29. § (1) A megfigyelés olyan bűncselekmény gyanúja esetén lehetséges,

a) amely az Rtv. 97. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott súlyos bűncselekménynek minősül;

b) amelyre a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 40. cikke, valamint az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény) lehetőséget biztosít.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bűncselekményeket e törvény melléklete tartalmazza.

30. § Magyarország területén megfigyelést - a 28. § rendelkezéseit nem érintve - a külföldi hatóságnak a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal rendelkező tagja folytathat, feltéve, ha a hivatalos minőségét és külföldi hatósághoz tartozását igazoló okirattal rendelkezik.

Forró nyomon üldözés

31. § (1) A külföldi hatóság tagja Magyarország területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki

a) azzal gyanúsítható, hogy a külföldi állam területén a 29. §-ban meghatározott bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és e cselekménye közben tetten érték,

b) őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött,

és a magyar bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a külföldi állam bűnüldözési érdekeit súlyosan veszélyeztetné, és valószínűsíthető, hogy a magyar bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett forró nyomon üldözést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi hatóság tagjának a nemzetközi szerződésben megjelölt magyar hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha azt az illetékes magyar bűnüldöző szerv kéri.

32. § Magyarország területén forró nyomon üldözést - a 31. § rendelkezéseit nem érintve - külföldi hatóságnak a hivatalos minőséget tanúsító jelzéssel és a külföldi hatósághoz tartozását igazoló okirattal rendelkező tagja folytathat.

33. § A forró nyomon üldözés befejezését követően a külföldi hatóság üldözést végrehajtó tagja a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint jár el.

Összekötő tisztviselő alkalmazása

34. § (1) A magyar bűnüldöző szervnek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során más államok bűnüldöző szerveivel folytatott együttműködésének megkönnyítése, személyes-, illetőleg minősített adatok biztonságos továbbítása érdekében összekötő tisztviselők alkalmazhatók.

(2) Magyar összekötő tisztviselő külföldi hatósághoz, nemzetközi bűnüldözési szervezethez ideiglenesen vagy állandó jelleggel vezényelhető.

(3) Külföldi összekötő tisztviselő a NEBEK-hez, illetőleg - ideiglenes jelleggel - közvetlenül a magyar központi bűnüldöző szervhez kihelyezhető.

Titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján

35. § (1) A magyar bűnüldöző szerv - a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói engedéllyel az Rtv. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti titkos információgyűjtést az arra vonatkozó jogszabályok szerint végezhet.

(2) A magyar bűnüldöző szerv - az Rtv. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti - titkos információgyűjtés iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően kezdeményezhet.

36. § (1) A 35. § (1) bekezdésében foglalt titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés alapján a magyar bűnüldöző szerv a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkereső külföldi hatóságnak továbbítja.

(2) A titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés alapján a magyar bűnüldöző szerv - az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl - a távközlési hálózaton és távközlő eszközökkel továbbított közleményt

a) átirányíthatja (közvetlen továbbítás) a megkereső külföldi hatóság lehallgató eszközére,

b) a kísérő és járulékos adatokat rögzítheti, illetőleg továbbíthatja,

c) más államban folytatott titkos információgyűjtéshez technikai segítséget nyújthat.

37. § (1) Külföldi hatóságtól érkező megkeresés akkor teljesíthető, ha a külföldi hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos információgyűjtést végző magyar bűnüldöző szerv az Rtv.-ben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik.

(2) A titkos lehallgatásra irányuló megkeresés - az (1) bekezdésben foglaltakon felül - akkor teljesíthető, ha a titkos lehallgatás célszemélye Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a célszemély harmadik állam területén tartózkodik, azonban a titkos lehallgatás Magyarország területén működő távközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy a titkos lehallgatást lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország területén található.

38. § (1) A titkos információgyűjtésre irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság megnevezését,

b) annak megerősítését, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső államban folyamatban levő bűnügyi felderítéshez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,

c) a titkos információgyűjtés célszemélyének és tárgyának azonosítására szolgáló adatokat,

d) a bűnügyi felderítés alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,

e) a titkos információgyűjtés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges technikai és adminisztrációs adatokat.

(2) A titkos lehallgatásra irányuló megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) a titkos lehallgatással érintett távközlési eszköz vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét,

c) a titkos lehallgatás időtartamát.

(3) Ha a titkos lehallgatás célszemélye nem Magyarország területén tartózkodik, de lehallgatásához, vagy az érintett távközléshez kötődő járulékos és kísérő adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közreműködése szükséges, a megkeresésnek - az (1)-(2) bekezdésben foglaltak mellett - tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is.

Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján

39. § (1) A külön törvényben meghatározott Tanúvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a külföldi hatóságtól kérheti a Magyarországon Védelmi Program hatálya alatt álló a tanú, sértett és terhelt, illetve rá tekintettel más személy (jelen cím alkalmazásában a továbbiakban: érintett) külföldi állam területére költöztetését és védelmét. Az intézkedés a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozhatja.

(2) Ha az érintett Magyarországon előzetes letartóztatásban van, a rendelkezési jogkör gyakorlójának, ha pedig szabadságvesztés büntetését tölti, az igazságügyminiszter hozzájárulása szükséges az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztéséhez.

(3) A külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat a külföldön védelem alatt álló érintettet Magyarországra költöztetheti és elláthatja a védelmét.

(4) A 39-42. §-ok alkalmazásában külföldi hatóságnak kell tekinteni a kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróságot is.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott külföldi hatóság megkeresésének fogadására a nemzetközi szerződést, vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság jogosult.

40. § (1) A külföldi hatóságnak az érintett Magyarországra költöztetésére, valamint a Magyarországon biztosított védelmére irányuló megkeresése akkor teljesíthető, ha az legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a megkereső hatóság nevét,

b) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt,

c) az átköltöztetni kívánt érintett és a vele együtt költöztetendő személy nevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, foglalkozását, (ha van) munkahelyét, nyelvtudását, illetve egyéb - a védelem ellátása szempontjából fontos - adatait,

d) az érintettnek a büntetőeljárásban betöltött szerepét,

e) a megkereséshez kapcsolódó büntetőeljárás rövid leírását,

f) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó adatokat,

g) az érintett Magyarországra költöztetésének okát,

h) a védelem javasolt formáját, mértékét,

i) a Magyarország területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és meghosszabbításának lehetőségét,

j) az érintett tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, illetőleg a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.

(2) A Szolgálatnak az érintett átköltöztetésére irányuló megkeresése a 40. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

41. § (1) A védelem átadásáról, illetve átvételéről, valamint a kapcsolattartás módjáról a Szolgálat a külföldi államban az érintett védelmének ellátására hatáskörrel rendelkező hatósággal állapodik meg.

(2) A Magyarországra költöztetett érintett kizárólag a tanúvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott védelmi formákban részesíthető.

(3) Ha a védelem az átköltöztetést követően már nem biztosítható, a Szolgálat - a további intézkedések megtétele érdekében - a külföldi hatósággal haladéktalanul egyeztet. A 39. § (4) bekezdésében meghatározott külföldi hatósággal a nemzetközi szerződést, vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján kell egyeztetni.

42. § (1) Ha a Magyarországra átköltöztetett érintett megsérti a magyar jogszabályokat vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a Szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot.

(2) A 39. § (4) bekezdésében meghatározott külföldi hatóságot a nemzetközi szerződést, vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján kell tájékoztatni.

(3) Az érintettnek a védelem érdekeit vagy a Szolgálat személyi állományát indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén haladéktalanul kezdeményezni kell az érintett visszaköltöztetését.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) E törvény 14. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, továbbá 31-33. §-aiban meghatározott rendelkezéseket kizárólag az Európai Unió tagállamainak hatóságaival való együttműködés keretében lehet alkalmazni.

(2) Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból származó, az együttműködés keretében szolgáltatható adat kizárólag az Európai Unió szervezeteinek, illetve tagállamai hatóságainak adható át.

Módosuló jogszabályok

44. § (1) Az Rtv. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetőleg előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.”

(2) Az Rtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása szempontjából a továbbiakban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) feladatkörében az e fejezetben szabályozott titkos információgyűjtést a Rendőrségre vonatkozó szabályok szerint végezheti. Az engedély iránti kérelem (70. §), a sürgősségi elrendelés (72. §), valamint a megszüntetés elrendelése [73. § (1) bekezdés] az ellenőrző szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A feladatkörében eljárva az adatok kezelésére a VIII. fejezetben foglaltak az irányadók.”

45. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény a következő 174/A. §-sal egészül ki:

„174/A. § A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján a magyar pénzügyőr külföldön, külföldi vámszerv tagja a Magyar Köztársaság területén az azokban meghatározott jogosítványokat gyakorolhatja.”

46. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnüldözési szervezet hatáskörébe tartozik, illetve amelyre a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés vagy külön törvény kiterjed, különösen, ha az adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószerbűnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az euróval kapcsolatos bűncselekményekkel függ össze.”

47. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

k) külföldi bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján;”

48. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére)

e) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettség-vállalásban foglaltak szerint,”

(jogosultak).

49. § A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 25. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:)

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a jogsegélykérelem elintézéséhez, valamint a nemzetközi szerződésekben meghatározott, és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítéséhez, továbbá külföldi bűnüldöző szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény szerint;”

Hatálybalépés

50. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, valamint 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(3) A 31-33. §-ok az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Végrehajtási Egyezmény Magyarország általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatának kihirdetése napján lépnek hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Rtv. 94. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében a „Megelőzési Szolgálat” szövegrész helyébe „Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész lép;

b) ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály Megelőzési Szolgálatot említ, ott Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.

Felhatalmazó rendelkezés

51. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza az összekötő tisztviselők kihelyezésének részletes szabályait.

Jogharmonizációs záradék

52. § E törvény az Európai Unió következő jogforrásainak az e törvény szabályozási körébe tartozó rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39-41. cikkei, továbbá 46-47. cikkei;

b) az Európai Unió Tanácsának 2000. május 29-én kelt a tagállamok közötti, büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény 12-14. cikkei;

c) az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-án kelt kerethatározata a közös nyomozócsoportokról;

d) az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény);

e) az Európai Unió tagállamai összekötő tisztekre vonatkozó kezdeményezéseihez közös keretek biztosításáról szóló 1996. október 14-i közös fellépés;

f) az Európai Unió Tanácsának az EUROPOL részéről a tagállamok által felállított közös nyomozócsoportoknak nyújtandó segítségről szóló 2000. november 30-i ajánlása.

Melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez

A törvény 29. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűncselekmények az alábbiak:

1. emberölés (Btk. 166. §);

2. emberrablás (Btk. 175/A. §);

3. emberkereskedelem (Btk. 175/B. §);

4. erőszakos közösülés (Btk. 197. §);

5. szemérem elleni erőszak (Btk. 198. §);

6. visszaélés kulturális javakkal (Btk. 216/B. §);

7. embercsempészés (Btk. 218. §);

8. közveszélyokozás (Btk. 259. §);

9. terrorcselekmény (Btk. 261. §);

10. nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §);

11. visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §);

12. visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §);

13. fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §);

14. visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §);

15. visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §);

16. visszaélés kábítószerrel egyes esetei [Btk. 282. § (1)-(8) bekezdés, 282/A. § (1)-(4) bekezdés];

17. kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 283/A. §);

18. áru hamis megjelölése (Btk. 296. §);

19. pénzmosás (Btk. 303-303/A. §);

20. pénzhamisítás (Btk. 304-304/A. §);

21. adó- és társadalombiztosítási csalás [Btk. 310. § (2)-(5) bekezdés];

22. visszaélés jövedékkel [Btk. 311. § (2)-(5) bekezdés];

23. jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. § (2)-(4) bekezdés];

24. csempészet és vámorgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 312. § (2)-(4) bekezdés];

25. lopás, ha annak tárgya gépjármű (Btk. 316. §), illetve a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás [Btk. 316. § (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontja, valamint a (7) bekezdés b) pontja] szerint minősülő esetei;

26. rablás (Btk. 321. §);

27. zsarolás (Btk. 323. §);

28. az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 326. § (3)-(5) bekezdés];

29. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (2)-(3) bekezdés];

30. iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (2)-(3) bekezdés].


  Vissza az oldal tetejére