Időállapot: közlönyállapot (2002.VII.12.)

41/2002. (VII. 12.) OGY határozat

a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról * 

Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, a személyes és közérdekű adatokkal való politikai célú visszaélések megelőzése érdekében az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Magyar Országgyűlés megalakulása, 1990. május 2-át követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeinek és körülményeinek megvizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy az 1990. május 2-át követően megalakult kormányokban kormányzati politikai szerepet betöltő személyek részt vettek-e az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében.

III. A vizsgálat személyi köre az 1990. május 2-át követően megalakult kormányok politikai vezetőire, nevezetesen a miniszterelnökre, miniszterekre és a politikai államtitkárokra terjed ki.

IV. A vizsgálóbizottság az alábbi tényeket és körülményeket vonja a vizsgálat körébe:

Az állami vezetők 1945. január 1-je 1990. február 14-e közötti időszakban

a) hivatásos - nyílt vagy „szigorúan titkos” - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Magyar Hadászati Katonai Hírszerző Szolgálatnál (a Magyar Néphadsereg Vezérkar 2. Csoportfőnöksége), a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál; vagy

b) szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában; vagy

c) aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot; vagy

d) adtak-e jelentést; vagy

e) kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot vagy egyéb kedvezményt.

V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I-IV. pontjait érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni.

A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében szereplő államtitokköri jegyzéknek

- az általános adatfajták körében a 11-13., 15-17., 21. pontokban,

- a Legfőbb Ügyészség körében a 26., 27/a)-f) pontokban,

- a Belügyminisztérium Megelőzési Szolgálata körében a 30/A/b)-g) pontokban,

- a Határőrség körében a 33., 33/A., 34. és 36. pontokban,

- a Rendőrség körében a 45., 46. és 46/A. pontokban;

- a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98-125. pontokban,

- a Pénzügyminisztérium körében a 137-137/B. pontokban

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

A fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni

- a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő szolgálati titokköri jegyzék 5., 6., 17-19. pontjaiban,

- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő szolgálati titokköri jegyzék 5-9. és 13. pontjaiban,

- a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletében szereplő szolgálati titokköri jegyzék 1-7. és 14. pontjaiban,

- a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 26/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplő szolgálati titokköri jegyzék 1. pontjában

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

VI. A vizsgálóbizottság tevékenységéről olyan időben kell jelentéstervezetet elkészíteni, hogy azt a vizsgálóbizottság a működése befejezése előtt még megtárgyalhassa. A jelentésnek - amelyet a vizsgálóbizottság az Országgyűlés elé terjeszt - tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

VII. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A vizsgálóbizottság elnökére az SZDSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja tesz ajánlást. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP 3 fő
SZDSZ 1 fő
Fidesz-Magyar Polgári Párt 3 fő
MDF 1 fő

VIII. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság csak valamennyi tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzése befejezését követően kezdheti meg tevékenységét.

IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe, tanúkat hallgathat meg, és betekinthet a vizsgálatával kapcsolatos valamennyi iratba. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

X. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig - de legfeljebb 2002. szeptember 30-ig - tart. A bizottság a vizsgálati jelentését nyilvánosságra hozza.


  Vissza az oldal tetejére