Időállapot: közlönyállapot (2002.X.4.)

70/2002. (X. 4.) OGY határozat

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működése és felügyelete során felmerült aggályok kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról * 

A közélet tisztasága iránti igény megköveteli, hogy a pénzügyi és adóhivatali tisztségviselők, akik tevékenységükkel alapvetően befolyásolják az állampolgároknak ezen intézményekbe vetett bizalmát, és akik mindennapi tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életviszonyait, a törvények betartásával, etikusan és közmegelégedésre végezzék munkájukat. Ugyancsak elemi igény fűződik ahhoz, hogy az APEH pártatlanul és részrehajlás nélkül járjon el, törvényes működését a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében eljárva biztosítsa.

Az 1998-2002 közötti időszakban a sajtóban olyan információk láttak napvilágot, hogy az APEH működése és felügyelete - elsősorban azáltal, hogy élére olyan személyt nevezett ki Járai Zsigmond, az akkori pénzügyminiszter, akinek korábbi gazdasági szerepvállalása a felmerült adatok alapján pontosan annak az adóhatóságnak az ellenőrzését igényelte volna, amelynek ő volt a vezetője - aggályossá vált.

I. Az Országgyűlés - a Kormány feletti ellenőrzési jogkörében eljárva - vizsgálóbizottságot hoz létre az APEH működése és pénzügyminiszteri felügyelete során, 1998. július 6-tól 2002. június 2-ig felmerült aggályok kivizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata a következő kérdések megválaszolása:

1. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH elnöke, illetve helyettesei azt megelőzően gyakorolták későbbi tisztségükkel összefüggő jogaikat, hogy e tisztségre a jogszabálynak megfelelő módon kinevezést kaptak volna?

2. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH számítógépes rendszeréhez hozzáfértek, és ennek segítségével a Fidesz körüli cégek adótartozásai tekintetében változásokat értek el?

3. Valóban eltávolították-e azokat az APEH tisztségviselőket, akik vizsgálatot kezdeményeztek vagy folytattak Simicska Lajos és más Fidesz-vezetők, illetve közeli hozzátartozóik által korábban vagy jelenleg is jegyzett cégek adótartozásával, illetve működésével kapcsolatban? Mi volt ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye?

4. Biztosította-e - ha igen, hogyan - Járai Zsigmond az APEH részrehajlás nélküli működését a 3. pontban írt vizsgálatokkal kapcsolatban?

5. Adott-e az APEH a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak megbízást a Széria XIII. Kft., illetve a SYNERGY Kft. körüli adóügyek kivizsgálására, ha igen, milyen eredménnyel?

6. Végezetül: megfelelően gyakorolta-e Járai Zsigmond pénzügyminiszter felügyeleti jogát az APEH működése felett, illetve biztosította-e az APEH és vezetője jogszabályoknak megfelelő működését?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot a szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság nyolc tagból áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

Fidesz-Magyar Polgári Párt 3 fő
MDF 1 fő
MSZP 3 fő
SZDSZ 1 fő

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét a kormánypárti, alelnökét ellenzéki képviselőcsoportok együttesen jelölik.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi a költségvetéséből.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozásától számított hat hónapig tart.


  Vissza az oldal tetejére