Időállapot: közlönyállapot (2003.III.13.)

2003. évi XI. törvény

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról * 

1. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint - megfelelően alkalmazni kell.”

2. § Az Ügytv. 12. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során)

„d) vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok [89/M. § (1) bekezdés], az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok [89/A. § (1) bekezdés], a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák [89/N. § (2) bekezdés] névjegyzékét,”

3. § Az Ügytv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:)

„a) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,”

4. § Az Ügytv. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.”

5. § Az Ügytv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult.”

6. § Az Ügytv. a következő IX. Fejezettel egészül ki, egyúttal az eredeti IX-XVI. Fejezet számozása X-XVII. Fejezetre változik:

„IX. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN

89/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben írt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: európai közösségi jogász).

(2) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Unió azon tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.

Az európai közösségi jogász nyilvántartása

89/B. § (1) Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni, aki pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, kérelmezheti az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételét.

(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt a kérelmezőt, aki

a) saját tagállamának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által kiállított, három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az adott tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, továbbá

b) igazolja az ügyvédi felelősségbiztosítása meglétét az erről szóló okirat hiteles magyar nyelvű fordításával, és írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, valamint

c) írásbeli nyilatkozatban előzetes hozzájárulását adja a kamarának a 89/C. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti eljárásához.

(3) Ha az európai közösségi jogász saját tagállamában ügyvédi társulás tagja, köteles erről - a vonatkozó adatok egyidejű közlésével - a kamarát tájékoztatni.

89/C. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet, ha

a) állandó jelleggel kíván az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott irodájának helye,

b) eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, az együttműködési szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye, ilyen szerződés hiányában a szolgáltatás nyújtás helye,

c) alkalmazott európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, a munkaviszony létesítésére irányuló szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye

szerint illetékes kamaránál kell előterjeszteni.

(2) Ha az európai közösségi jogász igazolja, hogy a saját tagállamának előírásai szerint, a Magyar Köztársaság területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.

(3) A felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az európai közösségi jogász megbízója kérelmére a kamara köteles

a) a megbízóval közölni az európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és

b) tájékoztatni a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.

(4) A névjegyzékbe vételi eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

89/D. § (1) Az európai közösségi jogász a névjegyzékbe vételi eljárás lefolytatásáért nyilvántartásba vételi díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara állapítja meg és teszi közzé.

(2) A kamara a névjegyzékbe vett európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

89/E. § (1) A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász

a) családi és utónevét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét, anyja nevét,

d) más tagállambeli és - ha van - belföldi címét,

e) egyetemi diplomájának, továbbá - ha rendelkezik ilyennel - ügyvédi tevékenységre jogosító vizsgáját tanúsító oklevélének számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,

f) irodájának, alkalmazott esetében munkáltatójának, és - ha van - az együttműködő ügyvéd irodájának címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, ha együttműködési szerződés megkötésére nem került sor, az elérhetőségi adatait,

g) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,

h) tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját,

i) tevékenysége jellegét (állandó jellegű, eseti szolgáltatást nyújtó vagy alkalmazott),

j) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja,

k) saját tagállama nevét,

l) saját tagállama szerinti szakmai megnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt), továbbá

m) saját tagállama szerinti ügyvédi társulásának szakmai megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a c) pontban felsorolt adatok nem nyilvánosak.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.

(4) Az európai közösségi jogász névjegyzékbe vételéről a kamara értesíti a 89/B. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervezetet.

Az európai közösségi jogász felvétele a kamarába

89/F. § (1) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászt kérelmére a kamarába ügyvédként fel kell venni, ha

a) megfelel a 13. § (3) bekezdésének c), valamint f)-h) pontjában foglalt feltételeknek,

b) az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson hitelt érdemlően igazolja, hogy a Magyar Köztársaság területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal kapcsolatban (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is), és

c) a személyes meghallgatáson bizonyítja, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász kérelmére a kamarába ügyvédként felvehető abban az esetben is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenysége (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is) három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel az (1) bekezdésben írt feltételeknek.

(3) A névjegyzékbe vételt követően megkezdett ügyvédi tevékenység idejébe a szokásos évi szabadság, a fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a szülési szabadság és betegség miatti távollét idejét összesen legfeljebb 3 hónap tartamáig lehet beszámítani.

(4) Az európai közösségi jogász a kamarába történő felvétellel a kamara teljes jogú tagjává válik. Az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult a saját tagállama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetni névhasználatában.

89/G. § (1) A kamara előtti személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a kamara képviseletében eljáró személy (személyek), a jegyzőkönyvvezető és a felvételét kérő európai közösségi jogász ír alá.

(2) Az európai közösségi jogász kamarai felvételével és a felvétel felfüggesztésével kapcsolatos eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

(3) A kamara az európai közösségi jogászt a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint veszi nyilvántartásba, és adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.

Az európai közösségi jogász névjegyzékből történő törlése, a kamarai tagság megszűnése

89/H. § (1) Az európai közösségi jogászt a kamara törli a névjegyzékből, ha

a) nem felel meg a 89/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) vele szemben a 89/L. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki,

c) európai közösségi jogászként azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést, illetve leírást használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult,

d) az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékéből törölni kell,

e) a kamara tagjai sorába felvételt nyert,

f) azt az európai közösségi jogász kéri, vagy

g) meghalt.

(2) Az ügyvéd kamarai tagsága a 20. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a saját tagállamában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt.

(3) A névjegyzékből történő törléssel, a kamarai tagság megszűnésével kapcsolatos eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

Az európai közösségi jogász működése

89/I. § (1) Az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármelyik ügyvédi tevékenységet végezheti.

(2) Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag a saját tagállama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetheti, továbbá köteles feltüntetni a saját tagállama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető.

89/J. § (1) Ha az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármely ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként névjegyzékbe vétel nélkül végzi, a kamara, a bíróság (hatóság) vagy megbízója felhívására köteles a 89/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti okirattal igazolni, hogy a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a Magyar Köztársaság területén ügyvédi tevékenységet nem folytathat.

(2) Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként bíróság vagy más hatóság előtt képviseletet lát el, köteles e tevékenységéről a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi kamarát értesíteni, a neve, saját tagállamának ügyvédi nyilvántartását vezető szervezetének megnevezése, nyilvántartási száma megjelölése, a saját tagállama szerinti szakmai megnevezése és elérhetőségi adatai egyidejű közlésével.

89/K. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.

(2) Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.

(3) Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit.

89/L. § (1) A Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltakat.

(2) Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadóak; egyéb tevékenységére a saját tagállamának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok a Magyar Köztársaság területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.

(3) Ha az európai közösségi jogász névjegyzékbe vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kamara ellenőrizheti.

(4) Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. Fejezet rendelkezései irányadóak, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett az állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogásszal szemben a névjegyzékből történő törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben pedig az ügyvédi tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától eltiltás alkalmazható. A saját kérelmére névjegyzékbe felvett eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász az eltiltás fegyelmi büntetéssel egyidejűleg a névjegyzékből is törlésre kerül.

(5) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

89/M. § (1) Az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételnél a 13. § (3) bekezdésének d) és e) pontja nem alkalmazható.

(2) A kamara az alkalmazott európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

A társas működés formái

89/N. § (1) Ügyvédi iroda alapítására, továbbá ügyvédi irodában tagsági viszony létesítésére a 89/B. § szerint kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász is jogosult.

(2) Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai közösségi jogász.

(3) Az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Együttműködés a kamarák között, valamint az európai közösségi jogász saját tagállamának ügyvédi nyilvántartást vezető hatóságával

89/O. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben köteles együttműködni, és egymásnak, valamint a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.

(2) Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:

a) az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani arra, hogy a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,

b) a 89/H. § (1) bekezdése szerinti törlésről a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá

c) azon ügyvédek esetében, akik az Európai Unió más tagállamaiban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.

(3) Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.

Az európai közösségi jogász kamarai képviseleti joga

89/P. § (1) A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok képviseletét a kamarai közéletben köteles biztosítani.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok a kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A kamara a bizottság véleményét köteles beszerezni minden olyan döntés meghozatalához, szabályzat kidolgozásához, amely a bizottság által képviselt körre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg.”

7. § (1) Az Ügytv. 106. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi elnökség)

„d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,”

(2) Az Ügytv. 106. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi elnökség)

„h) ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,”

8. § Az Ügytv. 113. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnökség)

„d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,”

9. § Az Ügytv. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól.”

10. § Az Ügytv. a következő 133. és 134. §-sal egészül ki:

„133. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter arra, hogy az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza.

134. § E törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelvével, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről szóló, az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

11. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ügytv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja és az Ügytv. 92. §-ának (1) bekezdésében „az Európai Közösségek jogáról” szövegrész.

12. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:

„(2) A kérelemre induló eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.].”


  Vissza az oldal tetejére