Időállapot: közlönyállapot (2003.III.18.)

2003. évi XIV. törvény

a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 94. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

2. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A törvény hatálya a bíróságokkal, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT Hivatala), az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalával és az igazságügyi szakértői intézményekkel (a továbbiakban együtt: ISZI Hivatala), a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalával és a megyei (fővárosi) hivatalaival (a továbbiakban együtt: PFSZ Hivatala) létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.”

3. § Az Iasz. 2. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, és az eredeti b)-e) pont számozása c)-f) pontra változik:

[igazságügyi alkalmazott:]

b) a pártfogó felügyelő”

4. § Az Iasz. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A pártfogó felügyelő a pártfogoltról pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait.”

5. § Az Iasz. 6. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.”

6. § Az Iasz. 8. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A munkáltatói jogkört]

c) az igazságügyi szakértők, az ISZI és a PFSZ Hivatala főigazgatói és a PFSZ Hivatalának főigazgató-helyettese tekintetében az igazságügyminiszter,

d) az ISZI Hivatalának alkalmazottai tekintetében az ISZI Hivatalának főigazgatója, a pártfogó felügyelők és a PFSZ Hivatalának alkalmazottai tekintetében a PFSZ Hivatalának főigazgatója,”

[gyakorolja.]

7. § Az Iasz. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő kinevezésénél a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatainak mérlegelésére a kinevezésre jogosult bírósági elnök, a pártfogó felügyelő esetében a PFSZ Hivatalának főigazgatója, az igazságügyi szakértő esetében az igazságügyminiszter jogosult.”

8. § (1) Az Iasz. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

„(2) Pártfogó felügyelőnek egyetemi szintű jogász, okleveles közigazgatási szakértő, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus vagy teológus; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, vagy szociális munkás; főiskolai szintű gyógypedagógus, igazgatásszervező vagy szociálpedagógus; felsőfokú képesítéssel és szakirányú továbbképzési szakon szerzett - így különösen addiktológiai konzulens, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, mentálhigiénés - szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.”

(2) Az Iasz. 13. §-a (4) bekezdésének - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (5) bekezdésre változott - első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz.”

(3) Az Iasz. 13. §-ának (6) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (7) bekezdésre változott - helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is - az igazságügyminiszter - a bíróságok és az OIT Hivatala képesítési követelményei esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - rendeletben határozza meg.”

9. § Az Iasz. 14/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a bíróságok és az OIT Hivatala tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala, a pártfogó felügyelők és a PFSZ Hivatala tekintetében az igazságügyminiszter állapítja meg.”

10. § Az Iasz. 28. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A pártfogó felügyelő esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál megszakítás nélkül köztisztviselőként és más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is.”

11. § Az Iasz. 33. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Magasabb vezetői állásnak minősül az OIT Hivatalának vezetőhelyettese, a főosztályvezető, az ISZI Hivatalának főigazgatója, az igazságügyi szakértői intézet igazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgatója és helyettese, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának az igazgatója.”

12. § Az Iasz. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó tekintetében a 3. számú melléklet, az igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, valamint a tisztviselő és az írnok tekintetében a 4. számú melléklet tartalmazza.”

13. § Az Iasz. 100. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél - pártfogó felügyelő esetében a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál köztisztviselőként, illetve más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként -, azonos jellegű munkakörben eltöltött időt.”

14. § Az Iasz. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági fogalmazónak a 98. § (2)-(3) bekezdése alapján történő előresorolásától eltekintve, átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.”

15. § (1) Az Iasz. 103/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazságügyi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb]

b) az ISZI és a PFSZ Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,”

[a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.]

(2) Az Iasz. 103/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.”

16. § Az Iasz. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vezetői pótlékra jogosult az OIT Hivatalának vezetőhelyettese, az ISZI Hivatalának a főigazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgatója és helyettese, a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes, az igazgató és az igazgatóhelyettes, a szakértői iroda vezetője, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes, valamint a bírósági irodavezető.”

17. § Az Iasz. 105. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Legfelsőbb Bíróságon, az OIT, az ISZI és a PFSZ Hivatalánál - kivéve az igazságügyi szakértői intézményeknél és a PFSZ megyei (fővárosi) hivatalainál - dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke a Legfelsőbb Bíróságon és az OIT Hivatalánál az illetményalap 10-15 százaléka, az ISZI és a PFSZ Hivatalánál - az (1) bekezdésben írt kivételekkel - 5-10 százaléka.”

18. § Az Iasz. 106. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § Az e törvény alapján főtanácsosi címet kapott igazságügyi szakértő, pártfogó felügyelő és tisztviselő az illetményalap 15 százalékát, a tanácsosi címet kapott tisztviselő az illetményalap 10 százalékát kitevő pótlékra jogosult.”

19. § Az Iasz. 113. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, valamint a tisztviselő részére - ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult - rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár.”

20. § Az Iasz. 122. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A cím adományozására a bíróság és az OIT Hivatala alkalmazottainak tekintetében az OIT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében az igazságügyminiszter jogosult.”

21. § Az Iasz. 127. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A munkáltató a 2003. július 1-jén szolgálati viszonyban álló pártfogó felügyelő részére a felsőfokú képesítés megszerzésére - legfeljebb hat évre - halasztást engedélyezhet. Nem kötelezhető a pártfogó felügyelő a felsőfokú képesítés megszerzésére, ha a nyugdíjkorhatár eléréséig szükséges idő hat évnél kevesebb.”

22. § Az Iasz. a következő 129/A. §-sal egészül ki:

„129/A. § (1) A megyei (fővárosi) gyámhivatal hivatásos pártfogó köztisztviselőjének 2003. április 30-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy pártfogó felügyelőként az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt elfogadja-e.

(2) Ha a köztisztviselő az (1) bekezdésben felajánlott munkakört elfogadja, közszolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni.

(3) Ha a köztisztviselő az (1) bekezdésben felajánlott munkakört nem fogadja el, akkor közszolgálati jogviszonya a Ktv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján szüntethető meg.

(4) A megyei (fővárosi) bíróság hivatásos pártfogójának 2003. április 30-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a PFSZ Hivatalához történő végleges áthelyezését kéri-e.”

23. § Az Iasz. 4. számú mellékletének címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok alapilletménye”

24. § Az Iasz. 6. számú melléklete Vezetői pótlékok rovata 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2. Főosztályvezető, az ISZI és a PFSZ Hivatalának főigazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgató-helyettese.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, a 2002. évi IX. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI. törvény módosítása

25. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, a 2002. évi IX. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.”

26. § A Gyvt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) A megyei (fővárosi) gyámhivatal elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását, a veszélyeztetett gyermekek, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A gyámhivatalban ezen feladatkör ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor működik.

(2) A megyei gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása érdekében

a) tájékoztatást kér a helyi önkormányzatoktól, civil szervezetektől, illetve az általuk fenntartott intézményektől az (1) bekezdés szerinti programok indításáról; a programokról a gyámhivatal nyilvántartást vezet,

b) összehangolja a településen és a megyén belül a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,

c) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel,

d) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve a megyében működő bűnmegelőzési tanács munkájában,

e) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével,

f) közvetíti a más megyében működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez.

(3) A megyei gyámhivatal évente jelentésben elemzi a megyében a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából megyei egyeztető tanácskozást tart, a bűnmegelőzésben érintettek részvételével.”

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

27. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 453. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.”

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

28. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bvtvr.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71. §-ának (1)-(5) és (7) bekezdéseiben foglaltak értelemszerűen irányadók. Ha az feladatának ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a nyomozóhatóságtól, az ügyésztől vagy a bíróságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő által kért adatok köre a pártfogolt

a) személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére,

b) lakcímére, tartózkodási helyére,

c) családi állapotára és körülményeire,

d) lakáskörülményeire,

e) iskolai végzettségére,

f) foglalkozására, munkahelyére, szakmai képesítésére,

g) egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire,

h) vagyoni és jövedelmi helyzetére

terjedhet ki.”

29. § (1) A Bvtvr. 8. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap - elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.”

(2) A Bvtvr. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább kettő hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érintkezhet.”

(3) A Bvtvr. 8. §-ának (2) bekezdése - melynek számozása a (2) bekezdés szerint (3) bekezdésre változott - a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.”

(4) A Bvtvr. 8. §-ának (3) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (4) bekezdésre változott - a következő mondattal egészül ki:

„Ilyen esetekben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.”

30. § A Bvtvr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, valamint meghallgathatja a pártfogó felügyelőt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendő új munkahely képviselőjét is.”

31. § A Bvtvr. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

32. § (1) A Bvtvr. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közérdekű munka végrehajtásának helyéül az elítélt állandó lakóhelye - az elítélt kérelme alapján az ideiglenes lakóhelye - szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró intézményt vagy gazdálkodó szervet jelöl ki. A kijelölés előtt a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, szakképzettségét (szaktudását), a munkára való alkalmasságát és az elkövetett bűncselekmény jellegét.”

(2) A Bvtvr. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok rendszeresen tájékoztatják a megyei (fővárosi) bíróságot és a pártfogó felügyelői szolgálat megyei (fővárosi) hivatalát azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.”

33. § (1) A Bvtvr. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az elítélt sorkatonai (tartalékos katonai) szolgálatra vonul be, a szolgálat időtartamára a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez; illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja. Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év.

(2) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetőleg folytatni kell, ha az elítélt a szolgálatból leszerel, illetve a gyermekgondozási díj, illetőleg a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik.”

(2) A Bvtvr. 66. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közérdekű munka, illetőleg a hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt]

a) legalább hat hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített;”

34. § (1) A Bvtvr. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre.”

(2) A Bvtvr. 94. §-a (2) bekezdése első gondolatjeles bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„- a pártfogó felügyelet végrehajtása körében teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat megkereséseit.”

(3) A Bvtvr. 94. §-a (2) bekezdése negyedik gondolatjeles bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„- tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól,”

35. § A Bvtvr. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtására a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál és a megyei (fővárosi) hivatalainál pártfogó felügyelők működnek.

(2) A pártfogó felügyelő:

a) a fiatalkorú terheltekről környezettanulmányt készít,

b) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

c) a pártfogó felügyelet végrehajtásáról pártfogoltanként pártfogó felügyeleti tervet készít,

d) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek és szervezetek tevékenységét,

e) a magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.”

36. § A Bvtvr. 100. §-a a következő mondattal egészül ki:

„Ilyen ügyben a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.”

37. § A Bvtvr. 101. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ilyen ügyben indítványa megtételéig az ügyész, azt követően a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.”

38. § A Bvtvr. 102/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása iránt az ügyész a pártfogó felügyelői szolgálatot keresi meg.”

39. § A Bvtvr. 103. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rendőrség a pártfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során javasolhatja az előírt magatartási szabályok megváltoztatását; erről a pártfogó felügyelői szolgálatot értesíti.”

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény - a (3) bekezdés kivételével - 2003. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az Iasz. 13. § (4) bekezdésének - melynek számozása e törvény 8. § (1) bekezdése szerint (5) bekezdésre változott - második mondatában a belső hivatkozás (6) bekezdésről (7) bekezdésre,

b) a Bvtvr. 37/A. §-ának (1) bekezdésében a „36. § (1) bekezdésének b), c), d), j), k), m), n) és o) pontjaiban,” szövegrész a „36. § (1) bekezdésének b), c), d), k), m), n) és o) pontjaiban,” szövegre, 64. §-ának (2) bekezdésében és 65. §-ának (2) bekezdésében a „környezettanulmányt” szó „pártfogó felügyelői véleményt” kifejezésre

módosul;

c) az Iasz. 8. § (1) bekezdésének e) pontjából „és a hivatásos pártfogók” szövegrész,

d) a Gyvt. 15. §-a (5) bekezdésének első mondatából a „továbbá a fiatalkorúak pártfogó felügyelete” szövegrész, második mondatából a „valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről” szövegrész, 101. §-ának (6) bekezdése, 105. §-a (1) bekezdéséből „a hivatásos pártfogói feladatok ellátása és irányítása” szövegrész és e § (2) bekezdésének c) pontja, 123. §-ából a „valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletére” szövegrész, 126. §-ának (6) bekezdése, 128. §-ának (2)-(5) bekezdése, 130. §-ának (6) bekezdése, 162. §-a (1) bekezdésének e) pontjából „a hivatásos pártfogói, valamint” szövegrész,

e) a Bvtvr. 13. §-ának (1) bekezdéséből „ , a Btk. 82. §-ának (2) bekezdése alapján való elrendelése iránt az elítélt szabadulása előtt” szövegrész, 50. §-ának (2) bekezdéséből „és a társadalmi” szövegrész, 96. §-ának d) pontjából „és a társadalmi” szövegrész, 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 103. §-ának (2)-(3) és (7) bekezdése, e § (4) bekezdésének a) pontjából „a gyámhatóság felhívására a gyámhatóságnál, illetve” szövegrész, e § (4) bekezdésének b) pontjából a „gyámhatóságnál, illetve” szövegrész, 114/A. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegéből a „vagy az általa megbízott társadalmi pártfogó” szövegrész

a hatályát veszti;

f) ahol jogszabály hivatásos pártfogót említ, azon a pártfogó felügyelőt kell érteni.

(2) A pártfogó felügyelői szolgálat alkalmazottai tekintetében az illetmény-besorolásokat 2003. július 1. napjáig kell elvégezni. A szabadság és a szolgálati idő megállapítása tekintetében az Iasz. 131. §-át és 132. §-ának (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) E törvény 22. §-a 2003. április 1-jén lép hatályba.

(4) A törvény végrehajtásához szükséges szervezeti és személyzeti intézkedések előkészítése a törvény kihirdetése napjától megkezdhetők.

(5) A 2003. július 1-jén folyamatban maradt pártfogolási ügyek eredeti iratait a büntetés-végrehajtási csoport vezetője, illetve a gyámhivatal-vezető a területileg illetékes Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatójának küldi meg és gondoskodik a másolati példány irattárba helyezéséről (átiktatás). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatója az iratok átvételét követően haladéktalanul kijelöli az ügyben eljárni jogosult pártfogó felügyelőt.


  Vissza az oldal tetejére