Időállapot: közlönyállapot (2003.IV.25.)

2003. évi XXIII. törvény

a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a kijelölt fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek a résztvevők számára a teljesítés véglegességét biztosíthatják, előmozdítva ezzel biztonságos és hatékony működésüket, továbbá, hogy csökkentse azokat a kockázatokat, amelyek ezen rendszerek valamely résztvevője ellen indított fizetést korlátozó intézkedésből adódhatnak, a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed:

a) a magyar jog alapján működő, a 2. § i) pontjában meghatározott fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer),

b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére,

c) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) elszámolási nettósítás: valamely résztvevőnek a rendszer más résztvevőjétől kapott, illetve részére küldött transzfer megbízásaiból keletkező követeléseinek és tartozásainak egyetlen nettó követeléssé vagy nettó tartozássá való átalakítása, aminek folytán a követelés vagy a tartozás csak e nettó összegre korlátozódik;

b) elszámoló fél: az a résztvevő, amely az intézmények, az esetleges központi szerződő fél, illetőleg az esetleges teljesítő fél nettó fizetési kötelezettségeit megállapítja;

c) biztosíték: az óvadékként elhelyezett pénz - ideértve az óvadékként elkülönített bankszámla követelést is -, illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír;

d) fizetést korlátozó eljárás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kivételes intézkedés, illetve a Hpt. 176/B. §-a (5) bekezdése, a Hpt. 181. §-a (2) bekezdése, továbbá a Tpt. 185. §-a (2) bekezdése, a Tpt. 192. §-a (2) bekezdése szerinti kifizetési tilalom, továbbá a Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése h), j), q) és r) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedések;

e) harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

f) intézmény:

fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, a Tpt. szerinti befektetési vállalkozás, az egyetemes postai szolgáltató, a Magyar Államkincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy

fb) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban rendszer résztvevője lehet, vagy

fc) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 44. pontjában foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 73. pontjában foglaltaknak,

amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;

g) központi szerződő fél: az a szervezet, amely a rendszer intézményeinek transzfer megbízásai tekintetében - a jogviszonyba belépve - mindannyiukkal szemben kizárólagos szerződő félként jár el;

h) közvetett résztvevő: az a hitelintézet, amely szerződéses kapcsolatban áll a rendszer valamely résztvevőjével és transzfer megbízásait e résztvevő közvetítésével bonyolítja le a rendszeren keresztül;

i) rendszer: az az írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,

ia) amikor három vagy több intézmény, továbbá - ha van ilyen - a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint kerülnek végrehajtásra,

ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Bizottságot;

j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, valamint az elszámoló fél;

k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget, illetőleg átruházható értékpapírt valamely hitelintézetnél vagy a teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére;

l) teljesítés: a rendszer résztvevői közötti tartozások és követelések kiegyenlítése a teljesítési számlákon;

m) teljesítési számla: a teljesítő félnél vezetett pénz vagy értékpapírszámla, ahol a rendszer résztvevői közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik;

n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények, illetőleg a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény, illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében.

A rendszer résztvevői közötti megállapodás

3. § (1) A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját,

b) azt az időpontot, amikortól kezdve a transzfer megbízás nem vonható vissza a rendszerből,

c) azon résztvevő megnevezését, amelynek feladata lesz:

ca) a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás, ideértve a kijelölés iránti kérelem benyújtását, a fizetést korlátozó eljárással kapcsolatos 5. § (1) bekezdés szerinti értesítés fogadása céljából a bírósághoz és intézkedésre jogosult más hatósághoz történő bejelentkezést, továbbá

cb) az illetékes felszámoló bíróság és intézkedésre jogosult más hatóság 15 napon belüli értesítése a rendszer nyilvántartásba vételéről, valamint a rendszer résztvevőinek nevéről, székhelyéről, a cégnyilvántartási, illetőleg adószámáról, elérhetőségéről, illetve az ezekben bekövetkező változásokról,

d) a megállapodásban rögzíteni kell a c) pont szerinti résztvevő jogait és kötelezettségeit, az általa követhető eljárási rendet, a többi résztvevő vele szembeni kötelezettségét, elérhetőségét és a számára adott meghatalmazást,

e) a kijelölő hatóság felé történő kötelezettségvállalást

ea) az értesítések megtételére, okmányok, okiratok szükség szerinti bemutatására,

eb) olyan nyilvántartás vezetésére és öt évig történő őrzésére, amelyből utólag is egyértelműen megállapítható a bíróság, illetve az intézkedésre jogosult más hatóság 5. § (1) bekezdés szerinti értesítésének tartalma és megérkezésének időpontja,

f) a résztvevők közötti eljárási rendet, az egyes résztvevők jogait és kötelezettségeit, feladatát, a felelősségi viszonyokat.

(2) A megállapodásban foglaltak alapján egyazon résztvevő egyidejűleg elláthatja a központi szerződő fél, a teljesítő fél, valamint az elszámoló fél feladatát is.

(3) A megállapodás módosítása esetén - a módosítás elfogadását követő öt napon belül - a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére.

Az elszámolási nettósítás és a transzfer megbízások jogi hatálya

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

(2) Ha a transzfer megbízást az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően fogadta be a rendszer és még ugyanazon a napon végrehajtják, teljesítését követően csak akkor válik jogilag kötelezővé és harmadik személyek számára megtámadhatatlanná, ha a teljesítő fél, illetve a központi szerződő fél, vagy az elszámoló fél bizonyítja, hogy az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen.

A fizetést korlátozó eljárás

5. § (1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot.

(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:

a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában

b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában

c) a jogerős határozat

bíróság vagy intézkedésre jogosult más hatóság általi meghozatalának időpontjával egyezik meg.

(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező végzést, felszámolási eljárás esetében a felszámolás elrendeléséről szóló végzést kell érteni.

(4) E törvény alkalmazásában a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróság soron kívül jár el.

(5) A résztvevő ellen indult fizetést korlátozó eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható.

(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz.

(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság, illetőleg a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés postai úton és elektronikus irat formájában a legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz, a kijelölő hatósághoz, illetve a többi tagállamhoz. Az értesítést úgy kell továbbítani, hogy tartalma és megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen.

6. § A fizetést korlátozó eljárás során született határozatoknak és a megtett intézkedéseknek nem lehet az eljárás megindításának az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontját megelőző időpontra visszaható, a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintő hatálya.

7. § A rendszer résztvevője ellen indult fizetést korlátozó eljárás esetén a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.

A biztosíték sérthetetlensége a fizetést korlátozó eljárásban

8. § (1) A rendszer bármely biztosítékot nyújtó résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás nem akadályozza a rendszer bármely résztvevője követelésének biztosítékból történő közvetlen kielégítését.

(2) A résztvevő ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás teljesítéséig nem lehet elvonni a teljesítési számláján nyilvántartott azon biztosítékokat, amelyek a résztvevőnek a fizetést korlátozó eljárás megindítása napján a rendszerrel szemben fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete - a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig - a rendszerben keletkezett kötelezettségének teljesítésére.

(3) Amennyiben biztosítékként átruházható értékpapírt nyújtanak és a jogosultaknak az értékpapírra vonatkozó jogait (illetve a nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait) a Magyar Köztársaságban lévő nyilvántartásban vagy számlán rögzítik, ezen biztosíték jogosultjának jogaira a magyar jog az irányadó.

(4) A rendszer résztvevőjének transzfer megbízására, illetőleg a biztosíték sérthetetlenségére irányadó szabályok a közvetett résztvevő esetében is alkalmazandóak.

A rendszer kijelölése és a kijelölt rendszer nyilvántartása

9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó rendszert a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.

(2) A kijelölt rendszert a kijelölő hatóság nyilvántartásba veszi.

(3) A kijelölt rendszer résztvevőiről a bíróság nyilvántartást vezet.

(4) A Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül.

A rendszer kijelölésének feltételei és a kijelölő hatóság eljárása

10. § A rendszer kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a megállapodásban résztvevők a rendszerre irányadó jogként a magyar jogot választják,

b) a megállapodásban résztvevők közül legalább egy magyarországi székhellyel rendelkezik,

c) a megállapodás tartalmazza a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat,

d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:

da) a Tpt. 334. §-ában megnevezett elszámolóházi tevékenység végzése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Tpt. 338. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedélyével, vagy

db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (elszámolásforgalom lebonyolítása) végzése esetén a Magyar Nemzeti Banknak a Hpt. 3. § (6) bekezdésében előírt tevékenységi engedélyével, vagy

dc) az Európai Unió más tagállama felügyeleti hatósága által kiadott elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,

e) ha a rendszer résztvevői között külföldi székhelyű van:

ea) a külföldi székhelyű résztvevő az adott ország jogszabályainak megfelelően alapított és bejegyzett, a rendszerben való részvételből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére képes gazdasági társaság,

eb) a rendszerben való részvétel nem ütközik az adott ország jogrendjébe,

ec) az adott ország jogszabályai minden külön eljárás nélkül biztosítják a résztvevő rendszerbeli tagságból eredő kötelezettségeinek korlátozás nélküli teljesítését,

ed) a résztvevő ellen indított fizetést korlátozó bármely intézkedés esetében az adott ország jogszabályai a rendszer többi résztvevője számára a 4. §-ban, továbbá a 8. §-ban foglaltaknak megfelelő szintű védelmet nyújtanak,

f) a kérelem benyújtása a 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

11. § (1) A kijelölési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kijelölési eljárás kérelemre indul, melyet a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevő nyújt be.

(3) A kijelölés iránti kérelmet és annak mellékleteit magyar nyelven, idegen nyelvű okirat esetén hiteles magyar nyelvű fordításban kell benyújtani.

(4) A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § da)-dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét,

b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,

c) a rendszer résztvevőinek alapítói okiratát,

d) bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette.

(5) A kijelölő hatóság a kijelölésről vagy a kijelölés megtagadásáról a kérelem benyújtását követő 90 napon belül határoz. A kijelölés megtagadása ellen államigazgatási eljárásban jogorvoslatnak nincs helye.

(6) A kijelölési feltételekben bekövetkezett bárminemű változást - a változást követő öt napon belül - be kell jelenteni a kijelölő hatóságnak.

(7) A kijelölés visszavonható, ha a rendszer nem e törvény és a kijelölés alapjául szolgáló megállapodásban foglaltak szerint működik.

(8) A kijelölő hatóság a rendszer kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt és az Európai Bizottságot.

(9) A kijelölő hatóság eljárása illetékmentes.

Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének adatszolgáltatási kötelezettsége

12. § (1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője a rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozásról szóló tájékoztatáshoz mellékelni kell:

a) a csatlakozási megállapodás (szerződés) másolatát,

b) tájékoztatást a rendszer elszámolási tevékenységéről, ideértve - ha van ilyen - a központi szerződő fél, az elszámoló fél, valamint a teljesítő fél megnevezését is.

13. § Jogos érdeke alapján bárki kérheti az intézményt, hogy adjon információt azon rendszerről, amelynek résztvevője, továbbá tájékoztatást kérhet e rendszer működésének fő szabályairól.

Átmeneti és záró rendelkezések

Hatálybalépés

14. § (1) E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tpt. 419. §-ának (6) bekezdése.

Átmeneti rendelkezés

15. § A törvény hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősül a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER) által működtetett elszámolási rendszer.

Módosuló jogszabályok

16. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.”

(2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:)

„r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény.”

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

17. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére