Időállapot: közlönyállapot (2003.VI.23.)

2003. évi XXXVII. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról - a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 117. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg e § utolsó bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - a 18/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.”

2. § Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és az eredeti d)-f) pontok jelölése e)-g) pontra változik:

[A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

d) a 113/A. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által állampapírokkal végzett repóügyletek;”

3. § Az Áht. 18/A-18/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait

a) Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

b) és az ÁKK Rt.

látja el.

(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(3) A Kincstár egyes feladatait a Kincstár Területi Igazgatóságai (a továbbiakban: Igazgatóságok) útján látja el.

(4) A Kincstár a Területi Államháztartási Hivatalok jogutódja.

(5) A Kincstár élén elnök áll. Az elnököt a pénzügyminiszter nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogok teljes körét. Az elnök vezetői megbízatása határozatlan időre szól. Az elnök az államtitkári juttatások teljes körére jogosult. A Kincstár elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább ötéves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(6) A Kincstár elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja. Az elnökhelyettesek vezetői megbízatása határozatlan időre szól. Az elnökhelyettesek a helyettes államtitkári juttatások teljes körére jogosultak. A Kincstár elnökhelyettesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

18/B. § (1) A Kincstár feladatai különösen:

a) nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat, ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat, továbbá az előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végez;

b) beszámolásra és kettős könyvvezetésre kötelezett a Magyar Állam központi költségvetési alrendszerének nemzetgazdasági elszámolásai tekintetében, beleértve az Állam megbízásából, annak nevében eljáró nem államháztartási szervezetek által végzett vagyon-, adósság- és követeléskezelési feladatok elszámolásait is;

c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról;

d) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére;

e) ellátja a központosított illetményszámfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulékelszámolás e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feladatait;

f) végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítását és finanszírozását;

g) ellátja a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatokat;

h) közreműködik az előcsatlakozási alapokkal és egyéb Európai Uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában;

i) jogszabályok által meghatározott keretek között működteti az Országos Támogatási és Monitoring rendszert;

j) ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat;

k) végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat;

l) vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását;

m) nyilvántartja a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek tartozásállományát, működteti a kincstári biztosi rendszert;

n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit;

o) számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól;

p) a pénzügyminiszter által előírt módon előrejelzi a kincstári kör, valamint a Kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Rt. bocsátja rendelkezésre;

q) végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló - jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez;

r) biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapírszámlával rendelkező ügyfelei készpénzellátását a vonatkozó jogszabályokban és a Hirdetményében meghatározott feltételekkel;

s) e törvény felhatalmazása alapján befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében;

t) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;

u) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat;

v) közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatait is.

(2) A Kincstár az (1) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő és térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti.

(4) A kincstári körbe tartoznak

a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok,

b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.

(5) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.

(6) A nemzetközi szerződések alapján a Magyar Állam, illetve a 18/B. § (4) bekezdésében és a 18/C. § (6) bekezdésében megjelölt szervezetek (a továbbiakban együtt: kincstári ügyfelek) részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A Magyar Állam, illetve a kincstári kör részére a Kincstár által vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.

(7) A Kincstár által kezdeményezett, az önkormányzatokkal kapcsolatos adósságrendezési eljárásban a Kincstár teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.

(8) A Kincstár a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.

18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.

(3) A 18/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető.

(4) A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.

(5) A 18/B. § (4) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeiket kötelesek a kincstári egységes számlán elhelyezni és folyamatosan ott tartani.

(6) A Kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni

a) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére,

b) az Országos Rádió és Televízió Testület,

c) a Műsorszolgáltatási Alap,

d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok,

e) a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelt nyújtó Diákhitel Központ,

f) azon közhasznú társaságok, amelyekben a központi költségvetési szervek többségi irányítást biztosító befolyással rendelkeznek.

(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.

(8) A Kincstár (6) és (7) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.

(9) Az államháztartás alrendszerei hitelintézetnél pénzforgalmi számlát csak e törvényben foglaltak szerint vezethetnek.

(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni.

(11) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik.

(12) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.

(13) A Kincstár - a 13/A. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről - azok előzetes írásbeli hozzájárulásával - a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.

(15) Az adóhatóságok a (13)-(14) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a 13/A. § (9) bekezdésben meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás keletkezett, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.

18/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.

(2) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése során az ÁKK Rt. jogosult a 113/A. § (2) bekezdése szerinti műveleteket végezni. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.”

4. § Az Áht. 48. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyminiszter:]

f) működteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi felügyeletét;”

5. § Az Áht. 63. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével a Kincstár folyósítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok kötelesek szolgáltatni az Igazgatóság részére külön jogszabályban meghatározott módon, illetve azok a központosított illetményszámfejtésből a Kincstár rendelkezésére állnak.

(5) A (4) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az önkormányzati adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.”

6. § Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzat:]

b) az év végi elszámolás során befizetéssel

teljesíti.

Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.”

7. § Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről az Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le. Amennyiben az önkormányzat a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak 15 napon belül nem tesz eleget, és az év végi elszámolás során a jegyzőkönyvben szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után a helyi önkormányzat - az egyéb jogkövetkezményeken felül - kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.”

8. § (1) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.”

(2) Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

9. § Az Áht. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint, időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegeken, és a külön szabály szerint házipénztárba bevételezhető, és ott tartható összegeken, illetve hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott devizaszámlán, lakásépítés munkáltatói támogatása számlán kívül nem rendelkezhet.

(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat.”

10. § Az Áht. 102. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.”

11. § Az Áht. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség jogszabályban szabályozott módon kiterjed a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző - a teljesülés várható időpontja szerint rögzített - bevételi előírások folyamatos nyilvántartására.”

12. § Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel - kivéve, ha törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.”

13. § (1) Az Áht. 113/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján:]

a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik az állami költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról;”

(2) Az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E feladatkörében az ÁKK Rt.:]

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el, vásárol és kölcsönöz, repóügyleteket köt, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;”

(3) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ÁKK Rt. a 18/G. § (6) bekezdésében meghatározott számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet.

(4) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, ügyfélszámla-vezetési, továbbá értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

14. § Az Áht. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás információs rendszerét - nemzetgazdasági pénzügyi információrendszer részeként - úgy kell kialakítani, hogy segítse a közérdekű adatokhoz való jogszerű hozzáférést, az államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását, és a teljesülés elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen.”

15. § Az Áht. a következő 123/C. §-sal egészül ki:

„123/C. § (1) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén

a) a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő; a munkavállaló nem jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta;

b) a Ktv.-ben meghatározott felmentési idő mértéke meghaladhatja a 6 hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a Magyar Államkincstár megszűnésekor a Kjt. 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor;

c) a munkavállalót 2003. I. félévre megillető szabadság ki nem adott része a Kincstárban kerül kiadásra a 2003. II. félévére a Ktv. 41. §-ában foglaltak alapján megállapított, időarányos szabadsággal együtt;

d) a munkavállalót 2003. évre megillető formaruha juttatást a Magyar Államkincstár Részvénytársaság 2003. I. félévében teljes egészében kifizeti a munkavállaló részére, ezért a Kincstárnál köztisztviselőként továbbfoglalkoztatott munkavállaló 2003. évre a Ktv. 49/G. §-ában meghatározott ruházati költségtérítésre nem jogosult.

(2) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság megszűnésekor - továbbfoglalkoztatási ajánlat elfogadása hiányában - a munkavállalókat a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor megillető juttatások illetik meg. Ezekben az esetekben a Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak munkaviszonyát - a végkielégítés szempontjából - a Magyar Államkincstárnál, mint központi költségvetési szervnél eltöltött idő beszámításával, folyamatos jogviszonyként kell figyelembe venni. A munkavállalót a Magyar Államkincstár által 2001. december 31-ével közölt felmentési idő és a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál számított felmondási idő összeszámított mértékének felére járó átlagkereset illeti meg, amennyiben egyébként munkabérre jogosult.”

II. Fejezet

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény módosítása

16. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott határidőt követő 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01031496-00000000 „Önkormányzatok előző évről származó befizetései”, valamint a Kincstár 10032000-01034004-00000000 „Különleges bevételek” bevételi számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. § (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

17. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Foglalkoztató:]

„6. a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága,”

III. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény 2003. június hó 30. napján lép hatályba azzal, hogy az Áht. 18/C. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt, már bejegyzett közhasznú társaságok 2004. január 1-jétől kötelesek alkalmazni.

(2) Az Áht. 24. §-a (2) bekezdésének e) pontjában és a 48. §-ának j) és o) pontjában, a 63. §-ának (7) bekezdésében, a 64/D. §-ának (4) és (10) bekezdésében, a 101. §-ának (8) és (9) bekezdésében, a 102. §-ának (5) bekezdésében, a 102/A. §-ában, a 103. §-ának (1) bekezdésében, a 124. §-a (2) bekezdésének p) pontjában és a 124. §-a (4) bekezdésének c) pontjában szereplő ÁHH, illetve Államháztartási Hivatal megnevezés helyébe Kincstár lép.

(3) Az Áht. 64. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében, a 64/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában, a 64/B. §-ának (3) bekezdésében, a 64/D. §-ának (2), (4)-(6), (8), (10) bekezdésében és a 101. §-ának (2) bekezdésében szereplő TÁH megnevezés helyébe Igazgatóság lép.

(4) Az Áht. 14. §-ának (1) bekezdésében a „18/B. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész lép, a 14. §-ának (2) bekezdésében a „8/A. § (3) bekezdése d)-f) pontjai” szövegrész helyébe a „8/A. § (3) bekezdése d)-g) pontjai” szövegrész lép, a 18/F. § (1) bekezdésében az „Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.)” szövegrész helyébe „ÁKK Rt.” szövegrész lép, a 123. § (4) bekezdésében a „18/B. § (10) bekezdése” szövegrész helyébe a „18/B. § (6) bekezdése” szövegrész lép.

(5) Ahol törvény Államháztartási Hivatalról, Magyar Államkincstár Rt.-ről rendelkezik, az alatt 2003. június 30-tól Magyar Államkincstárat (Kincstár) kell érteni. Ahol törvény TÁH-ról, TÁKISZ-ról, FÁKISZ-ról, Területi Államháztartási Hivatalról, fővárosi, illetve megyei területi államháztartási hivatalról rendelkezik, az alatt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságait (Igazgatóság) kell érteni.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Áht. 18/H. §-a, a 18/I. §-a, 102. §-ának (11) bekezdése, a 102. § (12) bekezdésében szereplő „Az ÁHH rendelkezése alapján” szövegrész, a 122/A. §-ban szereplő „az Államháztartási Hivatal” szövegrész, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 44. §-a (4) bekezdésének második mondata, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében „a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra” szövegrész, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „a Magyar Államkincstár Részvénytársaság” szövegrész, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a Magyar Államkincstár Rt.-re vonatkozó rendelkezés, valamint az Államháztartási Hivatalról és a területi államháztartási hivatalok átszervezéséről szóló 322/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet.


  Vissza az oldal tetejére