Időállapot: közlönyállapot (2003.VI.23.)

2003. évi XXXVIII. törvény

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról * 

1. § A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A művészeti képzésben az e törvény 3. §-a (2) bekezdés a) pontja tekintetében - az egyetem és a művészeti intézmény között létrejött megállapodásnak megfelelően - azon részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat is figyelembe kell venni, akik művészeti intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 4. §-a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott oktatók körében az intézmény egyetemi magántanári címmel, valamint főiskolai magántanári címmel rendelkező oktatóit is figyelembe kell venni.”

2. § (1) Az Ftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmények az e törvényben meghatározott feladatokat az alapító okiratukban foglaltak szerint látják el. A felsőoktatási intézmények feladata:

a) felsőfokú szakemberképzés,

b) felkészítés a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre,

c) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására,

d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése,

e) az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása,

f) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési tevékenység folytatása,

g) közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében.”

(2) Az Ftv. 7. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézményben a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőtt hallgató részére nyújtott - az e törvény hatálya alá tartozó, de állami támogatásban nem részesülő - képzés a felnőttképzési támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül.”

(3) Az Ftv. 7. §-ának (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (12) bekezdéssel:

„(9) A felsőoktatási intézmények szakképző iskola fenntartásával iskolai rendszerű szakképzést folytathatnak, ennek keretei között felkészítenek a szakmai vizsgára és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesznek a szakmai vizsga megszervezésében, lefolytatásában. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben résztvevők jogállása és e képzés finanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és képzésfinanszírozásával. A felsőoktatási intézmények költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként - élethosszig tartó tanulás keretei között - iskolarendszeren kívüli képzést is folytathatnak.

(10) Az e törvény 81. § (2) és (4) bekezdése szerinti felsőoktatási program és intézményi akkreditáció a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 12. §-ának (6) bekezdése, valamint a 19. §-ának (3) bekezdése szerinti intézmény és programakkreditációt tanúsít.

(11) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként - alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el.

(12) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó sajátos képzési tevékenységgel összefüggésben, alapító okirat kiadásával közoktatási intézményt hozhatnak létre és működtethetnek. A közoktatási intézmények létrehozására, az intézmények működésére és finanszírozására a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény az oktatási miniszter engedélyével - az abban meghatározott feltételekkel - működhet gyakorló intézményként.”

3. § (1) Az Ftv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények a szakképzés képzési programjának, szakmai és vizsgakövetelményeinek e törvény szerinti - az (1) bekezdésben meghatározott kredit beszámításra vonatkozó - akkreditációja után indíthatnak.”

(2) Az Ftv. 7/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakközépiskolák a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhetnek a felsőfokú szakképzésben. A közreműködés feltételeit kormányrendelet határozza meg.”

4. § Az Ftv. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § A felsőoktatási intézmények akkreditált szakon és felsőfokú szakképzésben államilag finanszírozott képzést folytathatnak a Kormány által meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszám keretei között. Az államilag finanszírozott képzés - a magyar állampolgárságú és a nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók részvételével - nappali tagozaton az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, az első felsőfokú szakképzésben, az első szakirányú továbbképzésben, továbbá az első doktori képzésben folyhat. A Kormány az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére, az e törvény 72. §-ának j) pontja alapján meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül, az e törvény 84. §-ának (1) bekezdésében szereplő egyes tagozatokra, képzési formákra, illetve hallgatói körre kiterjesztheti az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét.”

5. § Az Ftv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kinevezési okmányban, illetve munkaszerződésben és a munkaköri leírásban - határozza meg az intézményen belül a munkavégzés helyét és az ellátandó munkakört, oktatói munkakörben az e törvény 35. §-a (1) bekezdése szerint meghatározott oktatói és egyéb feladatokat.”

6. § Az Ftv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegédi, adjunktusi munkakörben határozott időre, legfeljebb négy évre szóló munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel, tanársegéd esetében egy, adjunktus esetében két alkalommal hosszabbítható meg. A határozott idejű foglalkoztatás időtartamába nem számít be a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósításának, a sor- és tartalékos katonai szolgálatnak, a polgári szolgálatnak az időtartama, továbbá legfeljebb 6 hónap időtartamban:

a) a keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút, illetve más ok miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság.”

7. § (1) Az Ftv. 17. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén a pályázatokat - a Szabályzatban meghatározott testületek, bizottságok ajánlását mérlegelve - rangsorolni kell. Az a pályázó kapja meg a kinevezéshez és alkalmazáshoz szükséges támogatást, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megkapta az összes érvényesen leadott szavazat több mint ötven százalékát.

(2) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. Az egyetemi tanári kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik.

(3) Az intézményi tanács javaslata alapján az oktatási miniszter az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatot előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló javaslatot visszaküldi az intézménynek, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.”

(2) Az Ftv. 17. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A köztársasági elnöknek - bármely feltétel fennállása esetén - fel kell mentenie az egyetemi tanárt. A feltételek a következők:

a) az egyetemi tanár betöltötte a hetvenedik életévét,

b) az egyetemi tanárt szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,

c) az egyetemi tanár az oktatói etika normáit megsértette és terhére emiatt jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki,

d) az egyetemi tanár kéri a felmentését.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott korhatár betöltése esetén az egyetemi tanár munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva szűnik meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója a (6) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak esetén az oktatási miniszter útján kezdeményezi az egyetemi tanár felmentését, és egyúttal tájékoztatja erről az intézményi tanácsot. A felmentésről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a felmentés jogcímét és a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját.

(8) Ha az egyetemi tanár vagy a habilitált főiskolai tanár felmentésére a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, jogosult a nyugalmazott egyetemi tanár cím viselésére és részére az intézményi tanács Professzor Emeritus címet adományozhat. A Professzor Emeritus címmel járó jogokról és kötelezettségekről, azok időtartamáról az intézmény Szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik.”

8. § (1) Az Ftv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főiskolai tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén - az e törvény 74. §-ának (1) bekezdése s) pontjában meghatározott eljárást alkalmazva - az oktatási miniszter a főiskolai tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. A kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben a főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik.”

(2) Az Ftv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„(3) A főiskolai tanár felmentésére az e törvény 17. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felmentés a miniszterelnök jogköre.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a fenntartó is gyakorolhatja a kinevezés és felmentés jogkörét azzal az eltéréssel, hogy a főiskolai tanári kinevezés csak az adott felsőoktatási intézménybe szól, és e főiskolai tanári kinevezéssel munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy új munkaviszony kizárólag újabb fenntartói kinevezéssel létesíthető.”

9. § Az Ftv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az egyetemi tanár, a főiskolai tanár - a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően is - jogosult a kinevezésének megfelelő cím viselésére, kivéve, ha munkaviszonya, illetőleg közalkalmazotti jogviszonya az e törvény 17. § (6) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott ok miatt szűnt meg.

(2) Az intézményi tanács az egyetemmel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

(3) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek főiskolai magántanári címet adományozhat, amennyiben doktori fokozattal rendelkezik és megfelel az intézmény Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(4) Az egyetemi magántanárnak és a főiskolai magántanárnak a címet adományozó felsőoktatási intézményben a szakterületén előadás hirdetési joga van.

(5) Az egyetemi és főiskolai magántanári cím az adományozással azonos eljárás szerint e törvény 17. § (6) bekezdésében meghatározott okból vonható meg.

(6) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló kiemelkedő, országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személynek, a felsőoktatási intézmény tevékenységét, fejlesztési feladatait segítő szakembernek címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet adományozhat. A cím adományozásának feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.

(7) Az intézményi tanács a felsőoktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló, doktori fokozattal nem rendelkező oktatóinak - kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként - a Szabályzatban meghatározottak szerint mestertanári címet adományozhat.”

10. § Az Ftv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A felsőoktatási intézmények munkavállalóira, közalkalmazottaira, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony létesítése, a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény Szabályzatában, kollektív szerződésében állapítja meg.”

11. § (1) Az Ftv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanár, illetve a miniszterelnök által kinevezett főiskolai tanár tekintetében, valamint a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt az intézmény vezetője létesíti, illetve szünteti meg, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogköröket. Az intézmény vezetője megszüntetheti a jogviszonyt, ha az egyetemi tanár, illetve a főiskolai tanár az Mt. 87/A. §, illetve a Kjt. 37/B. § alkalmazása szerint nyugdíjasnak minősül.”

(2) Az Ftv. 22. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézmény felmentheti az oktatót és tudományos kutatót, ha az Mt. 87/A. §, illetve a Kjt. 37/B. § alkalmazása szerint nyugdíjasnak minősül.”

(3) Az Ftv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt munkavállaló felsőoktatási intézményben munkavégzésre irányuló további jogviszonyban nem foglalkoztatható, ha e jogviszonyokból származó kötelezettségei az adott intézményben nem teszik lehetővé a 35. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok - munkaidő beosztás szerinti [35. § (5) bekezdés] - ellátását.”

12. § Az Ftv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.”

13. § Az Ftv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg kiegészül a következő (3)-(7) bekezdéssel:

„(2) A diákigazolványt a hallgató által benyújtott kérelem alapján kell kiállítani. A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A diákigazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:

a) a hallgató arcképét;

b) a hallgató családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, anyja nevét, állampolgárságát, aláírását;

c) a hallgatói azonosító számot;

d) annak a felsőoktatási intézménynek a nevét és székhelyét (a képzés helyét), amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll;

e) tagozat megjelölését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok kezelője az Országos Felsőoktatási Információs Központ, amely működteti a felsőoktatás információs rendszerét. A felsőoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges intézményi és hallgatói adatokat tartalmazza, az adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.

(5) A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást, amelyből adat - az érintetten kívül - csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott szerv, illetve adat a kezelő által kijelölt, az adatok feldolgozását végző szervezet részére továbbítható. Az adattovábbítások nyilvántartását a továbbítástól számított tíz évig kell megőrizni.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti adatok a diákigazolvány kiállításától számított tíz évig kezelhetők. A határidő újra kezdődik, ha újabb diákigazolvány kiállítását kérik.

(7) A hallgatói azonosító a külön jogszabályban meghatározott módon az Országos Felsőoktatási Információs Központ által képzett egyedi azonosító szám.”

14. § Az Ftv. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató az alapképzési szak képesítési követelményeiben, illetve a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott időtartamban - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem kötelezhető tanulmányainak államilag nem finanszírozott képzésben történő folytatására.”

15. § Az Ftv. 34. §-a a következő (4)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni, az intézményi Szabályzatban meghatározott eljárás keretében.

(5) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. A kérelem tárgyában, a Szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint a rektor vagy a főiskolai rektor, illetve a főigazgató által létrehozott bizottság jár el. A bizottság létszámáról, összetételéről a Szabályzat rendelkezik azzal a megkötéssel, hogy a bizottságban a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke egyharmad, illetve nem állami felsőoktatási intézmények esetén a bizottságban a fenntartó képviseletét is biztosítani kell.

(6) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy,

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy

b) aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy

c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy

d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt.

(7) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:

a) a kérelmet elutasítja;

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

c) az első fokú határozatot megváltoztatja;

d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(8) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse.

(9) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

(11) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.

(12) Az e §-ban foglaltakat a hallgatók szak-, illetve intézményváltoztatási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. A hallgatók kártérítési és fegyelmi ügyeiben az e §-ban foglaltakat az e törvény 10-11. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(13) Ha az ügy nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját.

(14) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a Szabályzatban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.”

16. § Az Ftv. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, hogy az oktató az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése érdekében munkaidejéből mennyi időt köteles a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásával a felsőoktatási intézményben tölteni.”

17. § Az Ftv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § Az e törvény 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.”

18. § Az Ftv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi eljárásban a hallgatót meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottsági ülésen, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. Ha távolmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell. A hallgató a fegyelmi eljárásban jogi képviselő közreműködését veheti igénybe.”

19. § Az Ftv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

„(2) A jogerős kártérítési határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell.”

20. § Az Ftv. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog felfüggesztése esetén az oktatási miniszter kijelöli azt a felsőoktatási intézményt, amely szakindítási engedély birtokában, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján biztosítja a záróvizsga 96. §-ban meghatározott feltételeit és kiadja az oklevelet. A hallgató - kérelem benyújtásával, annak kedvező elbírálása esetén - jogosult más, azonos képzést folytató felsőoktatási intézményben is záróvizsgát tenni. A képzés folytatásának felfüggesztésére irányuló döntés, valamint a felsőoktatási intézmény megszűnése esetén az oktatási miniszter kijelöl valamely más, azonos képzést folytató intézményt, hogy megteremtse a hallgatók számára a tanulmányok folytatásának lehetőségét, és államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató esetén a képzés finanszírozásáról is intézkedik. Azt a felsőoktatási intézményt terheli a tanulmányokat megkezdett és a fogadó felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók képzési költsége, amelynek a képzését - a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő hátralévő részében - az oktatási miniszter felfüggesztette. Az oktatási miniszter által kijelölt felsőoktatási intézmény köteles fogadni a hallgatókat. A tantervi követelmények meghatározása a fogadó intézmény hatásköre.”

21. § Az Ftv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - arra, hogy az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytasson, továbbá, hogy - a jelentkezések sorrendjét meghatározva - több felsőoktatási intézménybe is jelentkezzen.”

22. § Az Ftv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) Felsőoktatási intézménybe

a) egyetemi szintű vagy főiskolai szintű alapképzésre, valamint felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevéllel;

b) szakirányú továbbképzésre egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevéllel;

c) doktori képzésre egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel lehet jelentkezni.

(2) Az érettségi bizonyítvány felsőoktatásban való felvételre jogosít. A felvételi kérelmek elfogadásáról a felsőoktatási intézmény az érettségi bizonyítvány és a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak alapján dönt.

(3) Az ötévesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmányok megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.

(4) Egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét és a felvételi eljárás szabályait, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg. A kormányrendelet meghatározza azokat a minőségi követelményeket, amelyeket az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők esetében egyaránt érvényesíteni kell. Rendelkezik az alapképzési szakok szakcsoportjaihoz tartozó érettségi vizsgatárgyak közzétételéről. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása - a rendeletben meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmények feladata. A hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat előírást. Egyházi felsőoktatási intézmény a felvételre jelentkezés előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását.

(5) A felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben a Szabályzatában határozza meg a felvételi eljárás szabályait és a felvételi követelményeket. Költségtérítéses képzésre jelentkezők esetében a Szabályzat az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkétől eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

(6) A (2) és (4) bekezdéshez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmények az alapképzési szakok szakcsoportjait figyelembe véve szakterületenként egységesen határozzák meg, hogy a felvételhez a jelentkezőknek az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő érettségi vizsgát kell tenniük. A felsőoktatási intézmények a felvételi kérelem elbírálásakor továbbá figyelembe vehetik, illetve figyelembe veszik - jogszabályban meghatározottak szerint - a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat, a sporteredményeket, valamint a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket.

(7) Az egyetemi vagy főiskolai szintű tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy a megszerezhető szakképzettséggel betölthető munkakör sajátos alkalmazási feltételei miatt a felsőoktatási intézmény kormányrendeletben meghatározott módon alkalmassági vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességről az érettségi vizsga keretében nem, vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni. Az intézmény köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmassági vizsgákat olyan időpontban tartsa meg, mely a jelentkezők számára lehetővé teszi, hogy élhessenek a (6) bekezdésben biztosított jogukkal.

(8) A felsőoktatási intézmény a felvételt meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, korábban szerzett végzettséghez, szakképzettséghez kötheti.

(9) A felsőoktatási intézménynek a (6)-(8) bekezdés alapján meghatározott követelményeket a felvételi kérelmek benyújtási határideje előtt legalább két évvel korábban nyilvánosságra kell hoznia.

(10) A felsőoktatási intézmény szakirányú továbbképzésben és kiegészítő alapképzésben, továbbá második, illetve további alapképzésben az e törvény 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően a felvételt a Szabályzatában további követelményekhez kötheti.

(11) Ha a fogyatékossággal élő jelentkezőt középiskolai tanulmányai során mentesítették az idegen nyelv vagy más érettségi tantárgy alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést a felvételi eljárásban is biztosítani kell, ha ezt a hallgató a felvételi eljárás alkalmával igazolja.

(12) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó képzésről, a tanulmányok elvégzésének feltételeiről rendszeres tájékoztatást adnak; a felvételi feltételeket és követelményeket pedig évente, a (9) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve megfelelő időben és módon közzéteszik.

(13) A felsőoktatási intézmény - az oktatási miniszternek az első évre felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám képzési szintek, valamint szakok, szakcsoportok szerinti megosztásáról az FTT állásfoglalásának figyelembevételével hozott döntése alapján - évenként állapítja meg a szakra, szakcsoportra, karra, intézménybe felvehető hallgatók keretszámát.

(14) A felsőoktatási intézménybe felsőfokú szakképzésre, alapképzésre vagy a szakirányú továbbképzésre való felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága, a doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt. A bizottság, illetőleg a tanács felvételt megtagadó első fokon hozott döntése ellen e törvény 34. §-ában meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni.

(15) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését az Országos Felsőoktatási Információs Központ biztosítja, amely a jelentkező személyes adatait [arcképét, családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, anyja nevét, állampolgárságát, aláírását, valamint a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott, a felvételi eljáráshoz kapcsolódó egyéb adatait] az adott év felvételi eljárását követő első félév kezdetétől számított hatvanadik napig, illetve a felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás befejezéséig jogosult kezelni. Az adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.

(16) A magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel nyerhetnek felsőoktatási intézményekbe felvételt

a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai;

b) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárral azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárok;

c) azon állam polgárai, amelyben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján veheti igénybe az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait.

(17) A (16) bekezdés alá nem tartozó külföldi hallgatók felvételi eljárásáról az intézmény a Szabályzatában rendelkezik.

(18) Külföldi állampolgárok Magyarországon folyó tanulmányainak szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

23. § (1) Az Ftv. 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, kreditrendszerű képzésben, továbbá az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte.”

(2) Az Ftv. 95. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.

(8) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján.”

24. § (1) Az Ftv. 97. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A sikeres záróvizsga és - ha e törvény másként nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére.”

(2) Az Ftv. 97. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.”

25. § (1) Az Ftv. 123. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) 2010. december 31-ig foglalkoztatás és programakkreditáció szempontjából egyenértékűnek kell tekinteni a felsőoktatási intézményekben a habilitáció, egyetemi, főiskolai tanári kinevezés, egyetemi docensi kinevezés feltételeként e törvényben előírt doktori fokozattal az 1990. évi XII. törvényben meghatározott díjakat, a testkulturális felsőoktatásban az Olimpiai Játékokon, felnőtt világbajnokságon, felnőtt Európa-bajnokságon elért első három helyezés valamelyikét, továbbá a művészeti karon, szakon előírt DLA mesterfokozattal az 1991. évi XXXI. törvényen alapuló kormányrendeletben meghatározott, illetve miniszteri rendeletek alapján adományozható művészeti díjakat, vagy a MAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismeréseket. E rendelkezés figyelembevételével az egyetemi, főiskolai tanár, illetve egyetemi docens felsőoktatási intézménybe egy alkalommal nevezhető ki.”

(2) Az Ftv. 123. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik.”

26. § Az Ftv. 124/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - az intézmény vezetője, illetőleg a Szabályzatban meghatározott testületek véleményének megkérését követően minősített többséggel hozott döntés alapján az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.”

27. § (1) Az Ftv. 124/E. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad;”

(2) Az Ftv. 124/E. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

n) diákotthon (kollégium, szakkollégium): a felsőoktatási intézmény vagy más fenntartó által létesített intézmény, amely hallgatók elhelyezésére, lakhatására szolgál. A diákotthonok részeként, vagy önállóan működő szakkollégiumok az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan saját program kidolgozásával biztosítják a minőségi képzés, a tehetséggondozás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeit.”

(3) Az Ftv. 124/E. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

x) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény vezetője - karokra tagozódó felsőoktatási intézményben az intézményvezető által átadott hatáskörben a dékán, kari főigazgató - írja alá a hallgató leckekönyvében.”

(4) Az Ftv. 124/E. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

zs) a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású külföldi hallgató: az illetékes hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy a személyazonosító igazolvány, illetőleg a letelepedési engedélyokmány kiállításának napjától.”

28. § Az Ftv. a következő 127. §-sal egészül ki:

„127. § (1) A felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához szükséges feltételek (így különösen oktatás, kutatás, diákotthoni ellátás) megteremtéséhez a Kormány által meghatározott feltételek szerint, az államháztartási körön kívüli befektetők is bevonhatók.

(2) A felsőoktatási intézmény, továbbá alapítvány, egyesület, gazdálkodó szervezet, illetőleg más szervezet (jogi személy) vagy természetes személy a felsőoktatási hallgatók lakhatásának biztosítása céljából felsőoktatási kollégiumot létesíthet és tarthat fenn. A kollégium működési engedélyét a hatályos jogszabályokban foglalt engedélyek és a kollégiumi alapszolgáltatások keretében meghatározott, a kollégium használatára vonatkozó feltételek meglétekor a felsőoktatási intézmény, egyházi fenntartású kollégiumok esetében az egyház adja ki. Az engedélyek és feltételek meglétét a működési engedélyt kiadó felsőoktatási intézmény, illetőleg egyház jogosult ellenőrizni.

(3) Az Oktatási Minisztérium a jogi személyiséggel rendelkező egyházi fenntartóval kötött megállapodásban - a felsőoktatási kollégiumok támogatásának gyakorlatával megegyező mértékben - határozza meg a hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumi férőhelyek költségvetési támogatását.

(4) A felsőoktatási intézmény - az egyházi fenntartó kivételével - a fenntartóval kötött megállapodásban - e törvény 9/A. § (2) bekezdése szerint biztosított előirányzatból, valamint egyéb bevételeiből - a szolgáltatás minőségének figyelembevételével határozza meg a hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumi férőhelyek költségvetési támogatását, továbbá a hallgatói önkormányzat működését és jogosultságait.

(5) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy a megállapodás tartalmi követelményeit rendelettel határozza meg.”

29. § Az Ftv. a következő 128. §-sal egészül ki:

„128. § Az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezéssel rendelkezőkkel - e törvény 113. §-a (2) bekezdésének, 114. §-a (5) bekezdésének és 18. §-a (4) bekezdésének eltérő rendelkezéseit figyelembe véve - felsőoktatási intézményben új munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony csak a 14. § (1) bekezdésében, a 17. § (4) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén létesíthető.”

30. § Az Ftv. a következő 129. §-sal egészül ki:

„129. § A felsőoktatási intézmények alapképzésben a 2003-2005 közötti időszakban az Ftv. 84-86. §-aiban foglaltaktól eltérő szerkezetű, tartalmú és időtartamú képzést a képesítési követelmények módosítása alapján az oktatási miniszter külön engedélyével indíthatnak.”

31. § (1) Az Ftv. 1. számú melléklete „II. Főiskolák” fejezetének „A) Állami főiskolák” címe az abc betűrendje szerinti sorrendben a következő szövegrésszel egészül ki:

„Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös”

(2) Az Ftv. 1. számú melléklete „II. Főiskolák” fejezetének „B) Nem állami főiskolák b) Magán, illetve alapítványi főiskolák” címe az abc betűrendje szerinti sorrendben a következő szövegrésszel egészül ki:

„Harsányi János Főiskola, Budapest”

(3) Az Ftv. 1. számú melléklete „II. Főiskolák” fejezetének „B) Nem állami főiskolák a) Egyházi főiskolák” címe alatt „Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest” helyébe „Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest” szövegrész lép.

32. § Az Ftv. 2. számú melléklete „A hallgatók adatai” című fejezetének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hallgatók nevét, születési helyét és idejét, valamint lakóhelyét és tartózkodási helyét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait az Országos Felsőoktatási Információs Központ számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni.”

33. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az Ftv. - e törvény 22. §-ával megállapított - 83. §-a (16) bekezdésének a) pontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvény hatálybalépésének napján, e törvény 31. § (1) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Egyetemi szintű és főiskolai szintű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben az emelt szintű érettségi vizsga hatálybalépéséig a felvételi eljárás részeként a felvételi vizsga követelményeit kormányrendelet állapítja meg. A felsőoktatási intézmények a 2005. évet megelőzően teljesített érettségi vizsga eredményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában, valamint a felvételi eljárásról és felvételi követelményekről szóló szabályzatban meghatározottak szerint kötelesek elfogadni.

(4) E törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján a szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben első alkalommal a 2005. szeptember 1-jétől első évfolyamon tanulmányokat kezdő résztvevőkkel kell hallgatói jogviszonyt létesíteni.

(5) Az e törvény 13. §-ával megállapított Ftv. 29. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hallgatói azonosítóra vonatkozó rendelkezés hatálybalépéséről jogszabály rendelkezik.

(6) E törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.

(7) E törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül a felsőoktatási intézményeknek módosítaniuk kell az intézményi Szabályzatukat az e törvény 15. §-ával megállapított Ftv. 34. § (4)-(14) bekezdésben, az e törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított Ftv. 95. § (7) bekezdésében foglaltak alapján.

(8) Az e törvény 24. §-ában megállapított 97. § (1) bekezdését a törvény hatálybalépésekor hallgatói jogviszonyban álló, valamint azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint - az időpont megállapításával - engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére.

(9) Az e törvény hatálybalépése előtt adományozott főiskolai címzetes tanári cím a főiskolai magántanári címmel egyenértékű.

(10) E törvény 15. §-ában meghatározott jogorvoslati rendszert a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ftv. 2. §-ának (2) bekezdésében, a 7/A. §-ának (1) bekezdésében, a 9/A. §-ának (1) bekezdésében, a 27. §-ának (1) bekezdésében, a 74. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 81. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, a 81. §-ának (4) bekezdésében, a 84. §-ának (1)-(4) bekezdésében, a 85. §-ának (1) bekezdésében, a 95. §-ának (1) bekezdésében, a 97. §-ának (7) bekezdésében az „akkreditált iskolai rendszerű” szövegrész, továbbá a 10/A. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában a „pályázat alapján” szövegrész, a 15. § (1) bekezdésében „az intézményi tanács egyetértésével” szövegrész; a 15. § (2) bekezdésében az „egyebekben” szövegrész; a 30. §-ának (5) bekezdésében „a felsőoktatási intézmény ellenjegyzése mellett” szövegrész; a 34. §-ának (2) bekezdésében a „hallgatói” szövegrész; a 34. §-ának (3) bekezdésében a „hallgatókat” szövegrész; a 41. §-ának (1) bekezdésében a „kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható” szövegrész; a 84. §-a (2) bekezdésének b) pontjának második francia bekezdésében a „főiskolai” szövegrész; a d) pontjának első francia bekezdésében az „egyetemi” szövegrész; a 85. §-ának (5) bekezdésében a „de” kötőszó, a 97. §-ának (3) bekezdésében az „avatás” szövegrész; a 101. §-ban a „magyar hatósági” szövegrész; a 113. §-ának (2) bekezdésében a „83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében” szövegrész;

b) a 17. § (5) bekezdése; a 74/A. § (5) bekezdése; a 78/A. §, a 89. § (2)-(4) bekezdése.

(12) Az Ftv. 7. §-a (4) bekezdésében az „alapfeladatainak körét” szövegrész helyébe „feladatainak körét” szövegrész; az Ftv. 7. §-a (8) bekezdésében az „iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést” szövegrész helyébe az „iskolai rendszerű emeltszintű szakképzést” szövegrész; az Ftv. 9/A. § (1) bekezdésében a gondolatjelet követően „az állami felsőoktatási intézményekben” szövegrész helyébe „a felsőoktatási intézményekben” szövegrész; az Ftv. 9/H. §-a (4) bekezdésében „a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak jogi személyei által létesített egyházi felsőoktatási intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez - a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával, továbbá a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvényre, és az abban foglaltaknak az azonos jogok érvényesítése érdekében az érintett egyházakra történő kiterjesztésére tekintettel” szövegrész helyébe a „fenntartásához és fejlesztéséhez” szövegrész; az Ftv. 9/B. §-a (5) bekezdésében a „mértékét növelő tényezőket” szövegrész helyébe a „mértékét növelő tényezőként” szövegrész; az Ftv. 10. §-ának (4) bekezdésében az „FTT” szövegrész helyébe „Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT)” szövegrész; az Ftv. 10/A. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában a „3” számjegy helyett a „három” szövegrész; az Ftv. 11. §-a (5) bekezdése b) pontjának „más kutatóhelynek a felsőoktatási intézményben kihelyezett” szövegrész helyébe „más kutatóhelynek kihelyezett, a felsőoktatási intézmény” szövegrész; az Ftv. 11. §-a (6) bekezdése bevezető mondatában „A (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „Az (5) bekezdésben” szövegrész; az Ftv. 26. § (4) bekezdésében „a dr. Habil. cím” szövegrész helyébe „a dr. habil. cím” szövegrész; az Ftv. 30. §-a (5) bekezdése a) pontjában „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe „az Mt.” szövegrész; az Ftv. 30. §-a (5) bekezdése b) pontjában az „1969. évi III. törvény” szövegrész helyébe „az 1999. évi LXXVI. törvény” szövegrész; az Ftv. 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „állami felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe „állami felsőoktatási intézményben” szövegrész; az Ftv. 31. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe „nem állami felsőoktatási intézményben államilag nem finanszírozott képzésben a felsőoktatási intézmény Szabályzata” szövegrész; az Ftv. 33. §-a (1) bekezdése bevezető mondata helyébe „A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói jogosultak, különösen” szövegrész; az Ftv. 40. § (2) bekezdésében az „Állami felsőoktatási intézményben” szövegrész helyébe „felsőoktatási intézményben” szövegrész; az Ftv. 56/A. §-a (1) bekezdésében „az oktatási miniszter terjeszti elő” szövegrész helyébe „az oktatási miniszter a fenntartóval egyetértésben terjeszti elő” szövegrész; az Ftv. 56/A. § (2) bekezdésében „és megbízását - a törvényességi feltételek fennállása esetén” szövegrész helyébe „és megbízását a fenntartóval egyetértésben - a törvényességi feltételek fennállása esetén - szövegrész; az Ftv. 59. §-a (2) bekezdésében „az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések” szövegrész helyébe „a felsőfokú szakképzések” szövegrész; a 74. § (1) bekezdésének h) pontjában a „záróvizsgáztatási és oklevél-kiadási jog gyakorlását” szövegrész helyébe a „képzés folytatásának jogát vagy a záróvizsgáztatási és oklevél-kiadási jog gyakorlását” szövegrész; az Ftv. 74/A. § (2) bekezdés b) pontjának a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe „az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott” szövegrész; az Ftv. 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának „véleményezi állami felsőoktatási intézmény” szövegrésze helyébe „véleményezi felsőoktatási intézmény” szövegrész; az Ftv. 81. §-a (4) bekezdésében a „továbbá a doktori képzés feltétele” szövegrész helyébe a „továbbá egyetemen a doktori képzés feltétele” szövegrész; az Ftv. 97. § (4) bekezdésében „a képzés nyelvén kell kiadni” szövegrész helyébe „a képzés nyelvén is ki kell adni” szövegrész; az Ftv. 111. §-a (3) bekezdésében a „szabályzatban” szövegrész helyébe a „Szabályzatban” szövegrész; az Ftv. 115. §-ának (1) bekezdésében „A katonai felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe „A katonai felsőoktatási intézmény” szövegrész; az Ftv. 117. §-ának második mondatában a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „törvényben” szövegrész; az Ftv. 120. § (2) bekezdésében „a 20. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe „a 20. § (2)-(3) bekezdésében” szövegrész lép.

(13) Az Ftv. 114. § (5) bekezdése kiegészül „a 85. § (4) bekezdésében” szövegrésszel.

(14) E törvény 22. §-ával megállapított Ftv. 83. § (6)-(8) bekezdése alapján meghatározott, a 2005. évi felvételre vonatkozó követelményeket 2003. szeptember 1-jéig kell közzétenni.


  Vissza az oldal tetejére