Időállapot: közlönyállapot (2003.VI.25.)

2003. évi XLII. törvény

a földgázellátásról * 

Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű földgázellátása, az átlátható megkülönböztetésmentes szabályozás kialakítása, a földgáz versenypiaca létrehozásának elősegítése céljából az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés, a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának biztosítása és a legkisebb költség elvének alkalmazása érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed:

a) az e törvény 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott működési engedéllyel rendelkezőre (a továbbiakban: engedélyes), illetőleg az e törvény 7. §-ában meghatározott tevékenységek végzőjére, a földgázfogyasztóra, valamint az engedélyesek egymás közötti és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára,

b) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és a földgáz felhasználására,

c) a szállítóvezetékhez, az elosztóvezetékhez, a földgáztárolókhoz való hozzáférésre,

d) a csatlakozóvezeték, fogyasztói berendezés tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére,

e) a szállító-, az elosztóvezeték és a tároló tulajdonosaira,

f) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő szolgáltatására, tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,

g) a földgáztermelőre e törvény 3. § 25. pontja, 30. §, 32-33. §, 36-38. § és 50. §-ai vonatkozásában,

h) a földgázszállítás - a tranzit kivételével -, -elosztás, a közüzemi célú tárolás díjának, továbbá a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz hatósági árának az árszabályozási és az áralkalmazási feltételek megállapítására.

Általános követelmények

2. § Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket, a gázfogyasztók ellátását megfelelő színvonalon, az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, valamint a vagyon- és üzembiztonság érvényesítésével az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a műszaki-biztonsági, valamint a minőségbiztosítási előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, a föld alatti gáztárolóhoz, vagy a szállító-, illetve elosztóvezetékhez csatlakozó gázvezeték, amely a nem közüzemi szerződés alapján vételező feljogosított fogyasztó egy fogyasztási helyének ellátására szolgál.

2. Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

3. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.

4. Elosztás: földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a fogyasztóhoz.

5. Elosztóvezeték: az a csővezeték a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgázt a propán- és butángázt, valamint ezek elegyét a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdőpontja a gázátadó állomások vagy a propán-butángáz tárolótelep kilépő pontja, végpontja a fogyasztási hely telekhatára, ideértve az ország határán kívül eső fogyasztási hely esetén a csővezeték Magyar Köztársaság területén lévő szakaszát is. Az elosztó vezeték alkotórészének minősülnek az elosztóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem), a távadat-átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. Az engedélyes tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök az elosztó vezeték tartozékai.

6. Elszámolási mérés: az üzemi és kereskedelmi szabályzat szerint kialakított, a földgázforgalom hiteles mérésére szolgáló, a szállítói, tárolói, illetve az elosztói engedélyes felügyelete alatt működő rendszer.

7. Feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki földgázigényét a saját választása szerint a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy a közüzemi szerződés felmondásával szabadon, kereskedelmi szerződés keretében elégíti ki.

8. Fogyasztási hely: a gázfogyasztó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályzó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van.

9. Fogyasztó: aki földgázt vagy propán- és butángázt, valamint ezek elegyét vezetéken keresztül saját felhasználás céljára vásárol.

10. Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

11. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény.

12. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

13. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti és közel állandó értéken tartja.

14. Fogyasztói vezeték: a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.

15. Föld alatti gáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott természetes földtani szerkezet, amely földgáz tárolására alkalmas (a továbbiakban: gáztároló).

16. Földgáz: természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, és bármely, a vonatkozó gázra az e törvény szerint alkalmazott berendezésben biztonságosan felhasználható.

17. Földgáz bértárolása: nem belföldi fogyasztó ellátása érdekében történő tárolás.

18. Földgáz határon keresztüli szállítása: a földgáz behozatala és/vagy kivitele Magyarország határát átlépő szállítóvezetéken keresztül.

19. Földgázmennyiségek elszámolása: a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a földgázellátás tényleges forgalmának, valamint a szállító-, az elosztóvezeték és a föld alatti gáztároló igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltak szerinti dokumentálása.

20. Földgázipari tevékenység: a földgáz vezetéken történő szállítása, elosztása, tárolása, kereskedelme, közüzemi nagykereskedelme, közüzemi szolgáltatása és a rendszerirányítás.

21. Földgázipari vállalkozás: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont] aki, illetve amely az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat. A vezetékes propán-, butángáz szolgáltató a tevékenység engedélyezésére és végzésére, a gázelosztó-vezeték és tartozékai létesítésére, az idegen ingatlan használatára és a műszaki-biztonsági felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében földgázipari vállalkozásnak minősül.

22. Földgáz-kereskedelem: földgáz rendszeres és ellenérték fejében történő, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése, kivéve a rendszerirányító engedélyes által, a rendszeregyensúly fenntartása érdekében történő földgázvásárlást és beszerzési áron történő értékesítést, továbbá a fogyasztó által vásárolt földgáznak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával a fogyasztási hely határán belülre történő értékesítését.

23. Földgázszállítás: földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.

24. Földgáztárolás: földgáz tárolása földgáztárolóban.

25. Földgáztermelő: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez.

26. Gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékről a gázt átadja, méri és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze.

27. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal, illetőleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.

28. Háztartási fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója.

29. Határon keresztüli földgázszállító-vezeték: azon földgázszállító-vezeték, amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán kívül, végpontja azon belül, vagy kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán belül, végpontja azon kívül van.

30. Integrált földgázipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely az e törvény előírásai szerint engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább két különböző tevékenységre engedéllyel rendelkezik (vertikálisan integrált), vagy legalább egy földgázipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem földgázipari tevékenységet is folytat (horizontálisan integrált).

31. Kommunális fogyasztás: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények földgázfelhasználása.

32. Közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerződés alapján vételez földgázt.

33. Közüzemi nagykereskedelem: olyan kereskedelem, amelyben a közüzemi nagykereskedő köteles a közüzemi szolgáltatói szerződés szerinti földgázellátásra.

34. Közüzemi szolgáltatás: közüzemi szerződés alapján a fogyasztó szerződésben rögzített igénye szerint nyújtott gázszolgáltatás.

35. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás.

36. Rendszerfelügyelet: az együttműködő földgázrendszer hosszú távú kapacitás- és fejlesztéstervezésének, valamint az ellátásbiztonsági tevékenységnek versenysemleges, folyamatos és átlátható összehangolása.

37. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy elosztóhálózatba, illetve tárolóba földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez.

38. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer üzemvitelének, egyensúlyának versenysemleges, folyamatos és átlátható biztosítása és a karbantartás koordinálása.

39. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdőpontja az országhatár, a termelés betáplálási pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja, végpontja az országhatár, a gázátadó állomások kilépő pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja.

40. Szervezett földgázpiac: a földgázkeresletet és -kínálatot nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentráló kereskedelmi forma.

41. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Unió legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdő- vagy végpontja az Európai Unió határán kívül van.

42. Üzemi és kereskedelmi szabályzat: az együttműködő földgázrendszert működtető engedélyesek és rendszerhasználók viszonyát szabályozó, az engedélyesek által kötelezően elkészítendő szabályzat.

43. Üzletszabályzat: az engedélyesek által elkészítendő, az engedélyesek és fogyasztóik közötti jogviszonyt rendező szabályzat.

II. Fejezet

A MAGYAR ENERGIA HIVATAL

4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a következők:

a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetben módosítja vagy visszavonja az engedélyköteles tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyeket,

b) jóváhagyja az engedélyköteles tevékenységek jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az üzletszabályzatokat és mindezek módosításait, továbbá ellenőrzi a szabályzatokban foglaltak betartását és megszegésük esetén a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

c) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatokat lát el,

d) megállapítja az egyes fogyasztók gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét,

e) előkészíti a földgázellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket, és a 25. § alapján meghatározandó csatlakozási díjak számításának szabályait, továbbá ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását,

f) vizsgálja és ellenőrzi az engedély kiadásával és az engedély módosításával járó földgázrendszer-létesítés pénzügyi és gazdasági feltételeit,

g) jóváhagyja az engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változtatását,

h) ellenőrzi a hatáskörébe utalt, jogszabályban és az engedélyben foglalt előírások megtartását, azok megszegése esetén bírságot szabhat ki,

i) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott módon az engedélyes társaság irataiba betekinteni még akkor is, ha azok üzleti titkot tartalmaznak,

j) meghatározza azon gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,

k) jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől - a miniszter által rendeletben meghatározott módon - eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles zártan kezelni, kivéve, ha az információk, adatok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő,

l) három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerződéskötést abban az esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható,

m) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása vonatkozásában,

n) intézkedik az engedélyek és a közérdekű határozatok közzététele érdekében,

o) jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel határozata azonnali végrehajtását rendelheti el,

p) ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását,

q) végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggő, a 17. § (1) bekezdésében leírt feladatokat,

r) felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez, valamint a földgáztárolókhoz - külön jogszabályban előírt - hozzáférést,

s) határozatban állapítja meg az engedélyes tevékenységének minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát az egyes engedélyesre,

t) ellenőrzi a tevékenységek jogszabályban előírt szétválasztásának teljesítését,

u) dönt az engedélyesek közötti, hatáskörébe utalt vitás kérdésekben,

v) vizsgálja az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgázmezők termelésének indokolt költségét.

(2) A Hivatal jogállására külön jogszabály (a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6-9. §) rendelkezései az irányadók.

(3) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét és az e bekezdésben említett díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(4) A Hivatal eljárására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadók. Az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.

Fogyasztóvédelem

5. § A Hivatal a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a területi felügyelőségekkel (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőségek) együttműködve a földgázellátás területén a következő fogyasztóvédelmi feladatokat látja el:

a) kivizsgálja a mennyiségi elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel, minőséggel kapcsolatos fogyasztói panaszokat,

b) együttműködik a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel,

c) szervezi és működteti a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és az engedélyesek közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,

d) biztosítja a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részére azokat a nyilvános adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak,

e) a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát és a közüzemi szolgáltatás keretében felmerülő fogyasztói igény kielégítését,

f) a fogyasztóvédelem területén a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben dönt,

g) biztosítja a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminőség ellenőrzését, amihez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíteni kell.

III. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS
AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

6. § (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet csak a Hivatal által kiadott működési engedély alapján lehet gyakorolni. A működési engedély - a 9. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - határozatlan időre szól.

(2) A Hivatal a működési engedélyt köteles kiadni, ha a kérelmező a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja abban az esetben, ha

a) bármely jogszabályi feltétel hiányzik,

b) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott pénzügyi, gazdasági, műszaki, környezetvédelmi, informatikai, valamint távközlési feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, a földgázipari tevékenység megfelelő végzéséhez szükséges feltételekkel vagy nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,

c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,

d) a kérelmező működési engedélyét a Hivatal tíz éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonta.

(4) Az engedély módosítása és visszavonása során az engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az e törvény által szabályozott engedély nem pótolja a más jogszabályokban előírt engedélyt és engedélyezési eljárást.

(6) A Hivatal az engedély iránti kérelem elutasításának okait tájékoztatásul megküldi az Európai Bizottságnak.

7. § Engedélyköteles tevékenységek a következők:

a) földgázszállítás,

b) földgáztárolás,

c) földgázelosztás,

d) földgáz-kereskedelem,

e) közüzemi nagykereskedelem,

f) közüzemi szolgáltatás,

g) szervezett földgázpiac létrehozása és működtetése,

h) rendszerirányítás,

i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférés,

j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztása és szolgáltatása.

8. § (1) A szállítói engedélyes rendszerirányítási engedélyen kívül e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet.

(2) A rendszerirányító a rendszeregyensúly biztosításához szükséges földgázmennyiség mértékéig határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkezhet.

(3) Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követően más e törvényben szabályozott működési engedéllyel nem rendelkezhet.

(4) A szervezett földgázpiac létrehozását és működtetését végző engedélyes más működési engedéllyel nem rendelkezhet.

Egyes működési engedélyek

9. § (1) A működési engedély fajtái:

a) földgázszállítási,

b) földgáztárolási,

c) földgázelosztási,

d) rendszerirányítási,

e) földgáz-kereskedelmi,

f) földgáz közüzemi nagykereskedelmi,

g) földgáz közüzemi szolgáltatási,

h) szervezett földgázpiac működtetési,

i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint

j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló

működési engedély.

(2) A földgázszállítási, -tárolási, -elosztási és rendszerirányítási működési engedély tartalmazza az engedély alapján üzemeltetendő rendszer alapvető eszközeinek - a szállító-, illetve elosztóvezetékek, gáztárolók, valamint a hozzájuk tartozó berendezések, illetve a rendszerirányításhoz szükséges eszközök - ismertetését.

(3) A határozatlan időre szóló engedély megadásának feltétele az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók) és azok berendezéseinek többségi tulajdonával és azok működtetésére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal. Ha a földgázipari vállalkozás nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezéseinek többségi tulajdonával, az engedély csak határozott időre, legfeljebb 2008. december 31-ig adható.

(4) Az engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel.

(5) A földgáz tárolására vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett tárolók és berendezéseik üzemeltetésére.

(6) A földgázszállításra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett szállítóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére.

(7) A földgázelosztásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett elosztóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére.

(8) Rendszerirányítási működési engedély kizárólag egy szállítói engedélyesnek adható.

(9) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély alapján - a Hivatalnak történő előzetes bejelentést követően - az engedélyes jogosult a vezeték szabad kapacitásának igénybevételére.

10. § A földgáz-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, valamint közüzemi szolgáltatási működési engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal rendelkezik.

11. § (1) A Hivatal a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó engedélyezési és felügyeleti eljárása során köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását kérni.

(2) A szervezett földgázpiac működésére vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékokkal és a szükséges eszközökkel.

(3) A szervezett földgázpiac keretei között a földgázkereskedő a tőzsdeszabályzatnak megfelelő módon, szabványosított szerződések szerint folytathatja tevékenységét.

Az engedély módosítása

12. § (1) Az engedélyben foglaltakat - indokolt esetben - az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) Jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja.

(3) Ha az engedélyes a Hivatal előzetes jóváhagyása után a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő engedély módosítását vagy új engedélyt kérni.

(4) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a fogyasztó számára az ellátás biztonságát, minőségét.

Bírság kiszabása és egyéb intézkedések

13. § (1) Aki a földgázipari tevékenységet a jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, illetőleg az üzemi és kereskedelmi szabályzatban vagy az üzletszabályzatban előírtaktól eltérő módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen:

a) az engedélyes figyelmét felhívja az engedélyben, a szabályzatokban, illetőleg a jogszabályokban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására,

b) a határidő eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét felfüggesztheti,

c) a tevékenység engedély nélküli végzése esetén azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától,

d) bírságot szabhat ki.

(2) Ha a földgázszállító-, illetve elosztóvezeték vagy a tároló tulajdonosa nem gondoskodik a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítéséről, a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen

a) felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására,

b) a határidő eredménytelen eltelte után arra vállalkozó engedélyest kérhet fel a jogszabályban előírt feladatok teljesítésére, illetve a földgázszállítási, -elosztási, -tárolási tevékenység folytatására,

c) bírságot szabhat ki.

(3) A Hivatal az (1)-(2) bekezdésekben felsorolt intézkedéseket egyidejűleg is alkalmazhatja. A bírság ismételten kiszabható.

(4) A Hivatal az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az ellátásbiztonságot, illetve az élet-, az egészség-, az üzem- és a vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető módon üzemelteti a földgázrendszert, továbbá ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek, illetve az engedélyben foglaltaknak nem képes eleget tenni.

(5) A folyamatos és biztonságos gázellátás érdekében, az (1)-(2) bekezdés szerinti jogellenes magatartás miatt indult eljárás alatt, továbbá a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig, illetve a gázrendszer kezelői jogának megszűnése esetén a földgázrendszer működtetését, illetve az engedélyben meghatározott tevékenységek végzését folyamatosan fenn kell tartani.

(6) A Hivatal a földgázipari tevékenység folyamatos végzésére - az (5) bekezdésben foglalt eljárások befejezéséig - más engedélyest is kijelölhet, ha az említett eljárások időtartama alatt az együttműködő földgázrendszer folyamatos és biztonságos működése vagy a fogyasztók ellátása azt megköveteli.

(7) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest - ha a földgázrendszer tulajdonosa más, a földgázrendszer tulajdonosát is - kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, -tároláshoz, -elosztáshoz, rendszerirányításhoz, közüzemi szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, közüzemi nagykereskedelemhez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre. A Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét.

(8) A Hivatal az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján hozott határozatait azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja a gázellátás folyamatosságának és biztonságának veszélyeztetése, illetve a rendszerhez való hozzáférés alaptalan visszautasítása esetén.

IV. Fejezet

A FÖLDGÁZELLÁTÁS

Általános szabályok

14. § (1) A földgázellátás történhet:

a) a feljogosított fogyasztóval kötött szerződés, továbbá

b) közüzemi szerződés alapján.

(2) A rendszerirányító az engedélyesek bevonásával a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató kivételével köteles kidolgozni az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a rendszerirányítás részletes szabályait tartalmazó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteit az engedélyesek kötelesek elkészíteni.

(3) A Kormány rendeletben határozza meg az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét. Az engedélyesek által elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzat hatálybalépéséig a Hivatal által kiadott ideiglenes szabályzatot kell alkalmazni.

(4) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi követelmények, a versenysemlegesség, a rendszerhez való szabad hozzáférés, a háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége, a legkisebb költség, valamint a tartós működéshez szükséges nyereségesség elve figyelembevételével kell kidolgozni.

(5) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot és annak módosítását a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek betartani. Az engedélyesek kötelesek az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

(6) Az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatot kidolgozni.

(7) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyes által nyújtott szolgáltatás általános biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, mennyiségi elszámolási és fizetési előírásait, szerződési feltételeit, a szerződésszegésre, a szerződés nélküli földgázvételezésre vonatkozó szabályokat és az ellátás színvonalának, a fogyasztói igény kielégítésének részletes szabályait.

(8) Az üzletszabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

Rendszerirányítás, rendszerfelügyelet

15. § (1) A szállítóvezetékek üzemvitelének irányítását a szállítói engedélyes, a tárolók üzemvitelének irányítását a tárolói engedélyes, az elosztóvezetékek üzemvitelének irányítását az elosztói engedélyes végzi.

(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében az (1) bekezdés szerinti engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek folyamatosan együttműködni.

16. § (1) Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik, amely rendszerirányítói engedélyt kap. A rendszerirányító engedélyes tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2) A rendszerirányító engedélyes feladata:

a) a nemzetközi üzemviteli kapcsolatok irányítása és koordinálása,

b) a szállítóvezetékhez való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása,

c) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének szabályozása és mennyiségi és pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a rendszeregyensúly biztosításának eszközeire (többek között a napon belüli kereskedelem összehangolása, a megszakítható kapacitások, valamint tárolói készletek feletti rendelkezés az üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szerződésekben előírtak szerint),

d) az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében az időszakos és kiegyenlítő fogyasztók ellátási menetrendjének megtervezése, valamint a szükséges fogyasztást korlátozó intézkedések elrendelése, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzített elvek szerint,

e) az e törvényben meghatározott feladatok teljesítéséhez olyan technológiai távközlési és kommunikációs rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja az együttműködő rendszer biztonságos üzemeltetését.

(3) A rendszerirányító engedélyes köteles biztosítani az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

17. § (1) Az energiapolitikai irányelvek teljesítése, az együttműködő földgázrendszer távlati fejlesztési feladatainak összehangolása, az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében a Hivatal rendszerfelügyeleti feladatokat lát el. Ennek érdekében különösen a következő feladatokat végzi:

a) összegyűjti a szükséges információkat, a keresleti és kínálati oldalra vonatkozó előrejelzéseket; a miniszter tájékoztatására szükség szerint, de legalább kétévenként elkészíti a középtávú, rendszerszintű keresleti-kínálati mérleget;

b) az együttműködő földgázrendszer folyamatos, biztonságos és megfelelő üzemeltetése érdekében a földgázszállítói, -tárolói és -elosztói engedélyesek által készített fejlesztési javaslatok figyelembevételével a legkisebb költség elvével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott szállító-, elosztóvezeték és föld alatti gáztároló fejlesztési irányelveinek elkészítése;

c) hosszú távú fejlesztési irányelv készítése során a Hivatal köteles kikérni az engedélyesek és a fogyasztói társadalmi érdek-képviseleti szervezetek véleményét;

d) a szállítóvezeték, az elosztóvezeték és a gáztároló létesítésére a Hivatal pályázatot írhat ki és azt elbírálhatja, ha a fejlesztési irányelvben foglaltakat az engedélyesek nem hajtják végre.

(2) A szállítóvezeték és a gáztároló létesítését az engedélyes köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A földgázrendszer létesítése, üzemeltetése

18. § (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével - vizsgálja új település, településrész, terület esetében a földgázrendszer létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeit.

(2) Szállítóvezetéket szállítói engedélyes, elosztóvezetéket elosztói engedélyes, földgáztárolót tárolói engedélyes üzemeltethet.

(3) A célvezeték műszaki üzemeltetési jogáról a bányafelügyelet az engedélyezési eljárása során dönt.

19. § (1) A szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló tulajdonosa köteles azok működtetéséről, fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni.

(2) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes a földgázrendszer együttműködése és a rendszerhez való hozzáférés biztosítása érdekében köteles az általa üzemeltetett rendszert biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni és a földgáz minőségének meghatározására vonatkozó mérések elvégzéséről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyesek kötelesek a rendszer üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani, a szükséges adatokat szolgáltatni más szállítói, tárolói és elosztói engedélyes, a rendszerirányító engedélyes és a Hivatal számára, az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében.

(4) A földgáz szagosítása a szállítói engedélyes, illetve célvezeték esetén az üzemeltető kötelezettsége.

20. § (1) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes köteles elvégezni a jogszabályban, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott méréseket az engedélyesek és a feljogosított fogyasztók közötti szerződések teljesítésének megfelelő alátámasztása érdekében, és a mérési adatokat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon összesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes az ellátás biztonsága érdekében köteles más engedélyesnek, a rendszerirányító engedélyesnek, valamint a Hivatal számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatot és információt szolgáltatni. Az engedélyes és a Hivatal a tudomására jutott, üzleti titoknak minősülő információkat köteles bizalmasan kezelni.

A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése és üzemben tartása

21. § A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot az elosztói engedélyesnél a létesítés előtt igazolni kell.

22. § (1) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelessége. Az elkészült csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi.

(2) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt - be kell nyújtani az elosztói engedélyeshez műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. Az elosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni a felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén. Az elosztói engedélyesnek kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítményt kivitelezni nem szabad. Az 50 m3/óra alatti teljesítményt igénylő fogyasztók esetében a felülvizsgálat díjmentes.

(3) Ha az elosztói engedélyes nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a területi műszaki biztonsági felügyelettől kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az elkészült gázszerelést az elosztói engedélyes vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles - az 50 m3/óra alatti teljesítményt igénylő fogyasztó esetében díjmentesen - műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.

(5) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a csatlakozási díj befizetése után az elosztói engedélyes köteles gondoskodni. A csatlakozási díjat a 25. § szerinti külön jogszabály tartalmazza. A gázfogyasztó készülék és gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója, vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. Az elosztói engedélyes a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel.

(6) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a fogyasztóval a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a fogyasztó egyéb kötelezettségeit ismertetni.

(7) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról.

(8) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját költségén.

(9) A feljogosított fogyasztó az ellátásához és a fogyasztásának méréséhez szükséges berendezések létesítéséről azzal az engedélyessel köt megállapodást, amelynek hálózatáról vételez.

23. § (1) Gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(3) Csak megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyással ellátott gázfogyasztó készülék telepíthető.

(4) Gázfogyasztó készülék kizárólag a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermékelvezető-rendszerhez csatlakoztatható.

Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása

24. § Az idegen ingatlan tulajdon és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A földgázrendszer fejlesztése

25. § (1) A fogyasztók a földgázszállítás, -elosztás bővítésére és fejlesztésére a földgázellátásba történő bekapcsolásuk vagy földgázigényük növekedése esetén a miniszter által rendeletben meghatározott mértékű csatlakozási díjat fizetnek a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának. A törvény hatálybalépése előtt hálózatfejlesztési hozzájárulással megépült, illetve 2003. évben már építés alatt álló rendszerek finanszírozásához szükséges, a Hivatal által jóváhagyott fogyasztói hozzájárulásra az elosztói engedélyes, illetve az elosztóhálózat tulajdonosa újabb fogyasztó bekapcsolása esetén az illetékes Bányakapitányság által engedélyezett használatbavételtől számított tíz éven belül, legfeljebb 2010. december 31-ig tarthat igényt. A csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő 90 napon belül az elosztói engedélyes a hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült elosztóvezeték költségelszámolását, a csatlakozott fogyasztók részére visszatérítendő hozzájárulás mértékét és a visszatérítés módját a Hivatalnak jóváhagyás céljából köteles megküldeni.

(3) A Hivatal jóváhagyását követően az elosztói engedélyes köteles a beruházás megtérüléséhez szükséges mértéken felül a fogyasztóktól beszedett hálózatfejlesztési hozzájárulást a csatlakozott fogyasztók részére a fogyasztói szerződésben meghatározott módon visszatéríteni.

(4) A csatlakozási díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan működő elosztóvezeték tulajdonosnál a fogyasztó bekapcsolása miatt felmerült indokolt költségekre.

26. § (1) A szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha

a) a fogyasztói igénnyel jelentkező a 25. § (1) bekezdésében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás vagy a 25. § (4) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését nem vállalja,

b) jogszabály másként rendelkezik, vagy

c) az igény kielégítését hatósági engedély vagy szakhatósági hozzájárulás hiánya akadályozza, amiről az igénybejelentőt - az indokok ismertetésével - 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(2) Ha a szállító, illetve az elosztó a rendszerhez való csatlakozás iránti igényt más okból utasítja el, az igénybejelentő a bekapcsolásra kötelezés iránt a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a fogyasztó hálózatra való csatlakoztatására kötelezheti a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosát.

Célvezeték

27. § (1) A feljogosított fogyasztó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez akkor adhat előzetes hozzájárulást, ha a feljogosított fogyasztó igényének kielégítését a szállítói, illetve az elosztói engedélyes visszautasította, továbbá a célvezeték létesítése nem sérti az országos gázellátás rendszerszinten értékelt legkisebb költségének elvét.

(2) A feljogosított fogyasztó köteles a célvezeték létesítését a rendszerirányító engedélyesnek, a szállítónak, tárolónak és az érintett elosztóknak az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően bejelenteni.

(3) A célvezeték nem része az együttműködő földgázrendszernek, de üzemzavar, válsághelyzet esetén a célvezeték üzemeltetője is köteles a 28-29. §-okban foglaltak szerint eljárni.

Üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás, a földgázszállítás, -elosztás és -tárolás szüneteltetése

28. § (1) Az együttműködő földgázrendszer üzemzavara esetén az engedélyes köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket, az üzemzavar elhárítását külön engedély nélkül megtenni.

(2) Az üzemzavarról a fogyasztókat, valamint a fogyasztó ellátásában részt vevő engedélyeseket - a helyileg szokásos módon - haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell.

(3) Ha a csatlakozóvezetéken és a fogyasztói berendezésen az elosztói engedélyes veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezheti el.

(4) Az elhárítást követően az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.

(5) A szállítói, elosztói, tárolói engedélyes az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatról köteles gondoskodni.

(6) A szállítói, elosztói és tárolói engedélyes a szükséges legkisebb fogyasztói körben és a legkisebb időtartamban a szállítást, elosztást, illetve tárolást korlátozhatja, továbbá más ésszerű műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén.

(7) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább három hónappal - korábban a fogyasztókkal, illetve az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az üzletszabályzat meghatározott fogyasztói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő.

(8) Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, illetve a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.

(9) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozást a rendszerirányító, a szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes a Hivatal által meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani.

(10) Az elrendelő minden korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt fogyasztáskorlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás nem az engedélyesnek felróható ok miatt vált-e szükségessé és amennyiben megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás az elrendelőnek felróható okból vált szükségessé, akkor a fogyasztók abból eredő kárát köteles megtéríteni.

(11) Háztartási és kommunális fogyasztónál fizikai forráshiány miatt szükségessé vált korlátozást végső esetben és akkor lehet alkalmazni, ha a többi fogyasztónál elrendelt korlátozás után az még szükséges.

(12) Az üzemzavar-elhárítást követően vagy a forráshiány megszűnése után az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást haladéktalanul helyreállítani.

29. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a személyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar.

(2) Válsághelyzet esetén külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Ezen intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés

30. § (1) A szállítói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő, a kereskedők, saját felhasználásuk mértékéig a feljogosított fogyasztók, az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelő és a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(2) A tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő és a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi feltételek mellett köteles a kereskedők, valamint - saját felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

(4) Az elosztói engedélyes köteles a közüzemi szolgáltatók, a kereskedők, - saját felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók, az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelő és a rendszer-egyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(5) A hálózathoz való hozzáférés feltételei nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetést, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.

(6) Szabad kapacitást csak igazolt fogyasztói igény alapján lehet lekötni.

(7) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitásáról a rendszerirányító engedélyes és a Hivatal részére adatot szolgáltatni.

(8) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes dönt az üzemeltetésében álló rendszerhez való hozzáférésről és a szerződésekben foglalt földgázmennyiség szállításáról, tárolásáról, elosztásáról.

(9) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles döntéséről a kereskedőt, a közüzemi nagykereskedőt, a közüzemi szolgáltatót és a feljogosított fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni. A kereskedő, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a szerződés teljesíthetőségéről köteles a fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.

(10) A hozzáférés általános szabályait, a rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének rendjét, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét külön jogszabály határozza meg.

A földgázrendszerhez való hozzáférés megtagadása

31. § (1) A háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását szolgáló földgáz tárolása, szállítása, elosztása elsőbbséget élvez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztókat követően a nem feljogosított közüzemi fogyasztók ellátását szolgáló földgáz tárolása, szállítása, elosztása elsőbbséget élvez.

(3) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszerhez való hozzáférést visszautasíthatja, ha

a) az igény kielégítéséhez szükséges szabad kapacitás hiányzik,

b) a hozzáférés az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztók földgázellátását akadályozza,

c) az együttműködő földgázrendszer súlyos üzemzavara, válsághelyzete következik be,

d) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg.

(4) A tárolói, a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszer kapacitását először a közüzemi nagykereskedőnek, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak köteles felajánlani az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából, és az ehhez szükséges szerződést megkötni. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat köteles a tárolói, a szállítói és az elosztói engedélyes a többi közüzemi fogyasztó ellátása érdekében a közüzemi nagykereskedőnek, illetőleg a közüzemi szolgáltatónak, az ezt követően még rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a kereskedőknek és a feljogosított fogyasztóknak hozzáférhetővé tenni.

(5) Amennyiben a Hivatal a 38. § (4) bekezdés alapján a határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférést megtiltotta, a földgázszállítói, az -elosztói és a -tárolói engedélyes a rendszerhez való hozzáférést a vonatkozó mennyiség tekintetében köteles visszautasítani.

(6) A hozzáférés visszautasítását indokolni kell.

(7) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére 8 napon belül megvizsgálja és elbírálja, hogy a visszautasítás feltételei fennálltak-e.

(8) Amennyiben a visszautasítás feltétele nem áll fenn, a Hivatal határozatában bírságot szabhat ki, és az engedélyest kötelezi a hozzáférés biztosítására. A Hivatal a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A földgázkereskedő

32. § (1) A földgázkereskedő engedélye alapján jogosult földgázt más földgázkereskedőtől, földgáztermelőtől, engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolni, illetve a feljogosított fogyasztó, közüzemi nagykereskedő vagy más földgázkereskedő részére értékesíteni.

(2) A földgázkereskedő szervezett földgázpiaci tagsága esetén jogosult a földgáz szervezett piacon történő kereskedelmére.

(3) A földgázkereskedő köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.

A közüzemi nagykereskedő

33. § (1) A közüzemi nagykereskedőt kizárólagos jog illeti meg és ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatóval szemben a közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges gázmennyiség és teljesítmény mértékéig, amelyre a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi nagykereskedő ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében

a) a földgáztermelőtől,

b) a kereskedőtől,

c) a szervezett földgázpiacról,

d) és engedély birtokában határon keresztüli szállítással

vásárolhat földgázt.

(3) A földgáztermelő az általa termelt földgázt szabadon értékesítheti.

(4) A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató között fennálló szerződést újra kell tárgyalni, ha a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott településeken a közüzemi szolgáltatásból feljogosított fogyasztó lépett ki. Amennyiben a szerződés újratárgyalása 90 napon belül nem fejeződik be sikeresen, akkor:

a) a szerződött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerződött földgázmennyiséggel csökkenteni kell, ha a fogyasztót a közüzemi nagykereskedővel szervezeti kapcsolatban lévő vagy azzal közös, összehangoltan fellépő tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el,

b) a szerződést a feleknek teljesíteniük kell, ha a fogyasztót a közüzemi szolgáltatóval szervezeti kapcsolatban lévő vagy azzal közös, összehangoltan fellépő tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el,

c) a szerződött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerződött földgáz mennyiségének felével csökkenteni kell, ha a feljogosított fogyasztót mind a közüzemi nagykereskedőtől, mind a közüzemi szolgáltatótól teljes mértékben független kereskedő látja el.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott földgázmennyiséget a közüzemi nagykereskedő, a b) és c) pontja szerinti földgázmennyiséget a közüzemi szolgáltató nyilvános, átlátható módon kereskedőnek, szervezett földgázpiacon vagy külön engedély birtokában határon keresztüli szállítással értékesítheti.

(6) Amennyiben az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésekben foglaltak teljesítésén felül a hosszú távú szerződések továbbra is áthidalhatatlan pénzügyi és gazdasági nehézséget okoznak a közüzemi nagykereskedőnek vagy a közüzemi szolgáltatónak, akkor a szerződés teljesítésének kötelezettje köteles a más módon ésszerűen nem értékesíthető földgázmennyiséget árverésre felajánlani.

(7) Ha az (1)-(6) bekezdésekben előírt eljárásokat követően a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató bizonyítja, hogy a feljogosított fogyasztó szabad piacra történő kilépése számára elháríthatatlan veszteséget okoz, akkor az e § alapján létrehozott pénzügyi alapból a keletkező gazdasági és pénzügyi veszteségek fedezetére jogosult.

(8) A pénzügyi alap működési elveit és a befizetések rendjét úgy kell megállapítani, hogy a befizetési kötelezettség a földgázkereskedőket, a közüzemi nagykereskedőt és a közüzemi szolgáltatókat a földgázipari tevékenységükből származó éves árbevétel arányában terhelje. Az alapba történő befizetéseket és az alapból történő kifizetéseket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeli el. A pénzügyi alap képzésének és felhasználásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(9) Az e §-ban szabályozott alapba történő befizetés az árszabályozás szempontjából indokolt költségként nem vehető figyelembe.

(10) A (7)-(9) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket 2008. december 31-ig lehet alkalmazni.

(11) Ha az (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésekben előírt eljárás során a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi gázszolgáltató - a külön jogszabályban előírt módon - bizonyítja, hogy a feljogosított fogyasztó szabad piacra történő kilépése számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okoz, kezdeményezheti, hogy eseti jelleggel, meghatározott időtartamra a Hivatal a feljogosított fogyasztónak a földgázrendszerhez való hozzáférését tiltsa meg. A közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató azonban nem élhet ezzel a lehetőséggel, ha a (6) bekezdésben foglaltak szerint földgázmennyiségét árverésen már értékesítette.

(12) Ha a Hivatal a (11) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével.

(13) A közüzemi nagykereskedő az engedélyében meghatározott közüzemi fogyasztók részére közvetlenül értékesíthet földgázt. A közüzemi nagykereskedőre e fogyasztók vonatkozásában a közüzemi szolgáltatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) A közüzemi nagykereskedő a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélye alapján a feljogosított fogyasztók közül csak az engedélyében meghatározott fogyasztóknak, közüzemi szerződés keretében értékesíthet földgázt.

(15) A közüzemi nagykereskedő ellátási kötelezettségét a legkisebb költség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével köteles teljesíteni.

(16) A közüzemi nagykereskedő köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.

Az elosztó és a közüzemi szolgáltató

34. § (1) A közüzemi szolgáltatói, illetve az elosztói engedély kötelezettséget jelent és kizárólagos jogot biztosít a földgáz közüzemi szolgáltatására, illetve elosztására az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen, valamint az engedélyben meghatározott közüzemi fogyasztóknak.

(2) A közüzemi szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken földgázt vételező közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges földgázt a közüzemi nagykereskedőtől megvásárolni, amelyre a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos és Internetes eléréssel és az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.

(4) A közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - más közüzemi szolgáltató javára részben vagy egészben lemondhat.

(5) A közüzemi szolgáltató a 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélye alapján a feljogosított fogyasztónak csak közüzemi szerződés keretében szolgáltathat földgázt.

A vezetékes propán, bután gázelosztó és -szolgáltató

35. § (1) A vezetékes propán, bután gázelosztó és -szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló vezetékes gázszolgáltatást nyújtani.

(2) A vezetékes propán, bután gázelosztót és -szolgáltatót az engedélyben meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán, bután gázfogyasztók tekintetében szolgáltatási kötelezettség terheli.

A feljogosított fogyasztók

36. § (1) E törvény hatálybalépését követően feljogosított fogyasztónak minősül minden földgáztüzelésű villamosenergia-termelő, valamint az egybefüggő telephelyen legalább 500 m3/óra lekötéssel rendelkező fogyasztó. A továbbiakban a Kormány rendeletben határozza meg a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és időpontját.

(2) A feljogosított fogyasztó eldöntheti, hogy földgázigényét továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy a közüzemi szerződés felmondásával a kereskedőtől, földgáztermelőtől való vásárlással vagy földgázbehozatalból elégíti ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztó közüzemi szerződését 2003. október 31-ig a törvény hatálybalépésének időpontjára felmondhatja. Amennyiben nem élt ezzel a jogával, a közüzemi szerződését tárgyév március 31-ig mondhatja fel, a tárgyév október 1-jei hatállyal.

(4) Ha a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését nem mondja fel, akkor továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretében vételezhet földgázt.

(5) A feljogosított fogyasztó tárgyév június 30-áig kezdeményezheti korábbi közüzemi szolgáltatójánál a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését. A szerződést az érintett közüzemi szolgáltatónak a bejelentést követő év július 1-jei hatállyal kell megkötnie.

(6) A feljogosított fogyasztó földgázvásárlási szerződés alapján vásárolhat földgázt.

A feljogosított fogyasztó és a kereskedő közötti földgázvásárlási szerződés

37. § Földgázvásárlási szerződés alapján a földgázkereskedő és a földgáztermelő köteles a földgázt a szerződésben meghatározott jellemzők szerint és minőségben a kikötött időpontban, illetve időszakban a feljogosított fogyasztónak a szerződés szerint átadni, a feljogosított fogyasztó pedig átvenni és a vételárat megfizetni.

A földgáz határon keresztüli szállítása

38. § (1) A földgáz határon keresztüli szállítását a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedély alapján

a) a földgázkereskedő,

b) a közüzemi nagykereskedő,

c) a feljogosított fogyasztó saját felhasználásának mértékéig,

d) a földgáztermelő az általa Magyarországon termelt gáz kivitele érdekében annak mértékéig,

e) a rendszerirányító a rendszeregyensúly megtartásának biztosításához szükséges földgázbehozatal mértékéig végezheti.

(2) A határt keresztező vezetékhez való hozzáférésre az engedélyt a Hivatal adja ki.

(3) A földgáz határon keresztüli szállítását az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontban a Hivatalnak és a rendszerirányító engedélyesnek be kell jelenteni.

(4) A Hivatal a határkeresztező szállítóvezetékhez való hozzáférést megtilthatja, ha

a) az együttműködő földgázrendszer működését veszélyezteti,

b) a behozni kívánt földgáz az üzemi szabályzatban foglalt minőségi követelményeknek nem felel meg,

c) a behozott földgáz szállításához szükséges szabad kapacitás hiányzik,

d) eseti jelleggel, meghatározott időtartamra az e törvény kihirdetése előtt megkötött, vagy módosított hosszú távú földgázvásárlási szerződés mindenkori jogosultja, illetve kötelezettje kezdeményezi, és külön jogszabályban előírt módon bizonyítja, hogy a földgázbehozatal számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okozna,

e) a földgáz behozatala olyan országból történik, amelyben a magyar jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó nem minősül feljogosított fogyasztónak. Amennyiben a földgázszállító tagállam kéri, az Európai Bizottság elrendelheti a szállítás végrehajtását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt intézkedéshez szükséges adatszolgáltatásra külön jogszabály rendelkezései irányadók.

(6) Ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével.

V. Fejezet

A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ÉS A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

A közüzemi szerződés

39. § (1) A közüzemi fogyasztó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi szerződés alapján a közüzemi szolgáltató köteles meghatározott időponttól kezdődően a fogyasztónak folyamatosan gázt szolgáltatni, a közüzemi fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

(3) Az általánostól eltérő fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén a közüzemi szerződést az általánostól eltérő, egyedi tartalommal is megköthetik a szerződő felek. A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekről.

(4) Ha a szerződés tartalmában a felek megállapodni nem tudnak, úgy a közüzemi szerződésük tartalmának meghatározásánál az üzletszabályzatban meghatározott általános előírásokat kell alkalmazni.

A közüzemi szolgáltatás megtagadása

40. § (1) A közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes a gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha

a) a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,

b) fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, azok ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását az elosztói engedélyes vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.

(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

41. § (1) A közüzemi fogyasztónak szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a szállítói, az elosztói engedélyes hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel, a háztartási fogyasztó esetén az engedélyes költségén, egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint gondoskodik. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani és elszámolni.

(2) A számlázás rendjében és az elszámolási időszakokban a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ha a számlázás és az elszámolás rendjében megállapodni nem tudnak, akkor az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerződés szerinti fizetési kötelezettség terheli.

(4) A közüzemi szolgáltató köteles a számla fogyasztóhoz történő kiküldése előtt a fogyasztóval egyeztetni, amennyiben a számla értéke meghaladja az előző két év során a fogyasztónak kiszámlázott legmagasabb számlaösszeg kétszeresét.

(5) Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató saját költségére kezdeményezheti a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezés felszerelését és alkalmazását, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen berendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, ha az vállalja a berendezés és a felszerelés költségeinek megfizetését.

(6) A gázmérő - eltérő megállapodás hiányában - az elosztói engedélyes tulajdona.

(7) A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése - az (1) bekezdésben leírt megállapodás hiányában - az elosztói engedélyes kötelezettsége.

42. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatói engedélyestől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti.

(2) A felülvizsgálat idejére - más megállapodás hiányában - a gázmérő tulajdonosa köteles a gázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni.

(3) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a közüzemi fogyasztó köteles megtéríteni.

(4) Jogos kifogás esetén a közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói számlát visszamenőlegesen módosítani.

(5) A közüzemi fogyasztó köteles az elosztói, illetve a szállítói engedélyes részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni.

(6) A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

A közüzemi szerződésszegés, a szerződés nélküli vételezés

43. § (1) A közüzemi szolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül különösen, ha

a) a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

b) a szolgáltatott gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,

c) nem értesíti a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon az elosztói, szállítói engedélyes által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

d) jogszerűtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

e) a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja,

f) a földgázt nem a közüzemi szerződésben meghatározott módon szolgáltatja,

g) a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala az engedélyben, illetve az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,

h) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(2) A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,

b) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ,

c) a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi,

d) a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését - az értesítésben meghatározott, illetve az egyeztetett időpontban - nem teszi lehetővé,

e) a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

f) a gázszolgáltatás díját nem fizeti,

g) a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,

h) a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,

i) a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,

j) a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási - rendelkezéseknek nem tesz eleget,

k) a nyomás alatti gázellátórendszert megbontja,

l) a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.

(3) A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.

A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei

44. § (1) A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei:

a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,

b) kötbér,

c) kártérítés,

d) késedelmi kamat,

e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,

f) a gázszolgáltatás felfüggesztése,

g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 45-46. §-okban meghatározott esetekben együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj mértékét és számításának alapját külön jogszabály állapítja meg.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6) A szerződésszegés megszüntetését követő két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell.

(7) A szabálytalanul vételező a földgázért a külön jogszabályban megállapított pótdíjat köteles fizetni.

(8) Az elosztói, szállítói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalanul vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.

45. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére

a) kötbért fizetni a 43. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjában,

b) az arányos díjat visszafizetni, és késedelmi kamatot fizetni a 43. § (1) bekezdés f) és h) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére

a) pótdíjat fizetni a 43. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén, illetve a 43. § (3) bekezdése és a 44. § (7) bekezdése alapján,

b) kötbért fizetni a 43. § (2) bekezdés b)-f) és i)-k) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén,

c) kártérítést fizetni a 43. § (2) bekezdés c), g)-h) és l) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

46. § (1) A közüzemi szolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti a 43. § (2) bekezdésének b)-c), g)-l) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetéséről köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni.

(3) A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követő két munkanapon belül megkezdeni.

47. § (1) A 43. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetőleg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - amennyiben a fogyasztó a szolgáltatás díját, illetve a pótdíjat, a kötbért és a kártérítést az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg - a közüzemi szolgáltató a fogyasztót a földgázszolgáltatásból kikapcsolhatja, és a szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.

(2) A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

(3) Az elosztói engedélyes a fogyasztási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a fogyasztó megtagadja:

a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését,

b) szerződésszegés, vagy szabálytalan vételezés esetén a gázszolgáltatásból történő kikapcsolást,

c) a fogyasztói berendezés ellenőrzését.

(4) A jegyző a határozatát az Áe. 63. §-ának (2) bekezdése alapján azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

VI. Fejezet

ÁRMEGÁLLAPÍTÁS

48. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik:

a) a földgáz szállítása - a tranzit kivételével -, elosztása és közüzemi tárolása,

b) a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti földgáz-kereskedelem, valamint

c) a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz legmagasabb hatósági árának, illetőleg díjának, valamint a díjalkalmazási feltételeknek megállapítása.

(2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

(3) Az árak, díjak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, energetikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és nemzetközi gazdasági követelményeket, tényezőket.

(4) Az árszabályozás ösztönözzön - az együttműködő földgázrendszer sajátosságait figyelembe véve - a biztonságos és legkisebb költségű gázellátásra, a termelő, tároló, szállító és elosztó kapacitások, valamint a beszerzési források hatékony igénybevételére.

(5) Amennyiben a szállítói vagy elosztói engedélyes a legmagasabb hatósági árból bármely ügyfelének engedményt ad, azt nyilvánosságra kell hoznia, és minden fogyasztójának ugyanazt az engedményt meg kell adnia.

49. § (1) Az árakat, a díjakat, az árszabályozás kereteit, valamint az alkalmazási feltételeket a miniszter a Hivatal javaslata alapján rendeletben állapítja meg. Az árakat és a díjakat azok hatálybalépése előtt legalább 8 nappal - a közüzemek részére szolgáltatott földgáz esetében legalább 30 nappal - közzé kell tenni.

(2) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteinek rendjét a Hivatal készíti elő. A Hivatal e tevékenysége során köteles a fogyasztóvédelmi szervezetek, fogyasztói érdekképviseletek, valamint az engedélyesek véleményét megkérni.

(3) A Hivatal az árat bármely érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytatók kötelesek a Hivatalnak - a külön jogszabályban meghatározott módon - megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és a hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges, valamint a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát a nyilvántartási és elszámolási rendszerükben biztosítani.

50. § (1) Háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan - mint fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztási hely - rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve a vezetékes propán- és butángáz igényt is - kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben létrehozott támogatási előirányzat, az Energiagazdálkodási célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja. A célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A célelőirányzat bevételét képezi a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. § (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része.

(4) A támogatási előirányzat központosított bevételeinek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, illetve bevételkiesés miatti csökkenése maga után vonja a célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkenését. A célelőirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(5) A célelőirányzatból folyósított támogatás összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti befizetések összegét.

VII. Fejezet

TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

51. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az egyes földgázipari tevékenységenként, illetve azokat a nem földgázipari tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníteni, valamint azt az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, földgázipari tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény állapítja meg.

(3) Az engedélyeseknek éves jelentést kell kiadni és nyilvánosságra hozni, amelynek meg kell felelni a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben előírt rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi követelményeinek.

(4) A földgázszállítói, -elosztói és -tárolói engedélyesek nem élhetnek vissza azokkal az üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól a rendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak.

(5) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély birtokosa az e tevékenység során felmerült költségeit nem köteles az (1) bekezdés szerint más földgázipari tevékenységeitől elkülöníteni.

VIII. Fejezet

AZ ENGEDÉLYES FÖLDGÁZIPARI VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNŐ RÉSZESEDÉSSZERZÉSEK KORLÁTOZÁSA

52. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges; a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Az engedélyköteles tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel való - külön jogszabály szerinti - rendelkezéshez a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges.

(3) Az engedélyes vállalkozásban történő jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.

(5) A Hivatal az (1)-(3) bekezdések szerinti ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását, valamint a szállítási, tárolási, elosztási, rendszerirányítási vagy közüzemi szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti.

(6) A Hivatal az (1)-(3) bekezdések szerinti ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni az e törvény 9. § (3)-(4) bekezdésében rögzített követelményeknek.

(7) Az (1)-(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.

53. § (1) Tilos a többségi, valamint a közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzése a fogyasztók közvetlen földgázellátására jogosult olyan engedélyesekben, amelyek végfelhasználók számára történő együttes éves földgáz eladásai a kérelem benyújtását megelőző évben meghaladják a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 30%-át.

(2) Tilos a befolyásszerzés, ha a szállítói, tárolói, illetőleg közüzemi nagykereskedelmi engedélyesben a szavazatok több, mint 30%-át szerezné meg olyan befolyással rendelkező, akinek már olyan elosztói, illetőleg közüzemi szolgáltatási engedélyesben van többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyása, amely engedélyes együttes éves végfelhasználók számára történő földgáz eladása a kérelem benyújtását megelőző évben meghaladja a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 49%-át.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.

(4) Közvetett befolyásnak minősül a más személyen vagy szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egészként kell figyelembe venni.

(5) Az 52. § és 53. § alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján

a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg

b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.

(6) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.

(7) Az 52. § és 53. § szerinti rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.

(8) Az 52. § és 53. §-ban meghatározott rendelkezések nem érintik az e törvény hatálybalépése előtti befolyásszerzések érvényességét.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

54. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a és a 23. §-ának (4) bekezdése,

b) a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a módosításáról szóló 1997. évi XX. törvény,

c) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 54. § (1) bekezdésének a) pontja,

d) a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja,

e) a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 23. §-a, és

f) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CVII. törvény 12. § (1) bekezdése.

(2) E törvény 4. §-ának (3) és (4) bekezdése, 67. §-ának (1) bekezdése a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(3) E törvény 36. §-a, 50. §-ának (2) és (4) bekezdései, 55. §-ának a), c), i), j), m) és o) pontja, 56. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, 57. §-a, 81. §-a, 83. §-a, 84. §-ának (1) bekezdése és a 85. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdései, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 14. §-ának - e törvény 64. §-ával megállapított - (1) bekezdése 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 50. §-ának (3) bekezdése, valamint a Bt. - e törvény 66. §-ával megállapított - 20. §-a e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(5) E törvény 50. §-ának (1) és (5) bekezdése, valamint 56. §-a (2) bekezdésének l) és m) pontja 2003. október 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 6. §-ának (6) bekezdése, 33. §-ának (12) bekezdése, 38. §-ának (6) bekezdése, 62. §-ának (2) bekezdése, 63. §-a, 75. §-ának (4) bekezdése, továbbá a Bt. e törvény 77. §-ával megállapított 50. §-ának (14) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti e törvény 53. §-a.

Felhatalmazó rendelkezések

55. § A Kormány rendeletben állapítja meg:

a) az engedélyek tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás, valamint az engedélymódosítás és -visszavonás részletes szabályait, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit, a vezetéktulajdonosok jogellenes magatartása esetén követendő eljárás részletes szabályait,

b) a földgáz határon keresztül történő szállításának általános szabályait,

c) a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és időpontját,

d) a földgázszállító- és elosztóvezetékekhez, valamint a föld alatti gáztárolókhoz való hozzáférés szabályait, a vezeték és tároló igénybevételére kötött szerződés minimális tartalmi elemeit, a tárolókhoz való hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét,

e) az üzemeltetési szerződéssel működtetett földgázrendszerek szerződéses feltételeit,

f) a rendszerirányító engedélyes feladatait és az engedélyesekkel való együttműködésének általános szabályait,

g) a közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit,

  Vissza az oldal tetejére