Időállapot: közlönyállapot (2003.VII.11.)

2003. évi LIII. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról * 

Az Európai Unió minősített információi védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 2. §-a (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a 3. §-ban vagy 4. §-ban meghatározott valamennyi feltételnek és megállapítja a minősítési jelölést;”

2. § A Ttv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.”

3. § A Ttv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.”

4. § A Ttv. 5/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

„(4) Az Európai Tanács által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

a) „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET”

„EU SZIGORÚAN TITKOS”

b) „SECRET UE”

„EU TITKOS”

c) „CONFIDENTIEL UE”

„EU BIZALMAS”

d) „RESTREINT UE”

„EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”

(5) Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

a) „EU TOP SECRET”

„EU SZIGORÚAN TITKOS”

b) „EU SECRET”

„EU TITKOS”

c) „EU CONFIDENTIAL”

„EU BIZALMAS”

d) „EU RESTRICTED”

„EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”

(6) Az Európai Atomenergia Közösség által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:

a) „EURA-TOP SECRET”

„EURATOM SZIGORÚAN TITKOS”

b) „EURA-SECRET”

„EURATOM TITKOS”

c) „EURA-CONFIDENTIAL”

„EURATOM BIZALMAS”

d) „EURA-RESTRICTED”

„EURATOM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”

5. § A Ttv. 5/E. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„5/E. § (1) E törvény szerinti államtitoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének a), (3) bekezdésének a), (4) bekezdésének a), (5) bekezdésének a) és (6) bekezdésének a) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.

(2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének b)-d), (3) bekezdésének b)-d), (4) bekezdésének b)-d), (5) bekezdésének b)-d) és (6) bekezdésének b)-d) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.”

6. § A Ttv. 5/H. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Hozzáférés a külföldi minősítésű adathoz

5/H. § (1) Az 5/B. §-ban meghatározott adatokhoz történő hozzáférésre csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A hozzáférés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - a titokbirtokos jogosult dönteni.

(2) A külföldi minősítésű adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén - a felhasználó döntésével szemben - jogorvoslatnak nincs helye.”

7. § A Ttv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő és a minősítési jelölés meghatározásától nem tekinthet el.”

8. § A Ttv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A minősítés alkalmával

a) az államtitkot képező adat hordozóján az „Államtitok!” megjelölést és a „Szigorúan titkos!” minősítési jelölést,

b) a szolgálati titkot képező adat hordozóján a „Szolgálati titok!” megjelölést és a minősítő döntésétől függően

ba) a „Titkos!”,

bb) a „Bizalmas!”,

bc) a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölést,

az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását, továbbá az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/HU) fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítési jelölést e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szempontok alapján kell megállapítani.

(3) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével.”

9. § A Ttv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították.”

10. § A Ttv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államtitoknak, az 5/B. § (2)-(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik.”

11. § A Ttv. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 5/B. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó adat külföldre vagy külföldről a nemzetközi szerződésben meghatározott személy útján, illetőleg vezetékes vagy vezeték nélküli adatátviteli rendszerben is továbbítható.”

12. § A Ttv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A titokbirtokos szerv vezetője)

h) az államtitoknak az 5/B. § (2)-(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását.”

13. § (1) A Ttv. mellékletében az államtitokköri jegyzék 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésével összefüggő adatok és a kormányzati tervek végrehajtásával kapcsolatos, az érintett közigazgatási szervek által készített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(2) Az államtitokköri jegyzék 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A rendkívüli állapotban érvényesítendő irányításhoz szükséges vezetési pontok rendszere és a velük kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(3) Az államtitokköri jegyzék 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggő vezetés és működés, béke és háborús irányelveinek adatai, a vezetési pontok rendszere, adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év”

(4) Az államtitokköri jegyzék 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. A fegyelmi, büntető- és egyéb hatósági ügyek azon adatai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(5) Az államtitokköri jegyzék 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegű objektumok, így különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erőmű, Százhalombatta, kísérleti kutatóreaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos adatok, nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, őrzés-védelmével kapcsolatos adatok és olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra vonatkozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(6) Az államtitokköri jegyzék 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. A fegyver- vagy kábítószer-kereskedelmet érintő, pénzmosás gyanújára utaló adatok, a pénzmosás bűncselekmények felderítését eredményező olyan adat, ami nem tartozik a büntetőeljárás keretébe.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(7) Az államtitokköri jegyzék 26. pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bb) A konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(8) Az államtitokköri jegyzék 30/A. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) A VSZ konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(9) Az államtitokköri jegyzék 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. A felderítő szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(10) Az államtitokköri jegyzék 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 59. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (1) bekezdés c) pontjára, valamint 68/B. §-ára a Határőrség által létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

(11) Az államtitokköri jegyzék 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. Háború, rendkívüli, illetve szükségállapot esetén a rendőri csapaterő irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év”

(12) Az államtitokköri jegyzék 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(13) Az államtitokköri jegyzék 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. A védelmi felkészítés és országmozgósítás kormányzati szintű irányítására-vezetésére vonatkozó összesített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(14) Az államtitokköri jegyzék 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. A Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értesítési rendszerével kapcsolatos adatok, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített adatok seregtest szintig bezárólag, továbbá a katonai kerületek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek teljes készenlétbe helyezése terveinek adatai és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év”

(15) Az államtitokköri jegyzék 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. A Külügyminisztérium és a külképviseletek biztonságával, az állam- és szolgálati titok védelmének hírközlési és egyéb eszközeivel és módszereivel összefüggő adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év”

(16) Az államtitokköri jegyzék 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. A Hivatalokkal együttműködő személyek és szervezetek kilétére, nemzetbiztonsági jellegű tevékenységére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év”

(17) Az államtitokköri jegyzék 110. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra és ezek alkalmazására vonatkozó, illetve az ilyen úton keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év”

(18) Az államtitokköri jegyzék 113. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. A Hivatalok tevékenységét érintő adatfeldolgozást végző számítástechnikai rendszereknél, számítógép-hálózatoknál alkalmazott, illetve alkalmazásra tervezett szoftver útján történő titkosítással, rejtjelezéssel kapcsolatos adat, a kidolgozás és az alkalmazás bármely fázisában, valamint a bejelentkezési és jelszó ellenőrzési eljárások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év”

(19) Az államtitokköri jegyzék 114. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. A Hivatalok konkrét viszonyaira kidolgozott, a számítástechnikai eszközök és információk védelmét szolgáló bármely eljárásra és berendezésre vonatkozó adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év”

(20) Az államtitokköri jegyzék 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, az állami szervekkel, az önkormányzatok képviselőtestületeinek hivatalaival és intézményeivel, gazdálkodó és más szervezetekkel történő együttműködése során keletkező, a konkrét nemzetbiztonsági célt feltáró adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év”

(21) Az államtitokköri jegyzék 125. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„125. A Hivatalok alaptevékenységéhez kötődő beszerzésekkel kapcsolatos adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év”

(22) Az államtitokköri jegyzék 126. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erők, valamint polgári intézmények és szervezetek közötti együttműködés keretében megszerzett olyan adat, amelyből az előbbiek szervezetére, elhelyezkedésére, létszámára, felszereltségére és felkészültségére vonatkozó következtetést lehet levonni.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(23) Az államtitokköri jegyzék 127. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. Nukleáris anyagra vagy sugárzó anyagra vonatkozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(24) Az államtitokköri jegyzék 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„137/B. A vám- és pénzügyőrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év”

(25) Az államtitokköri jegyzék 147. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. A nukleáris vagy más sugárveszélyes létesítményekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásról kötött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények keretében kapott olyan adat, amelyre vonatkozóan a felek kikötötték, hogy csak az adatot nyújtó fél előzetes hozzájárulása esetén adható tovább az egyezményben nem részes más államoknak vagy az egyezményben részt vevő felek erre fel nem jogosított szerveinek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év”

14. § A Ttv. az e törvény melléklete szerinti 2. számú melléklettel egészül ki, és a jelenlegi melléklet jelölése 1. számú mellékletre változik.

15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Rendőrség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti a minősített adat tartalmát.”

16. § A Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: NBF tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, valamint az EURATOM (a továbbiakban együtt: EU) Biztonsági Szabályzataiban előírt követelmények érvényesítéséért felelős, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.”

17. § Az NBF tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet személyi állománya köztisztviselőkből, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján vezényelt hivatásos állományú személyekből áll.”

18. § Az NBF tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A Felügyelet ellátja a NATO, a NYEU és az EU vonatkozó Biztonsági Szabályzataiban (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, így különösen:

a) gondoskodik a NATO, NYEU és az EU minősített információk (a továbbiakban együtt: minősített információk) Biztonsági Szabályzatban előírt kezelésének fenntartásáról, a minősített információk védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történő összhangjáról, azok érvényesüléséről, valamint a szükséges ellenőrzések elvégeztetéséről,

b) biztosítja, hogy a megfelelő biztonsági szint megállapításra kerüljön minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet tekintetében, akik, illetve amelyek minősített információkat megismernek vagy kezelnek,

c) a minősített információk megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott természetes személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről biztonsági tanúsítványt ad ki, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya (megszűnése) esetén a biztonsági tanúsítványt megtagadja (visszavonja),

d) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban,

e) engedélyt ad központi, valamint helyi nyilvántartók megalakítására, illetve felszámolására, a központi nyilvántartók megalakításáról, illetve felszámolásáról tájékoztatja a NATO, NYEU és az EU illetékes szervezetét,

f) gondoskodik a minősített információk védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések megszervezéséről,

g) biztosítja, hogy a minősített információk rendkívüli állapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosított legyen, hogy a minősített információk illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek,

h) kivizsgáltatja a minősített információk elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket, és erről szükség esetén tájékoztatja az illetékes belföldi és külföldi szervezeteket,

i) tevékenységéről - szükség szerint - tájékoztatja a NATO, a NYEU és az EU illetékes szervezetét,

j) tevékenységéről a miniszter útján tájékoztatja a Kormányt,

k) kapcsolatot tart a Magyar Köztársaságnak a NATO, a NYEU és az EU mellett működő Állandó Képviseleten szolgálatot teljesítő biztonsági képviselővel, valamint a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel.”

19. § (1) Az NBF tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet a minősített információk megismerésére felhatalmazó biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett személy következő adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok (születési családi és utónév, házassági név, nem, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),

b) állampolgárság,

c) állandó lakóhely és tartózkodási hely,

d) útlevélszám,

e) minősített információk megismeréséhez kötődő munkahely, beosztás és feladatkör,

f) az érintett személyre és hozzátartozójára vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonsági szakvéleményben foglalt adatok,

g) a kiadott biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.”

(2) Az NBF tv. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Felügyelet a (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat - a Biztonsági Szabályzatból fakadó kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a NATO, a NYEU, illetve az EU biztonsági rendszerében működő külföldi adatkezelők részére.”

20. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:)

e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(6) bekezdésében szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie.”

21. § Az Nbtv. 2. számú mellékletének 18-19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,

19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.”

22. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Ttv. 5/F-5/G. §-ai;

b) az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XXXIV. törvény 1-2. §-a;

c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 174. §-a (5) bekezdésének második mondata;

d) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi L. törvény 70. §-a (2) bekezdésének a Ttv. mellékletét képező államtitokköri jegyzék 137/A-B. és 137/E. pontjait megállapító szövegrésze;

e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXX. törvény 1. §-ának a Ttv. 5/F. §-át, 5/G. §-át és 5/H. §-át módosító szövegrésze;

f) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXIII. törvény 1. §-a;

g) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 44. §-ának (6) bekezdése;

h) a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének u) pontja;

i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. §-a (5) bekezdése második mondatának következő mondatrésze: „... és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek.”

(3) A Ttv. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati titokköröket e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül felül kell vizsgálni.

23. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2001/264/EK határozata a Tanács biztonsági szabályainak elfogadásáról,

b) a Bizottság 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata a Bizottság belső eljárási rendjéről,

c) a 3. számú EURATOM Tanácsi rendelet (1958. 07. 31.) az Euratom minősített információk védelméről.

Melléklet a 2003. évi LIII. törvényhez

[2. számú melléklet az 1995. évi LXV. törvényhez]

A minősítési jelölések alkalmazásához irányadó szempontok

1. „Szigorúan titkos!” minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

a) közvetlenül veszélyezteti a Magyar Köztársaság belső stabilitását;

b) különösen súlyos károkat okoz a szövetséges vagy baráti államokkal fennálló kapcsolatokban;

c) közvetlen és nagyszámú embert érintő életveszéllyel jár;

d) különösen súlyos kárt okoz a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági tevékenységének folyamatos hatékonyságában;

e) különösen súlyos kárt okoz a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában;

f) súlyos és hosszú távú kárt okoz a nemzetgazdaságnak;

g) különösen súlyos kárt okoz a Magyar Köztársaság bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy igazságszolgáltatási érdekeiben.

2. „Titkos!” minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

a) a nemzetközi feszültség kialakulásához vezet;

b) súlyos kárt okoz a szövetséges vagy baráti államokkal fennálló kapcsolatokban;

c) közvetlen életveszéllyel jár;

d) a közrend és közbiztonság komoly sérelmével jár;

e) az állampolgárok biztonságának vagy alkotmányos jogainak súlyos sérelmével jár;

f) súlyos kárt okoz a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági tevékenységének folyamatos hatékonyságában;

g) súlyos kárt okoz a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában;

h) számottevő vagyoni kárt okoz a Magyar Köztársaság pénzügyi, monetáris, gazdasági, illetve kereskedelmi érdekeinek sérelmével.

3. „Bizalmas!” minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

a) a diplomáciai kapcsolatok olyan tényleges sérelmével jár, aminek következménye hivatalos tiltakozás vagy egyéb szankció;

b) az állampolgárok biztonságának vagy alkotmányos jogainak sérelmével jár;

c) kárt okoz a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági tevékenységének folyamatos hatékonyságában;

d) kárt okoz a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában;

e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetek működésének súlyos sérelmével jár;

f) meggátolja valamely súlyos bűncselekmény felderítését;

g) elősegíti valamely súlyos bűncselekmény elkövetését;

h) jelentős mértékben a Magyar Köztársaság pénzügyi, monetáris, gazdasági, illetve kereskedelmi érdekeit sérti;

i) a Magyar Köztársaság valamely jelentős tevékenységét akadályozza, abban zavarokat okoz, vagy ellehetetleníti.

4. „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölés alkalmazása különösen akkor lehet indokolt, ha az adat érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele:

a) hátrányosan befolyásolja a diplomáciai kapcsolatokat;

b) veszélyt jelent az állampolgárokra nézve;

c) akadályozza a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági tevékenységének folyamatos hatékonyságát;

d) akadályozza a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek műveleti hatékonyságát, illetve biztonságának fenntartását;

e) pénzügyi veszteséget okoz az államnak;

f) ismerete az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy előnyszerzést tesz lehetővé;

g) az adatok közlésére vonatkozó törvényi korlátok megszegésével jár;

h) kedvezőtlenül befolyásolja a bűncselekmények felderítését;

i) bűncselekmény elkövetését segítheti elő;

j) a Magyar Köztársaságot a más államokkal vagy szervezetekkel folytatott politikai, illetve kereskedelmi tárgyalások során kedvezőtlen helyzetbe hozza;

k) gátolja az állami és közfeladatokat végző szervek megfelelő irányítását és tevékenységét.


  Vissza az oldal tetejére