Időállapot: közlönyállapot (2003.XI.14.)

2003. évi LXXXVI. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról * 

A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A szakképzési hozzájárulás

1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés,

b) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzés,

c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, a szakközépiskolai szakmai orientáció, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá

d) a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás [a továbbiakban az a)-d) pont alattiak együtt: gyakorlati képzés]

támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.

(2) A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

(3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a külön törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét.

(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.

3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél a számvitelről szóló törvény 111. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott (a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt) bérköltség.

(2) A szakképzési hozzájárulás alapja a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.

(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke - a (4) bekezdés figyelembevételével - a bérköltség 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget.

(5) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - megszervezésével,

b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött.

(2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig

a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - a mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,

b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel,

c) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 22. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben fordított ellenőrizhető és arányos költségek összegével, továbbá

d) a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő ellenőrizhető összeggel

csökkentheti.

(3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének 33 százalékát. Az OKJ-ben nem szereplő képzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) dönt.

(4) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2)-(3) bekezdések alapján tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részének, azonban a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékának az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára történő befizetéssel teljesíti.

(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét - fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a szakmai alapképzés, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet.

(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett szakmai alapképzést, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka használható fel.

(7) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel - közös megállapodás alapján a saját tanulója arányában - csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

(8) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban feltüntetett tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.

(9) Ha a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

(10) A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával (a továbbiakban: OM Alapkezelő) szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az oktatási miniszter megbízásából az OM Alapkezelő ellenőrizheti.

(11) A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint ellenőrzi.

(12) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az (1) bekezdés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(13) A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha a (12) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettő egymást követő negyedévben eléri az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény e feltétel fennállásáig havonta is benyújtható.

(14) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (12) bekezdés szerinti visszatérítés.

(15) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a (12)-(13) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie, az OM Alapkezelő részére az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolásnak, illetőleg iratoknak az egyidejű benyújtásával.

5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §-ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:

a) szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet;

b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig. Az OKJ-ben nem szereplő képzések hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 80 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 20 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

(4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást - az Alapot megillető járulékok és hozzájárulások átutalásáról szóló - megállapodás alapján utalja át az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

6. § (1) Az 5. §-ban meghatározott hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség-csökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg befizetésénél figyelembe vehető.

(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az Art.-ben a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.

(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az állami adóhatósággal elszámoló gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett 3. § szerinti hozzájárulási alapjáról és mértékéről, valamint az 5. § (2) bekezdés szerinti levonásokról - a bevallási időszakot követően - az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az OM Alapkezelőnek.

7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

(3) Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (5) bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(4) A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - számított nettó értékét lehet a bérköltségek közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(5) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

(6) A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.

(7) A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. § szerint jár el az egész évre vonatkozóan.

(8) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

MÁSODIK RÉSZ

A képzési rendszer fejlesztésének támogatása

8. § (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) célja a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

(2) Az alaprészen belül a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére működtetési keretet kell elkülöníteni.

9. § (1) Az alaprész eredeti előirányzatának az éves költségvetési törvény által előírt kötelezettségek előirányzataival, a visszatérítési igények kielégítésére biztosított keretösszeggel, valamint a határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása támogatásának összegével történő csökkentése után fennmaradó részének és a többletbevételének egyharmada használható fel iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra, amelyet évente - az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közötti megállapodásban meghatározott feltételek alapján - kell átcsoportosítani az Flt. 39. §-ának (3) bekezdés c) pontjában szabályozott Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének javára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntésével el lehet térni.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt Európai Uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretéből a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által felügyelt intézkedésekre biztosított forrásokat, az alaprészből az oktatási miniszter által felügyelt intézkedésekre biztosított forrásokat kell elszámolni.

10. § Az alaprész e törvény 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése által előírt kötelezettségek, valamint a szakképzés fejlesztését célzó, Kormány által elrendelt központi program teljesítését szolgáló előirányzat elkülönítését követően fennmaradó részének legalább 66 százalékát decentralizált keretként a régiók számára kell biztosítani.

11. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2) Az oktatási miniszter felelős a szakképzési hozzájárulás nyilvántartásáért, hatékony felhasználásáért, beszedéséért, ellenőrzéséért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért.

(3) Az oktatási miniszter az alaprész tekintetében

a) meghatározza a szakképzési hozzájárulás elszámolásának, valamint az alaprész kezelésének és felhasználásának szabályait;

b) felelős az alaprész

ba) pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;

c) dönt a 8. § (2) bekezdésében meghatározott működtetési keret mértékéről, a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével az alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről;

d) határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

e) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.

12. § (1) Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) látja el.

(2) Az OSZT az alaprésszel kapcsolatban szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik.

(3) Az OSZT a döntés-előkészítés keretében

a) javaslatot tesz a 8. § (2) bekezdésében meghatározott működtetési keret mértékére, a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével az alaprész központi, valamint a decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, és ajánlást tesz a felhasználási prioritásokra,

b) javaslatot tesz az alaprész éves támogatási kerete központi részének felhasználására,

c) értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére.

(4) Az OSZT tagjait hároméves időtartamra az oktatási miniszter kéri fel a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői (minisztériumonként legfeljebb egy fő), az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek (kilenc-hat fő), a gazdasági kamarák (egy-egy fő), az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak képviseletében) képviselői közül, a szervezetekkel történő egyeztetést követően.

(5) Az OSZT ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg.

(6) Az OSZT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.

13. § (1) A régiók számára jóváhagyott decentralizált keret elosztásáról, a pályázat útján nyert támogatásokról - a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az oktatási miniszter dönt.

(2) Az alaprész decentralizált keretével, illetőleg a régiók szakképzés-fejlesztési feladataira fordítható központi forrásokkal kapcsolatos pályázatok kiírását és értékelését, a támogatásokkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi.

(3) A Bizottság a szakképzés fejlesztése szempontjából szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik.

(4) A Bizottság a döntés-előkészítés keretében

a) javaslatot tesz az alaprész decentralizált pénzügyi kerete felhasználásával elérendő fejlesztési célra és a szükséges forrásokra, a forrás felhasználás hatékonyságának vizsgálatára,

b) javaslatot tesz a szakképzés fejlesztésére fordítható központi források regionális felhasználási céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre,

c) értékeli a támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére,

d) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, ellenőrzi és értékeli a felhasználás hatékonyságát.

(5) A Bizottság 50 százaléka az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a területi gazdasági kamarák által delegált tagokból, további 50 százaléka a szakképző iskolát fenntartók, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatóságai és az oktatási miniszter által delegált képviselőkből áll. Tagjait a testület munkájában részt vevő szervezetek által delegáltakból az oktatási miniszter kéri fel hároméves időtartamra.

(6) A Bizottság létszáma 28 fő, működésével, a delegálással kapcsolatos részletes szabályokat végrehajtási rendelet határozza meg.

(7) A megyék és a főváros regionális besorolása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók szerint történik.

(8) A Bizottság működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján gondoskodik.

14. § (1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve a felsőoktatási intézményben - szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható szakmai alapozás keretében - folytatott gyakorlati képzés, továbbá a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).

(2) Az alaprész pénzeszközeiből a beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.

(3) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.

(4) Az alaprész pénzeszközeiből beruházási célú támogatás nyújtható a Nemzeti Szakképzési Intézetnek.

(5) Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány által létrehozott országos közalapítvány szakképzést támogató tevékenységét, továbbá a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását, valamint a határon túli magyarok szakképzését támogató, a Kormány által létrehozott közalapítványt, figyelemmel a határon túli szakképzés sajátosságaira.

(6) Az alaprészből - kérelemre - támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében az Szt. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló szakmai alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót az Szt. alapján kötelezően megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az alaprészből nyújtható támogatás felhasználásának célját és mértékét az OSZT javaslatára az oktatási miniszter határozza meg.

(7) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő, az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 30. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint látják el.

(8) Az alaprészből hozzájárulást kell biztosítani az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, illetve a PHARE, a SAPARD, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.

(9) A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek a fejlesztésére az alaprész központi keretének legfeljebb négy százaléka használható fel. A határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása feltételeinek fejlesztése az alaprész központi keretének legfeljebb három százaléka, a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány pedig legfeljebb két százaléka mértékéig támogatható.

(10) A (3)-(7) bekezdés alapján kapott támogatásokat bevételként kell elszámolni.

15. § (1) Az alaprészből a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az OM Alapkezelő köti meg.

(2) Az alaprész felhasználásának ellenőrzését az OM Alapkezelő, az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi.

16. § (1) Az alaprész működtetési költségeinek finanszírozására a 8. § (2) bekezdésében meghatározott működtetési kereten túl az alaprész kiadási előirányzatának legfeljebb 5 százaléka használható fel.

(2) A szakképzési hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja az alaprészt terheli.

(3) Az alaprész központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett támogatás terhére elszámolhatók, illetőleg abból megtéríthetők.

(4) Az alaprészből kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott időpontját követően csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők.

(5) Az alaprész terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntése alapján meghatározott mértékig vállalható.

17. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. § (1) bekezdés alapján pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(2) Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt nagy értékű ingó(k)ra és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(3) Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap Kincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - kell csökkenteni.

18. § (1) A Szakmunkásképzési Alapból, illetőleg a Szakképzési Alapból, a Munkaerőpiaci Alap szakképzési, valamint fejlesztési és képzési alaprészéből, továbbá képzési alaprészéből kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen, és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

(2) Amennyiben a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény további működtetésére az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a Bizottság javaslata alapján az oktatási miniszter dönt. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

19. § E törvény alkalmazásában:

1. gyakorlati képzés:

a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza,

b) az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A képzés az ehhez szükséges tantervek (tantárgyi programok), képzési programok alapján az ehhez szükséges speciális helyszíneken folyik;

2. régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával határolt egybefüggő területi egység;

3. szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamatnak az a része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul;

4. tárgyi eszköz: a számvitelről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz - a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével -, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

20. § Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

21. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény,

b) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásaival összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 18-22. §-a, valamint 56. §-ának (3) bekezdése, továbbá

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény 32-34 §-a.

22. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt.

a) 39/A. §-ának (1) bekezdés b) pontjában,

b) 39/A. §-ának (2) bekezdés b) pont 1. alpontjában,

c) 39/A. §-ának (3) bekezdés c) pontjában,

d) 39/A. §-ának (4) bekezdés a) pontjában,

e) 39/A. §-ának (9) bekezdésében,

f) 39/B. §-ának (1) bekezdésében

a „fejlesztési és képzési” szövegrész helyébe a „képzési” szövegrész lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 39. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„e) képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatok, programok finanszírozására;”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 43/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) A képzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt.

a) 39/B. §-ának (1) bekezdés második mondata,

b) 39/B. §-ának (2) és (3) bekezdése.

23. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.

a) 3. §-ának (2) bekezdés f) pontja,

b) 9. §-ának (4)-(5) bekezdése,

c) 28. §-ának (1) bekezdésében az „a képzés teljes időtartama alatt” szövegrész.

(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Szt. 19/A. §-ának (1) bekezdésében „a 14. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe „a 15. § (1) bekezdése” szövegrész lép.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának.”

24. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 26. §-ának (3) bekezdés b) pontja.

25. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át.”

(2) E törvény hatálybalépésének napján a Kt. 33. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet.”

(3) E törvény hatálybalépésének napján a Kt. 129. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az e törvény 52. §-ának (11) bekezdése c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy addig az időpontig a heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékát kell biztosítani, ettől az időponttól kezdődően ezt az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni.”

(4) E törvény hatálybalépésének napján a Kt. 129. §-ának (18) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az e törvény 78. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2006/2007. tanítási évben a kilencedik évfolyamra lépő tanulóknál kell alkalmazni.”

(5) E törvény hatálybalépésének napján

a) a Kt. 33. §-ának (4) bekezdése harmadik mondatában az „e törvény 34. §-ának a), d)-f) pontjában meghatározott” szöveg helyébe az „e törvény 34. §-ának a), e)-g) pontjában meghatározott” szöveg,

b) a Kt. 52. §-ának (6) bekezdése utolsó mondatában a „(3)-(5)” bekezdésre történő hivatkozás helyébe a „(3)-(6)” bekezdésre történő hivatkozás,

c) a Kt. 84. §-ának (4) bekezdése első mondatában a „83. § (7) bekezdésében” utalás helyébe a „83. § (8) bekezdésében” utalás,

d) a Kt. 84. §-ának (8) bekezdése első mondatában „A semmisség megállapítását a (4) bekezdésben szabályozott eljárás keretében” szöveg helyébe „A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében” szöveg,

e) a Kt. 89. §-ának f) pontjában a „beszédjavító intézet” szöveg helyébe a „logopédiai intézet” szöveg,

f) a Kt. 110. §-ának (3) bekezdésében az „iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat” szöveg helyébe az „iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat” szöveg,

g) a Kt. 118. §-ának (5) bekezdése negyedik mondatában „az iskolafenntartó” szöveg helyébe „a fenntartó” szöveg,

h) a Kt. 121. §-ának (1) bekezdése 23. pontjában a „minőségpolitika” szöveg helyébe a „minőségirányítás” szöveg, a 35. pontjában az „alapfeladatának” szöveg helyébe az „alaptevékenységének” szöveg,

i) a Kt. 129. §-ának (7) bekezdése nyolcadik mondatában a „Ha a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás bevezetését a nevelőtestület nem támogatja” szöveg helyébe a „A pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás bevezetéséig” szöveg; (14) bekezdésében pedig a „halmozottan fogyatékosok iskoláiban, kollégiumaiban történő foglalkoztatására” szöveg helyébe a „halmozottan fogyatékosok kollégiumaiban történő foglalkoztatására” szöveg,

j) a Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” cím „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontjában az „integrációs oktatásban részt vevő” szöveg helyébe az „integrációs felkészítésben részt vevő” szöveg,

k) a Kt. 1. számú melléklet Első rész „További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben” cím 4. pontjában az „ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott százalékok összegét” szöveg helyébe az „ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét” szöveg,

l) a Kt. 2. számú melléklete „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” cím 3. pontjában az „iskola igazgatója útján” szöveg helyébe „az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján” szöveg,

m) a Kt. 3. számú melléklete II/8. pontjában „az esti, levelező” szöveg helyébe „a levelező” szöveg

lép.

26. § E törvény hatálybalépésének napján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 90. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő harmadik, negyedik és ötödik mondattal egészül ki:

„A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja 2004. szeptember 1-jétől az óvodai nevelésben, az e) és k) pontja 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazható. A Kt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján tanuló az első szakképzési évfolyamra, első alkalommal a 2004/2005. tanévben léphet. A Kt. 78. §-ának (3) bekezdését azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben vagy azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán.”

27. § E törvény hatálybalépésének napján a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]

„i) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont.”

28. § (1) Ahol jogszabály a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészét említi, ott e törvény hatálybalépését követően a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét kell érteni.

(2) A Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészét terhelő jogok és kötelességek a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.

(3) Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együtt - a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg az e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében, valamint 5. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségei elszámolásának szabályait.

(4) Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a szakképesítésért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:

a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának, a visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét,

b) az alaprészből támogatható beruházási célú támogatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására, a támogathatóság feltételeire, a támogatás folyósítására, valamint a felhasználással történő elszámolásra vonatkozó szabályokat,

c) a Bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait.

Melléklet a 2003. évi LXXXVI. törvényhez

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások)

Elszámolható

1. a) a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli juttatás és a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-a alapján kifizetett díjazás, valamint

b) az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás,

amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát,

c) a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok,

d) a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,

e) az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése szerinti szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség;

2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott tanulói átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)

4. A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhat

a) a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli juttatást (amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát), valamint

b) további költségeinek fedezetére tanulónként, évente a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeget.


  Vissza az oldal tetejére