Időállapot: közlönyállapot (2003.XI.14.)

2003. évi LXXXIX. törvény

a környezetterhelési díjról * 

A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.

A törvény hatálya

2. § A törvény hatálya kiterjed:

a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó);

b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag).

3. § A kibocsátó

a) a levegőbe,

b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba,

c) a talajba

juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.

II. Fejezet

AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK

Levegőterhelési díj

4. § (1) A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles.

(2) Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.

5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség

a) a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézményi tüzelőberendezést üzemeltetőt,

b) a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint

c) a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet

ca) a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel érinteti időszak alatt, vagy

cb) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy

cc) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének (rendszerirányító) utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt

bocsát ki.

6. § (1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

(2) A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

(3) A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 1. számú melléklete állapítja meg.

Vízterhelési díj

7. § (1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.

(2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.

8. § (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:

a) a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,

b) az általa felhasznált vízben - a közüzemi vízszolgáltatónál a szolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben - eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,

c) az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,

d) ha kizárólag csapadékelvezetést végez.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét - a közüzemi vízszolgáltató által felhasznált nyers víz kivételével - a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget.

9. § (1) A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg.

(2) A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

(3) A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg.

10. § A kibocsátók által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata.

Talajterhelési díj

11. § A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja:

a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,

b) vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével.

(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3.

(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

13. § (1) Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

III. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

Díjvisszaigénylés

15. § (1) 50%-ban visszaigényelheti a levegőterhelési díjat a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig.

(2) 50%-ban visszaigényelheti a vízterhelési díjat a közüzemi csatornahálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig. Önkormányzat esetén a visszaigényelt vízterhelési díj kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi alapjába utalható, az csak környezetvédelmi beruházásokra fordítható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylésre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg.

(4) A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi mérőműszerek beszerzése nem minősül a (2) bekezdés szerinti beruházásnak, ezek beszerzési értékét a díjfizetésre kötelezett a fizetendő díjból vonhatja le.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe.

(6) A vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély megléte.

(7) A díjvisszaigénylés első alkalommal a (6) bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe.

(8) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosítás esetében a hasznosításra kerülő hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult a díjat visszaigényelni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés lehetőségével a hulladékhasznosítást végző kibocsátó csak abban az esetben élhet, ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a környezetterhelő anyag kibocsátását.

A díj befizetése

16. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg.

(2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.

(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

17. § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be.

19. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

20. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel.

(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.

21. § (1) A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat a települési önkormányzat - fővárosban a kerületi önkormányzat - rendeletben állapítja meg.

Egyes jogkövetkezmények

22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.

23. § (1) A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni.

(2) Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi.

Egyes eljárási szabályok

24. § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el.

25. § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 11-14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat 2003. december 15-ig rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthassanak meg.

27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.

(2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.

1. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez

A levegőterhelési díj mértéke

A levegőterhelési díj mértéke:

LTD (Ft/év) = ∑(Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])

ahol
LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,
Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,
Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:
Levegőterhelő anyag Egységdíj mértéke
Pi (Ft/kg)
Kén-dioxid 50
Nitrogén-oxidok 120
Szén-monoxid 15
Szilárd anyag (nem toxikus) 30

2. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez

A vízterhelési díj mértéke

A vízterhelési díj mértéke:

VTD (Ft/év) = ∑ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I

ahol
VTD: a fizetendő vízterhelési díj,
Mi: az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége,
T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó,
I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó,
P:i az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.

A területérzékenységi szorzó mértéke

1. számú táblázat

Területi kategória Szorzótényező
(T)
A 1,4
B 1,0
C 0,7

Területi kategóriák:

„A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,

„B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),

„C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók).

Az iszapelhelyezési szorzó mértéke

2. számú táblázat

Iszapszorzó (I)
Az elhelyezés módja Területi kategória
A B C
1. Hasznosítás, égetés
Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított területen, pl. nemesnyárültetvényben), engedélyezett rekultiváció, komposztálás 0,8 0,8 0,8
Égetés 1 1 1
2. Egyéb elhelyezés
átmeneti depónia 1,3 1,2 1,1
végleges depónia, egyedi (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,2 1,1 1,0
regionális végleges depónia (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,1 1,0 1,0
egyéb, engedélyezett elhelyezés 1,1 1,0 1,0

Az egységdíj mértéke

3. számú táblázat

Vízterhelő anyag Egységadó mértéke
Pi (Ft/kg)
Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) 90
Szerves oldószer extrakt 1 800
Összes foszfor 1 500
Összes szervetlen nitrogén 180
Összes higany 220 000
Összes kadmium 44 000
Összes króm 8 800
Összes nikkel 8 800
Összes ólom 8 800
Összes réz 4 400

3. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke:

TTD = E x A x T x V

ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,
E: az egységdíj (Ft/m3),
A: a díjfizetési alap (m3),
T: a területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva,
V: a veszélyeztetési szorzó, az 1 - 2. számú táblázatban meghatározva.

A területérzékenységi szorzó és a veszélyeztetési szorzó mértéke

1. számú táblázat

Sor- Tevékenység megnevezése Veszélyeztetési Területérzékenységi szorzó
(T)
szám szorzó (V) Kevésbé
érzékeny
területen
Érzékeny
területen
Fokozottan
érzékeny
területen
1. Helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján végzett talajterhelés 1,0 1,0 1,5 3,0
2. Vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés a 2. számú táblázat szerint 1,1 2.0 5,0

Vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés veszélyeztetési szorzójának mértéke (V)

2. számú táblázat

Sor-
szám
Talajt terhelő anyagok
Szennyező komponensek koncentrációja
(C)
Komponens
terhelési szorzó
(Ktsz)
1. Bikromátos oxigénfogyasztás 0,0050
2. Szerves oldószer extrakt (olaj, zsír) 0,0100
3. pH 6 alatt HCl-ben 0,0025
4. pH 9 felett NaOH-ban 0,0025
5. Nátrium (200 mg/l-t meghaladó érték esetén) 0,0250
6. Fenolok 0,0250
7. Összes nitrogén 0,0025
8. ANA detergens 0,0300
9. Fluoridok 0,0250
10. Összes foszfor 0,0100
11. Könnyen felszabaduló cianidok 50,0000
12. Összes cianid 0,0500
13. Réz 0,5000
14. Ólom 2,0000
15. Króm (összes) 0,5000
16. Króm VI. 2,0000
17. Arzén 2,0000
18. Kadmium 5,0000
19. Higany 100,0000
20. Nikkel 2,0000
21. Cink 0,5000
22. Ezüst 10,0000
23. Toxicitás (LC 50% hígítás igénye) 0,0100

A veszélyeztetési szorzó számítása:

V = ∑[C x Ktsz]

ahol
V: a veszélyeztetési szorzó,
C: a szennyező komponens koncentrációja (mg/1),
Ktsz: a komponens terhelési szorzó.

A veszélyeztetési szorzó megállapítása úgy történik, hogy a szennyező komponens koncentrációját [C(mg/l)] össze kell szorozni az adott komponensre meghatározott „komponens terhelési szorzó (Ktsz)”-val, majd az így kapott szorzat értékeket össze kell adni. Az összeg egyenlő a veszélyeztetési szorzóval.


  Vissza az oldal tetejére