Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.4.)

2003. évi CVII. törvény

„A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” ENSZ Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés „A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” ENSZ Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az ENSZ Főtitkáránál 1999. július 13-án megtörtént, és az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1999. október 11-én lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

„ENSZ Egyezmény
a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára

Az ezen Egyezményben Részes Felek

megerősítve, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére tett erőfeszítések középpontjában az érintett vagy fenyegetett területeken élő emberek állnak,

kinyilvánítva, hogy a sivatagosodás és aszály káros hatásainak kezelése a nemzetközi közösség, beleértve az egyes államokat és a nemzetközi szervezeteket, sürgősen megoldandó feladata,

tudatában annak, hogy az arid, a szemi-arid és száraz szub-humid területek együttesen a Föld szárazföldi területeinek jelentős részét teszik ki és a népesség nagy részének lakóhelye és megélhetési forrása,

tudomásul véve, hogy a sivatagosodás és az aszály globális méretű kérdések abban az értelemben, hogy hatással vannak a világ minden részére, és hogy együttes nemzetközi fellépés szükséges a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére,

figyelembe véve, hogy a súlyos aszállyal sújtott és/vagy sivatagosodásnak kitett országok között zömmel fejlődő, mégpedig a legkevésbé fejlett országok vannak, és hogy ezeknek a jelenségeknek különösen Afrikában tragikusak a következményei,

figyelembe véve továbbá, hogy a sivatagosodás fizikai, biológiai, politikai, szociális, kulturális és gazdasági tényezők bonyolult kölcsönhatásainak eredménye,

mérlegelve a kereskedelemnek, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megfelelő szempontjainak meghatározó szerepét az érintett országoknak a sivatagosodás elleni adekvát küzdelmében,

tisztában lévén azzal, hogy a fenntartható gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és a szegénység felszámolása a fentieknek kitett fejlődő országok elsődleges törekvése, különösen Afrikában, és ez nélkülözhetetlen a fenntarthatóság céljainak eléréséhez,

tekintettel arra, hogy a sivatagosodás és az aszály, olyan fontos társadalmi problémákkal való kölcsönkapcsolata révén, mint a szegénység, a rossz egészség és táplálkozás, az élelmezésbiztonság hiánya, továbbá a migrációval, az emberek költözésével és a demográfiai fejlődéssel fennálló kölcsönkapcsolata révén befolyásolja a fenntartható fejlődést,

méltányolva az államoknak és a nemzetközi szervezeteknek a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése érdekében a múltban kifejtett erőfeszítése és tevékenysége jelentőségét, különösképpen azokét, amelyeket a Cselekvési Terv a Sivatagosodás Leküzdésére érdekében tettek, melyet az ENSZ Konferencia a Sivatagosodásról értekezletén fogadtak el 1977-ben,

felismerve, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése terén elért eredmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, valamint felismerve azt, hogy a fenntartható fejlődés terén minden szinten új és hatékonyabb megközelítésre van szükség,

elismerve az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája döntéseinek, különösen az Agenda 21.12. fejezetének keretében hozott döntések érvényességét és fontosságát, amelyek alapul szolgálnak a sivatagosodás leküzdéséhez,

megerősítve mindezek alapján a fejlett országoknak az Agenda 21.33. fejezet 13. paragrafusában foglaltak szerinti kötelezettségvállalásait,

emlékeztetve a Közgyűlés 47/188 sz. határozatára, jelesül az Afrikára vonatkozó elsődlegességre, és az Egyesült Nemzeteknek a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatban hozott valamennyi fontos határozatára, döntésére és programjára, továbbá az afrikai országok és más egyéb térségek országainak a tárggyal kapcsolatos nyilatkozataira,

újból megerősítve a riói Környezet és Fejlődés Nyilatkozatot, amely 2. alapelvében kimondja, hogy az ENSZ Kartával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban az egyes államok szuverén joga saját erőforrásaik saját környezeti és fejlesztési politikájuk szerinti kiaknázása, és felelősek azért, hogy biztosítsák, hogy a hatáskörükben vagy ellenőrzési körükben végzett tevékenységek nem károsítják más államok, vagy a nemzeti joghatóság határain túli területek természeti környezetét,

felismerve, hogy az egyes nemzetek kormányai kritikus szerepet játszanak a sivatagosodás elleni küzdelemben és az aszály hatásainak enyhítésében, és felismerve azt, hogy az előrehaladás attól függ, hogyan hajtják végre a cselekvési programokat helyileg az érintett területeken,

felismerve továbbá a nemzetközi együttműködés és partnerség fontosságát és szükségességét a sivatagosodás leküzdésében és az aszály hatásainak enyhítésében,

felismerve továbbá annak fontosságát, hogy az érintett fejlődő országok - főként Afrikában - hatékony eszközöket, többek közt alapvető pénzügyi forrásokat kapjanak, beleértve az új és pótlólagos pénzügyi támogatást, és hozzájussanak a technológiához, amely nélkül nehézségekbe ütközik az ezen Egyezményben vállalt kötelezettségeik maradéktalan teljesítése,

kifejezve aggodalmukat, hogy a sivatagosodás és az aszály súlyos hatással van bizonyos országokra Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl,

kiemelve azt a fontos szerepet, amelyet a sivatagosodásnak és/vagy az aszálynak kitett területeken, főként a fejlődő országokban a rurális területeken a nők töltenek be, valamint annak fontosságát, hogy mind a férfiak, mind a nők minden szinten részt vegyenek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programokban,

hangsúlyozva a nemkormányzati szervezetek és más nagyobb csoportok sajátságos szerepét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló programokban,

emlékezvén a sivatagosodás és a nemzetközi és nemzeti közösségek előtt álló más globális méretű környezetvédelmi kérdések közötti összefüggésre,

nem feledkezvén meg arról sem, hogy a sivatagosodás elleni küzdelem hozzájárulhat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más idevágó környezetvédelmi egyezmények céljainak eléréséhez,

abban a meggyőződésben, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére irányuló stratégiák akkor a leghatásosabbak, ha kifogástalan és rendszeres megfigyelésekre és alapos tudományos ismeretekre épülnek, és ha a stratégiákat folyamatosan újraértékelik,

elismerve, hogy sürgős szükség van a nemzetközi együttműködés hatékonyságának és koordinálásának javítására a nemzeti tervek és feladatok megvalósításának elősegítése érdekében,

elszánva arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére a mai és a jövő generációi érdekében,

a következőkben állapodtak meg:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. Cikk

Fogalmak használata

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a) a „sivatagosodás” a különböző tényezők, köztük az éghajlat-ingadozások és az emberi tevékenység okozta földterület degradációt jelenti az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken;

b) a „sivatagosodás leküzdése” fogalomkörébe tartozik minden olyan tevékenység, amely részét képezi az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken a fenntartható fejlődés érdekében végzett átfogó földterület-minőség javító munkálatoknak, amelyek arra irányulnak, hogy

(i) megakadályozzák és/vagy csökkentsék a földterület degradációját,

(ii) rehabilitálják a részben már degradálódott földet, és

(iii) termővé tegyék a sivatagosodon területeket;

c) „aszály” az olyan természetszerűen előforduló jelenség, amelyről akkor beszélünk, ha a csapadék tetemes mértékben a szokásosan előforduló értéke alatt marad, ezzel súlyos hidrológiai egyensúlyhiányt okozva, ami kedvezőtlenül befolyásolja a földi erőforrást gyarapító rendszereket;

d) „az aszály hatásainak enyhítése” azokat a tevékenységeket jelöli, amelyek az aszályok előrejelzésére irányulnak azzal a céllal, hogy csökkentsék a társadalom és a természeti rendszerek aszályérzékenységét a sivatagosodás leküzdésével kapcsolatban;

e) a „földterület” a szárazföldi biológiailag produktív rendszert jelenti, ami a talajból, a növényzetből, az élővilág egyéb elemeiből, valamint a rendszeren belül működő ökológiai és hidrológiai folyamatokból áll;

f) a „földterület degradáció” az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken a biológiai vagy gazdasági termőképesség, valamint az esővízzel táplált, az öntözött termőföld, a vadászterületek, legelők, fás területek és erdőségek együttesének csökkenését vagy elvesztését jelenti, ami a földhasználatnak vagy valamely alábbi folyamat vagy folyamatkombináció - beleértve az emberi tevékenységből és a településszerkezetből származó folyamatokat - következménye, úgymint

(i) szél és/vagy víz okozta talajerózió,

(ii) a talaj fizikai, kémiai és biológiai vagy gazdasági tulajdonságainak romlása, és

(iii) a természetes növénytakaró tartós elvesztése;

g) „arid, szemi-arid és száraz szub-humid területek” azok a területek a poláris és szubpoláris régión kívül, ahol az évi csapadék és a potenciális evapotranszpiráció hányadosa 0,05 és 0,65 közé esik;

h) „érintett területek” azok az arid, szemi-arid és/vagy száraz szub-humid területek, melyeken a sivatagosodás megindult vagy amelyeket sivatagosodás fenyeget;

i) „érintett országok” azok az országok, amelyekben - részben vagy egészben - érintett területek vannak;

j) „regionális gazdasági integrációs szervezet” az adott régió szuverén államaiból álló szervezet, amely illetékes az Egyezményben szabályozott ügyekben, és amely kellő felhatalmazással rendelkezik, hogy belső szabályzatával összhangban ezen Egyezményt aláírja, ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja vagy csatlakozzék hozzá;

k) „a Fejlett Ország Részes Felek” a Fejlett Ország Részes Feleket és a fejlett országokból álló regionális gazdasági integrációs szervezeteket jelenti.

2. Cikk

Célkitűzés

1. Ennek az Egyezménynek az a célja, hogy minden szinten hatékony, nemzetközi együttműködéssel és közös fellépéssel támogatott intézkedésekkel, koordináltan, az Agenda 21. ajánlásainak megfelelő módon küzdjön a sivatagosodás ellen és enyhítse az aszályok hatását azokban az országokban, amelyekben súlyos aszály és/vagy sivatagosodás tapasztalható, különös tekintettel Afrikára, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a fenntartható fejlődés elérését az érintett területeken.

2. Ennek a célkitűzésnek az elérése hosszú távú koordinált stratégiákat igényel, amelyek az érintett területeken egyszerre a földterület jobb termőképességére, valamint a földterület és vízkészletek rehabilitációjára, megóvására és a velük való fenntartható gazdálkodásra irányulnak, amelyek kedvezőbb életfeltételekhez vezetnek, főként a közösségek szintjén.

3. Cikk

Alapelvek

Az Egyezmény célkitűzésének elérése és rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részes Felek, többek között, a következők szerint járjanak el:

a) a Részes Felek biztosítsák, hogy a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok kidolgozásáról és végrehajtásáról szóló döntések a lakosság és a helyi közösségek részvételével történjenek, és hogy magasabb szinten olyan feltételek legyenek, amelyek elősegítik a cselekvést nemzeti és helyi szinten;

b) a Részes Felek a nemzetközi szolidaritás és összefogás szellemében javítsák az együttműködést és a koordinációt szubregionális, regionális és nemzetközi szinten, és jobban összpontosítsák a pénzügyi, személyi, szervezeti és technikai erőforrásokat oda, ahol azokra szükség van;

c) a Részes Felek a kormányzat, a közösségek, a nemkormányzati szervezetek és a földtulajdonosok között minden szinten megvalósuló összefogás, együttműködés szellemében érjék el a természet, valamint a föld és a csekély vízkészletek értékének jobb megismerését és megbecsülését az érintett területeken, és törekedjenek a fenntartható használatukra; és

d) a Részes Felek maradéktalanul vegyék figyelembe az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek sajátos szükségleteit és körülményeit, közöttük is különösen a legkevésbé fejlettekét.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. Cikk

Általános kötelezettségek

1. A Részes Felek az ezen Egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket külön-külön vagy közösen teljesítik, akár már meglévő vagy leendő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások, akár azok kombinációja révén, a megfelelő módon, hangsúlyozva, hogy összehangolt erőfeszítések kívánatosak, és koherens, hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség minden szinten.

2. Ezen Egyezmény célkitűzését követve a Részes Felek

a) elfogadják az integrált megközelítési módot, amely figyelembe veszi a sivatagosodás és az aszály-folyamatok fizikai, biológiai és társadalmi-gazdasági szempontjait;

b) az illetékes nemzetközi és regionális testületekben kellő figyelmet fordítanak az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek helyzetére a nemzetközi kereskedelem, az értékesítési megállapodások és adósság tekintetében, azzal a céllal, hogy olyan alkalmas nemzetközi gazdasági feltételeket teremtsenek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés elősegítéséhez;

c) a szegénység megszüntetésére kidolgozott stratégiákat integrálják a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekbe;

d) elősegítik a környezetvédelem, valamint a föld és a vízkészletek védelme területén az Érintett Ország Részes Felek közötti együttműködést a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatosan;

e) erősítik a szubregionális, regionális és nemzetközi együttműködést;

f) közreműködnek az illetékes kormányközi szervezetekben;

g) meghatározzák, amennyiben szükséges, az intézményes mechanizmusokat, ügyelve arra, hogy elkerüljék a párhuzamos tevékenységeket; és

h) elősegítik az érvényben lévő kétoldalú és többoldalú pénzügyi eljárások és megállapodások igénybevételét, amelyek az alapvető pénzeszközöket mobilizálják és a sivatagosodás elleni küzdelemben és az aszály hatásainak enyhítésében közreműködő Fejlődő Ország Részes Felekhez irányítják.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek segítségnyújtásban részesülhetnek az Egyezmény megvalósítása érdekében.

5. Cikk

Az Érintett Ország Részes Felek kötelezettségei

A 4. Cikkben megfogalmazott kötelezettségeiken felül az Érintett Ország Részes Felek vállalják, hogy

a) kellő fontossággal kezelik a sivatagosodás elleni küzdelmet és az aszály hatásainak enyhítését, és körülményeiknek és képességüknek megfelelő anyagi forrásokat fordítanak ezen problémák megoldására;

b) kidolgozzák a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló stratégiákat és prioritásokat, a fenntartható fejlődésre vonatkozó tervek és/vagy elvek keretében;

c) foglalkoznak a sivatagosodás alapvető okaival és különös figyelmet szentelnek a sivatagosodási folyamatokhoz hozzájáruló társadalmi-gazdasági tényezőknek;

d) elősegítik a tájékoztatást és a nemkormányzati szervezetek támogatásával segítik a helyi lakosság, különösen a nők és a fiatalok részvételét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekben; és

e) biztosítják a cselekvéshez szükséges feltételeket, megfelelőképpen megerősítve a fennálló releváns törvénykezést, és - ha még nem léteznek - új törvényeket, valamint hosszú távú stratégiákat és cselekvési programokat alkotva.

6. Cikk

A Fejlett Ország Részes Felek kötelezettségei

A 4. Cikkben megfogalmazott általános kötelezettségeken felül a Fejlett Ország Részes Felek vállalják, hogy

a) aktívan támogatják, megállapodás szerint egyenként vagy együttesen, az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleknek, különösen Afrikában, továbbá a legkevésbé fejlett országoknak a sivatagosodás leküzdésére és az aszálykárok enyhítésére irányuló erőfeszítéseit;

b) biztosítják az alapvető pénzügyi forrásokat és egyéb támogatást nyújtanak, hogy hatékonyan segítsék az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket, különösen az afrikaiakat, hogy azok kidolgozzák és megvalósítsák a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló saját hosszú távú terveiket és stratégiáikat;

c) elősegítik az új és a pótlólagos pénzügyi támogatás mobilizálását a 20. Cikk 2. b) bekezdése szerint;

d) bátorítják a magánszektorból és más nemkormányzati forrásból történő pénzügyi támogatás mobilizálását; és

e) támogatják és segítik, hogy az Érintett Ország Részes Felek, különösen az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, megfelelő technológiához, ismeretekhez és know-how-hoz jussanak.

7. Cikk

Afrika elsőbbsége

Az ezen Egyezményben foglaltak megvalósítása során a Részes Felek - a régióban uralkodó sajátságos helyzet tükrében - előnyben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket a többi régióban.

8. Cikk

Kapcsolat más egyezményekkel

1. A Részes Felek ösztönzik az ezen Egyezmény és más kapcsolódó nemzetközi egyezmény, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében végzett tevékenységek összehangolását, amennyiben azoknak Részes Felei, hogy a lehető legnagyobb haszon származzék az egyes megállapodások keretében végzett tevékenységekből, és hogy elkerüljék a párhuzamos erőfeszítéseket. A Részes Felek olyan mértékben ösztönzik a közös programokat, különösen a kutatás, a képzés, a rendszeres megfigyelés, valamint az információgyűjtés és -csere területén, ahogy azok a tevékenységek hozzájárulhatnak a szóban forgó megállapodások célkitűzéseinek eléréséhez.

2. Ezen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják egyetlen Részes Fél semmiféle olyan kétoldalú, regionális vagy nemzetközi egyezményből származó jogait és kötelezettségeit, melyhez azt megelőzően csatlakozott, amikor ez az Egyezmény hatályba lépett.

III. RÉSZ

CSELEKVÉSI PROGRAMOK, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ: CSELEKVÉSI PROGRAMOK

9. Cikk

Alapvető megközelítés

1. Az 5. Cikk szerinti kötelezettségeiknek a regionális végrehajtási melléklet keretében, vagy más módon történő teljesítése során azok az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, illetve bármely más Érintett Ország Részes Felek, amelyek írásban értesítették az Állandó Titkárságot, hogy nemzeti cselekvési programot szándékoznak készíteni, megfelelőképpen készítsék el, hozzák nyilvánosságra és valósítsák meg a nemzeti cselekvési programokat, lehetőség szerint a meglévő releváns sikeres tervek és programok, valamint a szubregionális és regionális programok felhasználásával és azokra alapozva, a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló stratégia központi elemeként. A programok folyamatosan megújítandók az intézkedések során tapasztaltak és a tudományos kutatások eredményei alapján. A nemzeti cselekvési programok elkészítése szoros kapcsolatban áll a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti politika megfogalmazására irányuló egyéb erőfeszítésekkel.

2. A Fejlett Ország Részes Felek által a 6. Cikkben foglaltak alapján történő különböző formájú segítségnyújtás során, megállapodás szerint, elsőbbségben részesítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programjainak támogatását, különösen Afrikában, akár közvetlenül, akár az illetékes multilaterális szervezetek révén, avagy mind a kettő igénybevételével.

3. A Részes Felek bátorítják az Egyesült Nemzetek Szervezete és más illetékes kormányközi szervezetek, felsőoktatási intézmények szerveit, pénzalapjait és programjait, az együttműködésre kész tudományos közösséget és a nemkormányzati szervezeteket, hogy felhatalmazásuk és képességük szerint támogassák a cselekvési programok kidolgozását, megvalósítását és betartását.

10. Cikk

Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok célja a sivatagosodást előidéző tényezők, továbbá a sivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges gyakorlati tennivalók meghatározása.

2. A nemzeti cselekvési programok részletezzék a kormány, a helyi közösségek és a földhasználók illetékes szerepét, valamint a rendelkezésre álló és szükséges erőforrásokat. Többek között:

a) hosszú távú stratégiákat tartalmazzanak a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére, hangsúlyozzák a megvalósítást és a fenntartható fejlődésre irányuló nemzeti politikával való összehangolásának szükségességét;

b) legyenek módosíthatók a változó körülményeknek megfelelően, és helyi szinten legyenek eléggé rugalmasak ahhoz, hogy sikeresen kezelni tudják a különböző társadalmi-gazdasági, biológiai és geofizikai viszonyokat;

c) fordítsanak különös figyelmet a még nem vagy csak kissé degradálódott földterületekre vonatkozó megelőző intézkedések végrehajtására;

d) gyarapítsák az éghajlati, meteorológiai és hidrológiai nemzeti adottságokat és az aszály időben történő előrejelzéséhez szükséges eszközöket;

e) támogassák a szakpolitikákat és erősítsék azokat az intézményes kereteket, amelyek az összefogás szellemében előmozdítják az adományozó közösség, valamennyi kormányzati szint, a helyi lakosság és a közösségi csoportok közötti együttműködést és egyeztetést, és amelyek elősegítik, hogy a helyi lakosság megfelelő tájékoztatáshoz és technológiához jusson;

f) gondoskodjanak arról, hogy a nemkormányzati szervezetek és a helybéli lakosság, mind a nők, mind a férfiak, főként az erőforrások használói, vagyis a földművesek és az állattenyésztők és képviseleti szervezeteik cselekvő módon vegyenek részt a hivatalos politika megtervezésében, a döntések meghozatalában, valamint a nemzeti cselekvési programok megvalósításában és ellenőrzésében; és

g) követeljék meg a megvalósítás rendszeres ellenőrzését és időközi jelentések készítését.

3. A nemzeti cselekvési programok többek között az alábbi, az aszályra történő felkészülést és az aszály hatásainak enyhítését szolgáló tennivalók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják:

a) szükség szerint, olyan korai veszélyjelző rendszerek létesítése és/vagy megerősítése, amelyek tartalmazzák a helyi és a nemzeti eszközállományt, továbbá a szubregionális és regionális szintű közös rendszereket és a környezeti okok miatt otthonukat elhagyni kényszerültek segélyezésének mechanizmusait;

b) az aszályra való felkészültség és az aszály kezelésének erősítése, beleértve a helyi, nemzeti, szubregionális és regionális készültségi terveket, amelyek figyelembe veszik az évszakos - évi éghajlati előrejelzéseket;

c) élelmezésbiztonság megteremtése és/vagy megerősítése szükség szerint, beleértve a tárolás és az értékesítés eszközeit, főként a vidéki területeken;

d) alternatív megélhetési projektek, amelyek jövedelmet biztosíthatnak az aszályra hajlamos területeken; és

e) fenntartható öntözési programok kidolgozása mind a mezőgazdasági növényekre, mind az állatállomány takarmányozására.

4. Figyelembe véve az egyes Érintett Ország Részes Felek sajátságos körülményeit és igényeit, a nemzeti cselekvési programok megfelelőképpen tartalmazzák többek között a következő prioritás-területeken teendő intézkedések némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok az érintett területeken a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgálnak és a lakosságot érintik: az alternatív életlehetőségek elősegítése és a nemzetgazdasági feltételek javítása, azzal a céllal, hogy erősítsék azokat a programokat, amelyek a szegénység felszámolását, valamint az élelmiszer-ellátás biztonságát, a demográfiai változásokat, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a fenntartható mezőgazdasági termelési, a különböző energiaforrások hatékony felhasználását, intézményes és törvényes keretek fejlesztését, az értékelő és rendszeres megfigyelő kapacitás, beleértve a hidrológiai és meteorológiai szolgáltatásokat, továbbá a kapacitás bővítését, az oktatás és a nyilvánosság tájékoztatásának erősítését célozzák.

11. Cikk

Szubregionális és regionális cselekvési programok

Az Érintett Ország Részes Felek megfelelő módon konzultálnak és együttműködnek a szubregionális és/vagy regionális cselekvési programok elkészítésében a megfelelő regionális végrehajtási mellékletek szerint, hogy a nemzeti programok hatékonyságát összehangolják, kiegészítsék és növeljék. A 10. Cikk rendelkezéseit a szükséges változtatásokkal alkalmazzák a szubregionális és regionális programokra. Az ilyen együttműködések tartalmazhatják az országhatárokon átnyúló természeti erőforrások fenntartható kezelésére, a tudományos-technikai együttműködés, valamint a megfelelő intézmények erősítésére elfogadott közös programokat.

12. Cikk

Nemzetközi együttműködés

Az Érintett Ország Részes Felek más Részes Felekkel és a nemzetközi közösséggel együttműködve szövetkeznek, hogy biztosítsák a hathatós nemzetközi feltételeket az Egyezmény megvalósításához. Ez az együttműködés kiterjed a technológia átadásra, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés, az információgyűjtés és -továbbítás, valamint a pénzügyi erőforrások területére is.

13. Cikk

Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása

1. A 9. Cikkből következően a cselekvési programok támogatására szolgáló intézkedéseken értjük, többek között

a) a cselekvési programok megvalósíthatóságát biztosító pénzügyi együttműködést, amely lehetővé teszi a szükséges hosszú távú tervezést;

b) olyan együttműködési mechanizmusok kidolgozását és alkalmazását, amelyek helyi szinten, ideértve a nemkormányzati szervezeteken keresztül történő intézkedést, alkalmasabbak arra, hogy elősegítsék a sikeres kísérleti programok átvételét, ahol lehetséges;

c) a projekttervezésben, a pénzügyi támogatásban és megvalósításban a fokozott rugalmasság biztosítását, kísérleti, fokozatos megközelítéssel, összhangban a helyi közösségek javasolt, cselekvő részvételével;

d) az olyan alkalmas ügyintézési és költségvetési eljárásokat, amelyek fokozzák az együttműködés és a támogató programok eredményességét.

2. Amennyiben az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek ilyen jellegű támogatásáról van szó, elsőbbségben részesülnek az Afrikai Ország Részes Felek és a Legkevésbé Fejlett Ország Részes Felek.

14. Cikk

Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának koordinálása

1. A Részes Felek, közvetlenül vagy a megfelelő kormányközi szervezetek révén, szorosan együttműködnek a cselekvési programok kidolgozásában és megvalósításában.

2. A Fejlett Ország Részes Felek, a Fejlődő Ország Részes Felek, valamint az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetek közötti lehető legteljesebb együttműködés biztosítása érdekében a Részes Felek operatív eljárásokat dolgoznak ki, hogy elkerüljék a párhuzamosságot, összehangolják a közös fellépéseket és beavatkozásokat és maximálissá tegyék a segítségnyújtás hatását. A Részes Felek által képviselt fejlődő országokban elsőbbséget kell biztosítani a nemzetközi együttműködés koordinálásának, hogy az erőforrásokat a lehető legeredményesebb módon használhassák fel, hogy a segítségnyújtás kellő hatású legyen, és hogy megkönnyítsék a nemzeti cselekvési programok és az ezen Egyezményben javasolt prioritások megvalósítását.

15. Cikk

Regionális végrehajtási mellékletek

A cselekvési programokba foglalandó elemeket a Részes Felek által képviselt Érintett Országok vagy Régiók saját társadalmi-gazdasági, földrajzi és éghajlati tényezőik, valamint fejlettségük szerint választják meg és fogadják el. Az egyes szubrégiókra és régiókra vonatkozó cselekvési programok elkészítésének szempontjai, pontos céljaik és tartalmuk a regionális végrehajtási mellékletekben vannak részletezve.

2. SZAKASZ: TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS

16. Cikk

Információgyűjtés, -elemzés és -csere

A Részes Felek egyetértenek abban, hogy képességük szerint integrálják és koordinálják a tárgyhoz tartozó, rövid és hosszú időtartamra kiterjedő adat- és információgyűjtést, ezek elemzését és cseréjét, annak érdekében, hogy az érintett területeken biztosítsák a földterület degradáció módszeres megfigyelését, és hogy jobban megértsék és értékelhessék az aszály és a sivatagosodás folyamatait és hatásait. Ez segíthet abban, hogy többek között, időben figyelmeztessenek kedvezőtlen éghajlatingadozások időszakaira és előzetes terveket készítsenek valamennyi felhasználó, de főként a helyi lakosság által történő gyakorlati felhasználásra alkalmas formában. E célból szükség szerint:

a) elősegítik és erősítik az információgyűjtés, -elemzés és -csere, valamint a minden szintre kiterjedő rendszeres megfigyelés globális intézmény- és eszközhálózatának működését, ami többek között:

(i) kompatibilis szabványok és rendszerek alkalmazására törekszik,

(ii) a tárgyhoz tartozó adatokat és állomásokat foglal magába távoli területekről is,

(iii) az adatgyűjtésre, -továbbításra és a föld degradáció becslésére széles körben korszerű technológiát alkalmaz és propagál, továbbá

(iv) a nemzeti, szubregionális és regionális adat- és információközpontokat szorosabban összekapcsolja a globális információforrásokkal;

b) biztosítják, hogy az információgyűjtés, -elemzés és -csere figyelembe vegye a helyi közösségek és a döntéshozók igényeit, abban a reményben, hogy megoldják sajátos problémáikat, és hogy a helyi közösségek minden tevékenységben részt vesznek;

c) támogatják és továbbfejlesztik azokat a kétoldalú és többoldalú programokat és projekteket, amelyek az adat- és információgyűjtés, -elemzés és -csere meghatározására, végzésére, értékelésére és finanszírozására irányulnak, beleértve többek között a fizikai, biológiai, társadalmi és gazdasági mutatók integrált adatsorait;

d) maradéktalanul igénybe veszik az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetek szakértelmét, különösen arra, hogy a szükséges információt és tapasztalatokat elterjesszék a különböző régiók célcsoportjai között;

e) rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a társadalmi-gazdasági adatok gyűjtésének, elemzésének és cseréjének, valamint ezek fizikai és biológiai adatokkal való integrálásának;

f) a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó valamennyi, nyilvánosan hozzáférhető forrásból származó információt kicserélnek és maradéktalanul nyíltan és azonnal rendelkezésre bocsátanak; és

g) nemzeti törvényeiktől és/vagy szakpolitikáiktól függően kicserélik a helyi és hagyományos ismereteket, biztosítva azok kellő védelmét és azt, hogy megfelelő viszonzásképpen a helyi lakosság méltányossági alapon és kölcsönös megállapodás révén részesüljön az információcsere hasznából.

17. Cikk

Kutatás és fejlesztés

1. A Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint megfelelő nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi intézményeken keresztül segítik a műszaki és tudományos együttműködést a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése területén. Ezért támogatják azokat a tudományos tevékenységeket, amelyek:

a) hozzájárulnak a sivatagosodáshoz és aszályhoz vezető folyamatok és hatásuk, mind a természeti, mind az emberi oksági tényezők különbözőségének jobb megismeréséhez, a sivatagosodás leküzdésének és az aszályhatások enyhítésének, valamint nagyobb termelékenység elérésének, továbbá az erőforrások fenntartható használatának és kezelésének céljából;

b) reagálnak a jól meghatározott célokra, figyelembe veszi a helyi lakosság sajátos igényeit és olyan megoldások felismerését és véghezvitelét eredményezi, amelyek az érintett területeken élő népek életszínvonalát javítják;

c) védik, integrálják, gyarapítják és érvényre juttatják a hagyományos és a helyi ismereteket, know-how-t és gyakorlatot, biztosítva, hogy az ismeretekkel rendelkezők, nemzeti törvényeik és/vagy politikájuk adta lehetőségek szerint az ismeretek bármilyen kereskedelmi felhasználásából, vagy az ismereteknek köszönhető bármilyen műszaki fejlesztésből méltányos alapon és kölcsönösen elfogadott módon közvetlen haszonra tegyenek szert;

d) fejlesztik és erősítik a nemzeti, a szubregionális és regionális kutatási potenciát a Részes Felek által képviselt érintett fejlődő országokban, főként Afrikában, beleértve a helyi szakképzettség fejlesztését és a megfelelő kapacitások erősítését, különösen az olyan országokban, amelyekben a kutatási bázis gyenge, különös figyelmet szentelve a multidiszciplináris és a részt vevő társadalmi-gazdasági kutatásoknak;

e) ahol szükséges, ott figyelembe veszik a környezeti tényezők okozta szegénység és migráció, valamint a sivatagosodás közötti összefüggést;

f) elősegítik, hogy a nemzeti, a szubregionális, a regionális és a nemzetközi szervezetek közös kutatási programokat végezzenek, mind az állami, mind a magánszektorban, hogy a fenntartható fejlődéshez szükséges jobb, anyagilag megvalósítható és hozzáférhető technológiák fokozatosan kifejlesztésre kerüljenek, a helyi lakosság és a helyi közösségek hatékony részvételével; és

g) növelik a rendelkezésre álló vízkészleteket az érintett területeken, többek között, felhőmagvasítás révén.

2. Az egyes régiók és szubrégiók cselekvési programjaiba bele kell foglalni a kutatási prioritásokat, feltüntetve a különböző helyi viszonyokat. A Tudományos és Technológiai Bizottság javaslatára a Részes Felek Konferenciája időről időre felülvizsgálja a kutatási prioritásokat.

18. Cikk

Technológiai eljárások átadása, megszerzése, adaptációja és fejlesztése

1. A Részes Felek vállalják, hogy - kölcsönös megállapodás szerint és nemzeti törvényeikkel és/vagy politikájukkal összhangban - támogatják, pénzügyileg és/vagy egyéb módon segítik a környezetbarát, gazdaságosan megvalósítható és társadalmilag elfogadható, a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló technológiai eljárások átadásának, megszerzésének, adaptálásának és fejlesztésének a finanszírozását, azzal a céllal, hogy ezzel hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósításához az érintett területeken. Az efféle együttműködés a körülményektől függően két- vagy többoldalú, és a kormányközi és a nemkormányzati szervezetek szakértelmének maradéktalan felhasználására törekszik. A Részes Felek mindenekelőtt:

a) teljes mértékben felhasználják a már meglévő nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi információs rendszereket és klíring-házakat a rendelkezésre álló technológiákra, azok forrásaira, a környezeti veszélyekre és a beszerzési feltételekre vonatkozó információ elterjesztésére;

b) megkönnyítik, különösen az érintett fejlődő ország Részes Felek számára, hogy előnyös módon, beleértve a koncessziót és a kedvezményes feltételeket, kölcsönös megállapodás alapján, figyelembe véve azt is, hogy szükség van a szellemi javak jogainak védelmére, hozzájussanak a helyi lakosság sajátos igényeinek gyakorlati kielégítésére leginkább alkalmas technológiai eljárásokhoz, különös figyelmet szentelve a technológia társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti hatására;

c) pénzügyi segítségnyújtással vagy más módon segítik az Érintett Ország Részes Felek közötti technológiai együttműködést;

d) elősegítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Felekkel fennálló technológiai együttműködést, így az esetleges közös vállalkozásokat különösen azokra a szektorokra terjesztik ki, amelyek az alternatív megélhetési módokat segítik kibontakozni; és

e) megfelelő intézkedéseket tesznek a hazai piaci feltételek és ösztönzők megteremtésére fiskális vagy egyéb olyan módon, amely elősegíti az alkalmas technológia, ismeretek, know-how és eljárások kifejlesztését, átadását, megszerzését és adaptálását, beleértve a szellemi tulajdonjogok kellő és hatásos védelmét biztosító intézkedéseket.

2. A Részes Felek főként a hagyományos és helyi technológiát, ismereteket, know-how-t és gyakorlati eljárásokat védik, segítik és alkalmazzák képességeik szerint, nemzeti törvényeiktől és/vagy szakpolitikáiktól függően, és ezért vállalják, hogy:

a) a helyi lakosság segítségével leltárba veszik az efféle technológiai eljárásokat, ismereteket, know-how-t és gyakorlati eljárásokat, valamint lehetséges alkalmazásaikat és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel együttműködve terjesztik ezeket az információkat, ahol csak szükséges;

b) gondoskodnak ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak a megfelelő védelméről, és arról, hogy a helyi lakosság ezek bármilyen kereskedelmi felhasználásából vagy ezek technológiai fejlesztéséből méltányossági alapon és kölcsönös megállapodás szerint közvetlenül hasznot húzzon;

c) szorgalmazza és aktívan támogatja ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak, vagy az ezek alapján kifejlesztett új technológiai eljárásoknak a tökéletesítését és elterjesztését; és

d) elősegíti, ha szükséges, ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak széles körben történő felhasználását, és ha kell, integrálja ezeket a modern technológiai eljárásokkal.

3. SZAKASZ: TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK

19. Cikk

Kapacitásbővítés, oktatás és tudatosságfejlesztés

1. A Részes Felek elismerik a kapacitásbővítés, azaz az intézménylétesítés, a képzés és az idevonatkozó helyi és országos képességek fejlesztésének jelentőségét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére kifejtett erőfeszítésekben. A kapacitás bővítését - amennyiben lehetséges - oly módon segítik, hogy

a) a helyi lakosokat, különösen a nőket és a fiatalokat, minden szinten, különösen azonban helyi szinten, maradéktalanul bevonják a nemkormányzati és helyi szervezetekkel való együttműködésbe;

b) nemzeti szinten erősítik a sivatagosodás és az aszály kérdéskörében a képzési és kutatási lehetőségeket;

c) a megfelelő technológiai eljárások és technikák eredményesebb elterjesztésére segítő és mellékszolgáltatásokat hoznak létre és/vagy megerősítik azokat, kiképzik a helyi megbízottakat és a falusi szervezetek tagjait a természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára, a résztvevők szempontjainak figyelembevételével;

d) elősegítik az ismeretek, a know-how és a helyi lakosok gyakorlatának felhasználását és elterjesztését a műszaki együttműködési programokban, ahol csak lehetséges;

e) alkalmas környezetbarát technológiai eljárásokat és hagyományos mezőgazdasági és állattenyésztési módszereket adaptálnak a modern társadalmi-gazdasági viszonyokra, ahol szükséges;

f) megfelelő képzést és technológiai eljárásokat biztosítanak az alternatív energiaforrások, különösen a megújuló energiaforrások használatára, főként azzal a céllal, hogy csökkentsék a fától, mint fűtőanyagtól való függőséget;

g) kölcsönösen elfogadott formában együttműködnek az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek képességeinek megerősítésében, abból a célból, hogy a 16. Cikk értelmében az információgyűjtés, -elemzés és -csere területén programokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg;

h) innovatív módon segítik az alternatív életmódokat, beleértve az új szakképzettséget adó képzést;

i) képzésben részesítik a döntéshozókat, az igazgatókat, továbbá az adatok gyűjtéséért és értékeléséért, az aszályállapotokra vonatkozó veszély előrejelzéséért és ezen információk felhasználásáért, valamint az élelmezés biztonságáért felelős személyzetet;

j) hatékonyabban működtetik a meglévő nemzeti intézményeket és törvényi kereteket, és amennyiben szükséges, újakat hoznak létre, a stratégiai tervezés és irányítás megerősítésével egyidejűleg; és

k) a Részes Felek által képviselt érintett országokban a kapacitásfejlesztést egy hosszú távú, interaktív tanulási és tanulmányozási folyamatba látogató csereprogramokkal fokozzák.

2. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, más Részes Felekkel, valamint illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel együttműködve, a helyzetből adódóan, interdiszciplinárisán felmérik a helyi és nemzeti szinten rendelkezésre álló kapacitást és eszközöket, valamint erősítésük lehetőségét.

3. A Részes Felek együttműködnek egymással illetékes kormányközi szervezetek révén, valamint a nemkormányzati szervezetekkel a közvélemény tájékoztatása és oktatási programok vállalásában és támogatásában, mind a Részes Felek által képviselt Érintett Országokban, mind az olyan nem érintett országokban, ahol azonban időszerű, hogy elősegítsék a sivatagosodás és az aszály okainak és hatásainak, valamint ezen Egyezmény célkitűzései fontosságának megértését. Ebből a célból:

a) kampányokat szerveznek a nagyközönség tájékoztatására;

b) folyamatosan munkálkodnak azon, hogy a nyilvánosság megfelelő információhoz jusson, és hogy széles körű és nyilvános legyen a részvétel az oktatásban és a tájékoztatásban;

c) ösztönzik az olyan társaságok alapítását, amelyek a nyilvánosság tájékozottságát támogatják;

d) oktatási és tudatosságfejlesztő anyagokat készítenek és cserélnek, ha lehetséges, akkor a helybeli nyelveken, szakértőket cserélnek és bocsátanak rendelkezésre, hogy a Részes Felek által képviselt érintett fejlődő országok munkatársait alkalmas oktató és tájékoztató programok keretében kiképezzék, és maradéktalanul felhasználják az illetékes nemzetközi testületek rendelkezésre álló, vonatkozó oktatási anyagát;

e) felmérik, hogy az érintett területeken milyen oktatásra van szükség, alkalmas iskolai tananyagot állítanak össze, és amennyiben szükséges, hozzáférhetővé teszik az érintett területek természeti erőforrásainak megismertetéséről, védelméről, valamint fenntartható használatáról és kezeléséről készített oktatási és tudatosságfejlesztési programokat és lehetőségeket mindenki, főként a lányok és asszonyok számára; és

f) interdiszciplináris, a helyieket résztvevően bekapcsoló programokat készítenek, amelyek a sivatagosodásra és az aszályra vonatkozó tájékozottságot iskolai oktatási rendszerekbe és nem formális, felnőtteknek szóló, táv- és gyakorlati oktatási programokba foglalják.

4. A Részes Felek Konferenciája létrehozza és/vagy megerősíti a regionális oktató és kiképző központok hálózatait a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére. Ezeket a hálózatokat az erre a célra létrehozott vagy kijelölt intézmény koordinálja a tudományos, műszaki és ügyintéző személyzet kiképzése céljából, és azért, hogy erősítsék, ahol szükséges, a Részes Felek által képviselt országokban a meglévő oktatásért és képzésért felelős intézményeket, összehangolják a programokat és szervezzék a tapasztalatcseréket. Ezek a hálózatok szorosan együttműködnek a megfelelő kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel, hogy elkerüljék a párhuzamos erőfeszítéseket.

20. Cikk

Pénzügyi források

1. A Részes Felek - miközben az Egyezmény célkitűzésének elérése szempontjából a finanszírozásnak tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget, figyelembe véve a képességeiket, mindent megtesznek, hogy elegendő pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok céljára.

2. Ennek érdekében a Fejlett Ország Részes Felek - miközben elsőbbségben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül, hogy mellőznék más régiók Érintett Fejlődő Ország Részes Feleit - a 7. Cikkben foglaltak értelmében vállalják, hogy

a) mozgósítják az alapvető pénzügyi forrásokat, közöttük a pénzügyi céltámogatásokat és koncessziós kölcsönöket, hogy elősegítsék a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok megvalósítását;

b) elősegítik azoknak a kellő mértékű, időszerű és előrelátható pénzügyi forrásoknak a mobilizálását, közöttük a sivatagosodással kapcsolatos tevékenységek kölcsönösen megállapított többletköltségeinek a Globális Környezeti Alapból történő új és pótlólagos pénzügyi támogatását, amelyek a Globális Környezeti Alap alapító okiratának idevonatkozó intézkedései szerinti négy gyűjtőterületre vonatkoznak;

c) nemzetközi együttműködéssel segítik a technológiai eljárások, ismeretek és know-how átadását; és

d) az Érintett Fejlődő Ország Részes Felekkel együttesen feltárják azokat az innovációs módszereket és ösztönzőket a források mobilizálására és irányítására, közöttük az alapítványok, nemkormányzati szervezetek és más magánszektorbeli entitások eljárásait és ösztönzőit, főleg az adósságcseréket és más innovációs eszközöket, amelyek oly módon javítják a finanszírozást, hogy csökkentik az érintett, főként afrikai fejlődő ország Részes Felek külső adósságterheit.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek lehetőségeik szerint vállalják, hogy elegendő pénzügyi forrást mozgósítanak nemzeti cselekvési programjaik megvalósításához.

4. A pénzügyi források mozgósítása során a Részes Felek valamennyi nemzeti, két- és többoldalú pénzügyi támogatási forrás és mechanizmus teljes kihasználására és folyamatos minőségi javítására törekednek, amihez igénybe vesznek konzorciumokat, közös programokat és párhuzamos finanszírozást, és arra törekednek, hogy bekapcsolják a magánszektor, így a nemkormányzati szervezetek, pénzügyi támogatás forrásait és mechanizmusait. Ennek érdekében a Felek maradéktalanul kihasználják a 14. Cikk értelmében kifejlesztett operatív mechanizmusokat.

5. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek számára a sivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges pénzügyi források mozgósítása érdekében a Részes Felek:

a) ésszerűsítik és erősítik a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére már elosztott források kezelését, hatásosabban és eredményesebben használva fel azokat, felmérve eredményességüket és hiányosságaikat, és ahol szükséges, ott elhárítva az eredményes felhasználás előtti akadályokat, és orientálva a programokat az ezen Egyezményben elfogadott integrált hosszú távú megközelítés szellemében;

b) a többoldalú pénzügyi intézmények, szolgáltatások és alapok - köztük a regionális fejlesztési bankok és pénzügyi alapok - irányító testületeiben megfelelő prioritást és figyelmet kell szentelni az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, különösen az Afrikai Fejlődő Ország Részes Felek mindazon tevékenysége támogatásának, amelyek előmozdítják az Egyezmény megvalósítását, nevezetesen azokat a cselekvési programokat, amelyekre a regionális végrehajtási mellékletekben foglaltak szerint vállalkoznak; és

c) megvizsgálják, hogy miként tudják erősíteni a regionális és szubregionális együttműködést, hogy segítse a nemzeti szintű erőfeszítéseket.

6. Az egyéb ország Részes Feleket arra ösztönzik, hogy az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket önkéntes alapon ellássák a sivatagosodásra vonatkozó ismeretekkel, know-how-val és technikai eljárásokkal és/vagy pénzügyi forrásokkal.

7. A Fejlett Ország Részes Felek az Egyezményben rögzített, különösen a pénzügyi forrásokkal és a technológia átadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésével nagymértékben segítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket, különösen az afrikaiakat, hogy teljesíthessék az Egyezményből fakadó kötelezettségeiket, beleértve különösen azokat, amelyek a pénzügyi forrásokra és a technológiai ismeretek átadására vonatkoznak.

Kötelezettségeik teljesítésénél a Fejlett Ország Részes Felek vegyék figyelembe, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés és a szegénység felszámolása elsőrendű fontosságúak az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek számára, főként Afrikában.

21. Cikk

Pénzügyi mechanizmusok

1. A Részes Felek Konferenciája elősegíti a pénzügyi mechanizmusok megteremtését, és azokat a mechanizmusokat ösztönzi, amelyek maximálisan törekednek arra, hogy az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, különösen az afrikaiak rendelkezésére álljanak az Egyezmény megvalósításához szükséges pénzbeli támogatások. E célból a Felek Konferenciája többek között fontolóra veszi azoknak a megközelítéseknek és eljárásoknak az elfogadását, amelyek:

a) megkönnyítik az Egyezmény megfelelő rendelkezései szerint végzett tevékenységekhez szükséges pénzügyi támogatást nemzeti, szubregionális, regionális és globális szinten;

b) elősegítik a több forrásból történő pénzügyi-alap képzést, mechanizmusokat, továbbá intézkedéseket és értékelésüket, a 20. Cikkel összhangban;

c) rendszeresen információt szolgáltatnak az érdekelt Részes Feleknek és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteknek a rendelkezésre álló pénzforrásokról, valamint a pénzügyi támogatás módozatairól, hogy megkönnyítsék koordinálásukat;

d) megkönnyítik, ha szükséges, az olyan mechanizmusok létrehozását, mint például a nemzeti sivatagosodási alapot, beleértve a nemkormányzati szervezetek részvételét, hogy a pénzügyi forrásokat gyorsan és eredményesen eljuttassák a helyi szintre a Részes Felek által képviselt Érintett Fejlődő Országokban; és

e) szubregionális és regionális szinten, különösen Afrikában megerősítik a meglévő pénzügyi alapokat és mechanizmusokat, hogy eredményesebben támogathassák az Egyezmény végrehajtását.

2. A Részes Felek Konferenciája - az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli különböző mechanizmusok és multilaterális pénzügyi intézmények révén - egyúttal ösztönzi is a nemzeti, szubregionális és regionális szinteken azoknak a tevékenységeknek a támogatását, amelyek képessé teszik a Fejlődő Ország Részes Feleket arra, hogy teljesítsék az Egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek igénybe veszik, és ahol szükséges, létrehozzák és/vagy erősítik azokat a nemzeti fejlesztési programokba integrált nemzeti egyeztető mechanizmusokat, amelyek arra szolgálnak, hogy valamennyi rendelkezésre álló pénzügyi forrást eredményesen felhasználhassanak. A nemkormányzati szervezeteket, a helyi csoportokat és a magánszektort magába foglaló résztvevő folyamatokat is felhasználják a pénzügyi alapok megteremtéséhez, valamint a végrehajtási programok kidolgozásához és ahhoz, hogy biztosítsák a csoportok hozzájutását a pénzügyi támogatáshoz helyi szinten. Ezeket a műveleteket a segítséget nyújtók jobb koordinációval és rugalmas tervezéssel tovább javíthatják.

4. A meglévő pénzügyi mechanizmusok hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében ezennel egy Globális Mechanizmust létesítenek, hogy elősegítsék az alapvető pénzforrások mobilizálását és elosztását, közöttük az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek részére technológia-átadás költségeit, adomány és/vagy koncesszió vagy egyéb formában. Ez a Globális Mechanizmus a Részes Felek Konferenciájának fennhatósága alatt és irányításával működik és annak beszámolási kötelezettséggel tartozik.

5. Első rendes ülésén a Részes Felek Konferenciája megjelöli a Globális Mechanizmusnak helyet adó szervezetet. A Részes Felek Konferenciája és az általa megjelölt szervezet megegyeznek a Globális Mechanizmus azon módozataiban, amelyek biztosítják többek között, hogy ez a Mechanizmus

a) azonosítja és nyilvántartásba veszi az Egyezmény megvalósításához rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó kétoldalú és többoldalú együttműködési programokat;

b) kérésre tájékoztatja a Részes Feleket az innovációs finanszírozási módszerekről és a pénzügyi segélyforrásokról, továbbá a nemzeti szinten végzett együttműködési tevékenységek koordinációjának a javításáról;

c) az érdekelt Részes Feleket és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteket ellátja a rendelkezésre álló pénzforrásokra és a pénzügyi támogatási formákra vonatkozó információval, hogy megkönnyítse közöttük a koordinációt; és

d) jelentést tesz tevékenységéről a Részes Felek Konferenciájának, már annak második rendes ülésén.

6. A Részes Felek Konferenciája első ülésén megfelelően eljár annál a szervezetnél, amelyet kijelölt, hogy helyet adjon a Globális Mechanizmusnak a Mechanizmus adminisztratív működéséhez, amennyire csak lehetséges a meglévő költségvetési és humán erőforrásokat véve igénybe.

7. A Részes Felek Konferenciája a harmadik rendes ülésén áttekinti a Globális Mechanizmus hivatalos politikáját, működési körülményeit és tevékenységét, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik a 4. bekezdés értelmében, figyelembe véve a 7. Cikk rendelkezéseit. Az áttekintés alapján mérlegeli a teendőket és megfelelően intézkedik.

IV. RÉSZ

INTÉZMÉNYEK

22. Cikk

A Részes Felek Konferenciája

1. A Részes Felek Konferenciája ezennel megalakul.

2. A Részes Felek Konferenciája az Egyezmény legmagasabb rangú testülete. Megbízatásának ideje alatt döntéseket hoz, hogy elősegítse az Egyezmény eredményes megvalósítását, nevezetesen:

a) a nemzeti, a szubregionális, regionális és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, valamint a tudományos és technológiai ismeretek fejlődése alapján rendszeresen áttekinti az Egyezménybe foglaltak teljesítését és intézményes rendelkezéseinek működését;

b) támogatja és megkönnyíti az információcserét a Részes Felek által hozott intézkedésekről, és meghatározza a 26. Cikk értelmében előterjesztendő tájékoztató jelentés továbbításának formáját és menetrendjét, átvizsgálja a jelentéseket és ajánlásokat készít azokról;

c) alárendelt testületeket hoz létre, amelyeket szükségesnek tart az Egyezmény megvalósításához;

d) az alárendelt testületei által benyújtott jelentéseket átvizsgálja és megadja hozzájuk az irányelveket;

e) megállapodik és konszenzussal elfogadja az eljárási szabályokat, valamint a saját magára és a kiegészítő testületekre vonatkozó pénzügyi szabályokat;

f) a 30. és 31. Cikk értelmében módosítja az Egyezményt;

g) az alárendelt testületei tevékenységét is beleértve, jóváhagyja a tevékenységére kidolgozott munkarendet és költségvetést, és finanszírozásukhoz megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) a helyzettől függően törekszik az illetékes - akár nemzeti vagy nemzetközi, akár kormányközi vagy nemkormányzati - testületekkel és képviseleti szervekkel való együttműködésre, igénybe veszi szolgáltatásaikat, és felhasználja az általuk nyújtott információt;

i) miközben kerüli a párhuzamos tevékenységeket, segíti és erősíti a más idevágó egyezményekkel való kapcsolatot; és

j) az Egyezmény célkitűzésének eléréséhez esetleg szükséges egyéb funkciókat is ellát.

3. A Részes Felek Konferenciája az első ülésén konszenzussal elfogadja saját működési szabályzatát, amely tartalmazza az Egyezményben meghatározott döntéshozatali eljárásokkal nem szabályozott ügyekre vonatkozó döntéshozatali eljárásokat. Ezen eljárások tartalmazhatnak külön meghatározott többségi előírásokat, amelyek bizonyos döntések elfogadásához szükségesek.

4. A Részes Felek Konferenciájának első ülését a 35. Cikkben említett ideiglenes titkárság hívja össze, és az Egyezmény hatálybalépését követően egy éven belül kerül megrendezésre. Amennyiben a Részes Felek Konferenciája másként nem határoz, a második, a harmadik és a negyedik rendes ülésre évenként, majd kétévenként kerül sor.

5. A Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit olyan más időpontban tartják, amelyet a Részes Felek Konferenciája a rendes ülésén, vagy valamelyik részes Fél írásbeli kérelmére állapít meg, feltéve, hogy azt - az Állandó Titkárság által a Részes Felekhez történt továbbítása óta számított három hónapon belül - a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

6. A Részes Felek Konferenciája mindegyik rendes ülésén megválasztja az Irodát. Az Iroda szervezeti felépítését és működését a működési szabályzatban állapítják meg. Az Iroda kijelölése alkalmával kellő figyelmet kell szentelni annak, hogy a földrajzi eloszlás méltányos legyen és kellően reprezentálja a Részes Felek által képviselt Érintett Országokat, főként Afrikában.

7. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított hivatalai és bármely tagállama vagy a hozzájuk rendelt megfigyelők, amelyek az Egyezménynek nem Részes Felei, megfigyelőként képviseltethetik magukat a Felek Konferenciája ülésein. Bármely testület vagy hivatal, akár nemzeti vagy nemzetközi, akár kormányzati vagy nemkormányzati, amelyik az Egyezmény tárgyában jártas, és amelyik értesítette az Állandó Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltetni szeretné magát a Részes Felek Konferenciája valamelyik ülésén, kívánságának megfelelően képviseltetheti magát, hacsak a Részes Felek egyharmada nem ellenzi. A megfigyelők engedélyezése és részvétele a Részes Felek Konferenciája által elfogadott eljárási szabályok körébe tartozik.

8. A Részes Felek Konferenciája felkérheti az illetékes nemzeti és nemzetközi szervezeteket, amelyek kellő szakértelemmel rendelkeznek, hogy szolgáltassanak információt a 16. Cikk g) bekezdése, a 17. Cikk 1. c) bekezdése és a 18. Cikk 2. b) bekezdése értelmében.

23. Cikk

Állandó Titkárság

1. Az Állandó Titkárság ezennel megalakul.

2. Az Állandó Titkárság feladatai:

a) intézkedik a Részes Felek Konferenciájának és az Egyezményben foglaltak értelmében létrehozott alárendelt testületek üléseiről, ellátja azokat a szükséges szolgáltatásokkal;

b) összeállítja és előterjeszti a hozzá benyújtott jelentéseket;

c) felkérésre segíti az Érintett - különösen az Afrikai - Fejlődő Ország Részes Feleket az Egyezményben előírt információ összeállításában és közlésében;

d) összehangolja tevékenységét a nemzetközi szervezetek és egyezmények titkárságaival;

e) a Részes Felek Konferenciája útmutatásával olyan adminisztratív és szerződéses intézkedéseket hoz, amelyekre szüksége lehet feladatának eredményes elvégzéséhez;

f) jelentéseket készít az ezen Egyezmény keretében végzett tevékenységéről, és a Részes Felek Konferenciája elé terjeszti azokat; és

g) elvégez minden egyéb olyan titkársági feladatot, amit a Részes Felek Konferenciája meghatároz.

3. A Részes Felek Konferenciája az első ülésen kijelöli az Állandó Titkárságot és intézkedik működéséről.

24. Cikk

Tudományos és Technológiai Bizottság

1. A Részes Felek Konferenciája egyik alárendelt testületeként ezennel megalakul a Tudományos és Technológiai Bizottság, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó tudományos és technológiai kérdésekben információval és tanácsadással szolgáljon a Konferenciának. A Bizottság a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseivel együttesen ülésezik, multidiszciplináris és valamennyi Részes Fél számára nyitott. A megfelelő szakterületeken kellően jártas kormányképviselőkből áll. A Részes Felek Konferenciája az első ülésén meghatározza a Bizottság feladatkörét.

2. A Részes Felek Konferenciája összeállítja és karbantartja a megfelelő szakterületeken kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkező független szakértők jegyzékét. A jegyzék a Részes Felektől írásban kapott jelöléseken alapul, figyelembe véve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség.

3. Szükség esetén a Részes Felek Konferenciája ad hoc szakértői csoportokat jelöl ki, hogy a Bizottságon keresztül tájékoztassa és tanácsot adjon olyan speciális kérdésekben, amelyek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó legkorszerűbb tudományos eredmények és technológiai eljárások ismeretét igénylik. Ezek a szakértői csoportok azokból a szakértőkből állnak, akiket a jegyzékből választanak, figyelembe véve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség. A szakértők tudományos múlttal és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a Bizottság ajánlására a Részes Felek Konferenciája jelöli ki őket. A Részes Felek Konferenciája határozza meg ezeknek a szakértői csoportoknak a feladatkörét és munkakörülményeit.

25. Cikk

Intézmények, képviseletek és testületek hálózata

1. A Részes Felek Konferenciájának felügyelete alatt a Tudományos és Technológiai Bizottság intézkedik mindazon, már meglévő, idetartozó hálózatok, intézmények, képviseletek és testületek felméréséről és értékeléséről, amelyek késznek mutatkoznak arra, hogy egy hálózat részei legyenek. Ez a hálózat az Egyezmény megvalósítását segíti.

2. Az 1. bekezdésben említett áttekintés és értékelés alapján a Tudományos és Technológiai Bizottság ajánlásokat tesz a Részes Felek Konferenciájának arról, hogy miképpen könnyítse meg és erősítse a helyi, a nemzeti és más egyéb szintű egységek hálózatba foglalását, abból a célból, hogy a 16-19. Cikkben megfogalmazott tematikus igényeket kielégíthessék.

3. Ezeknek az ajánlásoknak a figyelembevételével a Részes Felek Konferenciája:

a) megállapítja, melyek azok a nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi egységek, amelyek a hálózat létrehozására a legalkalmasabbak, és javaslatot tesz az operatív eljárásokra és az azokhoz szükséges időre; és

b) megállapítja, melyek azok az egységek, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy egy ilyen, minden szintre kiterjedő hálózat létrehozását elősegítsék és erősítsék.

V. RÉSZ

ELJÁRÁSOK

26. Cikk

Információközlés

1. A Részes Felek Konferenciájának rendes ülésein történő megvitatás céljából, az Állandó Titkárságon keresztül mindegyik Részes Fél jelentést ad azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény megvalósítása érdekében tett. A Részes Felek Konferenciája meghatározza a jelentések formáját és benyújtásuk menetrendjét.

2. Az Érintett Ország Részes Felek rendelkezésre bocsátják az 5. Cikk szerint kidolgozott stratégiájuk leírását és annak teljesítésére vonatkozó minden információt.

3. Azok az Érintett Ország Részes Felek, amelyek a 9-15. Cikk szerint hajtják végre cselekvési programjaikat, adják meg a programok és végrehajtásuk részletes leírását.

4. Az Érintett Ország Részes Felek bármely csoportja közös közleményt állíthat össze a cselekvési programok keretében végzett szubregionális és/vagy regionális szinten tett intézkedésekről.

5. A Fejlett Ország Részes Felek jelentést készítenek arról, miként segédkeztek a cselekvési programok elkészítésében és megvalósításában, belefoglalva az Egyezmény keretében nyújtott vagy éppen folyósítás alatt álló, pénzügyi forrásokra vonatkozó tájékoztatást.

6. Az 1-4. bekezdésnek megfelelően elkészített tájékoztatást az Állandó Titkárságon keresztül a lehető legrövidebb időn belül továbbítják a Részes Felek Konferenciájához és az illetékes testületekhez.

7. A Részes Felek Konferenciája elősegíti, hogy az Érintett Fejlődő Országok, főleg Afrikában, technikai és anyagi segítséget kapjanak, amennyiben kérik, az ezen cikk szerinti tájékoztatás összeállításához és közléséhez, valamint a cselekvési programok technikai és pénzügyi szükségleteinek meghatározásához.

27. Cikk

Intézkedések a megvalósítással kapcsolatos kérdések megoldására

A Részes Felek Konferenciája megvizsgálja, majd elfogadja azoknak a kérdéseknek a megoldására szolgáló eljárásokat és intézményes mechanizmusokat, amelyek az Egyezmény teljesítésével kapcsolatban felmerülhetnek.

28. Cikk

Viták rendezése

1. A Részes Felek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármiféle vitát tárgyalás vagy más, általuk választott békés úton rendeznek.

2. Az Egyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, a hozzá való csatlakozás során vagy bármikor később egy Részes Fél, amelyik nem regionális gazdasági integrációs szervezet, írásban a Letéteményesnek nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármiféle vita rendezésére a következő megoldások egyikét vagy mindkettőt kötelezően elismeri bármely, ugyanazon kötelezettséget elfogadó részes Felet illetően:

a) döntőbíráskodás, összhangban a Részes Felek Konferenciája által elfogadott és mellékletben lefektetett eljárással, a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül;

b) a vita beterjesztése a Nemzetközi Bírósághoz.

3. Az a Részes Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, hasonlóképpen nyilatkozhat a 2. a) bekezdésben említett eljárással összhangban álló döntőbíráskodást illetően.

4. A 2. bekezdés szerinti nyilatkozat mindaddig érvényben marad, amíg az abban megfogalmazott feltételek szerint érvényét nem veszti, vagy el nem telt három hónap az után, hogy írásbeli visszavonását a Letéteményesnél letétbe helyezték.

5. A nyilatkozat lejárta, a visszavonás vagy egy újabb nyilatkozattétel semmiképpen sem befolyásolja a döntőbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság előtti folyamatban lévő ügyeket, hacsak a Részes Felek meg nem egyeznek a vita más módon történő rendezésében.

6. Ha a Részes Felek valamely vita rendezésére a 2. bekezdésben foglalt megoldások közül nem ugyanazt vagy azok egyikét sem fogadják el, és nem rendezik tizenkét hónapon belül a vitájukat azt követően, hogy az egyik fél értesíti a másikat arról, hogy vitás kérdés merült fel közöttük, a vitát bármelyikük kérésére békéltetésre terjesztik elő a Részes Felek Konferenciája által elfogadott és mellékletben rögzített eljárásnak megfelelően, amilyen gyorsan csak lehetséges.

29. Cikk

A mellékletek státusa

1. A mellékletek az Egyezmény szerves részét képezik, és kifejezett máskénti rendelkezés hiányában az Egyezményre való hivatkozás egyúttal hivatkozást jelent a mellékleteire is.

2. A Részes Felek a mellékletek intézkedéseit az ezen Egyezmény cikkeiben megfogalmazott jogok és kötelezettségek szerint értelmezik.

30. Cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Bármely Részes Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását.

2. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Részes Felek Konferenciájának rendes ülésén fogadják el. Valamely javasolt módosítás szövegét az Állandó Titkárság legalább hat hónappal azon értekezlet előtt közli a Részes Felekkel, amelyen elfogadásra javasolják. Az Állandó Titkárság a módosításokat közli az Egyezmény aláíróival is.

3. A Részes Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény javasolt módosítását konszenzussal fogadják el. Amennyiben a konszenzus érdekében mindent megtettek, de megállapodás nem jött létre, végső megoldásként a módosítást az értekezleten jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többséggel fogadják el. Az elfogadott módosítást az Állandó Titkárság eljuttatja a Letéteményeshez, amely azt ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy az ahhoz való csatlakozás céljából valamennyi Részes Félnek megküldi.

4. A módosítás ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó okiratokat a Letéteményesnél helyezik letétbe. A 3. bekezdés szerint elfogadott módosítás azon Részes Felek számára, akik elfogadták azt, kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a Letéteményestől kapnak egy okiratot a módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz való csatlakozásról, amelyet az Egyezményhez csatlakozott Részes Felek, amelyek a módosítás elfogadásakor Részes Felek, legalább kétharmada elfogadott.

5. A módosítás minden más Részes Fél számára kilencven nappal azután a nap után lép életbe, amely napon a Fél a Letéteményesnél letétbe helyezi a szóban forgó módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról, avagy a hozzá való csatlakozásról szóló dokumentumot.

6. Ezen és a 31. Cikk alkalmazásában a „jelen lévő és szavazó Részes Felek” a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Részes Feleket jelenti.

31. Cikk

Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Az Egyezmény bármilyen további mellékletét és valamely melléklet bármilyen módosítását az Egyezmény módosítására vonatkozó és a 30. Cikkben lefektetett eljárásnak megfelelően terjesztenek elő és fogadnak el, egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosításának az elfogadásához a cikkben az adott régióból jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többségét írja elő. A Letéteményes minden Féllel közli a mellékletek elfogadását vagy módosítását.

2. Egy melléklet, amely nem egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely mellékletnek a módosítása, amelyik nem valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, és amelyet az 1. bekezdésben foglaltak szerint elfogadtak, valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott Részes Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követően lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve azokat a Részes Feleket, amelyek írásban határidőn belül értesítették a Letéteményest, hogy nem fogadják el az adott mellékletet vagy a módosítást. Az ilyen melléklet vagy módosítás azokra a Részes Felekre nézve, amelyek visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatukat, attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes megkapja a nyilatkozat visszavonását.

3. Egy újabb regionális végrehajtási melléklet vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, amelyet az 1. bekezdés szerint elfogadtak, az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Részes Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követően lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve:

a) azt a Részes Felet, amely ezen a hat hónapon belül írásban értesítette a Letéteményest arról, hogy az újabb regionális végrehajtási tervet tartalmazó mellékletet vagy annak módosítását nem fogadja el, amely esetben az ilyen melléklet vagy módosítás azokra a Részes Felekre nézve, amelyek visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatot, attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes az értesítést kézhez vette; és

b) azt a Részes Felet, amely az újabb regionális végrehajtási mellékletekkel vagy a regionális végrehajtási mellékletek módosításaival kapcsolatban a 34. Cikk 4. bekezdése szerint nyilatkozott, amely esetben az ilyen melléklet vagy módosítás erre a Részes Félre vonatkozóan kilencven nappal azután lép életbe, hogy az ilyen mellékletre vagy módosításra vonatkozó ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát a Letéteményesnél letétbe helyezte.

4. Amennyiben egy melléklet vagy egy melléklet módosításának elfogadása az Egyezmény módosítását vonja maga után, úgy az a melléklet vagy a melléklet módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

32. Cikk

Szavazati jog

1. Mindegyik, az Egyezményben Részes Fél egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a 2. bekezdés másként rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek az illetékességi körükbe tartozó ügyekben annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány olyan tagországuk van, amelyek Részes Felek az Egyezményben. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik teszik azt, és megfordítva.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. Cikk

Aláírás

Ezt az Egyezményt Párizsban, 1994. október 14-15-én kell megnyitni aláírásra az Egyesült Nemzetek tagállamai vagy bármely szakosított hivatala, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatában Részes Felek és a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. Azt követően aláírásra továbbra is nyitott egészen 1995. október 13-ig az Egyesült Nemzetek Központjában, New Yorkban.

34. Cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Az Egyezmény az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek általi ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás tárgyát képezi. Az Egyezmény attól a naptól kezdődően nyitott a csatlakozásra, amely napon aláírása lezárul. A ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél helyezik letétbe.

2. Az Egyezményben foglalt valamennyi kötelezettség minden regionális gazdasági integrációs szervezetre kötelező, amely az Egyezményben Részes Fél lesz anélkül, hogy valamelyik tagállama Részes Fél lenne. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezet egy vagy több tagállama egyúttal Részes Fél az Egyezményben, a szervezet és tágállamai határozzák meg a rájuk háruló felelősséget az Egyezményből fakadó kötelezettségeik tekintetében. Ilyen esetekben a szervezetek és a tagállamok nem jogosultak, hogy az Egyezményből fakadó jogaikat egyidejűleg gyakorolják.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirataikban deklarálják, hogy milyen mértékben illetékesek az Egyezmény által szabályozott ügyekben. Haladéktalanul tájékoztatják egyúttal a Letéteményest, amely viszont a Feleket tájékoztatja illetékességük mértékének minden jelentős módosulásáról.

4. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratában bármely Fél kijelentheti, hogy bármely újabb regionális végrehajtási melléklet vagy bármely regionális végrehajtási melléklet módosítása csak azt követően lép hatályba, hogy az arra vonatkozó ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

35. Cikk

Átmeneti rendelkezések

A 23. Cikkben hivatkozott titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1992. december 22-i, 47/188 számú határozatában létrehozott titkárság ideiglenes jelleggel végzi a Részes Felek Konferenciája első ülésszakának a befejezéséig.

36. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Az Egyezmény minden államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre vonatkozóan, amely az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá az Egyezményt vagy csatlakozik az Egyezményhez, az ezen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

3. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet egyik letétbe helyezett okiratát sem szabad a szervezet tagállamai által már letétbe helyezettekhez hozzászámítani.

37. Cikk

Fenntartások

Ezen Egyezményhez nem lehet fenntartásokat fűzni.

38. Cikk

Visszalépés

1. Három évvel azon nap után, amelyiken az Egyezmény valamely Részes Fél számára hatályossá vált, az adott Részes Fél visszaléphet az Egyezménytől, a Letéteményeshez eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

2. A visszalépés egy évvel az után lép hatályba, hogy a Letéteményes megkapta a visszalépési értesítést, vagy esetleg egy későbbi, a visszalépési értesítésben megjelölt időpontban.

39. Cikk

Letéteményes

Az Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.

40. Cikk

Hiteles szövegek

Jelen Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.

Aminek tanúbizonyságául az alulírottak kellő felhatalmazás birtokában aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencvennégy júniusának 17. napján.

1. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET AFRIKÁRA

1. Cikk

Alkalmazási terület

Az Egyezmény - különösen annak 7. Cikke - értelmében, minden Részes Felet illetően ez a melléklet vonatkozik Afrikára, annak arid, szemi-arid és száraz szub-humid területeire, a sivatagosodás leküzdése és/vagy az aszály hatásainak enyhítése végett.

2. Cikk

Cél

A melléklet célja, hogy Afrikában nemzeti, szubregionális és regionális szinten és Afrika sajátos viszonyai közepette:

a) egyértelműen megállapítsa a tennivalókat és intézkedéseket, köztük a Fejlett Ország Részes Felek nyújtotta segítség jellegét és módjait az Egyezmény vonatkozó intézkedéseivel összhangban;

b) gondoskodjon az Egyezmény eredményes és célszerű megvalósításáról, hogy megfelelhessen a sajátos afrikai körülményeknek; és

c) elősegítse a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló folyamatokat és tevékenységeket Afrika arid, szemi-arid és száraz szub-humid területein.

3. Cikk

Az afrikai régió sajátos viszonyai

A Részes Felek az Egyezmény szerint rájuk háruló kötelezettségeik teljesítése során a melléklet végrehajtásakor olyan megközelítést alkalmaznak, amely figyelembe veszi a következő sajátos afrikai viszonyokat:

a) a területek nagyrészt arid, szemi-arid és száraz szub-humid területek;

b) a sivatagosodással és a gyakori súlyos aszállyal sújtott országok és lakosság száma igen nagy;

c) számos érintett országot szárazföld vesz körül;

d) a legtöbb érintett országban nagy területen szegénység uralkodik, köztük igen sok legkevésbé fejlett ország, és jelentős külső segítségre - pénzsegélyek és koncessziós kölcsönök formájában - van szükségük ahhoz, hogy tovább haladhassanak fejlesztési céljaik felé;

e) a társadalmi-gazdasági viszonyok nehezek, súlyosbítja azokat a nemzetközi áruforgalmi cserearányok romlása és ingadozása, a külső eladósodás, továbbá a politikai bizonytalanság, ami országon belüli, regionális és nemzetközi migrációhoz vezet;

f) a lakosság megélhetése döntő mértékben a természeti erőforrások függvénye, ami - kiegészülve a demográfiai trendek és tényezők hatásával, a gyenge technológiai bázissal és a tovább nem fenntartható termelési gyakorlattal - hozzájárul a természeti erőforrások súlyos degradációjához;

g) az intézményes és törvényes keretek elégtelenek, az infrastruktúra gyenge és a tudományos, technikai és oktatási kapacitás nem elegendő, ami jelentős kapacitásbővítést tesz szükségessé; és

h) a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló tevékenység központi szerepet játszik az érintett afrikai országok nemzeti fejlesztési munkáinak prioritást élvező területein.

4. Cikk

Afrikai Ország Részes Felek kötelezettségvállalásai és kötelességei

1. Az Afrikai Ország Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint:

a) a sivatagosodás leküzdését és (vagy az aszály hatásainak enyhítését a szegénység felszámolására kifejtett erőfeszítéseik központi stratégiájaként kezelik;

b) a kölcsönös érdekeltségen alapuló szolidaritás és partnerség szellemében segítik a regionális együttműködést és integrációt a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programokban és tevékenységekben;

c) ésszerűsítik és erősítik a sivatagosodással és az aszállyal foglalkozó meglévő intézményeket, és ha a helyzet úgy kívánja, bevonnak más meglévő intézményeket is azért, hogy hatékonyabbá tegyék azokat és, hogy hatékonyabban felhasználják az erőforrásokat;

d) elősegítik a megfelelő technológiai eljárásokra, ismeretekre, know-how-ra és gyakorlati eljárásokra vonatkozó információcserét; és

e) készültségi terveket készítenek a sivatagosodás és/vagy aszály következtében már degradálódott területeken fellépő aszály hatásainak enyhítésére.

2. Az Egyezmény 4. és 5. Cikkében rögzített általános és speciális kötelezettségek szerint az érintett Afrikai Ország Részes Felek törekszenek:

a) megfelelő pénzügyi eszközöket biztosítani a nemzeti költségvetésükből, nemzeti körülményeik és képességük szerint úgy, hogy tükrözze azt az új prioritást, amelyet Afrika a sivatagosodás és/vagy az aszály jelenségének tulajdonít;

b) fenntartani és erősíteni a nagyobb decentralizációra és pénzügyi források fenntartására irányuló, folyamatban lévő reformokat, valamint megerősíteni a helyi lakosság és közösségek részvételét; és

c) feltárni és mozgósítani új és pótlólagos nemzeti pénzügyi forrásokat, és - minthogy ez elsőrendűen fontos - a meglévő nemzeti képességeket és eszközöket a hazai pénzügyi források mobilizálására kiterjeszteni.

5. Cikk

Fejlett Ország Részes Felek kötelezettségvállalásai és kötelességei

1. Az Egyezmény 4., 6. és 7. Cikkéből következő kötelezettségeik teljesítése során a Fejlett Ország Részes Felek elsőbbségben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, és ennek értelmében:

a) segítik azokat a sivatagosodás leküzdésében és/vagy az aszály hatásainak enyhítésében, többek között azzal, hogy lehetővé teszik és/vagy megkönnyítik számukra, hogy pénzügyi és/vagy egyéb erőforrásokhoz jussanak, és támogatják, finanszírozzák és/vagy megkönnyítik a megfelelő környezetvédelmi technológiai eljárások és know-how átadásának, adaptálásának és megszerzésének finanszírozását, kölcsönösen megállapodva és nemzeti politikájukkal összhangban, figyelembe véve, hogy a központi stratégia a szegénység felszámolása;

b) továbbra is jelentős erőforrásokat fordítanak a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére, és/vagy növelik ezeket a forrásokat; és

c) segítséget nyújtanak azoknak kapacitásuk megerősítéséhez, hogy tökéletesíthessék intézményes kereteiket, valamint tudományos és műszaki felkészültségüket, az információgyűjtést és az információ elemzését, továbbá a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló kutató és fejlesztő munkát.

2. Más Ország Részes Felek önkéntes alapon a sivatagosodásra vonatkozó technológiával, ismeretekkel és know-how-val és/vagy pénzügyi eszközökkel segíthetik az Érintett Afrikai Ország Részes Feleket. A nemzetközi együttműködés megkönnyítheti az ilyen ismeretek, know-how és technikai eljárások átadását.

6. Cikk

A fenntartható fejlődés stratégiai tervezési kerete

1. A nemzeti cselekvési programok központi és integráns részei annak az átfogó folyamatnak, amely az Érintett Afrikai Ország Részes Feleknek a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti politikája megfogalmazására irányul.

2. Egy konzultatív és a résztvevőket bekapcsoló folyamatra van szükség, amely bevonja a kormányzat, a helyi lakosság, a közösségek és a nemkormányzati szervezetek megfelelő szintjeit egy olyan rugalmas stratégiai irányvonal kidolgozásába, amely lehetővé teszi a helyi lakosság és a helyi közösségek maximális részvételét. Az Érintett Afrikai Ország Részes Fél kérésére a folyamatba bevonhatók kétoldalú és többoldalú képviseletek, a körülményektől függően.

7. Cikk

Cselekvési programok elkészítésének időrendje

Ezen Egyezmény hatálybalépéséig az Afrikai Ország Részes Felek a nemzetközi közösség más tagjaival együttműködve, ha szükséges, átmenetileg - amennyire csak lehetséges - az Egyezménynek a nemzeti, a szubregionális és a regionális cselekvési programok elkészítésére vonatkozó intézkedéseit alkalmazzák.

8. Cikk

A nemzeti cselekvési programok tartalma

1. Az Egyezmény 10. Cikkének megfelelően a nemzeti cselekvési programok átfogó stratégiája integrált helyi fejlesztési programokat szorgalmaz az érintett területekre, amelyek a résztvevőket bekapcsoló mechanizmusokon alapulnak, és amelyek a szegénység felszámolására kidolgozott stratégiákat integrálja a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekbe. A programok erősítik a helyi hatóságok kapacitását és biztosítják a helyi lakosság, közösségek és csoportok cselekvő bevonását, hangsúlyozva az oktatást és képzést, az elismert szakértelemmel rendelkező nemkormányzati szervezetek mozgósítását, továbbá a decentralizált kormányzati rendszer erősítését.

2. A nemzeti cselekvési programok a következő általános sajátosságokkal rendelkeznek, a körülményektől függően:

a) a nemzeti cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése terén a múltban szerzett tapasztalatok felhasználása, figyelembe véve a társadalmi, a gazdasági és ökológiai viszonyokat;

b) a sivatagosodást és/vagy az aszályt előidéző tényezők, továbbá a rendelkezésre álló és a szükséges erőforrások és kapacitások megállapítása és megfelelő politikai intézkedések, továbbá intézményes és egyéb válaszintézkedések és lépések megtétele, amelyek ezeknek a jelenségeknek a leküzdéséhez és/vagy hatásuk enyhítéséhez szükségesek; és

c) a helyi lakosság és közösségek, köztük a nők, a farmerek és az állattenyésztők részvételének fokozása több felelősséggel az ügyintézésben.

3. A nemzeti cselekvési programok a következőket tartalmazzák, szükség szerint:

a) a gazdasági környezet javítására irányuló lépések, melyek a szegénység felszámolását célozzák:

(i) a jövedelmek és a munkalehetőségek növelése, különösen a közösség legszegényebb tagjai számára:

- a növényi és haszonállat termékek piacának fejlesztésével,

- a helyi szükségleteknek megfelelő pénzügyi eszközök megteremtésével,

- szorgalmazva a sokféleséget a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági vállalkozások létesítésében, és

- a mezőgazdasággal kapcsolatos vagy a nem mezőgazdasági típusú gazdasági tevékenységek fejlesztésével,

(ii) a rurális gazdaságok hosszú távú kilátásainak javítása

- a termelési beruházás és a termelőeszközök hozzáférhetőségének ösztönzésével, és

- ár- és adópolitikával, továbbá a növekedést elősegítő kereskedelmi gyakorlattal,

(iii) olyan népesség és migrációs politika meghatározása és alkalmazása, amely csökkenti a föld lakosság általi terhelését, és

(iv) szárazságtűrő mezőgazdasági növények termesztésének és a száraz talajokra kidolgozott integrált mezőgazdasági termelő rendszerek alkalmazásának támogatása az élelmezés-biztonság érdekében;

b) intézkedések a természeti erőforrások védelmére:

(i) a természeti erőforrásokkal történő integrált és fenntartható gazdálkodás biztosítása, beleértve:

- a termőföldet és a legelőt,

- a növénytakarót és a vadon élő növényeket, állatokat,

- az erdőket,

- a vízkészleteket, és

- a biológiai sokféleséget,

(ii) a közvélemény tájékozottságát szolgáló képzés és annak fokozása, továbbá környezetvédelmi oktatási kampányok és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodási technikák megismerésének elterjesztése, és

(iii) a különféle energiaforrások fejlesztésének és hatékony alkalmazásának és az alternatív energiaforrások - különösen a napenergia, a szélenergia és a biogáz - előtérbe állításának biztosítása, és különleges rendelkezések a megfelelő technológiai eljárások átadására, megszerzésére és adaptálására, hogy a sérülékeny természeti erőforrásokra nehezedő terhelést enyhítsék;

c) intézkedések az intézményi szervezet tökéletesítésére:

(i) a központi kormányzati szervek és a helyi hatóságok szerepének és felelősségi körének meghatározása a földhasználat-tervezés politikában,

(ii) az aktív decentralizációs politika bátorítása, a gazdálkodás és a döntéshozás átruházása a helyi hatóságokra, a kezdeményezések és a helyi közösségek felelősségvállalásának bátorítása és helyi struktúrák kialakítása, és

(iii) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás intézmény- és szabályrendszerének megfelelő módosítása, hogy biztonságossá tegyék a földbirtoklást a helyi lakosság számára;

d) intézkedések a sivatagosodással kapcsolatos ismeretek tökéletesítésére:

(i) a kutatás és a sivatagosodás tudományos, műszaki és társadalmi-gazdasági szempontjaira vonatkozó információk összegyűjtésének, feldolgozásának és cseréjének támogatása,

(ii) a kutatásban és az információgyűjtésben, -feldolgozásban, -cserében és -elemzésben még kihasználatlan nemzeti lehetőségek javítása oly módon, hogy növelje a megértést, és hogy az elemzési eredményeket hatékonyan használható fogalmakká alakíthassák,

(iii) az alábbiak közép- és hosszú távú vizsgálatának ösztönzése:

- az érintett területek társadalmi-gazdasági és kulturális trendjei,

- a természeti erőforrások minőségi és mennyiségi trendjei,

- az éghajlat és a sivatagosodás kölcsönhatásai; és

e) intézkedések az aszály hatásainak figyelemmel kísérésére és felmérésére:

(i) stratégiák kidolgozása annak felmérésére, hogy a természetes éghajlat ingadozás miként befolyásolja a regionális léptékű aszályt és sivatagosodást, és/vagy stratégiák kidolgozása az évszakos - évi éghajlat-ingadozások előrejelzéseinek az aszály hatásainak enyhítésére tett erőfeszítésekben történő felhasználására,

(ii) a veszély-előrejelző és válaszképesség tökéletesítése, a veszélyelhárítás és az élelmiszersegély-nyújtás hatékony végrehajtása, továbbá az élelmiszer-raktározási és -elosztó rendszerek, a szarvasmarha-állomány védelme, valamint a közmunkák és az alternatív életlehetőségek javítása az aszályra hajlamos területeken, és

(iii) az ökológiai degradáció figyelemmel kísérése és felmérése, azért, hogy kellő időben megbízható információ álljon rendelkezésre az erőforrás degradáció folyamatáról és dinamikájáról egy kedvezőbb politika megfogalmazása és a válaszintézkedések megkönnyítése érdekében.

9. Cikk

Nemzeti cselekvési programok elkészítése és a végrehajtást és értékelést lehetővé tevő mutatók

Mindegyik Érintett Afrikai Ország Részes Fél egy alkalmas nemzeti koordináló testületet jelöl ki, hogy az katalizátorként működjön nemzeti cselekvési programja elkészítésében, végrehajtásában és értékelésében. Ez a koordináló testület a 3. Cikk értelmében szükség szerint:

a) vállalja a tevékenység meghatározását és ellenőrzését, kezdve a helyileg irányított konzultációs folyamattal, bevonva a helyi lakosságot és a helyi közösségeket, együttműködve a helyi hatóságokkal, a Fejlett Ország Részes Felekkel, és a kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel, a nemzeti szinten érdekeltekkel folytatott kezdeti konzultációk alapján;

b) meghatározza és elemzi a fejlődést és a fenntartható földhasználatot befolyásoló kényszereket, szükségleteket és hiányokat, és gyakorlati intézkedéseket javasol, hogy elkerüljék a párhuzamos tevékenységeket, maximálisan kihasználva a megfelelő, folyamatban lévő erőfeszítéseket, és elősegíti az eredmények felhasználását;

c) interaktívan és rugalmasan elősegíti, megtervezi és megfogalmazza a projekt tevékenységeket, hogy biztosítsa az érintett területek lakosainak aktív részvételét, hogy minimalizálja az ilyen tevékenység negatív hatását, és hogy megállapítsa a pénzügyi segítségnyújtásra és technikai együttműködésre irányuló követelmények fontossági sorrendjét;

d) alkalmas, számszerűsíthető és könnyen verifikálható mutatókat állapít meg, hogy a nemzeti cselekvési programok jól becsülhetők és értékelhetők legyenek, és amelyek a rövid, közép- és hosszú távú tevékenységeket, továbbá a programok végrehajtásához szükséges tevékenységeket tartalmazzák;

e) időközi jelentéseket készít a nemzeti cselekvési programok végrehajtásáról.

10. Cikk

Szubregionális cselekvési programok szervezési kerete

1. Az Egyezmény 4. Cikke szerint az Afrikai Ország Részes Felek együttműködnek a Közép- Kelet-, Észak-, Dél- és Nyugat-Afrikára szóló szubregionális cselekvési programok elkészítésében és végrehajtásában, és ebből következően átruházhatják az illetékes szubregionális kormányközi szervezetekre az alábbi felelősségi köröket:

a) kapcsolattartás a szubregionális cselekvési programok előkészítésében és a szubregionális cselekvési programok végrehajtásának koordinálása;

b) segédkezés a nemzeti cselekvési programok elkészítésében és megvalósításában;

c) információ-, tapasztalat- és know-how-csere elősegítése, valamint tanácsadás a nemzeti törvényhozás felülvizsgálatára; és

d) bármiféle egyéb, a szubregionális cselekvési programokkal kapcsolatos felelősségi kört.

2. A szakosított szubregionális intézmények felkérésre támogatást nyújthatnak, és/vagy megbízhatók a kompetenciájukba tartozó tevékenységek koordinálásával.

11. Cikk

Szubregionális cselekvési programok tartalma és elkészítése

A szubregionális cselekvési programok olyan témákra összpontosítanak, amelyek ezen a szinten jobban kezelhetők. Ahol szükséges, kidolgozzák a megosztható természeti erőforrásokkal való gazdálkodás mechanizmusait. Ezek a mechanizmusok eredményesen kezelik a sivatagosodással és/vagy az aszállyal kapcsolatos országhatárokon átnyúló problémákat, és segítséget nyújtanak a nemzeti cselekvési programok harmonikus megvalósításhoz. A szubregionális cselekvési programok fontosabb területei megfelelő módon koncentrálódnak:

a) az országhatárokon átterjedő természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló közös programokra, a körülményektől függően, két- vagy többoldalú mechanizmusok révén;

b) alternatív energiaforrások fejlesztési programjainak koordinálására;

c) együttműködésre a pestis, valamint a növényi és állatbetegségek kezelésében és azok féken tartásában;

d) kapacitás bővítése, oktatás és a tudatosság fejlesztésére irányuló olyan tevékenységekre, amelyek jobban hajthatók végre, vagy támogathatók szubregionális szinten;

e) a tudományos és műszaki együttműködésre, különösen a klimatológia, a meteorológia és a hidrológia területén, beleértve az adatgyűjtés és értékelés, az információmegosztás és a projekt hálózatszerű értékelését, továbbá a kutatási és fejlesztési tevékenység koordinálását és rangsorolását;

f) korai veszélyjelző rendszerekre és közös tervezésre az aszály hatásainak enyhítése céljából, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek a környezeti okok miatt bekövetkező migráció következményére irányulnak;

g) tapasztalatcsere módjainak felkutatására, különösen a helyi lakosság és a közösségek részvételével, és a jobb földhasználat és a megfelelő technológiák használatában a kedvező környezet megteremtése érdekében;

h) szubregionális szervezetek kapacitásának megerősítésére, hogy képesek legyenek a koordinálásra és műszaki szolgáltatásokra, valamint szubregionális központok és intézmények létesítésére, átalakítására és megerősítésére; és

i) hivatalos irányvonal kidolgozására olyan területeken, mint például a kereskedelem, amely hatással van az érintett területekre és a lakosságra, beleértve a régió marketing rendszereinek koordinációs politikáját és az alapvető infrastruktúra politikát.

12. Cikk

A regionális cselekvési program szervezési kerete

1. Az Egyezmény 11. Cikke értelmében az Afrikai Ország Részes Felek közösen állapítják meg a regionális cselekvési program elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárásokat.

2. A Részes Felek megfelelő támogatásban részesíthetik az afrikai regionális társintézményeket és szervezeteket, hogy azok segíthessék az Afrikai Ország Részes Feleket az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítésében.

  Vissza az oldal tetejére