Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.13.)

2003. évi CX. törvény

a regisztrációs adóról * 

Az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében, figyelemmel az állam intézményvédelmi kötelezettségére a környezetvédelem terén, a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezésére az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi) után.

(2) Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.

2. § E törvény alkalmazásában

1. forgalomba helyezés: a személygépkocsi belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele, átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele, és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, valamint a 12. §-ban meghatározott mentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés;

2. átalakítás: a közúti jármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi jön létre, illetőleg a személygépkocsi más adókategóriába kerül;

3. személygépkocsi: a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű;

4. új személygépkocsi: az a személygépkocsi, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva a megszerzés időpontjáig legfeljebb 6 hónap telt el;

5. muzeális jellegű személygépkocsi: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontjában meghatározott személygépkocsi;

6. gyári vezérképviselet: olyan kizárólagos joggal rendelkező, belföldön nyilvántartásba vett jogi személy, amely a személygépkocsi gyártóját belföldön teljeskörűen képviseli;

7. adóhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;

8. import: a személygépkocsinak az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása;

9. Közösség területe: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 227. cikke szerinti terület.

Az adó alanya

3. § (1) Az adót a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott adóalany fizeti, aki az adóhatósággal szembeni kötelezettségének, valamint az adózással összefüggő egyéb kötelezettségeinek (a továbbiakban együtt: adókötelezettség) - a 4-5. §-okban megfogalmazott eltéréssel - közvetlenül tesz eleget.

(2) Az adó alanya - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

(3) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak.

(4) Ha a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.

Az adó megfizetésére kötelezett

4. § (1) Közös tulajdon esetén az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelősek.

(2) Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, és az 5. § szerint adóelőleg fizetésére kötelezett személy nincs, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

Adóelőleg fizetésére kötelezett személy

5. § (1) Ha a forgalomba helyezés belföldön, az általános forgalmi adó alanya által teljesített személygépkocsi-értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, a teljesítésre kötelezett általános forgalmi adó-alany adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóelőleg fizetésére kötelezettel kötött megállapodás alapján az adóelőleget a gyári vezérképviselet is megfizetheti.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése, az adóelőleg fizetésének szabályai

6. § (1) Az adófizetési kötelezettség

a) a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján,

b) a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik.

(2) Az adófizetési kötelezettség teljesítésére az adó alanya halasztást kap. A halasztás a forgalmi engedély kiadását megelőző napon lejár. Lejár a halasztás azon a napon is, amelyen - külön jogszabály szerint - a végleges forgalomba helyezést kezdeményezni kellett volna.

7. § (1) Az 5. § szerinti adóelőleg fizetésére kötelezett adóelőleg-fizetési kötelezettsége a belföldön teljesített vagy teljesítendő személygépkocsi-értékesítés érdekében történt import vagy beszerzés napján keletkezik. Az adóelőleg összege az importált vagy beszerzett személygépkocsi várható adója.

(2) Az adóelőleggel az adóelőleg fizetésére kötelezett negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig számol el az adóhatósággal. Az elszámolási időszakban a személygépkocsira megfizetett adóelőleg abban az időszakban minősül megfizetett adónak, amelyben a személygépkocsit forgalomba helyezték.

Az adó összege

8. § (1) Az adó összegét a személygépkocsik egyes kategóriájában e törvény melléklete határozza meg.

(2) Ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.

(3) Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.

Eljárási és adó-megállapítási szabályok

9. § (1) Az adót - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az adóhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).

(2) Az adóelőleget az adóelőleg fizetésére kötelezett maga állapítja meg (önadózás).

(3) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg.

(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési felügyelethez benyújtott előzetes engedély iránti kérelemmel egyidejűleg értesíteni az adóhatóságot az átalakítás szándékáról, bejelentve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított személygépkocsi motortérfogatának és környezetvédelmi kategóriába tartozásának, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).

(5) A közlekedési igazgatási hatóság a személygépjárműnek az adóigazolásban szereplő alvázszámáról, gyártmányáról, típusáról és a motor egyedi azonosító jeléről, illetve kódjáról, valamint az adóigazolás sorszámáról az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet az adóhatóságtól.

(6) Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az importált személygépkocsi, az 5. § szerinti esetben pedig az értékesítés után fizetendő általános forgalmi adó alapjába az e törvény szerinti adó is beletartozik.

Az adóigazolás

11. § (1) Az adókötelezettség megfizetéséről az adóhatóság adóigazolást állít ki. Adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az adókötelezettség negatív előjelű.

(2) Az adóigazolás az 5. § szerinti adóelőleg fizetésére kötelezettnek az adóelőleg megfizetésekor adható ki.

(3) Új személygépkocsinak a Közösség területén belül történő beszerzésekor, ha az általános forgalmi adót is az e törvény szerinti természetes személy adóalanynak kell megfizetnie, adóigazolás csak akkor adható ki, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint fizetendő általános forgalmi adó megfizetése is megtörtént.

Adómentességek

12. § Az adót nem kell megfizetni a

a) Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

c) Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok által használt hivatali, HC betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

d) külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt személygépkocsi kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó személygépkocsi reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, vagy

e) CD betűjelű rendszámmal ellátandó, az a)-c) pontban meghatározott olyan személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs.

Az adó visszafizetése

13. § (1) Az adóhatóság visszafizeti, vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja az adót, amennyiben a személygépkocsit az adóelőleg fizetésére kötelezett belföldről kiszállítja. A kiszállítás tényét a Közösség területén kívülre történő kiszállítás esetén a kiléptetést igazoló okmánnyal, egyéb esetben nemzetközi fuvarlevéllel, vagy - saját fuvareszközzel történő kiszállításnál - belső elszámolással kell igazolni.

(2) A megfizetett adóelőleget az adóhatóság visszafizeti, vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja, ha - az adóelőleg megfizetése után, de még forgalomba helyezés előtt - az adóelőleg fizetésére kötelezett igazolja, hogy a személygépkocsi műszaki állapota miatt forgalomba helyezésre alkalmatlanná vált.

(3) A befizetett adó visszajár, ha az adó alanya igazolja, hogy a személygépkocsi forgalomba helyezése annak ellopása, elrablása (eltulajdonítása) vagy megsemmisülése miatt lehetetlenné vált.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a személygépkocsi adóigazolását haladéktalanul vissza kell vonni.

(5) Ha utóbb az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a személygépkocsit mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.

(6) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben ha a különbözet negatív előjelű, az adóalany kérheti az adóhatóságtól a különbözet visszafizetését. Kérelméhez csatolnia kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.

Illetékesség

14. § Az adóztatás során az illetékes adóhatóságot a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály tartalmazza.

Környezetvédelmi osztályba sorolás

15. § A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. pontjának 2003. augusztus 30-i állapota szerint történik.

Módosuló jogszabály

16. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.”

(2) A Kkt. 9/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.”

(3) A Kkt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.”

(4) A Kkt. 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.”

(5) A Kkt. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.”

(6) A Kkt. 47. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van.”

Záró és átmeneti rendelkezések

17. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben és a 18. §-ban megfogalmazott eltéréssel - 2004. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően forgalomba helyezett gépjárművek esetén kell alkalmazni.

(2) A Kkt.-nek az e törvénnyel megállapított 9/B. §-ának (1) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

18. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésekről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 6. §-a, illetve az 1. számú melléklet 2/a), 2/b), 2/c) és 2/d) pontja hatályát veszti azzal, hogy a 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.

(2) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a Fat. hatályát veszti azzal, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az Art. előírásai szerint kell teljesíteni.

(3) E törvény 2. §-ának 4. pontja és 11. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) E törvény 2. §-a 8. pontjának alkalmazásában 2004. február 1. napjától a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig „az Európai Közösség területén kívülről” kifejezés alatt külföldet kell érteni.

(5) E törvény 9. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően 2004. február 1. napjától a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E törvény 13. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában 2004. február 1. napjától a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig „az Európai Közösség területén kívülre történő kiszállítás” kifejezés alatt külföldre történő kiszállítást kell érteni.

(7) A 14. §-tól eltérően 2004. február 1. napjától a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig illetékes adóhatóságnak a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerinti illetékes vámhatóság minősül, vagy minősülne akkor, ha az adókötelezettség megállapítása vámeljárás keretében történne.

19. § (1) Az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót megfizette, de a személygépkocsit 2004. február 1. napjáig nem helyezték forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsi 2004. február 1. napját követően történő forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót - a forgalomba helyezés időpontja szerinti általános forgalmiadó-megállapítási időszakáról készített általános forgalmi adó bevallásában - adókötelezettséget csökkentő tételként elszámolja.

(2) Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a nevére szóló vámhatósági határozat alapján megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatálybalépését követően helyezteti forgalomba.

(3) A 8. § (3) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a személygépkocsit 2004. február 1. napja előtt helyezték forgalomba, de 2004. február 1. napját követően alakították át. Ha az átalakítás révén különbözeti vámteher is keletkezik, a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat akkor is alkalmazni kell azzal, hogy a különbözeti vámteher megállapítása során az e törvényben megállapított regisztrációs adót is figyelembe kell venni.

(4) A 13. § (6) bekezdése alapján az adó visszafizetése kizárólag olyan személygépkocsi átalakítása során történhet, amelynek a forgalomba helyezésekor az e törvény szerinti adót fizették meg.

Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez

Az adó összege az egyes adókategóriákban

Adó-
kategória
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba
sorolása a közúti járművek forgalomba helyezé-
sének és forgalomban tartásának műszaki
feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM
rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint
5 vagy annál jobb 5-nél rosszabb
1. Otto-motoros személygépkocsi 1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1700 cm3-ig 90 000 Ft/db 200 000 Ft/db
2. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig 150 000 Ft/db 400 000 Ft/db
3. Ottó-motoros személygépkocsi 1800 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 2000 cm3 felett 640 000 Ft/db 1 600 000 Ft/db
4. Egyéb személygépkocsi 90 000 Ft/db 90 000 Ft/db
5. Muzeális jellegű személygépkocsi 200 000 Ft/db 200 000 Ft/db

  Vissza az oldal tetejére