Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.18.)

2003. évi CXII. törvény

egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról * 

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

1. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 20. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.”

2. § A Hhtv. 22. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.”

3. § A Hhtv. 34. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Halászati őr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki”

4. § A Hhtv. 44. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő két mondat lép:

„A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.”

5. § A Hhtv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A határidőre meg nem fizetett halgazdálkodási bírság és halvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

6. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 5. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mesterséges termékenyítő állomásokról vagy ilyen állomások számára spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha)

c) azt - jogszabályban meghatározott körben - a spermát termelő apaállat származási igazolása, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat igazolása és a mesterséges termékenyítő állomás spermaminőségi igazolása kíséri.”

7. § Az Átv. 5. § (3) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A forgalomba hozatal során)

a) a petesejteket a termelő anya származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás petesejt igazolásának,

b) az embriókat az ivarsejtet termelő szülők származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás igazolásának kell kísérnie.”

8. § Az Átv. 41. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szakmai hozzájárulást a minisztérium akkor adja meg, ha]

e) szaporítóanyag esetén az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat eredménye;”

9. § Az Átv. 47. §-át követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Bizottság 2002/8/EK határozata a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról, valamint a 88/124/EGK és a 96/80/EK határozat módosításáról.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati jog haszonbérlője lehet:)

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.”

11. § A Vtv. 60. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki”

12. § A Vtv. 62. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:”

13. § (1) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:”

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai a következő mondattal egészülnek ki:

„A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.”

(3) A Vtv. 65. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászati hatóság az engedélyt

a) meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély feltételeinek az engedély érvényességi ideje alatt bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;

b) három hónaptól három évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, aki trófeás vadat két éven belül két alkalommal szakszerűtlenül ejt el.”

(4) A Vtv. 65. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai tagok esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.”

(5) A Vtv. 65. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.”

14. § A Vtv. 74. § (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.

(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti igazolással hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.”

15. § A Vtv. 85. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

16. § A Vtv. 87. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.”

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása

17. § A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.”

18. § (1) Az Ntv. 3. § 1-3. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„1. Növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. Növény-egészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így

a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,

b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,

c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs,

d) a vágott virág,

e) a leveles ág,

f) a leveleit megtartó kivágott fa,

g) a levél, levélzet,

h) a növényi szövettenyészet,

i) az élő pollen,

j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány,

k) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint határozhat meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével.

2. Növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növényi eredetű termék, az 1. pontban meghatározott növények kivételével.

3. Károsító vagy károsító szervezet: a növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus.”

(2) Az Ntv. 3. § 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. Cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy

a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy

b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén.”

(3) Az Ntv. 3. § 15-19. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. Növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki

a) károsító szervezetek ellen, vagy

b) növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre.

16. Régi növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig.

17. Új növényvédőszer-hatóanyag: bármely növényvédőszer-hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédőszer-hatóanyagnak.

18. Növényvédő szer: egy vagy több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely

a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét,

b) nem tápanyagként (például növekedésszabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait,

c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósítószerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket,

d) irtja a nemkívánatos növényeket, vagy

e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését.

19. Növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítok elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, valamint kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmények, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termékek, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, illetve növényvédő szer hatóanyagnak.”

(4) Az Ntv. 3. § 22. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. Növényvédőszer-maradék: növényben, növényi eredetű termékben, állati eredetű élelmiszerben, illetve mindezek felületén vagy a környezet különböző elemeiben megjelenő, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető anyag fajlagos mennyisége, amely a metabolitok, bomlás- és reakciótermékek mennyiségét is magában foglalja.”

(5) Az Ntv. 3. § 28. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, a növényvédőszer-hatóanyag, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg, a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött.”

(6) Az Ntv. 3. § 32. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. Munka-egészségügyi várakozási idő: a kijuttatott növényvédő szer teljes beszáradásától kezdődő az az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető.”

(7) Az Ntv. 3. §-a a következő 34-36. pontokkal egészül ki:

„34. Integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges.

35. EC jelzéssel ellátott műtrágya: a tagállamok között külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya.

36. Környezet: víz, levegő, föld, a növény- és állatvilág vadon élő fajai, és azok közti bármilyen kölcsönös kapcsolat, valamint élő szervezetekkel való bármilyen kapcsolatuk.”

19. § Az Ntv. 4. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek.”

20. § (1) Az Ntv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat (a továbbiakban: védekezésre kötelező határozat) ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.”

(2) Az Ntv. 7. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat közszemlére tétel útján is közölhető, ha a földhasználó, illetve a termelő lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.”

21. § Az Ntv. a 10. §-át követően a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:

„Az Európai Bizottság szakértői

10/A. § Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni, és ennek keretében létesítménybe, helyiségbe belépni, szállító járművön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, továbbá növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.”

22. § (1) Az Ntv. 11. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.”

(2) Az Ntv. 11. §-a a következő új (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy ilyen szervezetekből álló növényvédő szer engedélyezése esetén figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat is.

(5) A Magyarországon nem engedélyezett, más tagállamban a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából.

(6) Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása valamely tagállamban a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető.

(7) A növényvédőszer-hatóanyag engedélyezésében vagy az engedély megújításában az engedélyező hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt.

(8) A növényvédő szernek és a növényvédőszer-hatóanyagnak nem minősülő egyéb engedélyköteles termék forgalmazását és felhasználását az engedélyező hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezi.”

23. § Az Ntv. 12. §-a a következő új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Magyarországon azok a növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek hatóanyagai szerepelnek a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, figyelembe véve a hatóanyagok felülvizsgálatára vonatkozó közösségi rendeletekben, illetve a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(5) A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagait külön jogszabály tartalmazza.”

24. § (1) Az Ntv. 14. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha)

b) a növényvédő szer hatóanyaga megfelel a 12. § (4)-(5) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése előírásainak;”

(2) Az Ntv. 14. § (1) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

(A minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha)

g) a növényekben mérhető növényvédő szermaradék nem haladja meg a maximálisan megengedett növényvédő szermaradék értéket.”

(3) Az Ntv. 14. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kérelmező, illetve az engedélyes az engedélyező hatóságnak köteles azonnal bejelenteni

a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást, és

b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt veszélyes hatásáról szerzett újabb ismereteket. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek.”

25. § Az Ntv. 15. § (2)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az engedélyező hatóság legfeljebb 3 évre engedélyezheti olyan növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, amelynek hatóanyaga új, és nem szerepel a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek. Amennyiben a hatóanyagnak a külön jogszabályban való felvételére nem született döntés, az engedély meghosszabbítható.

(3) Az engedély ismételt megadását legkésőbb az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően lehet kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában előírt feltételeknek.”

26. § Az Ntv. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az engedély módosítása és visszavonása”

27. § Az Ntv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.”

28. § Az Ntv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A növényvédő szereket kísérleti célra a Központi Szolgálat engedélyével, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad felhasználni.”

29. § Az Ntv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A Központi Szolgálat kérelemre valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezheti.

(2) Az engedélyező hatóság a magyarországi engedéllyel nem rendelkező növényvédő szerek felhasználását legfeljebb 120 napra engedélyezheti a külön jogszabályban foglaltak szerint.”

30. § Az Ntv. 21. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A 20. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják”

31. § Az Ntv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok más fél előnyére kizárólag a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi idő lejártával vagy az adat tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.

(2) Új hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtott adatok védelmi ideje 10 év, a pótlólag benyújtott új adatok védelmi ideje pedig a kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatokra fennmaradó idő, de legalább 5 év.

(3) A Magyarországon 2004. május 1. előtt engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagokhoz benyújtott adatok védelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év, a pótlólag benyújtott adatok védelmi ideje pedig az eredeti védelmi időből fennmaradó idő, de legalább 5 év.

(4) Ha adott engedélyezésre kért növényvédő szer hatóanyagának gyártási eljárása eltér a külön jogszabály mellékletében meghatározott hatóanyag gyártási eljárásától, akkor az engedélyező hatóság az Európai Bizottságot erről értesíti.

(5) Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat üzleti, illetve üzemi titokként kell kezelni, kivéve a (6) bekezdés szerinti nyilvános adatokat.

(6) Nyilvános adatként kell kezelni:

a) az engedély birtokosának nevét és címét,

b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát,

c) a külön jogszabály szerint veszélyesnek minősített komponensek nevét,

d) a kémiai, fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket,

e) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(7) A kérelmező és az engedélyes köteles legkésőbb 15 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (5) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott.”

32. § Az Ntv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A növényvédő szereket a külön jogszabályban meghatározott

a) fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba,

b) környezeti veszélyességi kategóriákba,

c) forgalmi kategóriába

kell besorolni.

(2) Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozható forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott adatokat.

(3) A növényvédő szer csomagolására, valamint a növényvédő szerrel szennyezett vagy attól megtisztított csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok határozzák meg.”

33. § Az Ntv. a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. § (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arányt többfajta csomagolóeszköz egyidejű kezelési kötelezettsége esetén a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszközre külön is alkalmazni kell.

(2) A Hgt. 56. § (8) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hasznosítási arány az energetikai hasznosítással teljesített.”

34. § (1) Az Ntv. 24. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növényvédő szer gyártójának vagy képviselőjének, importőrének évenként március 1-jéig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédőszer-forgalomról jelentést kell készítenie a Központi Szolgálat részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.”

(2) Az Ntv. 24. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Központi Szolgálat nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra.”

35. § Az Ntv. 25. §-a a következő új (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a § jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással reklámozni.

(3) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet.”

36. § Az Ntv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A forgalomba hozott növényvédő szereket és felhasználásukat a Szolgálat rendszeresen ellenőrzi a tekintetben, hogy megfelelnek-e a külön jogszabályban foglaltaknak, és különösen az engedélyezés előírásainak, valamint a címkén található információnak.

(2) A Központi Szolgálat az előző év vizsgálati eredményeiről és a meghozott intézkedésekről az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je előtt tájékoztatja.”

37. § Az Ntv. 37. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) az EC jelzéssel ellátott műtrágyák kivételével csak akkor hozhatók forgalomba, ha”

38. § A Ntv. 38. § (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott adatokat és vizsgálati eredményeket.

(2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.

(3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni.”

39. § Az Ntv. a 42. §-t követően a következő alcímmel és 42/A. §-sal egészül ki:

„Az EC jelzéssel ellátott műtrágya behozatala

42/A. § Az EC jelzéssel forgalmazni kívánt műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kell jelenteni a Központi Szolgálatnak.”

40. § Az Ntv. 47. § (2) bekezdése a következő új g)-i) pontokkal egészül ki:

(Nem jár kártalanítás:)

g) ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban, vagy annak termésében kerül sor,

h) a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen és annak szomszédságában fellépő ugyanazon károsító által okozott kárért,

i) a Magyarországon honos vagy megtelepedett károsítok által okozott károk esetében.”

41. § (1) Az Ntv. 52. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv, szakigazgatási intézmény, amely ellátja a növényvédelmi és más jogszabályokban foglalt feladatokat, így különösen:”

(2) Az Ntv. 52. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el a következők szerint:)

e) engedélyezi a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát;”

42. § Az Ntv. 53. § (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szolgálat igazgatója)

k) vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minőségét, dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról, vagy kezdeményezi a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti minősítését;”

43. § Az Ntv. 61. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege kétmillió forint.”

44. § Az Ntv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § E törvény a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve,

b) a Bizottság 92/90/EGK irányelve a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,

c) a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,

d) a Tanács 76/116/EGK irányelve a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.”

45. § Az Ntv. 65. § (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

c) az engedélyköteles termékek engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket.”

46. § Az Ntv. 11. § (3) bekezdésében, 12. § (1)-(2) bekezdésében, 14. § (1)-(6) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 37. § b) pontjában, 38. § (5)-(6) bekezdésében, 40. § (2) és (4) bekezdésében, 41. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 42. § (2) bekezdésében a „minisztérium” szó „engedélyező hatóság” kifejezésre, a 14. § (5) bekezdésében, valamint 39. §-ában a „minisztériumnak” szó „engedélyező hatóságnak” kifejezésre módosul.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

47. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kamara tagja az lehet, aki”

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

48. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. számú mellékletének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(A talajvédelmi bírság mértéke)

„Az egy hektárra eső bírság összege az étkezési búza alább megadott mennyisége és az érvényes intervenciós felvásárlási ár szorzata:”

A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény módosítása

49. § A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján látja el.”

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 20. § (3) bekezdése, valamint

b) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 13. §-a, 16. § (3)-(4) bekezdése, 38. § (4) bekezdése, 50. § e) pontja és 60. § (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 64. § (2) bekezdésének második mondata

hatályát veszti.

(2) E törvény 2. §-a, 4-5 §-ai, 13-16. §-ai, valamint 48-49. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 3. § (3) bekezdése. E törvény 48. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő eljárások során alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére