Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.19.)

2003. évi CXIV. törvény

a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról * 

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás normatív módszereinek szabályozására a következő törvényt alkotja:

1. § A Fővárosi Közgyűlésnek az Ötv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló rendeletét az e törvényben foglaltak szerint kell megalkotnia.

2. § A törvény hatálya a fővárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra terjed ki.

3. § E törvény alkalmazásában:

a) Tárgyév: azon gazdasági év, amelyhez tartozó megosztandó bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg.

b) Bázisév: a tárgyévet megelőző év.

c) Bázisévi tervszám: az önkormányzat bázisévre vonatkozó elfogadott költségvetésében szereplő eredeti előirányzat, vagy az abban figyelembe vett mutatószám, egyéb adat.

d) Állagmutató: az adott építmény aktuális műszaki állapotát mutatja, melynek meghatározása külön jogszabály szerint történik.

e) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: a külön jogszabályok szerint készített önkormányzati költségvetési rendeletben, illetve beszámolóban szereplő összegző adat.

4. § A forrásmegosztási eljárás az 5. § (3) bekezdésében meghatározott források olyan megosztása a fővárosi önkormányzat és az egyes kerületi önkormányzatok között, amely a meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges kiadások és a forrásmegosztást megelőzően, ezek finanszírozására rendelkezésre álló meghatározott bevételek különbözetéből adódó deficitek arányában történik.

5. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. 64. § (4) bekezdése határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottakat, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető részesedést a Fővárosi Közgyűlés forrásmegosztásról szóló rendelete normatívan, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányának figyelembevételével szabályozza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből a településüzemeltetéssel, kommunális, sport- és egyéb feladatokkal összefüggő állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész, 0,25%-kal, mint a fővárosi önkormányzatot megillető adóérdekeltségi költséggel csökkentett iparűzési és idegenforgalmi adó, továbbá az üdülőhelyi normatív hozzájárulások az elismert szükségletek alapján megosztásra kerülő bevételek (a továbbiakban: deficitarányosan megosztandó bevételek).

(4) A (3) bekezdés szerinti deficitarányosan megosztandó bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján, míg a tárgyidőszakra vonatkozó forrásmegosztási korrekció a tárgyévet követően rendelkezésre álló, tárgyévre vonatkozó tényszámok alapján történik. A korrekciós eltérések elszámolására a tárgyévet követő év költségvetésének teljesítése keretében kerül sor, mely a tárgyévet követő évre vonatkozó forrásmegosztási rendelet módosulását is jelenti.

6. § (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás és korrekció elvégzéséhez szükséges a kerületi önkormányzati költségvetésben, illetve a beszámolóban szereplő, továbbá e törvényben nevesített egyéb naturáliákra vonatkozó adatszolgáltatást a fővárosi önkormányzat által - az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabályok figyelembevételével - rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: Útmutató) szolgáltatják a kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat részére.

(2) A fővárosi önkormányzat az Útmutatót a kerületi önkormányzatok részére legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év április 15. napjáig megküldi. A kerületi önkormányzatok az adatszolgáltatásnak a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év május 5. napjáig tesznek eleget.

(3) A forrásmegosztás során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített bázisévet megelőző év december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter. A vonatkozó számításokat a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága által minden év április 30-ig teljesített adatszolgáltatás alapján a fővárosi önkormányzat végzi.

(4) A forrásmegosztás korrekciója során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített tárgyév december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter.

7. § (1) A fővárosi önkormányzat az Útmutatóban meghatározott kiadásokat kigyűjti és (2) bekezdésben meghatározott adatkorrekció elvégzése céljából az Útmutatóval egyidejűleg a kerületi önkormányzatok részére megküldi. A kerületi önkormányzatok a korrigált adatokat a 6. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre küldik vissza.

(2) Az adatkorrekciók kizárólag a következőkre vonatkoznak:

a) a működési kiadások tisztított összegének meghatározása (a pénzforgalom nélküli kiadásokból a felhalmozási célú tartalékok, felújítási, felhalmozási célú, de működési célúként tervezett kiadások kiszűrése);

b) a gyűjtő jelleggel használt szakfeladatokon (pl. igazgatás, településüzemeltetés) tervezett működési kiadások átrendezése a megfelelő szakfeladatokra;

c) a számításokban nem szereplő bevételekből (pénzmaradvány, áfa) tervezett kiadások kiszűrése;

d) az egyszeres folyó bevételekből tervezett - a deficitarányok meghatározásánál torzítást okozó - kiadások kiszűrése.

8. § A forrásmegosztási számításokban figyelembe vett működési kiadások körét a 9. §, illetve az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működtetésével kapcsolatos működési kiadások körét a 10. §, a felújítási és fejlesztési kiadások körét a 11-12. § határozza meg.

9. § (1) A forrásmegosztási számításokban az e törvény 1. számú mellékletében alapfeladatokként megnevezett működési kiadások számbavétele az alapfeladatokra vonatkozó normatívák felhasználásával történik.

(2) A tűzoltóság normatívan elismert kiadási szükséglete a bázisévi e célra juttatott központi költségvetési működési támogatás 1,1-szerese.

(3) A tömegközlekedés normatívan elismert kiadási szükséglete a vállalati éves beszámolók alapján a tömegközlekedési vállalatok (Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged) egy férőhely-kilométerre eső összesített nettó ráfordításainak a BKV férőhely-kilométer adatával szorozva számított értéke, csökkentve a BKV menetdíjbevételével és a BKV által igénybe vett árkiegészítéssel. A vidéki vállalatokra vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

(4) A színházi támogatások normatívan elismert kiadási szükségletét a bázisévi költségvetések szerint, a központi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok színházi támogatásának, valamint a külön támogatott önkormányzati fenntartású színházaknál a fenntartó önkormányzattól kapott összes működési támogatásának figyelembevételével, az egy színházi férőhelyre jutó átlag és a fővárosi, kerületi színházi férőhelyek szorzataként kell megállapítani. A támogatásra vonatkozó vidéki adatokat a Belügyminisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bevonásával küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

10. § A forrásmegosztás az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működésével kapcsolatos elismert kiadásokat az e törvény 2. számú mellékletében meghatározottak figyelembevételével veszi számba.

11. § A számított felújítási szükségletek esetében az éves elismert kiadások kiszámítása - első alkalommal - a 2003. január 1-jén rendelkezésre álló ingatlanvagyon-kataszter mutatóinak felhasználásával, a 6. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján történik. Az ingatlanvagyon-kataszterből származó adatokat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok évente aktualizálják. Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagyonelemek felsorolását és ezen vagyonelemek felújítási szükségletének tekintett költségek számítási módját e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

12. § (1) A számított fejlesztési szükséglet az e törvény 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti, az e törvény 2. számú mellékletének 2. és 4-6. pontja szerinti, továbbá az e törvény 3. számú mellékletének 4. pontja alapján meghatározott összesített működési és felújítási kiadások 13%-a. Az ilyen módon meghatározott összegből a jogcímekre lebontott elismert fejlesztési kiadások az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott jogcímek és súlyok szerint képződnek.

(2) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott súlyok a 2007. évre elkészített forrásmegosztástól kezdődően öt éven át úgy változnak, hogy a „kiépítetlen utak és közterek aránya” jogcím évi 1 százalékponttal csökken és a „zöldterület aránya” jogcím évi 1 százalékponttal emelkedik.

13. § A kiadási szükséglet az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontja szerinti, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti alapfeladatonkénti és az e törvény 2. számú melléklet 2., 4-6. pontja szerinti, működési kiadási szükségletek, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti felújítási szükségletek és a 12. § szerinti a fővárosi önkormányzatra és kerületi önkormányzatonként számított fejlesztési szükségletek összessége.

14. § (1) A kiadási deficitek megállapításakor figyelembe veendő bevételeket e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A forrásmegosztási számítás során bevételnek minősülnek az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott bevételeken túl a vagyonhasznosítással és lakásgazdálkodással foglalkozó, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervében szereplő, de az önkormányzati költségvetésekbe be nem fizetett lakbér és bérleti díj bevételek is.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bevételekből a kerületi idegenforgalmi bevételek, a lakásfenntartási költségekből a lakókra áthárított bevételek, az egyszeri jellegű bevételek, valamint az OEP finanszírozású szakfeladatokhoz kapcsolódó folyó bevételek levonását követően keletkeznek a saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételek.

(4) A (3) bekezdés szerinti saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételeket tovább módosítják az (5)-(8) bekezdés szerint normatív módszerrel számolt lakbér, építményadó, telekadó és kommunális adók eltérései a tényleges bevételektől. A normatív módszer az alapterülettel súlyozva számított átlagos fajlagos bevételek figyelembevétele a bázisévi költségvetési adatok, valamint az Útmutatóban a kerületek számára előírt adatszolgáltatás alapján a törvényi előírások szerint elvileg adóztatható alapterületekre és a lakások komfortfokozat szerinti összetételére vonatkozó naturális adatok alapján.

(5) A kerületek alapterület-arányos számított lakbérbevétele a korrigált alapterület és a budapesti átlagos fajlagos adatok alapján számított átlagos lakbér mérték (Ft/m2) szorzata.

Az önkormányzati lakások komfortfokozata szerint kell korrigálni a kerület lakásállományának alapterületét. A korrigált alapterület számításhoz alkalmazott kulcsok:

a) összkomfortos lakások = 1;

b) komfortos lakások = 0,8;

c) félkomfortos lakások = 0,52;

d) komfort nélküli lakások = 0,4;

e) szükséglakások = 0,32.

(6) A kerületek alapterület-arányos számított építményadó-bevétele az összes nem lakáscélú a törvényi előírások szerint adóztatható létesítmény alapterületének és az átlagos budapesti építményadó mérték (Ft/m2) szorzata.

(7) A kerületek alapterület-arányos számított telekadó-bevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható földterület alapterületének és az átlagos budapesti telekadómérték (Ft/m2) szorzata.

(8) A kerületek alapterület-arányos számított kommunális adóbevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható lakás alapterületének az átlagos budapesti kommunális adómértékkel való (Ft/m2) szorzata.

(9) A (4) bekezdés szerinti módosítás mértéke az (5)-(8) bekezdés szerinti alapterület-arányos értékekből a tényleges bevételi értékek levonása, ami pozitív érték esetén növeli, negatív érték esetén csökkenti a folyó korrigált bevételeket. A korrekció utáni bevételi érték a forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek nagysága.

15. § (1) A kiadási deficitek mértéke a 13. § szerinti kiadási szükséglet és a 14. § (9) bekezdés szerinti forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek különbözete. Ha nincs kiadási deficit, ennek értéke a számításokban 0. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat deficitjének a kiadási deficitek összegéhez viszonyított aránya az adott önkormányzat részesedésének az aránya a 5. §-ban megállapított deficitarányosan felosztandó bevételekből.

(2) Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat részesedési aránya a mindenkori megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 20%-kal nőhet és legfeljebb 10%-kal csökkenhet. E követelmény a tárgyévi forrásmegosztás készítésekor az egy évvel korábban készített előző évi forrásmegosztáshoz, a forrásmegosztás megelőző évre vonatkozó korrekciójakor az egy évvel korábban az azt megelőző évre vonatkozóan elfogadott korrigált forrásmegosztáshoz képest érvényesül. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok részesedését deficitarányosan növelik, illetve csökkentik.

16. § (1) A tárgyév forrásmegosztására vonatkozóan két számítás készül. A számítások eredményeit mindkét alkalommal a fővárosi önkormányzat rendeletben teszi közzé.

(2) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet tervezetet a tárgyév február 1-jéig kell benyújtani és azt a Fővárosi Közgyűlés február 15-ig fogadja el.

(3) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztási korrekcióról szóló rendeletet a tárgyévet követő év június 30-ig fogadja el a Fővárosi Közgyűlés.

A korrigált számítás a tárgyévre vonatkozó tényszámok ismertté válását követően készül el a 8-15. §-okban szabályozott eljárás szerint az ott szereplő tervezett, illetve bázisévi adatok helyett a tárgyévi tényleges adatok és mutatószámokra alapozva. A korrigált számítás során nem változnak a fejlesztési kiadásokra vonatkozó e törvény 4. számú mellékletében szereplő számítások, a 4. számú melléklet 2. b) pontjában meghatározott felhalmozási és tőkejellegű kiadások kivételével. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat elismert összes fejlesztési kiadása viszont nem haladhatja meg az adott önkormányzat által a tárgyévben ténylegesen teljesített felhalmozási és tőkejellegű kiadások szintjét, az emiatt esetlegesen felszabaduló összeggel a többi önkormányzat elismert fejlesztési kiadása emelkedik azonos százalékos mértékkel. A fővárosi önkormányzatot az 5. § (3) bekezdése szerint megillető adóérdekeltségi költség legfeljebb a tényleges igénybevétel mértékéig vehető számításba. A korrigált számításokban az új korrekciós igények meghatározásánál is figyelembe kell venni a tárgyidőszakot megelőző év korrekciójából származó, a tárgyévi forrásmegosztást korábban módosító eltéréseket.

(4) A tárgyévre vonatkozó (3) bekezdés szerint kiszámított korrekció következtében a tárgyévet követő év forrásmegosztása változik oly módon, hogy a deficitarányokból következő részesedések az így megállapított összegekkel módosulnak. Ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok számára havonta folyósított deficitarányosan felosztásra kerülő források összege a második félévre nézve újból rendeletben kerül meghatározásra.

(5) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelettervezetet, valamint a forrásmegosztási korrekcióra vonatkozó rendelettervezetet a fővárosi önkormányzat által három évre - pályázat útján - felkért könyvvizsgáló a szolgáltatott adatok megalapozottságának és a számítások helyességének tekintetében felülvizsgálja. A könyvvizsgáló nem lehet azonos az Ötv. 92/A. §-ában meghatározott feladatra megbízott könyvvizsgálóval.

(6) Amennyiben a könyvvizsgáló megállapítása szerint a forrásmegosztási számításokhoz szolgáltatott adatok nem az előírások szerinti tartalommal kerültek megadásra és emiatt az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat jogosulatlan forrásokhoz jutott, a jogosulatlanul felvett összeg késedelmi kamattal növelve csökkenti az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat feltárást követő első forrásmegosztásra vonatkozó rendeletalkotás során megállapításra kerülő részesedését és ezzel az összeggel a többi önkormányzat részesedése deficitarányosan nő. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. Az e bekezdésben foglaltakat a tárgyévi és az azt megelőző háromévi - legfeljebb jelen törvény hatálybalépését követően készült - forrásmegosztásra vonatkozóan lehet alkalmazni.

17. § (1) A megosztott forrásokból az egyes kerületi önkormányzatokat - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel - havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig illeti meg a tárgyhónapban befolyt ezen források 15. § szerinti deficitarányának hányada.

(2) A tárgyév első két hónapjában a finanszírozás alapja a megelőző év deficitaránya, amelyet a harmadik hónap végén az elfogadott forrásmegosztási rendelet szerint visszamenőleg korrigálni kell.

(3) A 16. § (3) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző évből adódó korrekció abszolút összege módosítja a tárgyév második félévében a 15. § szerint esedékes részesedés nagyságát. A korrekció hatása a tárgyév negyedik negyedévben esedékes első utalásokban érvényesül.

Záró rendelkezések

18. § (1) E törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2004. évi forrásmegosztáshoz szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó - az 5. § és 6. §-okban szereplő - rendelkezések a kihirdetés napjától számított 8. napon hatályba lépnek a fővárosi önkormányzat által kiadott Útmutató alapján.

(3) A felújítási szükségletek 6. § (3) bekezdés szerinti számításhoz szükséges adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága a törvény hatálybalépését követő 8. napon teljesíti.

(4) A 2004. évi forrásmegosztási rendelettervezetet 2004. február 15-ig kell benyújtani és február 28-ig kell elfogadni.

(5) Az Ötv. 116. § (3) bekezdésében előírt 2003. évre vonatkozó - jelen törvény szerinti, de a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletében szereplő célkeretek fenntartásával készülő korrekciós számítások eredményeit a 2003. évi tényadatok alapján 2004. június 30-ig kell rendeletben kihirdetni és ezek hatásával a 2004. évre vonatkozó első forrásmegosztási számítás eredményeit módosítani kell a 16. § (4) bekezdés és a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával. A módosítási igény meghatározásánál figyelembe kell venni a Fővárosi Közgyűlés rendelete alapján még meg nem osztott forrást is. A 15. § (2) bekezdésében foglalt elmozdulásra vonatkozó szabályt a fenti rendelethez viszonyítottan kell értelmezni.

(6) A 16. § (5) bekezdésének a könyvvizsgáló három évre való felkérésére vonatkozó előírása a 18. § (5) bekezdése szerinti, a 2003. évre korrekciós elosztást tartalmazó fővárosi forrásmegosztási rendelet hatálybalépését követő napon lép hatályba.

(7) A 2004. évre vonatkozó forrásmegosztás korrekciója során a 15. § (2) bekezdése szerint, valamint e § (2) bekezdésében foglalt elmozdulási szabályt 2003. évre vonatkozóan, 2004. június 30-ig kihirdetésre kerülő rendelethez képest kell alkalmazni.

(8) A 14. § (4) bekezdésében az adóztatható területek nagyságával kapcsolatos kerületi önkormányzati adatszolgáltatást először a 2004. évi forrásmegosztás korrekciója során kell alkalmazni, ezen időpontig a 2003. évi forrásmegosztási számítási adatok alkalmazandók.

(9) Amennyiben a kerületi önkormányzat a jelen törvényben előírt teljes körű adatszolgáltatási kötelezettségének a határidő lejártát követően megküldött külön írásos felszólításra 8 nap elteltével sem tesz eleget, úgy e kerületi önkormányzat tárgyévben a forrásmegosztásból nem részesül. Ennek módosítására a tárgyévi forrásmegosztási rendelet korrekciója során nincs lehetőség. A 15. § (2) bekezdése a tárgyévet követő évben erre az önkormányzatra nem vonatkozik.

1. számú melléklet a 2003. évi CXIV. törvényhez

1.

Alapfeladatok megnevezése Az alapfeladatokra számított normatívák
Óvodai ellátás Budapesti átlagnormatíva
Iskolai oktatás Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva
Fogyatékos gyermekek oktatása Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva
Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás Budapesti átlagnormatíva
Gyógypedagógiai intézményi ellátás Budapesti átlagnormatíva
Alapfokú művészeti oktatás Budapesti átlagnormatíva
Egyéb oktatási ellátás Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva
Bölcsődei ellátás Budapesti átlagnormatíva
Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül Budapesti átlagnormatíva
Nappali szociális ellátás Budapesti átlagnormatíva
Bentlakásos szociális intézmények Budapesti átlagnormatíva
Hajléktalanok átmeneti szállása Budapesti átlagnormatíva
Gyermek- és ifjúságvédelem Budapesti átlagnormatíva
Közművelődési és sportfeladatok Budapesti átlagnormatíva

2. Az egyes szakfeladatokhoz tartozó működési kiadási szükségletek a normázott budapesti kiadások alapján kerülnek összegzésre a 3-5. pontban leírt eljárás szerint.

3. Az egyes alapfeladatokhoz tartozó működési kiadásokhoz rendelt átlagnormatíva a bázisévre tervezett kerületi önkormányzati és/vagy a fővárosi költségvetésekben az adott szakfeladatok összegzett működési kiadásainak és a bázisévre tervezett hasonló módon összegzett naturáliákban kifejezett mutatószámoknak a hányadosa.

4. Az alapfeladathoz tartozó működési kiadási szükséglet - az 5. és 6. pontban szereplő eltéréssel - a 3. pont szerint meghatározott budapesti átlagnormatívák és a kerületenként (a fővárost is kerületként kezelve), valamint alapfeladatonként a költségvetési tárgyévre tervezett - az önkormányzati normatíváknál meghatározott mutatószámokkal megegyező - önkormányzati naturáliákra vonatkozó mutatószámok szorzata.

5. A szociális ellátás szállásnyújtás nélkül feladat kiadási szükségletét a T-számmal korrigált mutatószám segítségével kell meghatározni. A T-szám a naturális mutatónak azon korrekciója, mely a kerületi normatíva egy főre jutó átlagának és a fővárosi normatíva egy főre jutó átlagának hányadosából képezhető, és ahol a kerületi egy főre jutó átlagos normatíva a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvényében meghatározott módon számított normatív állami támogatás alapján állapítható meg.

6. Az iskolai oktatásra, a fogyatékos gyermekek oktatására, valamint az egyéb oktatási feladatokra külön kerületi és külön fővárosi normatíva kerül megállapításra, és ezek felhasználásával készülnek a 4. pont szerinti számítások.

2. számú melléklet a 2003. évi CXIV. törvényhez

1. A forrásmegosztás az igazgatási típusú kiadások között az alábbi feladatokhoz tartozó kiadásokat veszi figyelembe:

a) Egyéb számítástechnikai tevékenység;

b) Területi, körzeti igazgatási szervek tevékenysége;

c) Önkormányzatok igazgatási tevékenysége (7. § szerint korrigált kiadásai);

d) Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége;

e) Adó- és pénzügyi igazgatási tevékenység;

f) Honvédelmi, polgári védelmi tevékenység;

g) Önkormányzati intézményeket ellátó, kisegítő szolgálat;

h) Máshová nem sorolt szervek tevékenysége.

2. A kiadások a kerületekre és a fővárosra nézve az úgynevezett hivatalmodell felállításával, a bázisévre vonatkozó tervadatokat felhasználva az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Az igazgatási kiadási szükségletek

Kerület Állandó
népesség,
bázisév
jan. 1.
(X)
Igazgatási
apparátus
létszáma fő
(F)
Bázisévi
tervezett
igazgatási
kiadás
összesen
ezer Ft
(K)
Optimális
apparátusi
létszám
hatvány-
korrelációval

(Y)
Az optimális létszám
megoszlási
viszonyszámai
%
(Z)
Igazgatási kiadási
szükségletek
ezer Ft
(Q)
Képletek Xn Fn Kn Yn=a(Xb) Zn=Yn/SZUM (Y1;Y24) Qn=Yn*SZUM (K1;K24)
I X1 F1 K1 Y1=a(Xb) Z1=Y1/SZUM (Y1;Y24) Q1=Y1*SZUM (K1;K24)
.
.
XXIII. X23 F23 K23 Y23=a(Xb) Z23=Y23/SZUM (Y1;Y24) Q23=Y23*SZUM (K1;K24)
Főváros X24 F24 K24 Y24=a(Xb) Z24=Y24/SZUM (Y1;Y24) Q24=Y24*SZUM (K1;K24)

Számítási módszer:

A kerületenként, illetve a fővárosra konkrétan: bázisév január 1-jei állandó népesség és a bázisévre tervezett igazgatási létszám (x;y) koordináta rendszerben (’x’ - állandó népesség; ’y’ - bázisévi igazgatási apparátus létszáma) történő ábrázolása alapján a pontokra (a legkisebb négyzetek módszerével történő) hatványtrenddel illesztett görbének az egyenletét kell meghatározni. A görbe által meghatározott egyenletbe [Yn=a(Xb)] kerületenként szükséges az állandó lakosok számát behelyettesíteni. A kerületenként (a fővárost is kerületként kezelve) ilyen módon normatívan számított optimális igazgatási apparátusi létszámok alapján kapott megoszlási viszonyszámok szerint kell felosztani az összes kerület és a főváros által együttesen tervezett összes igazgatási kiadásokat és ezzel határozhatóak meg az egyes önkormányzatokra nézve a tárgyévi szükséges igazgatási kiadások.

3. A 2. pont szerinti hivatalmodell az 1. pontban meghatározott feladatokhoz tartozó apparátusi létszámadatokkal számol. A létszámadatokban a polgármester, alpolgármesterek kivételével nem szerepelhetnek az önkormányzati képviselők, a közhasznú foglalkoztatottak, a közterület felügyelők.

4. Településüzemeltetési feladatonként (útfenntartás, parkfenntartás, egyéb településüzemeltetés) - az 5. pont szerinti kivétellel - külön kerületi és külön fővárosi normatívák készülnek. A normatívák az önkormányzatok bázisévre vonatkozó költségvetéseiben szereplő egyes településüzemeltetési szakfeladatok összegzett kiadásainak és az alábbi táblázatban megnevezett naturáliáknak a hányadosai. A településüzemeltetési elismert kiadási szükséglet a számított kerületi és fővárosi normatíva és az adott feladathoz kapcsolódó legutolsó felmérés szerinti önkormányzati naturália szorzata.

Megnevezés Alkalmazott naturáliák Számított normatívák
Útfenntartás Üzemeltetett burkolt utak m2-ben (legutolsó fővárosi számbavétel alapján) Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva
Parkfenntartás Kezelt zöldterület ezer m2-ben (kerületi és fővárosi ingatlanvagyon-kataszter szerint) Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva
Egyéb településüzemeltetés Állandó népesség (BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal) Kerületi átlagnormatíva Fővárosi normatíva

5. Az útfenntartás szükségleteinek számítása során a bázisévi útfenntartási kiadások, valamint az üzemeltetett burkolt utak területe alapján a 11 legmagasabb kerületi fajlagos útfenntartási kiadás területtel súlyozott átlaga adja a kerületi normatívát. A tárgyévi elismert útfenntartási kiadási szükséglet a kerületi átlag normatíva és a kerületek által üzemeltetett burkolt út szorzata.

A főváros tárgyévi útfenntartási szükségletét azonos módon, de a kerületi átlagnormatíva 1,9-szeresének alkalmazásával kell kiszámítani.

6. A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadások számbavétele során a 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóházakban lévő önkormányzati lakásokra és a vegyes tulajdonú lakóházakban lévő önkormányzati lakásokra egységes budapesti normatíva készül.

A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadási szükséglet budapesti normatívája a kerületenként (és a fővárosban) a bázisévben ténylegesen felmerült (a felújítási kiadásoktól, a bérlőkre áthárított, továbbszámlázott közüzemi - víz-, és csatorna -, valamint egyéb díjaktól megtisztított) üzemeltetési kiadások és a legutolsó állapot felmérésben szereplő lakás m2 adatok összesített adatainak hányadosa (egy m2-re jutó nettó üzemeltetési kiadás).

A lakáságazat működtetésével kapcsolatos kiadási szükséglet a normatíva és az adott csoporthoz tartozó kerületi, fővárosi lakásállomány területének szorzataként megállapított szükséglet.

3. számú melléklet 2003. évi CXIV. törvényhez

1. Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, 2. pontban felsorolt vagyonelemek ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült értéke az állagmutató segítségével új állapotra vonatkozóan átszámításra kerül - kivéve a zöldterület - úgy, hogy a számításokban alkalmazott legalacsonyabb állagmutató érték 20% lehet. Ebből az értékből a külön jogszabályban meghatározott amortizációs kulcsok 0,75-szeres szorzójával kell megállapítani a felújítási szükségletet vagyonelemenként az alábbiak szerint:

Becsült érték * (1 / állagmutató) * amortizációs kulcs * 0,75.

2. Zöldterület összesen (növényzet, ültetvény)

Út és köztér összesen

Közlekedési műtárgyak

- közúti híd

- közúti híd vasúttal

- közúti híd kisvasúttal

- közúti híd villamossal

- vasúti híd közúti közlekedéssel

- gyalogos híd vagy kerékpárút

- felüljáró

- aluljáró

Lakóépület és otthonház összesen (csak önkormányzati tulajdon)

Társasházak esetében

- önkormányzati tulajdonú lakások

- önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek

Hivatali épületek

Oktatási intézmények épületei

Kulturális intézmények

- művelődési otthon, szabadidőközpont

- általános művelődési központ

- önálló többfunkciós kulturális sportlétesítmény

- színház, operaház

- mozi

- zeneterem, zenepavilon

- cirkusz-, varieté- és egyéb épületek

- vidámpark

- alkotóház

- könyvtár és raktárai

- múzeum

- levéltár és raktárai

- kép és hangarchívum

- egyéb

Fedett sportlétesítmény, szabadtéri sportlétesítmény

- labdajátékpályák

- tornatermek

- tornacsarnokok

- korcsolya- és jégpályák

- stadionok

Szociális létesítmények

- idősek ellátására szolgáló épület

- idősek részére átmeneti elhelyezést nyújtó épület

- bölcsőde

- csecsemő-, gyermekotthon

- nevelőotthon

- hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedék

3. Az 1. pontban szereplő eljárás a „Lakóépületek és az otthonházak”, „Társasházak (önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek)”, „Hivatali épületek” „Oktatási intézmények épületei”, „Szociális létesítmények” vagyoncsoportok esetében az alábbi eltérésekkel történik. Az ingatlanvagyon-kataszter szerinti becsült érték helyett módosított kerületi (fővárosi) becsült értéket kell meghatározni, melynek menete a következő:

- Önkormányzati kerületi és fővárosi átlagár: az adott vagyoncsoportra nézve az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült értékek összege / az ugyanitt szereplő összes m2.

- A Budapest egészére számított átlagár: az önkormányzati kerületi és fővárosi átlagárakból Budapest egészére az adott vagyoncsoportra nézve a területmértékekkel súlyozottan számított átlagár (Ft/m2).

- A módosított kerületi (fővárosi) becsült érték: az adott vagyoncsoportra nézve az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő összes kerületi (ill. fővárosi) m2 és a Budapest egészére számított átlagár szorzata (Ft).

4. Az elismert felújítási kiadások az 1. pont szerint - a 3. pont figyelembevételével - vagyoncsoportokként elvégzett számítások eredményeinek összegezéseként adódnak.

4. számú melléklet a 2003. évi CXIV. törvényhez

1.

Jogcímek Súly (%)
Állandó népesség 30
Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 25
A kiépítetlen utak és közterek aránya 10
Zöldterület aránya 5
Tömegközlekedés 30

2. Az egyes jogcímek felosztásának szabályai a következők:

a) Állandó népesség: A jogcímhez tartozó összeg megosztása a tárgyévet megelőző év január 1-jei állandó népességre vonatkozó adatok alapján történik. A fővárost megillető súly meghatározása Budapest teljes lakosságának meghatározásával történik.

b) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: A felhalmozási és a tőke jellegű kiadások megosztása a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok bázisévi költségvetésében szereplő összegeinek aránya szerint történik.

c) A kiépítetlen utak és közterek aránya: A főváros és a kerületek kiépítetlen útjainak és köztereinek az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, m2-ben kimutatott összesített adatainak az egyes kerületek adatához viszonyított aránya szerint történik a megosztás.

d) Zöldterületek aránya: A kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő zöldterületeknek az összes budapesti zöldterülethez viszonyított aránya határozza meg e jogcím megosztását.

e) Tömegközlekedés: A tömegközlekedésre fordított bázisévi beruházási kiadások arányában kell megosztani.

5. számú melléklet a 2003. évi CXIV. törvényhez

Megnevezés
Intézményi ellátási díjak
Alkalmazottak térítése
Hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok bevétele
Egyéb alaptevékenységi bevételek
Állami feladatok ellátása során létrehozott áru- és készletértékesítés
Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke
Alaptevékenység sajátos szolgáltatásainak ellenértéke
Bérleti és lízing díjbevételek
Szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése
Vendéglátó-ipari vállalkozások által üzemeltetett intézményi étterem bérleti díja
Elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése
Dolgozó, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése
Kötbér, bírság, egyéb kártérítés, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg
Egyéb bevételek
Illetékek
Építményadó ingatlanadó
Telekadó (ingatlanadó)
Vállalkozók kommunális adója
Magánszemélyek kommunális adója
Pótlékok, bírságok
Személyi jövedelemadó normatív módon elosztott része (üdülőhelyi és településüzemeltetés nélkül)
Gépjárműadó
Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó
Átengedett egyéb központi adók
Környezetvédelmi bírság
Természetvédelmi bírság
Műemlékvédelmi bírság
Építésügyi bírság
Egyéb sajátos bevétel
Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel
Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetéséből, koncesszióból származó bevétel
Osztalék- és hozambevétel
Egyéb pénzügyi befektetések bevételei
Normatív állami hozzájárulás (lakosságszámhoz kötött, településüzemeltetési és üdülőhelyi nélkül)
Normatív módon elosztott, kötött felhasználású központi támogatások
Normatív állami hozzájárulás (feladatmutatókhoz kötött)
Központosított előirányzatok
- eredeti előirányzatként nem tervezhető
- eredeti előirányzatként tervezhető
Helyi önkormányzatok színházi támogatása
Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről
Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
Jövedelempótló támogatások kiegészítése és közcélú foglalkoztatottak támogatása
A tömegközlekedés központi támogatása

  Vissza az oldal tetejére