Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.22.)

2003. évi CXIX. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról * 

A munkavállalói tulajdonlás eddig kialakult rendszerének továbbfejlesztése, az e célra létrehozott szervezetek fennmaradásának biztosítása, működési lehetőségeik további növelése és jogainak bővítése céljából az Országgyűlés a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvényt (a továbbiakban: Mrpt.) a következők szerint módosítja:

1. § (1) Az Mrpt. 1. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat a szervezőbizottságnak írásban bejelentik [2. § (1) bekezdés], megalakult szervezet esetén pedig az ügyintéző és képviselő szerv (a továbbiakban: ügyintéző szerv) által - részvételi jogosultságuk megnyíltakor - részükre haladéktalanul megküldött alapszabályt írásbeli nyilatkozatukkal elfogadják.

(4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve, ha a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint nyugdíjasnak minősülő munkavállaló a munkaviszonyának rendes felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy - ha a nyugdíjas ezt kívánja - az ezt megelőző l-3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2) bekezdés] átlagos összegének 25%-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az Mrpt. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) és (6) bekezdéseinek számozása (6) és (7) bekezdésekre változik:

„(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak a jogelőd munkáltatónál fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti a jogutód munkáltató döntéshozó szervében.”

2. § Az Mrpt. a következő 3/A. és 3/B. §-sal egészül ki:

„3/A. § Ha a vagyonrészt nem az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezet értékesíti, és a vagyonrészét eladó tulajdonos a megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését, valamint annak társasági ellenjegyzését nem kívánja, vagy a társaság a szervezetet terhelő hitel visszafizetésének, illetve a részletfizetés teljesítésének biztosítására kezességet vagy bármely más kötelezettséget (a továbbiakban: kezesség) nem vállal, a 2. § (3) bekezdésében és a 3. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.

3/B. § (1) A szervezet a működése során a társaság tulajdonosaitól az MRP keretében újabb vagyonrészeket is megvásárolhat. Az erre irányuló ügyletet a szervezet ügyintéző szerve készíti elő, annak megkötése tárgyában pedig a közgyűlés dönt.

(2) A megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésével, illetve a társaság hozzájárulásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a 3/A. §-ban foglaltakat is) az újabb ügylet tekintetében megfelelően alkalmazni kell.”

3. § (1) Az Mrpt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.”

(2) Az Mrpt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40 százaléka a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen - személyesen gyakorolt szavazati jogával élve - kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző szervét megválassza. A szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.”

4. § Az Mrpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint - ha annak megszerzése a 3/A. § alapján nem mellőzhető - a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].”

5. § (1) Az Mrpt. 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő g) és h) pontokkal:

[A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

f) döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról, az újabb vagyonrész megvásárlásáról, valamint a résztvevők - vagyonrészük erejéig történő - egyetemleges felelősségvállalásának elhatározásáról,

g) döntés a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) napirendi pontként szereplő ügyben képviselendő álláspontról, kivéve azokat az ügyeket, amelyek tekintetében a szervezet alapszabálya az ügyintéző szervet jogosítja fel az álláspont kialakítására,

h) határozathozatal mindazon további ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.”

(2) Az Mrpt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyűlés - több telephellyel rendelkező társaság esetén -, küldöttgyűlés formájában is megtartható azzal, hogy egy küldött legfeljebb 10 résztvevőt képviselhet.”

(3) Az Mrpt. 7. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik és szavazati jogát csak személyesen, vagy olyan résztvevő által képviselve gyakorolhatja, aki rajta kívül legfeljebb további egy résztvevőt vagy vele együtt a szervezet összes résztvevője legfeljebb 3 százalékának megfelelő számú résztvevőt képvisel. Az alapszabály módosításához - az adatváltozás miatti módosítás kivételével - a résztvevők legalább 25 százalékának személyes jelenlétében megtartott közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(6) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a résztvevőt a 18. § (1) bekezdése szerinti számláin nyilvántartott vagyonrésze arányában, legfeljebb azonban a szervezet által az MRP keretében vásárolt vagyonrészek 5 százalékos mértékéig, nyilvántartott vagyonrészek hiányában pedig a szervezet alapszabályában meghatározott mértékben illeti meg a szavazati jog. Ez a rendelkezés a résztvevő által a szervezet képviseletében gyakorolt szavazati jogra nem vonatkozik. A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek körét az alapszabály megállapíthatja.”

6. § (1) Az Mrpt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyintéző szerv elnökét és tagjait a közgyűlés titkos szavazással, határozott időre választja meg.

(2) Az ügyintéző szerv az elnöke útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. A közgyűlés azonban az elnök mellett vagy helyett az ügyintéző szerv más - alapszabályban megnevezett - tagját is megválaszthatja a szervezet képviselőjének.”

(2) Az Mrpt. 8. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a szervezet tartozásának teljesítéséért a társaságot kezesség terheli - ennek fennállása alatt - az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.”

(3) Az Mrpt. 8, §-a a következő (6)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az ügyintéző szerv - társasággal munkaviszonyban álló - választott tagjának (ideértve az ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)

a) kirendeléséhez,

b) a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez,

c) az Mt. 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá

d) munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

(7) A választott taggal szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a szövetség véleményét, illetve az Mt. 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a szövetséget előzetesen értesíteni kell.

(8) Ha a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője nem tagja a szövetségnek, a (6) és (7) bekezdésekben meghatározott jogokat a szervezet közgyűlése gyakorolja.

(9) A szövetség (közgyűlés) az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, a közlésnek az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szövetség (közgyűlés) a véleményét az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

(10) A választott taggal szembeni rendkívüli felmondás esetén a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetség (közgyűlés) a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni.

(11) A (6) és (7) bekezdésekben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.”

7. § (1) Az Mrpt. 9. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szervezet alapszabályában kell meghatározni]

j) a résztvevők jogait és kötelezettségeit, ideértve a társaság kezessége hiányában (3/A. §) a résztvevőket - elhatározásuk alapján - terhelő egyetemleges felelősség módját és feltételeit;”

(2) Az Mrpt. 9. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, jelenlegi rendelkezésének számozása pedig (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti elvek alapján olyan elosztási arányokat kell megállapítani, amelyeknél - a saját erőből megvásárolt vagyonrészeket figyelmen kívül hagyva - érvényesül az a követelmény, hogy az egyes résztvevők által - azonos időtartamra vonatkozóan - megszerezhető vagyonrész

a) mennyisége nem lehet nagyobb arányú, mint amilyen arányt a résztvevők által a társaságtól - azonos időszakra vonatkozóan - összesen felvett rendszeres munkabér összegében a résztvevő munkabére - annak legfeljebb 25 százalékával megnövelve - képvisel,

b) a szervezet általi tulajdonszerzés időpontjában egy résztvevőre átlagosan eső és a résztvevő által ténylegesen megszerezhető vagyonrész legnagyobb mértéke között tizenötszörösnél nagyobb különbség nem keletkezik.

(3) A rendszeres havi munkabér (2) bekezdés szerinti megállapítása során a távolléti díj kiszámítása esetén figyelembe veendő jövedelmek együttes nettó összegét kell irányadónak tekinteni. Ha a munkaviszonyban álló résztvevő az elszámolási időszakban vagy ezek egy részében havi munkabérben nem részesült, úgy az említett időtartamra vagy annak megfelelő részére, a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, és a munkáltatónál azonos vagy hasonló időtartamban fennálló munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló előbbiek szerint számított havi munkabérét kell figyelembe venni.”

8. § Az Mrpt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevők saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért - a társaság kezessége hiányában a tulajdonukba adott minden, egyébként pedig a 19. § (1) bekezdése szerinti vagyonrész kivételével - nem tartoznak felelősséggel.”

9. § Az Mrpt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törlesztés tartama alatt a szervezet által bármely forrásból megszerzett vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) az esedékes éves kamat és az esedékes éves törlesztő részlet mértékéig a fennálló tartozás kielégítésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre jutó nyereség (osztalék) tekintetében is. A társaságot - kezesi felelőssége körében - az esedékessé vált kamatkövetelés és törlesztő részlet mértékéig készfizető kezesség terheli, ha ennek összege az adózott nyereség és az eredménytartalék szervezetre jutó részéből fedezhető lenne, de a társaság ennek kifizetését - a szervezet kifejezett kérése ellenére - megtagadja.”

10. § Az Mrpt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet csak a célja megvalósításának elősegítése érdekében folytathat. A társaság e törvény alapján fennálló kezesi felelőssége a szervezet egyéb gazdasági tevékenysége során keletkezett tartozásokra nem terjed ki.”

11. § Az Mrpt. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi rendelkezésének számozása pedig (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a törlesztés tartama alatt a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) az általa megszerzett és a kezelésében lévő valamennyi vagyonrész tekintetében a szervezet gyakorolja a részvényesi (tagsági) jogokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés e körben is irányadó.”

12. § (1) Az Mrpt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A résztvevők számára az ügyintéző szerv elszámolási számlát, valamint részvény-, illetve üzletrész-számlát (a továbbiakban: részvényszámla) nyit. A részvényszámlán a résztvevő tulajdonába kerülő vagyonrész névértékét, az elszámolási számlán pedig azt az értéket kell feltüntetni, amelyre vonatkozóan a résztvevő már jogosultságot szerzett.”

(2) Az Mrpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonrész akkor kerülhet a résztvevő tulajdonába, és vezethető át a részvényszámlára, ha az elszámolási számlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a korlátolt felelősségű társaság tagjainak törzsbetétjei mértékére irányadó előírásoknak.”

(3) Az Mrpt. 18. §-ának (5) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet az általa megszerzett vagyonrészekből - a saját erőből megvásároltak kivételével bizonyos mennyiségű vagyonrészt a belső vagyonrész-forgalmazás és a munkavállalói tulajdonlás e törvényben szabályozott formájának további működtetése érdekében a törlesztés befejezése után is a tulajdonában tart.

(6) A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban az elszámolási számlán kell nyilvántartani. A társaság kezessége hiányában vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály rendelkezése az irányadó.”

13. § (1) Az Mrpt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a résztvevő tulajdonába került vagyonrészek a még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig nem idegeníthetők el, azon a hitelező hitelintézetet, illetve részletfizetés esetén az eladót zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a társasági, tagsági jogviszonyból eredő részvényesi (tagsági) jogokat, illetve ezek gyakorlását nem érinti. Az elidegenítés tilalma a vagyonrészeknek a résztvevők egymás közötti, továbbá a résztvevők és a szervezet közötti átruházását nem akadályozza, a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést ezekben az esetekben is alkalmazni kell.”

(2) Az Mrpt. 19. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdésének számozása (3)-(6) bekezdésre változik, az ekként megállapított (3) bekezdés helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

„(2) A szervezet kezelésében maradó (1) bekezdés szerinti vagyonrészekre jutó nyereséget (osztalékot) a társaság - elszámolási kötelezettséggel - a szervezet részére utalja át, amely azt az osztalékra jogosult javára használja fel, az osztalék ellenében szerzett vagyonrészek tulajdonjoga pedig - az alapszabály rendelkezése szerint - az osztalékra jogosult résztvevőt illeti meg.

(3) Ha a törlesztési időszak alatt a résztvevői viszony a résztvevő nyugdíjba vonulása vagy halála miatt szűnik meg, a résztvevő tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál időpontjában megszűnik.”

(3) Az Mrpt. 19. §-ának - a (2) bekezdés szerint megállapított - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alapszabály előírhatja, hogy a szervezetet az általa tulajdonba adott vagyonrészek tekintetében a törlesztés befejezése, illetve a résztvevői viszony megszűnése után is - visszavásárlási jogának gyakorlásától függetlenül - megilleti az elővásárlási jog, ha a vagyonrészt a résztvevő (volt résztvevő) kívánja értékesíteni.

(7) E § rendelkezéseit a saját erő felhasználásával vásárolt vagyonrészek tekintetében nem kell alkalmazni, a társaság kezessége hiányában azonban vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, e rendelkezések alkalmazását illetően az alapszabály rendelkezése az irányadó.”

14. § Az Mrpt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § Ha a társaság állami tulajdonban maradt vagyonrészét értékesítik, a társaságban részesedéssel rendelkező szervezetet az értékesítendő vagyonrészre elővásárlási jog illeti meg.”

15. § Az Mrpt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, vagy ha a törlesztés befejezése után - a társaságnak más társasággal való egyesülése kivételével - az MRP-ben résztvevők létszáma a társaság munkavállalóinak legalább 25 százalékát éves átlagban nem éri el, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.”

16. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított Mrpt. 9. §-ának j) pontját és 8. §-ával megállapított Mrpt. 13. §-át azonban csak új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során (3/B. §) - az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében - kell alkalmazni.

(2) Ha a törvény 1. §-ával megállapított Mrpt. 1. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések hatálybalépését megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvény rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles - az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően - a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a törvény 1. §-ának (1) bekezdésével az Mrpt. 1. §-ának (4) bekezdéseként megállapított rendelkezés alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való visszabocsátásának feltételéhez köthető.

(3) A törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított Mrpt. 9. §-ának (2) bekezdése, a törvény 13. §-ának (2) bekezdésével megállapított Mrpt. 19. §-ának (2) bekezdése, valamint a 13. § (3) bekezdésével megállapított Mrpt. 19. §-ának (6)-(7) bekezdése szerinti rendelkezések az e törvény hatálybalépésekor már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett - elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott - vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Mrpt. 3. § (1) bekezdésében az „a tanulmány birtokában” szövegrész és az Mrpt. 16. §-ának (4) bekezdése, a 14. §-ának (7) bekezdése, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 60. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti;

b) az Mrpt. 3. §-ának (3) bekezdésében az „1988. évi VI.” szövegrész helyébe a „1997. évi CXLIV.” szövegrész, 14. §-ának (2) bekezdésében az „állami vagyonkezelő szervezetet” szövegrész helyébe az „eladót” szövegrész, a 18. §-ának (2) bekezdésében a „részvényszámláin” szövegrész helyébe a „számláin” szövegrész, a 19. §-ának e törvényben megállapított (5) bekezdésében a „társaság többi munkavállalóját, a résztvevőket” szövegrész helyébe pedig a „résztvevőket, a társaság többi munkavállalóját” szövegrész lép,

c) ahol az Mrpt. pénzintézetet említ, ott hitelintézetet kell érteni.

(5) A Priv. tv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy.”

(6) A Priv. tv. 46. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezést az MRP szervezet által részletfizetési kedvezménnyel megszerzett vagyonrészre is alkalmazni kell.

(7) Ha a szervezet alapszabálya az e törvénnyel az alapszabály kötelező tartalmává tett valamely kérdésről nem rendelkezik, vagy valamely tárgykört az e törvényben foglaltakba ütköző módon szabályoz, a szervezet köteles a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül az alapszabályát kiegészíteni, illetve az e törvényben foglaltakkal összhangba hozni. Ennek elmulasztása esetén a szervezettel szemben az Mrpt. 11. §-a és 12. §-ának b)-c) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazhatók.

(8) Ha a törvény hatálybalépésének időpontjában a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése az Mrpt. - e törvénnyel módosított - szabályainak megfelel, illetve azokkal összhangban áll, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy a rendelkezés az akkor még hatályos törvényi szabályozást sértette.


  Vissza az oldal tetejére