Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.28.)

2003. évi CXXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről * 

Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.

A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § (1) Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fontos közérdekű tevékenység.

(2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő

a) hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény,

b) államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének

rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A törvényt a 2007. december 31-éig terjedő időszakban, az autópályák és autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) A 2007. december hó 31-éig átadandó gyorsforgalmi utak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Általános szabályok

3. § (1) A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről,

a) 2005. évben 327 milliárd forintról,

b) 2006. évben 347 milliárd forintról,

c) 2007. évben 415 milliárd forintról

- a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik.

(2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.

(3) A Kormány - a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a pénzügyminiszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról.

4. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a koncessziós szerződéssel érintett utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat építésért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető).

(2) A hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során az építtető (vagy megbízottja) jár el.

5. § (1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg.

(2) A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart.

(4) Az építtető az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat tart. Az építtető a lakossági fórumokon elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, amelyet a környezetvédelmi hatóság részére megküld.

(5) A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és termőföld, valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő.

6. § (1) A gyorsforgalmi útnak az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki.

7. § (1) A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.

(2) Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni.

(3) A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

8. § A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,

b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését az építtető vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni.

III. Fejezet

A hatósági eljárás egyes szabályai

9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes engedélyezési szakasz, részletes engedélyezési szakasz) első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el.

(2) A környezetvédelmi hatóság az e törvényben meghatározott környezetvédelmi engedélyezési eljárás mindkét szakaszában köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes engedélyezési szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét - külön jogszabályban előírtakra is figyelemmel - a KKF-fel együtt; a részletes engedélyezési szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kt. 93. §) pedig az építtető bevonásával teljesíti.

(4) Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban előzetes környezeti tanulmányt nem kell készíteni, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás a részletes környezeti hatástanulmány benyújtásával indul.

10. § (1) A környezetvédelmi hatóság mind a hatósági, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez.

(2) A környezetvédelmi hatóság határozata ellen - ideértve az előzetes környezeti tanulmány tárgyában hozott határozatot és a környezetvédelmi engedélyt is - a környezetvédelmi hatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni. A másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is.

11. § (1) Az építtető köteles - az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2) Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.

(3) Az előzetes adatszolgáltatás keretében az ügyben érintett szakhatóságok, a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.

12. § (1) A KKF az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást.

(2) A külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok állásfoglalását az eljáró hatóságok szerzik be.

(3) Az építési engedélyezési eljárásban meghozott másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható.

13. § Az eljáró körzeti földhivatal (Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala) a gyorsforgalmi út tervezéséhez, építésének engedélyezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 15 napon belül adja ki.

14. § A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére indított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szervek vezetője nem hosszabbíthatja meg.

15. § A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bíróság az államigazgatási határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel;

b) a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

c) az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni.

16. § (1) A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is.

(2) A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni.

17. § (1) A miniszter által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható.

(2) A miniszter a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben a rendelet kiadásához az egészségügyért felelős miniszter egyetértése is szükséges.

IV. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.

(2) A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:

a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása,

b) a nyomvonal - rendelettel történő - kijelölése,

c) a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása,

d) a kisajátítási kérelem benyújtása,

e) az építési kérelem benyújtása,

f) az út forgalomba helyezése.

(4) Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a következő új 20. §-sal egészül ki:

„20. § Törvény a gyorsforgalmi utak építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésével, építésével és kivitelezésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.”

d) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Törvény a földhivataloknak a gyorsforgalmi utak tervezésével és építésével összefüggő adatszolgáltatására határidőt állapíthat meg.”

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a gyorsforgalmi út nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendelettel megállapítsa.

(8) A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról, a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell.

1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez

A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak 2005 végéig
átadásra kerülő
szakaszok
2006 végéig
átadásra kerülő
szakaszok
2007 végéig
átadásra kerülő
szakaszok
szakasz kiépítés sáv km sáv km sáv km sáv km
M0 Kelet, M5-4. sz. főút között
29,5-42,2
autópálya 2x2 12
4-es sz. főút Üllő Vecsés elkerülő főút 2x2 13
M0 Kelet, 4. sz.-31. sz. főút
42,2-48,193
autópálya 2x2 6
M0 Kelet, 31. sz.-3. sz. főút
48,193-59,675 km
autópálya 2x2 11,5
M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 autópálya 2x2 8,5
M0 Gödöllői átkötés (M31) autópálya 2x2 12
M0 Dél, M1-M5 között autópálya 3+1 30
M0 Észak, M2-11. sz. út között autópálya 2x2 3
(M0 Északi-híd) 10-es főút fejlesztése főút 2x2 8
M3 Polgár-Görbeháza
174,8-187,5 km
autópálya 2x2 12
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút
autópálya 2x2 37
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút-4911. sz. út
autópálya 2x2 8
Nyíregyháza elkerülő főút 2x2 16
M30 („A”, „B”) Emőd-Miskolc
5,5-29,3 km
autópálya 2x2 24
M35 Görbeháza-Debrecen
0,0-36,0 km
(354. sz. útig)
autópálya 2x2 36
M35 Görbeháza-Debrecen
354. sz. út-4. sz. útig
autópálya 2x2 7
Debrecen elkerülő főút főút 2x2 4
M43 5. sz. út-Maroslele elkerülő
3,0-23 km
autópálya 2x2 20
M43 Maroslele-Makó elkerülő
23-34,8 km
Makó elk. 4 km
autóút 2x1 15
M5 Kiskunfélegyháza-Szeged
113,5-159,2 km
autópálya 2x2 45
M6 M0-Dunaújváros
0-60 km
autópálya 2x2 60
M6 Szekszárd-Bóly
127-174 km
autópályává fejleszthető autóút 2x2 47
M6 Pécsi bekötés
0,0-55 km
autópályává fejleszthető autóút 2x2 55
M7 Zamárdi-Balatonszárszó
110,678-125,35 km
Kőröshegyi völgyhíd
autópálya 2x2 14
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi
125,35-145,0 km
autópálya 2x2 19
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr
145,0-170,7 km
autópálya 2x2 25
M7 Nagykanizsa-Becsehely
205,247-222,55 km
autópálya 2x2 17
M7 Becsehely-Letenye
222,55-231,316 km
(M7/M70 csomópont közötti szakasz)
autópálya 2x2 9
M7 Letenye-országhatár
231,3-232,6 km
autópálya 2x2 1
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós
0,0-18,61 km
autópályává fejleszthető autóút 2x1 20
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár
18,61-19,76 km
autópályává fejleszthető autóút 2x1 1
M8 Dunaújvárosi híd
223,0-232,0 km
2x2
Dunaújváros (M6)-Dunavecse
(51. sz. főút) közötti szakasz
autópálya 2 x 9
M9 Szekszárdi Duna-híd (átadva),
51. sz. főút-54. sz. főút
20,6-30,4 km
autóút 2 x1 31
Összesen: 65 44 322 205

2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez

A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak

M2 Budapest-Vác-országhatár autóút

M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz, autópálya

M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút

10. sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz

M0 útgyűrű 11. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel

M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút

M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya

M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút

M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok

M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok

M15 autópálya

M25 autóút M3-Eger között

M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút

M44 Szarvas-Tiszakürt közötti szakasz, autóút


  Vissza az oldal tetejére