Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.29.)

2003. évi CXXXI. törvény

a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a gazdaság fejlesztésével, a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek előmozdításával, az európai integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. §-ának a), d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő;”

d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is;”

f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítő családtagja;”

2. § A Gktv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A gazdasági kamarát a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint.”

3. § A Gktv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Megszűnik a kamara, ha:]

d) a bíróság a 28. § (3) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja.”

4. § A Gktv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján

a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;

b) a kamarában tisztséget viseljen;

c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit;”

5. § A Gktv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Gktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

[A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban]

„9. § A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben

a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;

b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, és együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel;

c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését;

d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;

e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.

9/A. § (1) A törvény a gazdasági kamarák számára - a gazdaság fejlesztésével összefüggésben - biztosítja a lehetőséget, hogy

a) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek;

b) közreműködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában - kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek - ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről;

c) előmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést;

d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.

(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, továbbá az agrárkamarák közreműködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhető támogatások lebonyolításában, továbbá a területi agrárkamarák értékelik a velük szerződéses kapcsolatban lévő szaktanácsadók munkáját és az értékelésről adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére.

(3) Az agrárkamarák - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenően - közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás - ha a gazdálkodó szervezet igényli - kiterjedhet a pályázat elkészítésére is.”

6. § (1) A Gktv. 10. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]

c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;”

h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezhetik;”

(2) A Gktv. 10. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]

d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;”

e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;”

(3) A Gktv. 10. §-ának (1) bekezdése a következő i)-j) pontokkal egészül ki:

[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]

i) működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket;

j) közreműködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében.”

(4) A Gktv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gazdasági kamarák (1) bekezdés h) pontja szerinti kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a jegyző köteles a megfelelő eljárást lefolytatni és annak eredményéről a kamarát is írásban tájékoztatni.”

7. § (1) A Gktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gazdálkodó szervezetek széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak.”

(2) A Gktv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, illetve a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.”

(3) A Gktv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a gazdálkodó szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett.”

8. § (1) A Gktv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő h)-j) pontokkal egészül ki:

[Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:]

h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit;

i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történő ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;

j) az általános szerződési feltétel tisztességtelensége kérdésében véleményt nyilvánít, kivéve, ha a jogszabály az általános szerződési feltétel jóváhagyását követeli meg.”

(2) A Gktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot működtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.”

(3) A Gktv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg.”

9. § A Gktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat - a 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével - minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.”

10. § (1) A Gktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból - a választási névjegyzékbe felvett - gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.”

(2) A Gktv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörbe tartozik]

c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása;”

11. § A Gktv. 19. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;”

e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;”

12. § A Gktv. 21. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja.

(2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg.”

13. § A Gktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.”

14. § A Gktv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.”

15. § A Gktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról - a választási időszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet.

(2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani.”

16. § A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gazdasági kamara tisztségviselői:]

d) a főtitkár, illetve a titkár.”

17. § A Gktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha a gazdasági kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) megsemmisíti a kamara törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését;

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára - felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel;

d) amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható, a kamarát - az országos gazdasági kamara kivételével - feloszlatja.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.

(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszűnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

(6) A kamara feloszlatása vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. A megszűntnek nyilvánítás esetén a megszűnő kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki.”

18. § (1) A Gktv. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg.”

(2) A Gktv. 30. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani

a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;

b) az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba.

(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.”

19. § (1) A Gktv. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.”

(2) A Gktv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át.”

20. § A Gktv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetővé teszi.”

21. § A Gktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők négyéves időtartamra választhatók meg és újraválaszthatók.”

22. § A Gktv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:

a) tagdíjakból;

b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

c) a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételből;

d) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;

e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan végzik a gazdasági kamarák közfeladataikat.

(3) A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdasági kamarák évente beszámolnak a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenőrizni.

(4) A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el.”

23. § A Gktv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A gazdasági kamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja.

(3) A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és a (2) bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.”

24. § A Gktv. 37. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell.”

25. § A Gktv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A „kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is jogosultak,

a) amelyeket az (1) bekezdésben említett országos kamarák önállóan vagy külföldi kamarákkal közösen hoztak létre, vagy

b) amelyeket külföldi kamara a társadalmi szervezet tevékenységének jellege szerinti országos gazdasági kamara hozzájárulásával önállóan hozott létre

kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja. Külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a „kamara” elnevezés használatára.”

26. § (1) Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Gktv. 20. §-ának (2) bekezdése, 27. § (2) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdésének d) pontja, 29. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 31. §-ának (2) és (5) bekezdése, 32. §-ának (3) bekezdése.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Ctv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a közigazgatási szervek, valamint a gazdasági kamarák részére - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni a Szolgálat részére, feltéve, hogy a céginformációt számítógépes hálózat útján kérik. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - térítést köteles fizetni.”

b) a Ctv. 52. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti:]

c) a területileg illetékes gazdasági kamara tisztségviselője;”

c) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 14. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményről - az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek keretei között - az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőt köteles haladéktalanul értesíteni:]

a) a székhely, illetőleg telephely (fióktelephely) szerint illetékes jegyző, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság vagy gazdasági kamara az (1) bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett valamely ok észlelésekor,”


  Vissza az oldal tetejére