Időállapot: közlönyállapot (2003.IV.3.)

33/2003. (IV. 3.) OGY határozat

az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációját vizsgáló bizottság felállításáról * 

Az Országgyűlés annak megállapítása érdekében, hogy valós veszteségek kompenzálására a szükséges mértékben került-e ki a költségvetésből a Kormány által az egyes pénzintézetek számára 1998. és 1999. év folyamán a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvénnyel - a bankkonszolidáció keretében - juttatott, az államháztartási hiány tetemes részét kitevő összeg, továbbá annak ellenőrzésére, hogy miként kezelik a támogatott bankok a költségvetésből származó összegeket, és azon követeléseiket, amelyek a konszolidációval kapcsolatos igényt alátámasztották; egészében annak érdekében is, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott bankkonszolidáció folyamatának nyilvánosságát és tisztaságát biztosítsa, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre az állam által az 1999. évi költségvetési törvénnyel az 1998. és 1999. költségvetési évben állami támogatásban részesített pénzintézetek konszolidációjával kapcsolatos folyamatok megvizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy

- az 1999. évi költségvetési törvény 114. §-a szerint - az 1998. évi költségvetési törvény módosításával megvalósított - konszolidálással érintett bankok, nevezetesen a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. milyen pénzügyi helyzet alapján, milyen követelések kompenzálására részesedtek 152 milliárd, illetve 40 milliárd forint költségvetési támogatásban, illetve elszámolásban;

- igaz-e, hogy a konszolidált követelések között fantomcégek részére adott hitelek is voltak, s ha igen, melyek voltak ezek a cégek, és mi lett a hitelek sorsa;

- mi lett azoknak a további hiteleknek a sorsa, amelyeket a konszolidáció ellentételezett;

- az érintett pénzintézetek 1998 és 1999 folyamán milyen követelést, illetve vagyont értékesítettek akár közvetlenül, akár pénzintézetek által létrehozott „követeléskezelő” (Work out) vagy más szervezetek, illetve módszerek útján;

- mi indokolta, hogy nem nyílt, hanem zártkörű pályáztatás útján kerültek értékesítésre követelések;

- ellenőrizte-e, ha igen, milyen módon a kormányzat a konszolidáció során a költségvetésből kikerült pénzösszegek további sorsát, megfelelő hasznosulását, ennek során tett-e, ha igen, milyen intézkedéseket a pénzintézetek felé;

- a kormányzati ellenőrzés teljességét nem akadályozta-e a banktitok intézményének szabályozása;

- mi volt a feltétele a 71 milliárd forintos állami kezességvállalásnak, igénybe vette-e 1998, illetve 1999 folyamán a Postabank és Takarékpénztár Rt. - ha igen, milyen mértékben, milyen követelés esetében - az állami kezességvállalást; az érintett követelésnek és kezességvállalásnak mi lett a sorsa;

- szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban - ha igen, milyen - további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre.

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapozta;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek javaslatot az alábbiak szerint:

Fidesz 3 fő

MDF 1 fő

MSZP 3 fő

SZDSZ 1 fő

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét kormánypárti, alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen jelölik.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi a költségvetéséből.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a létrehozástól számított hat hónapig tart.


  Vissza az oldal tetejére