Időállapot: közlönyállapot (2004.I.13.)

2004. évi II. törvény

a mozgóképről * 

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós műsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.

(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.

2. Cím

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;

2. filmalkotás: bármely technikai eljárás útján létrehozott olyan mű, amely meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából áll, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői műnek minősül;

3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;

4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről;

5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;

6. koprodukciós filmalkotás: különböző államok joghatósága alá tartozó filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;

b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás: olyan koprodukciós filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el, és a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányad kétoldalú koprodukció esetén eléri a húsz, többoldalú koprodukció esetén a tíz százalékot, kivéve, ha két vagy többoldalú nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik;

c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el, és nem minősül magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak;

8. eredetileg magyarnyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a) eredeti változata magyar nyelven került bemutatásra,

b) eredetileg két vagy több nyelven került bemutatásra, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelvű része,

c) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott magyarországi kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben;

9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is;

10. közvetett támogatás: e törvényben meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények;

11. normatív támogatás: olyan támogatás, amely az e törvényben meghatározott, illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylő filmelőállítót, illetve filmterjesztőt, mely támogatást a filmterjesztő a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelőállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel;

12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;

13. strukturális támogatás: olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylőnek, e törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylő a támogatás teljes időszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek;

14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;

15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele

a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,

b) moziüzemeltetéssel,

c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával,

d) filmalkotások Magyarországra történő kereskedelmi célú behozatalával,

e) kereskedelmi célú birtoklással;

16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;

17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;

18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;

19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;

20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;

22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kerete között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmtervcsomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;

23. megrendelésre készülő filmalkotás: az az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy egyéb filmalkotás, amely e törvény szerint nem részesíthető közvetlen támogatásban, és a gyártásában részt vevő magyar vállalkozás a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, filmgyártási tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;

24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt, és e támogatása fejében a filmalkotással kapcsolatban vagyoni jellegű joga keletkezik;

25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés. Nem minősül közvetlen filmgyártási költségnek a filmelőállító által felszámított árrés;

26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, mely a kincstári vagyoni körbe tartozik.

3. Cím

A filmalkotások besorolása

3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők
Rendező 10
Forgatókönyvíró 7
Zeneszerző 3
Összesen 20
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő)
Főszereplők (a jelenetek legalább felében) 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. Művészeti és technikai munkatársak
Operatőr és stábja 4
Hangmérnök 2
Vágó 2
Díszlet 1
Jelmez 1
Maszk 1
Szakalkalmazottak 2
Munkások 2
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka
a) A filmalkotás elkészítésének helye
Forgatási helyszínek (legalább a jelenetek felében) 3
Muszter-laboratórium 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika
Kép 2
Világítás 2
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 5
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 5
Összesen 20

(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak
Képtervezők és vezető kép tervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8

(3) A dokumentumfilm-alkotások, az ismeretterjesztő filmalkotások, a kísérleti filmek és e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az (1) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 15, 30, illetve 75%-ot.

A törvény célja és alapelvei

4. § E törvény célja

a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférésének, a nézőszám emelkedésének biztosítása;

b) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, valamint a mozgóképpel kapcsolatos művészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül;

c) a megfelelő jogi háttér és pénzügyi erőforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon;

d) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését;

e) a hazai mozgóképszakma működéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása;

f) meghatározni a nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illető vagyoni jogok egységes rendezését;

g) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elősegítése és fejlesztése.

5. § (1) Az e törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját.

(2) E törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és művészeti függetlensége ne sérüljön.

(3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen.

(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.

II. Fejezet

A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA

1. Cím

A támogatási rendszer alapelvei

6. § A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:

a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,

b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,

c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,

d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése,

e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,

f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.

7. § A támogatási rendszer forrásait az e törvény szerinti közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.

2. Cím

Magyar Mozgókép Közalapítvány

8. § (1) A Magyar Mozgókép Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány), mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, az e törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását.

(2) A Közalapítvány működése során keletkezett egyéb bevételeinek elosztására is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

(4) A Közalapítvány feladatai különösen:

a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése,

b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következőkben felsoroltakra:

- a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

- a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,

- a mozgóképalkotások megőrzésének és védelmének támogatása,

- a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek támogatása,

c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése,

d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása,

e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon.

(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.

(6) A Közalapítvány minden év február 28-áig a Kulturális Közlönyben közzéteszi, illetve egyéb szükséges módon nyilvánosságra hozza

a) a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni,

b) a 16-17. §-okban foglalt normatív támogatások feltételrendszerét, a 16. § (5) bekezdésének megfelelően.

A Közalapítvány a pályázatok meghirdetése során köteles az abban foglaltak szerint eljárni, illetve a szükségszerűen felmerült változásokról és annak okairól a nyilvánosságot megfelelő időben tájékoztatni.

(7) A Közalapítvány köteles minden év március 31-éig a miniszter számára értékelést készíteni az előző évben nyújtott támogatások hasznosulásáról.

(8) A szervezeti és működési szabályzat, a támogatási szabályzat, illetve a vagyonkezelési szabályzat által szabályozott kérdések körét a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni. A Közalapítvány alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, támogatási szabályzatának, vagyonkezelési szabályzatának, valamint a működését meghatározó egyéb dokumentumoknak meg kell felelniük e törvény rendelkezéseinek.

9. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely kizárólagos hatáskörrel kezeli a Közalapítvány vagyonát, dönt annak felhasználásáról a Közalapítvány céljainak megfelelően és érdekében.

(2) A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók jelölik és a Kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. A Kuratórium megbízatása 3 évre szól. A Kuratórium elnöke és tagjai újra jelölhetők.

3. Cím

Mozgókép Koordinációs Tanács

10. § (1) A miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehető források hasznosulásának összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbi intézmények és szervezetek jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:

a) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,

b) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium,

c) Oktatási Minisztérium,

d) Informatikai és Hírközlési Minisztérium,

e) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,

f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,

g) Magyar Történelmi Film Közalapítvány,

h) Országos Rádió és Televízió Testület,

i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,

j) Nemzeti Filmiroda,

k) Media Desk,

l) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,

m) országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,

n) mozgóképszakma szakmai szervezetei.

(3) A (2) bekezdés l)-m) pontjaiban meghatározott műsorszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.

11. § (1) A Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása,

b) a mozgóképszakmai pályázatok naptárának elkészítése,

c) a Tanácsban részt vevő szervezetek közös pályázatainak megszervezése,

d) a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,

e) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése.

(2) A Tanács a tagok közötti megállapodások, illetve ajánlások formájában hozza meg döntéseit.

(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Filmiroda látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a Nemzeti Filmiroda költségvetésében kell biztosítani.

4. Cím

A támogatások elosztásának szabályai

12. § (1) A mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusai:

a) szelektív támogatás,

b) normatív támogatás,

c) strukturális támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási típusokon belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.

(3) E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:

a) filmterv fejlesztés,

b) filmgyártás előkészítés,

c) filmgyártás,

d) filmterjesztés,

e) filmkópia felújítás és archiválás,

f) mozgóképszakmai kutatás és képzés,

g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen való részvétel,

h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása,

i) infrastrukturális fejlesztések.

(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.

(5) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani.

(6) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történő széles körű hozzáférés, valamint a nézőszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására.

(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklám, illetve a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul.

13. § (1) A közvetlen támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányadnak a 80%-áig terjedhet.

(2) A támogató szervezet jogosult a filmalkotás gyártási költségének, illetve a magyar filmelőállítót terhelő költségvetési hányadnak a 100%-át is támogatásként megítélni, amennyiben az igénylő kielégítően igazolja, hogy a támogatott filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, a támogatás a magyar kultúra és nyelv szempontjából különösen indokolt, és a filmalkotás gyártási költsége, illetve annak a magyar filmelőállítót terhelő hányada nem haladja meg a támogató szervezet állal az egy filmalkotás gyártására nyújtható támogatási összeg felső halárát.

(3) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogató szervezet által nyújtható maximális támogatási összegnek a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.

(4) A támogató szervezet előírhatja, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 80%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni.

(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

14. § (1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.

(2) A 12. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelőállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztő részesíthető közvetlen támogatásban.

(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:

a) akit a Nemzeti Filmiroda nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,

b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,

c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,

d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,

e) az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,

f) az a szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató szervezet nem fogadta el,

g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban.

(4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.

(5) Nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek, kivéve, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály az adott támogató szervezetre más összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.

(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.

15. § (1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.

(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik

a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,

b) a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,

c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.

(3) Szelektív támogatás magyar részvételű koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.

(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.

16. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító által előállított, vagy a filmelőállító által alkalmazott rendező által rendezett filmalkotás a támogató szervezet által meghatározott mozi-nézőszámot eléri, vagy a támogató szervezet által meghatározott filmfesztiválokra meghívást, illetve jelölést kap, vagy azokon díjban részesül.

(2) A filmelőállító a normatív támogatásra az új filmalkotása gyártásakor válik jogosulttá. Amennyiben a normatív támogatás alapjául szolgáló filmalkotás (referencia film) filmelőállítója a következő filmalkotása gyártásához is a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatás egészére a filmelőállító jogosult, melyet az új filmalkotás gyártására kell fordítania. Amennyiben a referencia film előállítója új filmje gyártásához nem a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatásra a referencia film előállítója és a rendező által rendezett új film előállítója fele-fele arányban jogosultak, melyet mindketten új filmjeik gyártására kell, hogy fordítsanak.

(3) A normatív támogatást a filmelőállító minden egyes referencia film után csak egy alkalommal, egy filmalkotás gyártására veheti igénybe, kivéve, ha a támogatás összegének egészét az új filmalkotás gyártásához nem használta fel, mely esetben a fennmaradó összegre a következő filmalkotása vagy filmalkotásai gyártásakor válik jogosulttá, feltéve, hogy a jogosultság (2) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A támogató szervezet jogosult a normatív támogatás mértékét a támogatás tárgyát képező filmalkotásban megvalósuló, a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányához kötni.

(4) Meghatározott gyártási feltételek teljesülése alapján járó normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító teljesíti a támogató szervezet által meghatározott, a filmalkotás gyártási költségvetésére vonatkozó feltételeket.

(5) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmelőállítók által igényelhető normatív támogatások mértékét, illetve keretösszegét, azok egymáshoz viszonyított arányát, az ezek alapjául szolgáló gyártási feltételrendszert, mozi-nézőszámokat és filmfesztiválokat, fesztiválonként meghatározva a jogosultság feltételeit.

17. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmterjesztőt a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmalkotások, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztése, illetve „art” besorolású mozi üzemeltetése után.

(2) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmterjesztők által igényelhető normatív támogatások mértékét, meghatározva a jogosultság feltételeit.

(3) A 16-17. §-okban foglaltakon kívül a támogató szervezet egyéb, a 12. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre is nyújthat normatív támogatást, az általa előzőleg nyilvánosságra hozott feltételek szerint, tekintettel valamennyi mozgóképes műfajra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a 16-17. §-okban meghatározott valamennyi normatív támogatási formában nyújt támogatást, az egyéb támogató szervezetek e támogatási formákat döntésük szerint alkalmazhatják.

III. Fejezet

NEMZETI FILMIRODA

1. Cím

A Nemzeti Filmiroda jogállása és feladatai

18. § (1) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda) ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez.

(2) Az Iroda a miniszter által alapított központi közigazgatási szerv, melynek költségvetése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül kerül megállapításra.

(3) Az Iroda élén az igazgató áll, akit a miniszter pályázat útján nevez ki és ment fel. A kinevezés időtartama öt év. Az Iroda igazgatójának és alkalmazottainak jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Iroda szervezetére, működésére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

19. § (1) Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:

a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja,

b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,

c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,

d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,

e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot,

f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,

g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

h) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra az államigazgatás eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.

(3) Az Iroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

2. Cím

Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

20. § (1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.

21. § A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:

a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.

b) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

c) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott.

A Korhatár Bizottság

22. § Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására, valamint a megállapított korhatár megfelelő feltüntetésének ellenőrzésére.

23. § (1) Az öt tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:

a) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,

b) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

c) a filmterjesztők egy képviselője.

(2) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki a (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt tagokat, a c) pontban megjelölt tagokat a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása három évre szól.

A filmalkotások közzététele

24. § (1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést valamennyi általa forgalomba hozott adathordozón, illetve annak csomagolásán, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.

(2) Amennyiben az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezi, amelyet mozgóképszakmai célokra kell fordítani. A bírság összege a jogsértő terjesztéssel a filmterjesztő által elért bevétel kétszeresének megfelelő összegig, vagy ha ez nem állapítható meg, vagy a jogsértésért nem a filmterjesztő felelős, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

3. Cím

Filmbesorolás a filmterjesztés támogatása érdekében

25. § (1) Az Iroda a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.

(2) Az Iroda bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.

26. § (1) A filmalkotások „art” minősítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait az Iroda igazgatója nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, film tudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.

(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,

a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez, vagy

b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy

c) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél.

(3) Az Iroda folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést az Iroda visszavonja.

4. Cím

Mozgóképszakmai szervezetek és művek nyilvántartása, besorolása

27. § (1) A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet

a) a támogatást igénylő filmelőállítókról, filmterjesztőkről, műhelyekről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről,

b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesült filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.

(2) A nyilvántartásba vétel nem feltétele a támogatás nyújtásának azon szervezetek, illetve intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.

28. § (1) Nyilvántartásba vételét bármely magyar állampolgár természetes személy, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint belföldi illetőségű egyéni vállalkozó, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.

(2) A nyilvántartásban, ha a támogatást szervezet igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, székhelyének, cégjegyzékszámának vagy bírósági nyilvántartási számának, adószámának, képviselője nevének és lakóhelyének.

(3) A nyilvántartásban, ha a támogatást természetes személy igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, lakóhelyének, születési helyének és idejének, adószámának vagy azonosító jelének.

(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylő jelenti be az Irodának, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi.

(5) A nyilvántartásban valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

a) annak a tevékenységnek, amelyre az igénylő a támogatást kéri,

b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,

c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat az állami támogatást nyújtó szervezet jelenti be az Irodának.

(7) Nem vehető nyilvántartásba, illetve törölni kell a nyilvántartásból azt az igénylőt, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre legkorábban az elszámolási vagy a teljesítési határidő lejártát követő három év elteltével kerülhet sor, kivéve, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét időközben teljesítette.

(8) Külön jogszabály a jelen szakasz alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.

29. § (1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vettek igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az előkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Iroda - a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével - minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.

30. § (1) Az Iroda nyilvántartásának adatai közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a nyilvántartott természetes személyek, illetve szervezetek képviselőinek születési adatai, lakóhelye, és adóazonosító jele, amelyek személyes adatok, és csak abban az esetben nyilvánosak, ha az érintett személy vagy szervezet a nyilvánosságra hozatalhoz előzőleg írásban hozzájárult. Ebben az esetben ezeket az adatokat kizárólag az állami támogatásokról döntő szervezetek és csak a feladatuk ellátásához szükséges célra használhatják fel, az érintett hozzájárulásától számított három évig.

(2) Az adatszolgáltatással egyidejűleg az Iroda köteles felhívni az érintett személy vagy szervezet figyelmét az (1) bekezdésben foglaltakra, és hozzájárulását kérni személyes adatainak kezeléséhez.

31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen vagy közvetett állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorol az alábbi kategóriák valamelyikébe:

a) magyar filmalkotás,

b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,

c) egyéb magyar részvételű filmalkotás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el.

(3) Az Iroda a filmelőállítók megkeresésére megvizsgálja és igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésében a közvetlen filmipari gyártási költségek összegét, amely igazolás a közvetett támogatás igénybevételének alapbizonylata.

(4) Az Iroda az érintett kérelmére, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról.

32. § (1) Az Iroda ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.

(2) Az Iroda az e törvény szerinti nyilvántartásait elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi, melynek kezelésének szabályzatát kidolgozza, és a Kulturális Közlönyben közzéteszi.

(3) Az Iroda a mozgóképszakmai támogatást nyújtó szervezetek megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolja a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét a támogató szervezetek által a 28. § (5)-(6) bekezdése szerint szolgáltatott adatok alapján.

33. § (1) Az Iroda a filmelőállítással kapcsolatos kérdésekben jogi segítséget, illetve tanácsot ad a hozzá forduló természetes személyeknek és szervezeteknek, valamint a hozzá benyújtott megfilmesítési és egyéb, a filmgyártással összefüggő szerződéseket véleményezi.

(2) Az Iroda segíti a filmelőállítókat, filmterjesztőket és mozgóképszakmai szervezeteket a nemzetközi koprodukciós kapcsolatok létrehozásában, a miniszternek javaslatot tesz nemzetközi koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára.

(3) Az Iroda szakmai javaslatokat nyújt a miniszternek a mozgóképszakma hazai és nemzetközi stratégiai kérdéseivel, és az Európai Unió audiovizuális programjaiban való magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati politika kialakításához.

IV. Fejezet

A NEMZETI FILMVAGYON VÉDELME

Magyar Nemzeti Filmarchívum

34. § (1) A Magyar Nemzeti Filmarchívum (a továbbiakban: Filmarchívum) a minisztérium irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv.

(2) A Filmarchívum alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.

(3) A Filmarchívum gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videodokumentumokat.

(4) A Filmarchívum igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

35. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog a Filmarchívumhoz kerül.

(2) A Filmarchívum a nemzeti filmvagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg.

(3) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások eredeti negatív példányai, illetve ennek hiányában a filmalkotások legalább egy műpéldánya - ha a kötelespéldány szolgáltatásról szóló jogszabály másként nem rendelkezik - a Filmarchívum tulajdonát képezik.

(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető jogok érvényesítését.

(5) A Filmarchívum a megőrzésre átvett, illetve a kötelespéldány szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Ez a törvény 2004. április 1-jén lép hatályba. A 2. § 15. e) pont az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A 2. § 15. d) pontja helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésének napján az alábbi rendelkezés lép:

d) filmalkotások az Európai Unió területére történő kereskedelmi célú behozatalával,”

(3) A törvény hatálybalépésének időpontjában már terjesztés alatt álló filmalkotásokat a korhatárok, illetve az „art”-minősítés tekintetében nem kell ismételten, e törvény rendelkezései szerint besorolni, azokra továbbra is a korábbi korhatár-megjelölések, illetve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által elismert „art”-minősítések alkalmazhatók.

37. § (1) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter, hogy közös rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Filmiroda szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályait és a 19. § (3) bekezdésben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

(2) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítés, valamint a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,

b) a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját.

(3) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy a törvény hatálybalépéséig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megalapítsa a Nemzeti Filmirodát, és annak alapító okiratát a pénzügyminiszter egyetértésével megállapítsa.

38. § (1) E törvény hatálybalépését követő 90 napon belül a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói a közalapítvány alapító okiratát a törvény rendelkezéseivel kötelesek összhangba hozni.

(2) A 8. § (6) bekezdésében foglaltakról eltérően a Magyar Mozgókép Közalapítvány a 2004. évre vonatkozó pályázati tervezetét 2004. április 10-ig köteles nyilvánosságra hozni.

VI. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

39. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (5) bekezdése a következőképp módosul:

„(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikai és hírközlési miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (a továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere közösen látja el.”

40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 36. és 37. pontokkal egészül ki:

[4. § E törvény alkalmazásában]

„36. Filmiroda által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A Filmiroda által a megrendelésre készülő filmalkotások esetében kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke az adott filmalkotás vonatkozásában nem haladhatja meg az Mktv. 2. § 25. pontja szerinti, a Filmiroda által jóváhagyott közvetlen, Magyarországon felmerülő filmgyártási költségek 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotást az Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.

37. Filmiroda által kiadott befektetési igazolás: olyan okirat, amelyet a Filmiroda az Mktv. 2. § 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás esetében a jogtulajdonossá váló befektető részére állít ki, és amely tartalmazza a jogtulajdonossá váló adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a jogszerzést eredményező kedvezményre jogosító befektetés összegét. A Filmiroda által a nem megrendelésre készülő filmalkotások esetében kiadott, kedvezményre jogosító befektetési igazolások összértéke az adott filmalkotás vonatkozásában nem haladhatja meg az Mktv. 2. § 25. pontja szerinti, a Filmiroda által jóváhagyott közvetlen, Magyarországon felmerülő filmgyártási költségek 20 százalékát azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotást az Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.”

(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

q) a Filmiroda által az adózó részére kiadott befektetési igazolásban szereplő jogszerzést eredményező befektetés összegének 50%-a, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.”

(3) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következő nf) alponttal egészül ki:

[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]

nf) az adózó a támogatást a filmalkotás megrendelője részére juttatta a Filmiroda által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.”

(4) A Tao. tv. 22. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az adózó a 4. § 36. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adózó a 4. § 37. pontja szerinti, részére kiadott befektetési igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a befektetés juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

(3) Nem érvényesíthető az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotást a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.”


  Vissza az oldal tetejére