Időállapot: közlönyállapot (2004.IV.21.)

2004. évi XXII. törvény

a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 13/A. §-t követően a következő címmel és 13/B. §-sal egészül ki:

„Informatikai rendszer védelme

13/B. § (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénzügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.”

2. § A Hpt. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelőbizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.”

3. § (1) A Hpt. 146. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Felügyelet a hitelintézet átfogó ellenőrzésével egyidejűleg a 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenőrzését is köteles elvégezni.”

(2) A Hpt. 146. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vizsgálatára is.”

4. § A Hpt. 148/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatába foglalt kötelezettségek teljesítését köteles ellenőrizni (utóellenőrzés).”

5. § A Hpt. 212. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.”

6. § A Hpt. 213. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza”

7. § A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás.”

II. Fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

8. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a 101. §-t követően a következő címmel és 101/A. §-sal egészül ki:

„Informatikai rendszer védelme

101/A. § (1) A 81. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási, továbbá a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési szolgáltató, a 83. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató), valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek ki kell alakítania a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A szolgáltatónál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében a befektetési eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatások tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetén arra, hogy befektetési szolgáltatónként elkülönítve tartsa nyilván a befektetési szolgáltató, illetve az ügyfele tulajdonába tartozó befektetési eszközöket és az árutőzsdei szolgáltatások tárgyát,

d) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra. Az értékpapírszámlát vezető szolgáltató számlavezetést szolgáló szoftverének alkalmasnak kell lennie a központi értéktári rendszerhez történő csatlakozásra is,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.”

9. § A Tpt. 181/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyelő bizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.”

10. § A Tpt. 380. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 5. § (1) bekezdés 103. pontjának a) alpontja szerinti ügynök évi százezer forint felügyeleti díjat fizet.”

11. § (1) A Tpt. 396. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Felügyelet a befektetési vállalkozás átfogó ellenőrzésével egyidejűleg a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenőrzését is köteles elvégezni.”

(2) A Tpt. 396. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra is.”

12. § A Tpt. 398/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatában foglalt kötelezettségek teljesítését köteles ellenőrizni (utóellenőrzés).”

III. Fejezet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

13. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. A Felügyelet a jogszabályokban meghatározott feladatkörében - ide nem értve az 1/A. § (1) bekezdésében és a 6/B. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogosítványok gyakorlásából fakadó feladatokat - nem utasítható.

(5) A Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal.”

14. § A Psztv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) A pénzügyminiszter felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:

a) jóváhagyja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,

b) értékeli a Felügyelet tevékenységét a 6/B. § (2) bekezdése alapján,

c) ellenőrzi a Felügyelet rendeltetésszerű működését, ennek során a Felügyeleti Tanács elnökét beszámoltatja, hiányosságok esetén felszólítja ezek megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárás során a titokvédelmi szabályokat be kell tartani.”

15. § A Psztv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye. Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érdemében hozott, illetve az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

16. § A Psztv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/A. § A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente - a Kormánynak adott beszámolót követően - tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát.”

17. § A Psztv. 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/B. § (1) A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év május 31. napjáig - a pénzügyminiszter útján - beszámol a Kormánynak, amellyel egyidejűleg működéséről tájékoztatót tesz közzé.

(2) A Felügyeleti Tanács elnöke negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig, írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér.”

18. § A Psztv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van.

(2) A főigazgatót és helyettesét hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3) A főigazgató és helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.

(4) A főigazgatónak és helyettesének a megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) összeférhetetlenség megállapításával;

e) halálával.

(5) A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel.

(6) Felmentéssel

a) szüntethető meg a megbízatás, ha a főigazgató, a helyettese neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;

b) szűnik meg a megbízatás, ha a főigazgató, a helyettese neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik, illetve tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti.

(7) Ha a főigazgatóval, a helyettesével kapcsolatban a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a kinevezését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(8) Ha a főigazgató, a helyettese a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének a fenti határidőben nem tesz eleget, a Kormány határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget.

(9) A főigazgatóra, a helyettesére, a Felügyeleti Tanács elnökére és további tagjaira és a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél, továbbá az MNB-nél korábban munkaviszonyban töltött idő;

b) a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék.

(10) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.”

19. § A Psztv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„8. § A főigazgató

a) a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

e) biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja, feladata ellátásához a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást kapjon,

h) felelős a Felügyeleti Tanács döntéseinek előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért.”

20. § A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felügyelet főigazgatójának és helyettesének az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.”

21. § A Psztv. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A főigazgató éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének ötven százalékával egyezik meg. A főigazgató helyettesének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének harminc százalékával egyezik meg.”

22. § A Psztv. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/B. § (1) A Felügyelet élén a legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács áll.

(2) A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(3) A Felügyeleti Tanács további tagjait - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(4) A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja.”

23. § A Psztv. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § (1) A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítése,

b) pénzügyi szervezet alapítási engedélyének kiadása, tevékenységi engedélyének visszavonása,

c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása, amelynek a 3. §-ban megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,

d) a Felügyelet általános ellenőrzési stratégiájának, valamint átfogó ellenőrzések ellenőrzési tervének jóváhagyása, ellenőrzési módszertan elfogadása.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,

c) kiadványozza a Felügyeleti Tanács által hozott határozatokat,

d) jóváhagyásra benyújtja a pénzügyminiszternek a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,

e) javaslatot tesz a Felügyelet részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjak mértékére,

f) a Felügyelet költségvetése tekintetében mindazon feladatok ellátása, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

g) amelyet jogszabály a hatáskörébe utal.

(3) A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább ötévi valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább tízéves, a Felügyelet hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(5) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.”

24. § A Psztv. a következő 9/D. §-sal egészül ki:

„9/D. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökét és további tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

(2) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.

(3) A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a Felügyeleti Tanács elnökének (illetve távolléte esetén az általa az ülés vezetésével megbízott személy) szavazata dönt.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének hatvan százalékával egyezik meg. A Felügyeleti Tanács tagjainak éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének huszonöt százalékával egyezik meg.”

25. § A Psztv. a következő 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszűnik

a) a kinevezés időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával,

d) az Országgyűlés által történő visszahívással.

(2) A Felügyeleti Tanács további tagjának megbízatása megszűnik

a) a kinevezés időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával,

d) a köztársasági elnök felmentésével.

(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, valamint a miniszterelnökkel.

(4) Az Országgyűlés visszahívja a Felügyeleti Tanács elnökét, illetve a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmenti a Felügyeleti Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenséget nem szünteti meg,

c) az adott személlyel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik,

d) az adott személy neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyeleti Tanács tagjaként hozott döntése érintette.”

26. § A Psztv. 10. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A Felügyeleti Tanács elnöke, továbbá tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető.”

27. § A Psztv. 11/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díj, valamint törvényben meghatározott esetekben bírság fizetésére kötelesek. Külön törvények felhatalmazása alapján az igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben. A díjak emelése, illetve csökkentése kérdésében a pénzügyminiszter köteles kikérni a Felügyeleti Tanács elnökének véleményét. A díjaknak a Felügyelet folyamatos és zavartalan működését biztosítania kell.”

IV. Fejezet

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosítása

28. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató levelezőbanki szolgáltatás keretében adott átutalási megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyű szervezettől fogadhat el, amely a saját országának joga szerint pénzügyi intézmény, és megbízóját megnevezi.”

(2) A Pmt. 3. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltató megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyű szervezettől fogadhat el, amely saját országa joga szerint pénzügyi intézmény, és megbízóját megnevezi.”

(3) A Pmt. 3. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele az Európai Unió területén bejegyzett pénzügyi intézmény.”

29. § A Pmt. 4. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Azonosítás során a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:

a) természetes személy esetén]

„1. belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,”

30. § A Pmt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szolgáltató köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a (8) bekezdésben meghatározott adatokat a külföldi szolgáltató a rendelkezésére bocsássa. Amennyiben az adatok a szolgáltató intézkedése ellenére sem szerezhetők be, az átutalási megbízás teljesíthető.”

31. § A Pmt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szolgáltató felett állami vagy szakmai felügyeletet gyakorló szerv a Szabályzat kidolgozásához - az ORFK-val együttműködve, a Pénzügyminisztérium egyetértésével - iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.”

V. Fejezet

Szövetkezeti törvények módosítása

32. § Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyűlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. A kölcsönszerződés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének az ötszörösét.”

33. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat. A kölcsönszerződés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének az ötszörösét.”

VI. Fejezet

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

34. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 120. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy.”

(2) A Ktv. 126. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.”

(3) A Ktv. 129. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új f) ponttal egészül ki és a jelenlegi f) és g) pont megjelölése g) és h) pontra változik:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

e) a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,

f) azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,”

VII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

35. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 28. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(3) E törvény 2. §-a, 5. §-a, 6. §-a és 9. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.

36. § (1) A Hpt. - e törvény 1. §-ával beiktatott - 13/B. §-ának rendelkezéseit 2005. november 1. napjától kell alkalmazni azon pénzügyi intézmény esetében, amely nem tartozott a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá és e törvény hatálybalépésekor már működött, illetve a törvény hatálybalépését megelőzően érvényesen nyújtotta be alapítási engedély iránti kérelmét.

(2) E törvény hatálybalépésekor már működő, a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatónak, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek legkésőbb 2005. január 1-jétől kell megfelelnie a Tpt. - e törvény 8. §-ával beiktatott - 101/A. §-ában, illetőleg pénzügyi intézmény esetében a Hpt. - e törvény 1. §-ával beiktatott - 13/B. §-ában foglaltaknak.

(3) A Hpt. - e törvény 6. §-ával módosított - 213. §-ának (1) bekezdését a 2005. január 1-jét követően kötött lakossági kölcsönszerződések esetében kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépésekor már működő szövetkezeteknek legkésőbb 2005. december 31-től kell megfelelniük az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény - e törvény 32. §-ával módosított - 55. §-ának (1) bekezdésében, illetve a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény - e törvény 33. §-ával módosított - 54. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásnak.

37. § (1) A Psztv. - e törvény 13. §-ával megállapított - 1. §-ának (5) bekezdése szerinti Felügyeleti Tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - e törvény hatálybalépésének napján hivatalban lévő - elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Az elnököt, elnökhelyetteseket végkielégítésként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott összeg illeti meg, kivéve, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével a köztisztviselői jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít.

(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete első főigazgatóját az (1) bekezdés szerinti időpontot követően öt munkanapon belül ki kell nevezni. Az (1) bekezdés szerinti időpontot követően, a főigazgató kinevezéséig a főigazgatói teendőket a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.

(3) A Felügyeleti Tanács (1) bekezdés szerinti megalakulásáig a Felügyeleti Tanács, a Felügyeleti Tanács elnöke és a főigazgató e törvénnyel meghatározott jogkörét az e törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján megválasztott elnök látja el.

(4) Ahol jogszabály a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét említi, azon az e törvény szerinti Felügyeleti Tanács elnökét kell érteni.

38. § A 34. §-ban foglalt rendelkezéseket azon közjegyzői okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét e törvény hatálybalépését követően juttatják el a felek a közjegyzőhöz azzal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel.

39. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Psztv. 4. §-ának (7) bekezdése, 9/A. §-át megelőző cím,

b) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 154. §-ának (3) bekezdése,

c) a Tpt. 434. §-ának (19) bekezdése, valamint a Psztv.-ben ezzel a bekezdéssel beiktatott 13. § (3) bekezdés.


  Vissza az oldal tetejére