Időállapot: közlönyállapot (2004.IV.26.)

2004. évi XXIII. törvény

az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról * 

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„2. Járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.”

(2) A Kknyt. 2. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„4. Személyazonosító adat: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési családi és utóneve, születési hely és idő, a személy neme.”

(3) A Kknyt. 2. §-a a következő 11-13. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„11. Származás-ellenőrzési nyilvántartás: a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt járművek és azok tulajdonosai (üzemben tartói) adatainak, valamint a jármű származását igazoló okmányok adatainak és a származás-ellenőrzés eredményének nyilvántartása.

12. Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező nevét és lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás.

13. Történeti állomány: a járműnyilvántartás történeti állománya tartalmazza a járműnyilvántartás hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzemben tartó) és a jármű minden eddigi, e törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását.”

2. § A Kknyt. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Első fokú hatósági jogkörben a nyilvántartásból)

b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) - az okmánytár, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás és a történeti állomány adatait kivéve - egyedi adatszolgáltatást teljesít.”

3. § (1) A Kknyt. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal feladat- és hatásköre:)

g) a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását ellenőrzi, és ennek érdekében:

ga) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból - az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közreműködésével - adatot igényelni,

gb) jogosult a külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni, az Európai Unión kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, illetve az Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása felé a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,

gc) a ga) és gb) pontokban meghatározott adatigénylés lehetőségének hiányában, illetve annak kiegészítése céljából jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok átadásával technikai adatok beszerzésére, illetőleg a körözés tényének a nemzeti nyilvántartásokban történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő igénybevételére.”

(2) A Kknyt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adatszolgáltatási, továbbá az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban meghatározott ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.”

4. § A Kknyt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A nyilvántartás áll:

a) az engedély-nyilvántartásból;

b) a járműnyilvántartásból;

c) a származás-ellenőrzési nyilvántartásból;

d) az okmánytárból;

e) a parkolási igazolvány nyilvántartásból;

f) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból.”

5. § A Kknyt. 8. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:)

l) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat.”

6. § A Kknyt. a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:

a) a járműtulajdonos (üzemben tartó) személyazonosító adatát (megnevezését),

b) a járműtulajdonos (üzemben tartó) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét (telephelyét), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén székhelyét (telephelyét),

c) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját,

d) a járműokmány okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat,

e) a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat,

f) a jármű származását igazoló okmányok adatait,

g) a származás ellenőrzésének eredményét.

(2) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel összefüggő közlekedési igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.

9/B. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:

a) a kérelmező nevét és lakcímét,

b) a jármű okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését,

c) a vizsgálónak a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját,

d) az előírások szerint mért és azonosított műszaki és rögzített képi adatokat,

e) az okmányok adattartalmának egyezőségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat,

f) az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítést, és az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,

g) a külön jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját,

h) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban szereplő adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában szereplő adat a járműnyilvántartásból kerül az eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.

(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során felvett adatokat a Hivatal ellenőrzés céljából jogosult a járműnyilvántartás adataival összevetni.”

7. § (1) A Kknyt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jármű ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdésének a), b), e), f) pontjaiban és a jármű 9. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott adatait.”

(2) A Kknyt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az előzetes eredetiségvizsgálatról kiállított hatósági bizonyítvány a 9/B. § (1) bekezdésének a), f) és h) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.”

8. § (1) A Kknyt. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:)

b) a 8. § i)-l) pontjaiban megjelölt adatokról, azok változásáról, és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;”

(2) A Kknyt. 14. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § a)-d), k) és l) pontjaiban, valamint a jármű típus-, illetve műszaki vizsgálatát követően a 9. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott adatairól;

f) a biztosító a külön jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény adatairól.”

9. § A Kknyt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó kezeli:

a) a 8. §-ban megjelölt adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától számított tíz évig;

b) a 9. §-ban megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig;

c) a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a nyilvántartásba vételt követő tíz évig;

d) a 8/A. §-ban megjelölt adatokat a parkolási igazolványra való jogosultság megszűnésétől számított öt évig;

e) a 9/B. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított öt évig.”

10. § A Kknyt. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) A körzetközponti jegyző az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a 8. §-ban és a 8/A. §-ban meghatározott adatokat, a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f) pontjaiban meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatokat.

(2) A körzetközponti jegyző az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az 5. § (1) bekezdésének h) pontja alapján hozott jogerős hatósági határozat nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig kezelheti.”

11. § A Kknyt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az okmánytárból, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból, valamint a történeti állományból adatszolgáltatás e törvény szabályai szerint a nyilvántartótól igényelhető.”

12. § (1) A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A nyilvántartásból igényelheti(k)]

e) a települési önkormányzat jegyzője

ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat,

eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f) pontjaiban, a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;

f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § a), b), i) és k) pontjaiban, a 9. §-ának (1) bekezdésében, a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban és a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;

g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat;”

(2) A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

l) a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f), a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;”

(3) A Kknyt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k)]

o) a Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat.”

13. § A Kknyt. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jármű előzetes eredetiségvizsgálatában közreműködő a 9/B. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott adatokat felveszi, és informatikai úton továbbítja az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.”

14. § A Kknyt. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2004. július 1-je előtt előzetes eredetiségvizsgálatot végző szakértői állomások, amennyiben írásban vállalják, hogy 2004. szeptember 1-jéig biztosítják a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelést, tevékenységüket ezen határidőig a korábban alkalmazott technológiai rendben végezhetik.”

15. § A Kknyt. 42. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza)

d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjait, mértékét, megfizetésének módját és feltételeit.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

16. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 16. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítése jogszabályban meghatározott esetekben és módon

a) szakmai névjegyzékbe vételhez,

b) szakirányú felsőfokú végzettséghez,

c) szakirányú gyakorlati időhöz, valamint

d) egyéb feltételekhez

kötött tevékenység (a továbbiakban: településtervezési jogosultság).

(2) A magyar állampolgár, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely tagállamának állampolgára, továbbá harmadik ország állampolgára - az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően - a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési tevékenységet.”

(2) Az Étv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni.”

17. § Az Étv. 31. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építmények és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:]

c) a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot.”

18. § Az Étv. 32. §-át megelőző cím és az Étv. 32. §-ának (1)-(6) bekezdései helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:

Az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység

32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.

(2) Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése.

(3) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenység végzése jogszabályban meghatározott esetekben és módon:

a) szakmai névjegyzékbe vételhez,

b) szakirányú felsőfokú végzettséghez,

c) szakirányú gyakorlati időhöz, valamint

d) egyéb feltételekhez

kötött tevékenység (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság).

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, az EGT valamely tagállamának állampolgára, továbbá harmadik ország állampolgára a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenységet.

(5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelynek megoldására a szakmai felkészültsége alapján képes, és amelyhez megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(6) Az építészeti-műszaki tervezési, illetve az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személyeket a külön jogszabályban foglaltak szerint névjegyzékbe kell venni.”

19. § Az Étv. 41. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőségigazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.

(2) A megfelelőségigazolás annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó

a) honosított harmonizált európai szabványban, vagy

b) európai műszaki engedélyben,

c) ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építőipari műszaki engedélyben), valamint

d) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt követelményeket.”

20. § Az Étv. 50. §-ának (1) bekezdése a következő i) és j) pontokkal egészül ki:

(Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen)

i) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok támogatására - különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseire,

j) az a)-i) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátására.”

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

21. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kam. tv.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek építészeti tevékenységet az Európai Gazdasági Térség azon állampolgárai, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 56. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni. Ezen személyeket a szolgáltatás időtartamára, de legfeljebb egy évre a külön jogszabályban meghatározott területi építész kamara, jogszabályban előírtak szerint elkülönítetten vezetett névjegyzékbe foglalja. Ezen határidőt követően a névjegyzékbe vett személyeket a névjegyzékből törölni kell.”

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

22. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az érdemi határozatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hátóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5) Gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.”

(2) Az Sztv. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.”

A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény

23. § A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell.”

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a törvény a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Kknyt. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „adóazonosító számát” és g) pontjában a „továbbá adóazonosító” szövegrész, a 9. § (1) bekezdésének c) pontja és a 34. § (2) bekezdése, valamint

b) az Étv. 62. §-ának (3) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kknyt. 14/A. §-ában az „A jegyzőt” szövegrész helyébe az „A körzetközponti jegyzőt”, az Étv. 3. § (2) bekezdésének második mondatában az „állampolgárok, szervezetek” szövegrész és az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek” szövegrész helyébe a „természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek” szövegrész, a Kam. tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szövegrész lép.

(3) E törvény 4. §-ával megállapított Kknyt. 7. §-ának e) és f) pontja, 6. §-ával megállapított Kknyt. 9/B. §-a, e törvény 7. §-ának (2) bekezdése, e törvény 9. §-ával módosított Kknyt. 15. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, valamint e törvény 13. §-a 2004. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az e törvény 18. §-ával módosított Étv. 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem érintik a korábbi szabályozás alapján szerzett és folyamatosan gyakorolt jogosultságokat.

25. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 1999. április 29-i 1999/37/EK irányelve a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról,

- a Tanács 1985. június 10-i 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről.


  Vissza az oldal tetejére