Időállapot: közlönyállapot (2004.V.1.)

2004. évi XXXI. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.

(6) Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.”

2. § Az MNB tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.”

3. § Az MNB tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az MNB elnöke rendeletében szabályozza a tartalék kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó előírásokat.

(2) A tartalékráta mértékéről a monetáris tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét rendeletében hirdeti ki.”

4. § Az MNB tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.”

5. § Az MNB tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére nem nyújthat folyószámla hitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam, helyi önkormányzat vagy az (1) bekezdésben felsorolt intézmények befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül:

a) a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,

b) ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy

c) kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak több, mint felét.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében. Ezen körbe tartozó hitelintézetek esetében is csak a hitelintézetekre általában alkalmazott feltételekkel lehet forrásokat biztosítani.

(4) E § alkalmazásában a közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.”

6. § Az MNB tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.

(2) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.

(3) Az MNB elnöke a 60. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott körben szabályozza a pénzforgalom lebonyolítását.

(4) Fizetési mód kötelező alkalmazását csak törvény vagy kormányrendelet írhatja elő.”

7. § Az MNB tv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a hitelintézeti elszámolóház és az értékpapír-elszámolóház számára a kockázati alap képzésére, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozó előírásokat.”

8. § Az MNB tv. 28. §-a előtti „Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer” cím helyébe „Jegybanki információs rendszer” cím lép és a 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt - ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.”

9. § (1) Az MNB tv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jegybanki ellenőrzés e törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései, továbbá az MNB elnöke rendeleteinek megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.”

(2) Az MNB tv. 29. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.

(5) Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:

a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;

b) a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezet, illetve természetes személy figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;

c) más szervet intézkedés végett megkeresni;

d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.”

10. § Az MNB tv. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.”

11. § Az MNB tv. 31/A. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat.”

„(4) A hitelintézetek, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók, valamint a postai pénzforgalmi közvetítő és postai pénzügyi tevékenységet, valamint készpénz-átutalási szolgáltatást végző szervezetek kötelesek az általuk forgalmazott, illetve feldolgozott magyar és külföldi fizetőeszközök valódiságát megvizsgálni és a fellelt feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközöket az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni.”

12. § Az MNB tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az euróról utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió- vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével, illetőleg az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint szabad.

(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.”

13. § Az MNB tv. 41. § (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra.”

14. § Az MNB tv. 46. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.”

15. § Az MNB tv. 58/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„58/A. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács további tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozattételre kötelezett saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.

(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács további tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a reá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatot - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nyilvánosságra hozza.

(4) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyának létesítésekor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az MNB elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános.”

16. § Az MNB tv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendeletben szabályozza

a) az alapkamat mértékét,

b) a kötelező tartalékráta mértékét,

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,

d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,

f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,

g) a forgalomban lévő euró fizetőeszközökről utánzat készítésével vagy készíttetésével kapcsolatos követelményeket,

h) az MNB a 4. § (5), a 26. § (3) és a 27. § (2) bekezdésében foglalt feladatai körében

ha) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolítására - ide nem értve a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó követelményeket -, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatására, továbbá a fizetési módokra és alkalmazásuk szabályaira,

hb) a készpénzforgalmazás feltételeire,

hc) a pénzfeldolgozási tevékenységre,

hd) az elszámolásforgalom lebonyolítására,

he) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a tőkepiacról szóló törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira,

hf) a hitelintézeti elszámolóházi és az értékpapír-elszámolóházi kockázati alap képzésére, illetve az alap képzésének módjára, mértékére és felhasználására

vonatkozó követelményeket;

i) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét.

(2) Az MNB elnökének rendelete esetében a véleményezési határidő öt munkanapnál, átfogó vagy nagy terjedelmű szabályozás esetén tíz munkanapnál nem lehet kevesebb.

(3) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyminiszter véleményezési jogkörét kizárólag a rendelet alkotmányosságának, jogrendszerbe illeszthetőségének és a jogalkotási szakmai követelmények teljesülésének szempontja alapján gyakorolja. Ha az igazságügyminiszter a véleményezésre adott határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a tervezetben foglaltakkal egyetért.

(4) A jegybanki alapkamatról és a kötelező tartalékráta mértékéről szóló rendeletek tervezetéről és a kapcsolódó szakmai indoklásról az igazságügyminiszter véleményét nem kell kikérni.

(5) Az alapkamat meghatározott időponttól hatályos mértékét az MNB az általa bérelt elektronikus hírügynökségi oldalon, valamint honlapján hirdeti ki.

(6) Rendkívüli esetben a kötelező tartalék mértékét az MNB a kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó szervezetek részére küldött elektronikus üzenet formájában hirdeti ki.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.

(8) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt különleges kihirdetési formákat követően a rendeleteket a jogszabályok kihirdetésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően is közzé kell tenni.”

17. § Az MNB tv. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB számára feladatot

a) a pénzforgalommal, pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül e törvény

állapíthat meg.”

18. § Az MNB tv. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek feltételeinek piaci körülményeket kell tükrözniük.”

19. § Az MNB tv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § A jegybanki ellenőrzés a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor még hatályos pénzforgalmi jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabály, valamint a jegybanki rendelkezések megtartására is kiterjed.”

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

20. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerint - valamint pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezheti.”

(2) A Hpt. a 19. §-t követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése

19/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező alapító okiratát,

b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben 30 napnál régebben lejárt tartozása nincs,

d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet,

g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

h) a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,

i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,

j) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,

k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.

(2) A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontjában említett feltételek meglétét.

(3) Ha külföldi vállalkozás fióktelepe útján kíván az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezni, az (1) bekezdés d)-m) pontjában foglaltakon túlmenően az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát;

b) a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát;

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

e) a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

g) a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a külföldi vállalkozás kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(4) A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az esetben adja meg - az (1) bekezdés d)-m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha

a) - külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén - érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

b) a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

d) a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

e) a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;

f) külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(5) Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben felsoroltak helyett, ha azokat a Felügyelet vagy az MNB előtt korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták - a külföldi vállalkozás alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, bejegyzett fióktelep esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni. Az MNB a kérelmezőt bármikor felhívhatja a (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására.”

(3) A Hpt. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

„19/B. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:

a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,

b) az a) pont alatti személyek tekintetében a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását a 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint,

c) a vezető állású személy iskolai végzettségét igazoló okiratokat,

d) a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okmány eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát,

e) nyilatkozatot arról, hogy az engedélyt kérő működése során megtartja a pénzfeldolgozási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban foglaltakat,

f) a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzatot, valamint biztonsági szabályzatot,

g) a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.”

(4) A Hpt. a következő 19/C. §-sal egészül ki:

„19/C. § Az elszámolásforgalom lebonyolítására (elszámolásforgalmi ügyletre) vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:

a) a vezető állású személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,

b) a klíringtagokkal kötendő elszámolásforgalmi szerződés tervezetét,

c) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, valamint a biztonsági és informatikai rendszer működtetésére vonatkozó belső szabályzatokat és ügyviteli utasításokat,

d) a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,

e) az adattovábbító és kommunikációs rendszerek (hálózatok) részletes leírását,

f) üzletmenet folytonossági tervet.”

(5) A Hpt. a következő 19/D. §-sal egészül ki:

„19/D. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.”

(6) A Hpt. a következő 19/E. §-sal egészül ki:

„19/E. § (1) Az MNB e törvény szerinti eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az MNB határozata ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.”

(7) A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet, valamint az MNB a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”

(8) A Hpt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.

(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező

a) a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.”

(9) A Hpt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az MNB visszavonja, ha

a) azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték meg,

b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) törvény által tiltott tevékenységet folytat,

c) a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet előírásainak,

d) a szolgáltató tevékenységi engedélyét a 31. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadja,

e) a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi vállalkozás engedélyét visszavonta.

(2) Az MNB a szolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha

a) a szolgáltató súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet, valamint az MNB és a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

b) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat,

c) a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított egy hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a szolgáltató három hónapon keresztül nem folytat szolgáltatási tevékenységet,

e) fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

f) a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

g) a szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult,

h) fióktelep esetén a 19/A. § (3) bekezdésének a)-b), d)-k) pontjában, valamint (4)-(5) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyike már nem teljesül.”

(10) A Hpt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet, valamint az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény, illetőleg a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”

(11) A Hpt. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hitelintézetnél, hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.”

(12) A Hpt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.”

(13) A Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, ideértve a szolgáltatások során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

(14) A Hpt. 235. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

e) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXV. törvény módosítása

21. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdése, 4. § és 17. §-a nem lép hatályba.

A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

22. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.

Átmeneti és záró rendelkezések

23. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 28. § (4) bekezdése, 48. § b) pontja, 60/A., 66. és 67/A. §-a.

24. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 206. § (4) bekezdésében a „jegybanki rendelkezés” szövegrész helyébe „az MNB elnökének rendelete” szöveg lép.

25. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hpt. 48. § a) pontjában a „devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések” szövegrész helyébe a „valamint a devizajogszabályok” szöveg lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 345. § (6) bekezdésének „vagy jegybanki rendelkezés” szövegrésze, a 362. § (1) bekezdése f) pontjának „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 370. § (8) bekezdésének „jegybanki rendelkezésben” szövegrésze, a 395. § (6) bekezdésének „jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal” szövegrésze, a 405. § (2) bekezdésének „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, valamint a 406. § (1) bekezdése f) pontjának „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze,

b) a Hpt. 16. § (7) bekezdésének „illetőleg a (2)-(6) bekezdés esetén a jegybanki rendelkezésben” szövegrésze, az 51. § (8) bekezdésének „illetőleg jegybanki rendelkezésben” szövegrésze, a 136. § (1) bekezdése e) pontjának „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 143. § „illetve jegybanki rendelkezésben” szövegrésze, a 150. § „illetve jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 151. § (1) bekezdésének „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 151. § (2) bekezdésének „továbbá a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 151. § (3) bekezdésének „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, a 169. § (1) bekezdésének „jegybanki rendelkezések előírásainak” szövegrésze, a 176. § „és a jegybanki rendelkezések” szövegrésze, valamint a törvény 2. számú melléklete 9. pontjának „és jegybanki rendelkezés” szövegrésze.

26. § A 20. § (3) bekezdése, valamint a 25. §-ban megnevezett jogszabályhelyeket érintően a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor hatályos jegybanki rendelkezések alkalmazandók a Felügyelet, illetőleg az MNB eljárásai során a Hpt. és a Tpt. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően.


  Vissza az oldal tetejére