Időállapot: közlönyállapot (2004.VI.16.)

2004. évi LIII. törvény

az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről * 

Az Alkotmány 35/A. §-a alapján az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével - az Országgyűlés az európai integrációs ügyekkel összefüggő ellenőrzési jogkörének, a Kormánnyal folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettsége részletes szabályainak meghatározása tárgyában a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az Országgyűlést az Alkotmányban és külön törvényekben meghatározott jogosítványai mellett e törvény rendelkezései szerint illeti meg a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzés joga, az egyeztetéshez, valamint a Kormány tevékenységéről szóló tájékoztatáshoz való jog. Az Országgyűlés e jogköreit bizottságai útján is gyakorolhatja.

(2) Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az e törvényben meghatározott, az európai uniós tervezetekre vonatkozó eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - ügydöntő hatáskörrel rendelkezik. * 

(3) E törvényben meghatározott feladat- és hatásköreit az Országgyűlés a Házszabályban meghatározott módon látja el.

Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

2. § (1) A Kormány az Országgyűlés részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden uniós jogszabálytervezetet, javaslatot és dokumentumot, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3) A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel - megjelöli az álláspontja szerint törvényhozási tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alkotmány szerint minősített többséggel elfogadott törvény vagy külön törvény rendelkezik,

b) az alapvető jogok és kötelességek tartalmának meghatározását és érvényesülésének lényeges biztosítékait érintik, vagy

c) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.

(4) A Kormány az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint a Magyar Köztársaság szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

3. § (1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

a) az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,

b) az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,

c) az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,

d) a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

e) az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.

(4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, mely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

a) az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,

b) az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,

c) az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.

(5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

4. § (1) Az Országgyűlés - az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül - az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3) Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az illetékes miniszter vagy politikai államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(5) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykört érint, amelynek szabályozásához az Alkotmány értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(6) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

5. § A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

6. § (1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy

b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.

(2) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl - szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Amennyiben az eltérés olyan tárgykört érint, amelynek szabályozásához az Alkotmány értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei

7. § (1) Az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére a miniszterelnök az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően együttesen tájékoztatja az érvényre juttatni kívánt álláspontról az Országgyűlés elnökét, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjait, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnökét, a külügyekkel foglalkozó bizottság elnökét, valamint az Országgyűlés elnöke által meghívott országgyűlési tisztségviselőket, állandó bizottsági elnököket állandó bizottságok integrációs albizottságainak elnökeit.

(2) A Kormány a stratégiai jelentőségű integrációs politikai eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.

(3) A miniszterelnök az Európai Tanács üléséről szóban tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését.

(4) A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

8. § (1) A Bizottság, az Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgató bizottsága magyar tagjainak személyére az Európai Unió illetékes intézményének a Kormány tesz javaslatot.

(2) Az Országgyűlés meghallgathatja a Kormány által javasolt személyt.

A szubszidiaritás vizsgálata

9. § Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás elvének érvényesüléséről.

Záró rendelkezések

10. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy. képv. költség tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának, Költségvetési és pénzügyi bizottságának, valamint Európai integrációs ügyek bizottságának tisztségviselője és tagja az (1) bekezdésben megállapított pótdíjon felül az alapdíj alapulvételével további 40% pótdíjban részesül.”

(3) Az Ogy. képv. költség tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A pártok képviselőcsoportja a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként huszonöt képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként - kormánypárt esetében az alapdíj 30%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 60%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.”

(4) Az Ogy. képv. költség. tv. 6. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a bekezdések számozása megfelelően változik:

„(3) Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő feladatok céljából a (2) bekezdésen túl, de az ott meghatározott módon és mértékig minden képviselőcsoport további két köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötvenedik tagja után további egy köztisztviselő alkalmazására jogosult. Az alkalmazás pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti illetményszámítás, illetve a (2) bekezdés szerint megállapított juttatások figyelembevételével.”

(5) E törvény 10. §-ának (2)-(4) bekezdései 2004. szeptember 1-jén lépnek hatályba.


  Vissza az oldal tetejére