Időállapot: közlönyállapot (2004.VII.2.)

2004. évi LXIX. törvény

egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról * 

ELSŐ FEJEZET

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következő 119. ponttal egészül ki:

„119. Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”

2. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének III. része a következő 47. ponttal egészül ki:

„47. az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni;”

3. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 116. §-a (1) bekezdésének alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK számú 7. irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, 1606/2002. számú (EK) rendelete szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §, és”

(2) Az Szvt. 174. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fölérendelt anyavállalat, ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldi székhelyű alárendelt anyavállalatot az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontját követő üzleti évben mentesítheti.”

4. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát (a továbbiakban: EGT tagállam) kell érteni, kivéve a 227. § (1) bekezdését.”

(2) A Bit. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„136. § (1) A biztonságtechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) OECD vagy EGT tagállam,

b) OECD vagy EGT tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD vagy EGT tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.”

5. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállam kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”

6. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”

MÁSODIK FEJEZET

Egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények módosítása

7. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.”

(2) Az Szjt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”

(3) Az Szjt. 84/A. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha

a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;

b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”

(4) Az Szjt. 108/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.”

8. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”

(2) A Vt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”

9. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.”

(2) Az Szt. 20/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.”

(3) Az Szt. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”

(4) Az Szt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.”

10. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén jár el, az e megállapodással érintett európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.”

(2) A Szüt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”

(3) A Szüt. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”

(4) A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”

(5) A Szüt. 26. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

e) akinek az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”

(6) A Szüt. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára, az EGT valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az EGT területén működik.”

(7) A Szüt. 27/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, és”

(8) A Szüt. 27/E. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,c) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”

(9) A Szüt. 27/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag közösségi képviselő tagja van vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható annak az EGT valamely tagállamában bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.”

11. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 7. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,d) a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia és az azt megtestesítő félvezető terméknek az Európai Gazdasági Térségben történő forgalomba hozatalára.”

12. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre.”

HARMADIK FEJEZET

Egyes informatikai és hírközlési tárgyú törvények módosítása

13. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) egy, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező hitelesítésszolgáltató felelősséget vállal a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért, illetve”

(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés tekintetében egyenértékű az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában nyilvántartásba vett tanúsító szervezet által kiadott igazolás.”

14. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.”

(2) Az Eht. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.”

(3) Az Eht. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Gazdasági Térségben;”

(4) Az Eht. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.”

(5) Az Eht. 188. §-ának 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„100. Tagállamok közötti piac: az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy azok jelentős részére kiterjedő, az Európai Bizottság által meghatározott piac.”

15. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eksz.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Gazdasági Térség tagállamai területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra.”

(2) Az Eksz. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) az Európai Gazdasági Térség tagállamai területéről nyújtott szolgáltatás: az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;”

(3) Az Eksz. 3/A. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása Magyarország és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállama között, továbbá az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.

(3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.”

(4) Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) a magatartási (etikai) szabályokat elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára az Európai Gazdasági Térség tagállamainak hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék;”

(5) Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,c) az informatikai és hírközlési miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adjanak a magatartási (etikai) szabályaikról, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.”

NEGYEDIK FEJEZET

A személyek szabad mozgását biztosító egyes törvények módosítása

16. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: ügyvédi tv.) 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:]

a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára,”

(2) Az ügyvédi tv. IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN”

(3) Az ügyvédi tv. 89/A. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: európai közösségi jogász).

(2) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.”

(4) Az ügyvédi tv. 89/N. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai közösségi jogász.”

(5) Az ügyvédi tv. 89/O. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:]

,,c) azon ügyvédek esetében, akik az Európai Gazdasági Térség más tagállamában is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.”

17. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgára;”

18. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nincs szükség engedélyre]

b) az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(2) Az Flt. 59. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) E törvény alkalmazásában]

b) EGT állampolgár hozzátartozója: az EGT állampolgár házastársa, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott gyermeke.”

ÖTÖDIK FEJEZET

Egyes kulturális tárgyú törvények módosítása

19. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;”

(2) Az Mktv. 2. §-ának 15. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,d) filmalkotások az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére történő kereskedelmi célú behozatalával,”

HATODIK FEJEZET

Egyéb törvények módosítása

20. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 3. §-ának 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. tranzit: a külön jogszabályban meghatározott átviteli hálózaton végzett átvitel, amely legalább egy, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti határt átlép, és kezdő- vagy végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül van;”

21. § A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. §-ának 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdő- vagy végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül van.”

22. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre.”

23. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvt.) 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezeteket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértésén alapul.”

(2) Az Fvt. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljáró hatóság eljárását - külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértése miatt - kezdeményezni jogosultak azok az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”

24. § A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban - a 17. § (2) bekezdésében foglalt eljárások kivételével - területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére azok az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is jogosultak az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”

25. § A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 2. § (6) bekezdésének ca), eb) alpontjai és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ca) nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van,

cb) a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat alapított;

d) a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban: törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.”

26. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (Mjt.) 43. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) a kérelmező az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgára.”

(2) Az Mjt. 43. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;

f) kérelmét korábban az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.”

27. § (1) A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (Nvtv.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.”

(2) Az Nvtv. 11. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A Magyarországon nem engedélyezett, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából.

(6) Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető.”

28. § A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult]

f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.”

HETEDIK FEJEZET

Záró rendelkezések

29. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére