Időállapot: közlönyállapot (2004.VII.8.)

2004. évi LXXV. törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

1. § (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 5. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;”

(2) A Tftv. 5. §-ának h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.”

2. § A Tftv. 6. §-ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés:)

d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást.”

3. § (1) A Tftv. 7. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;”

(2) A Tftv. 7. §-ának l)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

l) rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;

m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába a Magyar Köztársaság nemzeti képviselőit.”

4. § (1) A Tftv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács munkájában

a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:

aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester,

ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár, valamint a Kormány által meghatározott további 7 miniszter,

ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;

b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:

ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,

bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.”

(2) A Tftv. 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(7) bekezdés számozása (4)-(8) bekezdésre változik:

„(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.”

(3) A Tftv. 8. §-ának (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács:)

e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,”

(4) A Tftv. 8. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Tanács elnöke a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter. E feladatának ellátásában a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár segíti, illetve helyettesíti.

(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és az Országos Területfejlesztési Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglalt Hivatal látja el. A Hivatal elnöke állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésén.

(7) A Tanács ülésén

a) a tagként kijelölt minisztert államtitkár, helyettes államtitkár, illetve államtitkári, helyettes államtitkári jogállású vezető helyettesítheti. A tagként kijelölt miniszter és a helyettesítésre jogosult személyek akadályoztatása esetén a tagként kijelölt minisztert a miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesítheti;

b) a szavazati joggal rendelkező többi tagot - akadályoztatásuk esetén - a tag által írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti. Az akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;

c) a tanácskozási joggal rendelkező tagokat - akadályoztatásuk esetén - a tag által véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.

(8) A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.

(9) E törvény alkalmazásában

a) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább a megyében levő kistérségek több mint felére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

c) a 17. § (8) bekezdésében foglalt régió területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;

d) a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt kistérségben működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja.

(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket kell érteni.

5. § A Tftv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„9. § (1) A miniszter

a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;

b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;

c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;

d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;

e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását;

f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve - a területfejlesztési célú források decentralizációját, a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;

g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és - a belügyminiszterrel együttműködve - a településrendezési tervek összhangját;

h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési, területrendezési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;

i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.”

„(3) A Kormány döntése alapján az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány irányítása alatt álló, a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv (a továbbiakban: Hivatal) látja el.”

6. § A Tftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ’

„10. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

(2) A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a székhelyük szerinti megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások működésének törvényességi ellenőrzését a megyei közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99. §-ai megfelelő alkalmazásával végzi.”

7. § A Tftv. a 10. §-t követően a következő címmel és a 10/A-10/G. §-okkal egészül ki:

„A kistérségi fejlesztési tanács

10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.

(2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(3) A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhely települése.

(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol.

10/B. § A települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását.

10/C. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel.

(2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:

a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;

b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;

c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;

d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;

e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;

f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően;

g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;

i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;

j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;

k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni;

l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;

m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;

n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;

o) szakmai munkaszervezetet működtethet;

p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b), c), e), k) és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének [16. § (8)] támogató szavazatával dönt.

10/D. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács munkájában

a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere;

b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt

ba) a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője,

bb) a megyei területfejlesztési tanács képviselője,

bc) a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője,

bd) az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője,

be) a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője,

bf) a megyei közigazgatási hivatal képviselője,

bg) a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője;

c) meghívottként az e szervezeteket (személyeket) érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy amelyeket (akit) az ülésen való részvételre felkérnek. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában.

(2) Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő mindazon bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(3) A kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjainak megbízatása polgármesteri megbízatásuk időtartamára szól. Egy polgármester külön - az érintett képviselő-testületek által adott állandó vagy eseti - meghatalmazással több polgármestert is képviselhet. A többi tagot delegáló szerv a képviselő személyéről, illetve annak megváltoztatásáról szabadon dönthet.

(4) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai az alakuló ülésen a polgármester tagok közül elnököt választanak. Az elnök megválasztásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének támogató szavazatára van szükség. Az elnök képviseli a kistérségi fejlesztési tanácsot, akadályoztatása esetén a tanács képviseletét a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy látja el. Az elnök megválasztásáig az elnök feladatait a kistérségi fejlesztési tanács székhely településének polgármestere látja el.

(5) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja egy szavazattal rendelkezik. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak értékét az általuk képviselt település lakosságszámát figyelembe véve is megállapíthatja. A szavazatarányokat úgy kell kialakítani, hogy egyetlen település se kerülhessen népességszáma figyelembevételével súlyozott döntési szavazata alapján olyan helyzetbe, hogy egyedül többséget alkothasson.

(6) A kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el.

(7) A kistérségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.

(8) Azokban a kistérségekben, amelyekben a települések száma több mint huszonöt, a kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjaiból öt-kilenctagú elnökséget választ. Az elnökség tagjainak számát, a választás rendjét és módját, a megbízatás idejét és megszűnésének módját a tanács szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.

(9) Az elnökség tagjainak megválasztásához és visszahívásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének egyetértő szavazatára van szükség. Az elnökség tagjaira, illetve az elnökség tagja visszahívására a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada írásban tehet javaslatot.

(10) Az elnökség feladatait a kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A kistérségi fejlesztési tanács feladatát az elnökségre átruházhatja, az átruházott feladatot bármikor magához vonhatja. Az elnökségre nem ruházható át a 10/C. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben való döntéshozatal.

10/E. § (1) Azokban a kistérségekben, amelyeknek székhelye megyei jogú város, a kistérségi fejlesztési tanács külön koncepciót és programot készít a megyei jogú várost és a környező településeket érintő fejlesztésekre, így különösen a nagyvárost és a környező települések ellátását biztosító szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kistérségekben megalakítandó elnökségnek tagja a megyei jogú város polgármestere, aki egyetértési joggal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott feladatok, valamint az elnökségre át nem ruházható feladatokkal kapcsolatos döntések tekintetében.

(3) Azon kistérségekben, ahol a kistérség külön jogszabályban meghatározott székhelyének lakossága eléri a kistérség lakosságának egyharmadát, a székhely település polgármestere a 10/C. § (2) p) pontjában meghatározott döntések tekintetében egyetértési joggal rendelkezik.

(4) Azokban a kistérségekben, amelyekben egy település alkot egy kistérséget, kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. Ezen esetekben a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a település önkormányzatának képviselő-testülete dönt. Ezen kistérségek képviselői a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok kistérségi tanácsok által delegált tagjaivá nem választhatók.

10/F. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács szakmai munkaszervezet létrehozásával vagy más módon biztosítja a feladatainak végrehajtásához és döntéseinek előkészítéséhez kapcsolódó alábbi feladatok ellátását:

a) előkészíti a kistérségi fejlesztési tanács üléseit, döntéseit, elsősorban a kistérség területfejlesztési koncepcióját, programját és az ebben foglaltak megvalósítását szolgáló projekteket;

b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;

c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

d) közreműködik a társadalmi szervezetek fórumának működtetésében;

e) közreműködik a kistérségi fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;

f) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat, mely az a)-e) pontokban meghatározott feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai. A szakmai munkaszervezet vezetőjét pályázat alapján - a megyei területfejlesztési tanács véleményének kikérésével - a kistérségi fejlesztési tanács nevezi ki.

(3) A kistérségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. A működéshez és a kistérségi programok megvalósításához a költségvetési hozzájárulás mértékét a költségvetési törvényben kell biztosítani.

(4) A kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról

a) a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő-testületének,

b) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetének

rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.

10/G. § (1) Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával. * 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a megyei közigazgatási hivatal vezetője a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.

(3) Ahol e törvény kistérségi fejlesztési tanácsot említ, azon többcélú kistérségi társulást is érteni kell, feltéve ha e társulásnak a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat tagja, és a társulás e törvényben meghatározott területfejlesztési feladatokat és hatásköröket valamennyi önkormányzat illetékességi területén ellátja, illetve gyakorolja.”

8. § (1) A Tftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:

(A megyei önkormányzat feladatai:)

i) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.”

(2) A Tftv. 11. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei önkormányzat közgyűlése:)

b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével - az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével - a megyei területrendezési terveket.”

(3) A Tftv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megye területrendezési terve a megyei jogú várossal egyeztetett módon tartalmazza a megyei jogú város településszerkezeti tervének térségi jelentőségű elemeit, de nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.”

9. § (1) A Tftv. 12. §-ának (l)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének vonatkozó szabályai az irányadók, székhelye a megyeszékhely város.

(2) A megyei területfejlesztési tanácsok működésükkel kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a miniszternek kötelesek a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A megyei területfejlesztési tanács a munkájának segítésére, üléseinek előkészítésére titkárságot hozhat létre. A titkárság alkalmazottai a tanáccsal munkaviszonyban állnak. A megyei területfejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei területfejlesztési tanács közhasznú társaságot hozhat létre. A közhasznú társaság az erre vonatkozó külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is.”

(2) A Tftv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:

„(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.”

10. § A Tftv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:

a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

b) kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;

c) koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat;

d) szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

e) pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési programok megvalósítása érdekében;

f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait;

g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

h) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez.”

11. § A Tftv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:

a) a megyei közgyűlés elnöke,

b) a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),

c) a miniszter képviselője,

d) a megyében működő többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,

e) a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője,

f) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.

(2) A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.

(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - képviseli.

(4) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5) A 14. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kistérségi képviselő megválasztására, és a megyei területfejlesztési tanács napirendjével kapcsolatos álláspont kialakítására a 17. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdésében foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A megyei területfejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg. A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti képviselők megválasztására a 10/E. § (4) bekezdés és a 17. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. § (3) bekezdését érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.

(8) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról

a) megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,

b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,

c) a miniszter képviselője a miniszternek,

d) a többcélú kistérségi társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek,

e) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetnek

rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.”

12. § (1) A Tftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.

(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei területfejlesztési tanácsok szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.

(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban

a) a működési költségek fedezetéről,

b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,

c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról

is rendelkezni kell.

A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A térségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.

(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési, a megyei területfejlesztési és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai:

a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,

b) az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,

c) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő,

továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:

d) a Kormány képviselője.

(9) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.

(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.

(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.

(12) A kistérségi fejlesztési tanács illetékes képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.

(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki.

(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.

(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.”

(2) A Tftv. 15. §-át követően a következő 15/A-15/B. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei területfejlesztési-, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok e törvény szerinti feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése látja el.

(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése együttműködik az érintett önkormányzatokkal, kistérségi fejlesztési tanácsokkal, megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal.

(3) A fővárosban kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. A Fővárosi Önkormányzat és az érintett megyei területfejlesztési tanács közreműködésével az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki társulást hozhatnak létre a területfejlesztési feladatok ellátására.

15/B. § (1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására.

(2) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(3) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat és az érintett regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács keretében.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a 15. § (5) bekezdésben foglaltakról.

(5) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.

(6) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megállapodhat a regionális fejlesztési tanáccsal és a megyei területfejlesztési tanáccsal és más a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

(7) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács tagjai:

a) a főpolgármester,

b) az érintett regionális fejlesztési tanács elnöke,

c) a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei által maguk közül választott 3 képviselő,

d) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által a polgármester tagok közül delegált 3 képviselő,

e) a Kormány képviselője.

(8) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.

(9) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (7) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.

(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a Hivatal képviselője, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.

(11) A kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője és a kerületi polgármester a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban tanácskozási joggal részt vehetnek.

(12) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki.

(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője látja el.

(14) A főpolgármester és a főváros körül elterülő régió regionális fejlesztési tanácsának elnöke egyetértési jogot gyakorol a tanács döntései tekintetében.”

13. § (1) A Tftv. 16. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2) bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok látják el.

(2) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók. A regionális fejlesztési tanács a régió fejlesztési programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmények információellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére közhasznú társaságot hoz létre. A közhasznú társaság elláthatja a titkársági feladatokat is.

(3) A közhasznú társaság feladatai különösen:

a) kidolgozza - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;

b) a régióban - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - összegyűjti az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;

c) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

d) közreműködik regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;

e) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;

f) ellátja a regionális fejlesztési tanács által meghatározott egyéb feladatokat;

g) külön megállapodás alapján részt vehet területfejlesztési programok lebonyolításában.

(4) A regionális fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják. A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a tanács megkeresheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a tanács székhelye szerint illetékes igazgatóságát adók módjára történő behajtás érdekében. A regionális fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.

(5) A regionális fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.”

(2) A Tftv. 16. §-a a következő (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(8) A regionális fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat - ideértve a szavazás jogát is - csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács - ha a törvény mást nem ír elő - a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.

(9) A tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkört nem ruházhat át bizottságára.

(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.

(11) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács

a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,

b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.

(12) Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.

(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal vezetője

a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg

b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,

c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(14) A közigazgatási hivatal vezetőjének a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.

(15) A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre (a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.

(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét.”

14. § A Tftv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, a területi gazdasági kamarákkal, továbbá a régió területén működő társadalmi szervezetekkel.

(2) A regionális fejlesztési tanács

a) vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

b) elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;

c) ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt;

d) pénzügyi tervet fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a hazai (helyi, térségi, központi), közösségi és egyéb nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;

e) forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;

f) az e) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik, gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a programok céljainak érvényesüléséről;

g) a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról évente tájékoztatja a minisztert;

h) a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben, javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére, szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére;

i) eseti megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű területfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;

j) előzetesen véleményezi az országos, valamint a régiót érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;

k) javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés megtételét és saját forrásaival is segíti azok megvalósítását;

l) figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását;

m) koordinálja az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek fejlesztéspolitikai tevékenységét, illetve együttműködik más állami intézményekkel. Az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek a regionális fejlesztési tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatják a tanácsot feladataik teljesítéséről, a testületek részére biztosított fejlesztési források regionális felhasználásáról;

n) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek régiót érintő fejlesztéseit. Külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén ezen fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.

(3) A regionális fejlesztési tanács a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladattal összefüggésben:

a) középtávú fejlesztési programot dolgoz ki a régió társadalmi, gazdasági fejlesztésére, és meghatározza a programban foglalt feladatok éves ütemezését, valamint a program indikátorait;

b) a feladatok éves ütemezése alapján az éves költségvetési törvényben előirányzott decentralizált keret felhasználására finanszírozási javaslatot dolgoz ki;

c) a finanszírozási javaslatot a miniszter koordinálásával egyezteti az érintett ágazatokért felelős miniszterekkel;

d) megállapodást köt a Kormány döntése alapján a miniszterrel a régió programja adott évi feladatainak megvalósításához az éves költségvetési törvényben biztosított állami forrásokról és azok felhasználásáról;

e) létrehozza a program Monitoring Bizottságát;

f) évente beszámol a Kormánynak az előző évre ütemezett feladatok megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásának alakulásáról, valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(4) A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedő egyes fejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.

(5) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve érintettség esetén a Fővárosi Önkormányzat megállapodhatnak, hogy mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.

(6) A regionális fejlesztési tanács tagjai:

a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;

b) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;

c) az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője;

d) a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei;

e) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke;

továbbá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében:

f) a Kormány kinevezett képviselője;

g) a főpolgármester vagy képviselője;

h) a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint

i) a régió többcélú kistérségi társulásainak, illetve kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb kettő képviselője.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában felsorolt miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti. Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a Hivatal közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét. A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.

(8) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a régió területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a regionális fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(9) A tanácskozási joggal rendelkezők az elfogadott napirend tárgyalása során felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel és kifejthetik a véleményüket. E bekezdés szabályai alkalmazandók a kistérségi fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács esetében is.

(10) A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti. A kistérségi fórum választja meg a (6) bekezdés c) és i) pontjában foglalt képviselőket. A képviselők személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges.

(11) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 17. § (2) bekezdésének f) pontját érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.

(12) A regionális fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai sorából elnököt és társelnököt (társelnököket) választ. Az elnök megbízatása az önkormányzati választásokat követően a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésének összehívásáig tart.

(13) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok és az illetékes térségi fejlesztési tanács részvételét a tanács munkájában.

(14) A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról

a) a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési tanácsoknak,

b) a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek,

c) a miniszter képviselője az őt delegáló miniszternek,

d) a tanács tagjai a delegáló szervezetnek

rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni.”

15. § A Tftv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő c), d) és e) pontokkal egészül ki:

(A területi főépítész:)

c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat;

e) szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.”

16. § (1) A Tftv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.”

(2) A Tftv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:)

a) a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,”

(3) A Tftv. 20. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:)

c) a kistérségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.”

(4) A Tftv. 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés térségi eszközei:)

a) az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,”

(5) A Tftv. 20. §-ának (4) bekezdése a következő d)-f) pontokkal egészül ki:

(A területfejlesztés térségi eszközei:)

d) a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott támogatási előirányzatoknak a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt meghatározott része,

e) címzett és céltámogatások meghatározott része,

f) a céljellegű decentralizált támogatások.”

17. § (1) A Tftv. 21. §-át követően a következő címmel, valamint 21/A. §-sal egészül ki:

„A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat-és forráskoordináció

21/A. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása - az érintett miniszterek együttműködésével - a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a Hivatal külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.

(2) A forráskoordináció kiterjed:

a) a pályázati célokat szolgáló források számbavételére;

b) a források felhasználását szabályozó jogszabályok és utasítások egyeztetésére;

c) a pályázati felhívások egyeztetésére és nyilvántartására;

d) a pályázatok elbírálásában képviselet biztosítására;

e) a pályázati felhívások összegyűjtésére és azok nyilvánossá tételére.

(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter - a Hivatal előkészítése mellett - jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.”

(2) A Tftv. a 22. § előtt a következő címmel egészül ki:

„Vállalkozási övezetek és ipari parkok működése”

(3) A Tftv. 23. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

e) területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;”

18. § A Tftv. 23. §-át követően a 23/A-23/E. §-okkal egészül ki:

„23/A. § (1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során

a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;

b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/-10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében (2. számú rajzi mellékletében) ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha külön jogszabály alapján lefolytatott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol;

c) az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) A településrendezési tervek készítése során

a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;

b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja;

c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat;

d) kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint [az (1) bekezdésben foglaltak szerint] kell érvényesíteni.

(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

(4) Az országos terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülnie.

(5) Az országos övezetek határait a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervekben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell kijelölni.

(6) A kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben a csúszásveszélyes terület övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek határát az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján a településrendezési tervekben kell kijelölni.

23/B. § (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.

(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.

A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok

23/C. § (1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt társadalmi szervezetekkel. A véleményezésre legalább 60 nap határidőt kell biztosítani.

(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a minisztert és - a külügyminiszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.

(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a miniszternek.

(4) A rendelettervezethez csatolni kell az illetékes területi főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.

(5) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A miniszter 90 napon belül adhatja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.

(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a miniszternek.

(7) A megyei önkormányzat jegyzője a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, a területi főépítész szakvéleményével és a miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez a területi főépítész térségi terület-felhasználási engedélye szükséges.

(2) A térségi terület-felhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat, vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak.

(3) A térségi terület-felhasználási engedélykérelmet 60 napon belül el kell bírálni.

(4) A térségi terület-felhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el. A másodfokú határozattal szemben az ügyfél keresetet indíthat, amelyet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírál el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.

(5) Amennyiben a térségi terület-felhasználási engedély tárgya több régiót érint, az eljáró területi főépítészt a miniszter jelöli ki.

(6) A területi főépítész a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi terület-felhasználási engedélyt és az engedélyezési tervdokumentációt megküldi a kérelmezőnek és a megyei önkormányzatnak.

(7) A területi főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.

23/E. § (1) A 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a területrendezési terv elfogadásáig - de legfeljebb 2 évig - az érintett települések, településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.”

19. § (1) A Tftv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;”

(2) A Tftv. 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályait;”

(3) A Tftv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő j)-p) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;

k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait;

l) a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárásrendjét;

m) a kistérségi fejlesztési tanácsok szakmai munkaszervezetei (szolgáltató irodák) létrehozásának, valamint működésének részletes szabályait;

n) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;

o) a regionális fejlesztési tanácsokkal a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében kötendő megállapodások részletes szabályait;

p) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit.”

(4) A Tftv. 27. §-a (2) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

e) a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás részletes szabályait,

f) a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,

g) a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.”

Egyes kapcsolódó törvények módosítása

20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a kővetkező rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül)

l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács.”

21. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény melléklete kiegészül a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” alcímmel, valamint „VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 100% és Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100%” szövegrésszel, egyidejűleg a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” alcím alatti felsorolásból hatályát veszti „a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 100% és Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100%” szövegrész.

22. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: BTT. Tv.) 58. §-a (2) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész helyébe a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész lép.

(2) A BTT. Tv. 59. § (l)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően és a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő tanulmánytervekkel összhangban - e törvény hatálybalépését követő négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő települések e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követően négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(3) A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő, településrendezési tervvel nem rendelkező települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követően öt éven belül - kell elkészíteni.”

Vegyes rendelkezések

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 2. §, az 5. § és a 19. § a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

(3) A Tftv. 9. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegrészében a „8. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tftv. 12. §-ának (5) bekezdése és (8)-(14) bekezdései, a 13. §-ának (4)-(5) bekezdése, a 14. §-ának (9) bekezdése, valamint a 26. §-ának (8) bekezdése.

(5) A kistérségi fejlesztési tanács megalakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban megállapított szervezési tevékenység ellátása a kistérség székhelye szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjének a feladata. A megyei közigazgatási hivatal vezetője a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.

(6) Az e törvény 12. §-ával megállapított, a Tftv. 15/B. § (1) bekezdése szerinti Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenység ellátása fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a feladata. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdeményezi a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.


  Vissza az oldal tetejére