Időállapot: közlönyállapot (2004.VII.8.)

2004. évi LXXVI. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról * 

I. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.”

2. § A Kvt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.”

3. § (1) A Kvt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.”

(2) A Kvt. 43. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira,

a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és

b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra

(a továbbiakban: terv, illetve program)

a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat

a) kötelező, vagy

b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.

(6) A környezeti vizsgálat kiterjed

a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,

b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.

Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.

(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.”

(3) A Kvt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából

a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,

b) a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó országos hatáskörű szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.

A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.”

4. § (1) A Kvt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként

a) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,

b) állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,

c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,

d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.”

(2) A Kvt. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.”

5. § (1) A Kvt. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.”

(2) A Kvt. 47. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:]

,,e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek,”

[településre vonatkozó feladatait és előírásait.]

6. § (1) A Kvt. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[66. § (1) A környezethasználat]

b) a környezeti hatásvizsgálat-köteles és egyben az egységes környezethasználati engedélyezés [72/A. § (1) bekezdés] hatálya alá tartozó tevékenység esetén az a) pont szerinti eljárást követően, illetve kérelemre - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az a) pont szerinti eljárással egyidejűleg lefolytatott eljárásban [71. § (4) bekezdés c) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;”

[jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetve folytatható.]

(2) A Kvt. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A felügyelőség az ügyben a rendelkezésre álló összes adat alapján határoz és]

c) a külön jogszabályban meghatározott esetben és feltételekkel dönthet az egységes környezethasználati engedély kiadásáról.”

(3) A Kvt. 72/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egységes környezethasználati engedély]

„72/A. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket - figyelemmel a 66. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésére - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség.”

7. § A Kvt. 98. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve]

d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.”

8. § (1) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő p) és q) pontokkal egészül ki:

[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

p) megállapítsa a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét,

q) megállapítsa a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét.”

(2) A Kvt. 110. §-ának (8) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]

p) a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.”

9. § A Kvt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv,

c) az egyes tervek és programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK parlamenti és tanácsi irányelv,

d) valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK parlamenti és tanácsi irányelv.”

II. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

10. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő n) és p) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

n) egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;

p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.”

11. § A Tvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a miniszter a - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.”

12. § A Tvt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”

13. § A Tvt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti.”

14. § A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely van, a védetté nyilvánításhoz a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése szükséges. A miniszter rendeletben határozza meg az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat.”

15. § A Tvt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)-(9) bekezdésének számozása (4)-(10) bekezdésre módosul:

„(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az illetékes igazgatóságnak.”

16. § A Tvt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.”

17. § A Tvt. „Természeti Területek és Értékek Kiemelt Oltalma” című III. része a következő alcímmel, valamint 4l/A. §-sal egészül ki:

„Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek kijelölése

41/A. § (1) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területeket (a továbbiakban: közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek) a Kormány rendeletben jelöli ki, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”

18. § (1) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:”

b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;”

(2) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:]

e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;”

(3) A Tvt. 42. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges.”

19. § A Tvt. 42. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.

(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), e), f), g) és h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”

20. § (1) A Tvt. 43. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj”

,,c) egyedeinek szaporításához;”

(2) A Tvt. 43. §-a (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.

(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezése során - a (2) bekezdés l) pontjának kivételével - első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”

21. § A Tvt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:

„(3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén az igazgatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság az igazgatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe az igazgatóságot, mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem az igazgatóság - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(4) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente rendeletben határozza meg az adott faj állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait.”

22. § (1) A Tvt. 53. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott]

a) ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket;

b) ökológiai hálózat egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az”

(2) A Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének első fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az ökológiai (zöld) folyosókat, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.”

(3) A Tvt. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”

23. § A Tvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az igazgatóság, valamint a jegyző látják el.”

24. § A Tvt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatálybalépését követően - elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.

(2) Kártalanítási igényt nem keletkeztet:

a) védett természeti területen a természeti kár [37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár] megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom;

b) amennyiben a kár bekövetkeztét, illetve az (1) bekezdésben és (4) bekezdés első fordulatában meghatározott hatósági határozat meghozatalát a tulajdonos vagy a jogszerű használó jogellenes magatartása eredményezte;

c) amennyiben a kár más forrásból megtérült;

d) a tulajdonos vagy a jogszerű használó (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozásból, tilalomból, valamint kötelezettség előírásából származó többletköltségei az általa igénybe vett támogatásokból megtérülnek.

(3) Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokolatlansága miatt nem követi végleges védetté nyilvánítás, a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredő tényleges kárt meg kell téríteni. Ha az ideiglenes védetté nyilvánítást végleges védetté nyilvánítás követi, a teljes időre az (1) bekezdés szerint jár kártalanítás.

(4) Ha védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra kényszerül, kártalanítására a (3) bekezdés első fordulatában meghatározottak az irányadóak.

(5) Az (1), (3) és (4) bekezdés szerinti kártalanítás részletes szabályait - a 72/A. §-ban meghatározott kivétellel - a Kormány rendeletben határozza meg.”

25. § A Tvt. a következő 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § (1) A természeti értékek fenntartását, illetve a természeti állapot javítását vállaló tulajdonos, illetve jogszerű használó a 72. § (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kártalanítás és a 71. §-ban meghatározott támogatások kérdéseire kiterjedő szolgáltatási megállapodást köthet az igazgatósággal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási megállapodást a kincstári vagyoni körbe tartozó terület tekintetében a vagyonkezelési szerződést kötő felek köthetik meg.”

26. § (1) A Tvt. 85. §-ának a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a]

,,a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7. § (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésének első fordulatában, 59. § (4) bekezdésének első mondatában, 63. § (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 73. § (2) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében,

b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (7) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében és (5) bekezdésének első fordulatában, 48. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésének második fordulatában, 59. § (4) bekezdésének második mondatában, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében,

c) miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 11. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében és az 53. § (5) bekezdésének második fordulatában,”

[foglaltakat.]

(2) A Tvt. 85. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a]

f) miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az 53. § (5) bekezdésének első fordulatában”

[foglaltakat.]

III. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény

a) 2. §-a és 5. §-a 2004. július 18-án,

b) 1. §-a, 3. §-a, 4. §-ával megállapított a Kvt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 7. §-a 2004. július 20-án

lép hatályba. E törvény 1. §-ában, 3. §-ában, 4. §-ával megállapított a Kvt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint e törvény 7. §-ában foglalt rendelkezéseket a 2004. július 20-án már a kidolgozás folyamatában lévő terv, illetve program esetében, ha a terv, illetve program elfogadása vagy az Országgyűlés elé terjesztése 2006. július 20-a után történik, a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti terv, illetve program e törvény 3. § (2) bekezdésével módosított Kvt.

a) 43. § (5) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozik, vagy

b) 43. § (5) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozik, és a környezet védelméért felelős szervek véleménye szerint jelentősek a várható környezeti hatások,

az elfogadásért felelős szerv vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat esetén az érintett miniszter dönti el, hogy a tervezés előrehaladását figyelembe véve előírja-e a környezeti vizsgálat lefolytatását. Döntéséről és indokairól a környezet védelméért felelős szerveket és a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

(4) E törvény 6. §-a (1) és (2) bekezdésének az egységes környezethasználati engedélyezésre vonatkozó szabályait a 2005. január 1-jét követően induló környezetvédelmi engedélyezési eljárások részletes hatásvizsgálata során kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére