Időállapot: közlönyállapot (2004.X.19.)

2004. évi XCII. törvény

a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról * 

1. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) a következő XIX. fejezettel (173-193. §-sal) egészül ki:

XIX. FEJEZET

A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

173. § Az országos népszavazáson és az időközi országgyűlési választáson e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A népszavazás kitűzése

174. § (1) Az országos népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni.

(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

A megfigyelő

175. § (1) Az időközi országgyűlési választáson a külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg.

(2) Az országos népszavazáson a külképviseletekre a 125. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával lehet megfigyelőt megbízni.

(3) A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.

(4) A megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 16. napig kell bejelenteni. Az Országos Választási Bizottság a megfigyelő választójogát ellenőrzi, és a megfigyelőt nyilvántartásba veszi. Az Országos Választási Iroda a külképviseletre megbízott megfigyelő nevét és személyi azonosítóját megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(5) Az Országos Választási Bizottság által nyilvántartásba vett megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,

b) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

c) panaszt nyújthat be,

d) köteles a megfigyelői minőségére utaló kitűzőt viselni,

e) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja.

(6) A megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.

A választójogosultság nyilvántartása

176. § Az országos népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja előtt 29 nappal kell közszemlére tenni, a választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 29. napig kell értesítő megküldésével tájékoztatni.

A külképviseleti névjegyzék

177. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába.

(2) Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 16. napig lehet kérni.

(3) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

a) családi és utónevét,

b) személyi azonosítóját,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) magyarországi lakóhelyét, továbbá

f) annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, valamint

g) a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

(4) Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemben a választópolgár köteles megjelölni, hogy a választás első, második vagy mindkét fordulójára kéri felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.

178. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.

(2) A kérelmet el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 177. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat.

179. § (1) A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 177. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.

(2) Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzék a választókerület, valamint a választási forduló megjelölését is tartalmazza.

180. § (1) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait időközi országgyűlési választáson a magyarországi szavazást megelőző 15. napig, országos népszavazáson a magyarországi szavazást megelőző 8. napig megküldi az Országos Választási Irodának, amely külképviseletenkénti bontásban elkészíti a külképviseleti névjegyzéket.

(2) Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzékek adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja.

(3) Az időközi országgyűlési választáson az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait megküldi az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak is.

A választási szervek

181. § (1) A választáson külképviseleti választási iroda is működik.

(2) A külképviseleti választási iroda az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására megbízott vezetőből és tagokból áll. Az Országos Választási Iroda vezetője új vezetőt és tagot bízhat meg, illetve a megbízást visszavonhatja.

Szavazás a külképviseleten

182. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel.

(2) A 30. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a VIII. fejezetben foglalt feladatokat a külképviseleti választási iroda látja el.

(3) A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat. A külképviseleti választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. Minden szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét kell kialakítani és legalább egy urnát kell felállítani.

(5) Az időközi országgyűlési választások első fordulóján a külképviseleten a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(6) Az időközi országgyűlési választások második fordulóján és az országos népszavazáson a külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(7) A 61. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

183. § (1) A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken.

(2) A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a választási iroda tagja szavazásról szóló nyilatkozatot tölt ki, amely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával látja el, és a választási iroda tagja hitelesíti.

(3) A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba helyezi, és azt lezárja. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a külső borítékot a leragasztáson aláírja majd az urnába helyezi.

(4) Ha ugyanazon a napon több időközi országgyűlési választást tartanak, a választási iroda a szavazást megelőzően feltünteti a külső borítékon annak az országgyűlési egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz.

(5) Ha ugyanazon a napon időközi országgyűlési választásokat és országos népszavazást is tartanak, az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a két eljárás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

(6) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

(7) A szavazást le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása

184. § (1) A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak felnyitása nélkül - elhelyezi a névjegyzéket, a visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyvet, a kinyomtatott szavazólapokról készített nyilvántartást, valamint a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

(2) A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási Irodához szállítja. Országos népszavazás és az időközi országgyűlési választás második fordulója esetén a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óráig, időközi országgyűlési választás első fordulója esetén a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához érkeznie.

(3) Ha az urna a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem érkezik meg az Országos Választási Irodához, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást követő 90 nap után meg kell semmisíteni.

185. § (1) Az országos népszavazáson az Országos Választási Bizottság a határidőben beérkezett urnákat felbontja.

(2) Az időközi országgyűlési választáson az Országos Választási Iroda a határidőben beérkezett urnákat felbontja, és a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási iratokat - a külső borítékok felbontása nélkül - az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz továbbítja. Ha a külképviseleti szavazatokat tartalmazó borítékon nincs feltüntetve a 183. § (4) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése, a borítékot az Országos Választási Iroda - annak felbontása nélkül - mint le nem adott szavazási iratot külön kötegeli, és e tényt külön jegyzőkönyvben rögzíti.

A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése

186. § (1) Országos népszavazás esetén az Országos Választási Bizottság a külképviseletről beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le - a külképviseleti névjegyzék adatai alapján ellenőrzi.

(2) Az időközi országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság végzi az (1) bekezdés szerinti feladatot

a) a választás első fordulóján a magyarországi szavazás napján,

b) a választás második fordulóján a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a polgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben,

b) a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva vagy sérült,

c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását,

f) a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a külképviseleti névjegyzéken szereplő adataitól,

g) a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését.

(4) Ha a szavazási irat a (3) bekezdés szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása nélkül - vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni, és megsemmisítésükig a választási irodában biztonságos helyen kell őrizni.

(5) Ha a szavazási irat a (3) bekezdés szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó belső borítékot - annak felnyitása nélkül - az (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti választási bizottság mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül. A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni.

A külképviseleten leadott szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása az időközi országgyűlési választáson

187. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 186. § (5) bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat - azok felbontása nélkül - szállítóborítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szállítóborítékban elhelyezett belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. A szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének kell átadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.

188. § (1) A szavazás második fordulójában a 187. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a magyarországi szavazást követő 6. napon az urnát és a 186. § (5) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat a 187. § (1) bekezdése szerinti módon átadja a 187. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottságnak, amely a 187. § (2) bekezdésében és - a 76. § kivételével - a IX. fejezetben foglalt feladatokat haladéktalanul elvégzi.

189. § (1) A szavazóköri jegyzőkönyveket az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz kell továbbítani.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján haladéktalanul összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyv egy példányát az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani.

A külképviseleten leadott szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása az országos népszavazáson

190. § (1) A külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását az Országos Választási Bizottság tagjai végzik. A külképviseleti szavazás eredményét az Országos Választási Bizottság egy összesített jegyzőkönyvben állapítja meg.

(2) Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő 6. napon állapítja meg.

Jogorvoslat

191. § (1) Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek vagy akinek külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(2) A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogásról, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak elutasítása miatti kifogásról a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon dönt. Ha a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a külképviseleti névjegyzéket módosítja. Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.

(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék módosítását.

192. § A választási bizottságnak a szavazólapok adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság, illetőleg a bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

193. § (1) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni panaszt az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani. A panasz a külképviseleti választási irodához is benyújtható; ebben az esetben a külképviseleti választási iroda a panaszt haladéktalanul továbbítja az Országos Választási Bizottsághoz.

(2) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt.”

2. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény, valamint a Ve. XIX. fejezete 2006. március 31-én hatályát veszti.

(3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kitűzött időközi országgyűlési választásokra akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatálybalépésétől a magyarországi szavazás napjáig legalább 25 nap van hátra. E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elrendelt és kitűzött országos népszavazásra akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatálybalépésétől a magyarországi szavazás napjáig legalább 43 nap van hátra. E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elrendelt, de a hatálybalépését követően kitűzött országos népszavazásra akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatálybalépésétől a magyarországi szavazás napjáig legalább 20 nap van hátra. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az országos népszavazásra és időközi országgyűlési választásra, amelyet 2005. december 31-ét követő napra tűztek ki.


  Vissza az oldal tetejére