Időállapot: közlönyállapot (2004.XI.15.)

2004. évi CII. törvény

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról * 

Az adó alanya

1. § Az adó alanya a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény.

Az adókötelezettség

2. § (1) A belföldi székhelyű pénzügyi intézmény, valamint a külföldi székhelyű pénzügyi intézmény - ha üzletvezetésének helye belföld, és erre tekintettel nemzetközi szerződéssel összhangban belföldön adóztatható - adókötelezettségét teljes tevékenysége alapján állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény adókötelezettségét kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

(3) Az adó alanya az adókötelezettsége teljesítése során e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

Az adó alapja

3. § (1) Az adó alapja - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az adóévre megállapított kamatkülönbözet.

(2) E törvény alkalmazásában kamatkülönbözet a számvitelről szóló törvény előírása alapján kapott (járó) kamatként, kamatjellegű bevételként elszámolt összegnek a fizetett (fizetendő) kamatként, kamatjellegű ráfordításként elszámolt összeget meghaladó része.

(3) Az adó alapja - az adóalanynak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervéhez az adóév első hónapjának utolsó napjáig az e célra rendszeresített nyomtatványon történt bejelentése esetén - az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg helyett az adóévi beszámolóban kimutatott, illetve a nyilvántartás alapján meghatározott adózás előtti eredmény. E bejelentési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) Az adó alanya az adó megállapításakor úgy módosítja az adó alapját, hogy az ne tartalmazza a külföldi fióktelepe, telephelye útján végzett tevékenysége révén keletkezett, külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(5) Az adóalapot növeli a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó.

Az adó mértéke és a fizetendő adó

4. § (1) Az adó a

a) 3. § (1) bekezdése szerinti adóalap alkalmazása esetén a pozitív adóalap 6 százaléka;

b) 3. § (3) bekezdése szerinti adóalap alkalmazása esetén a pozitív adóalap 8 százaléka.

(2) Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, az adó alanya az adóból adóvisszatartás formájában levonhatja az adóalap részét képező kamatkülönbözet, illetve az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel (jövedelem) után külföldön fizetett (fizetendő) adót, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesítheti. Az adóból levonható összeget jövedelmenként kell meghatározni, és az egyes jövedelmek alapján levont, külföldön fizetett (fizetendő) adó nem haladhatja meg az adott jövedelemre az adó mértéke szerint meghatározott összeget.

(3) A fizetendő adó az (1) bekezdés szerint megállapított adó csökkentve a (2) bekezdés szerint beszámított összeggel.

Eljárási szabályok

5. § (1) Az adóalany az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 20. napjáig az adóelőleget megállapítja, bevallja és megfizeti.

(2) Az adóelőleg a könyvviteli zárlat alapján megállapított adóalap 4. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel számított összege, csökkentve az adóévre már bevallott adóelőleggel.

(3) Az adóalany a megfizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kiegészíti.

(4) Ha az adóalany az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőleg összegére is - nem fizette meg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, az adónak a befizetett összeget meghaladó része után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

6. § (1) Az adó alanya az adóévre fizetendő adót az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére előírt határidőig - beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig - megállapítja és bevallja.

(2) Az adó alanya az adóévre megállapított adó összegét az (1) bekezdésben előírt határidőig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza, az 5. § szerint megfizetett összeg beszámításával.

7. § A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az adó (adóelőleg) megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

Vegyes rendelkezések

8. § Nem kell a 2-7. §-ok rendelkezéseit alkalmaznia annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amely

a) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, és

b) saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot, és

c) az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg.

9. § (1) Az adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, a 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított adó a társasági adóval esik egy tekintet alá. A pénzügyi intézmény az adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) adó összegét a kiegészítő mellékletben bemutatja.

(3) Az adóévről beszámoló készítésére nem kötelezett, illetve az adó hatálya alól az adóéve alatt kikerülő adóalany az adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával teljesíti.

(4) E törvény alkalmazásában

a) beszámoló: a számvitelről szóló törvény pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályai szerint készített beszámoló, ide nem értve a konszolidált beszámolót;

b) jövedelem: az adó alapjaként megállapított összeg;

c) üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;

d) telephely: a pénzügyi intézmény tevékenység gyakorlásának a székhelytől különböző helyen lévő, a cégjegyzékben feltüntetett helye, külföldön lévő telephely, illetve külföldi pénzügyi intézmény belföldön lévő telephelye esetén a nemzetközi szerződésben meghatározott telephely.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

10. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy

a) az adóalany a 2006. évre vonatkozó adómegállapítási, -bevallási, megfizetési kötelezettségeit a 2006. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti, és

b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetén az adó- (adóelőleg) megállapítási, -bevallási, megfizetési kötelezettség a 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

(3) E rendelkezés és a (2) bekezdés 2008. június 1-jén veszti hatályát.


  Vissza az oldal tetejére