Időállapot: közlönyállapot (2004.XI.16.)

2004. évi CV. törvény

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről * 

A Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében,

az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében betöltött tagságából fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében,

a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,

az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elvét követve,

más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,

az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút mint a viták megoldásának eszközét elutasítva,

a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek, továbbá

az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően,

az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A HONVÉDELEM ALAPJAI

I. Fejezet

A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI

1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.

(2) A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, illetőleg állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködésére épít.

2. § (1) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(2) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

3. § A honvédelem érdekében e törvény meghatározza

a) a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályait;

b) a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat,

c) a honvédelem irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit,

d) a Honvédség feladatait és a rá vonatkozó szabályokat,

e) a békeállapottól eltérő időszakra vonatkozó szabályokat.

4. § (1) Külön határozza meg a törvény azokat a rendelkezéseket, amelyeknek hatálya csak megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakon kívül a Harmadik Részben meghatározott egyes rendkívüli intézkedések bevezethetők szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején is.

II. Fejezet

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

A honvédelmi kötelezettségek rendszere

5. § (1) Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként - az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint - személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség,

b) rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint

c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.

(3) Az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

A hadkötelezettség

6. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti.

(2) A hadkötelezettség magában foglalja a

a) tájékoztatási (adatszolgáltatási),

b) bejelentési,

c) megjelenési és

d) szolgálati kötelezettséget.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hadköteles az a személy, aki e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt.

A katonai nyilvántartás

7. § (1) A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, illetőleg a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő adatok kezelhetők:

A) személyazonosító adatai:

a) születési családi és utóneve(i),

b) házassági családi és utóneve(i),

c) születési ideje,

d) születési helye,

e) anyja leánykori, családi és utóneve(i),

f) személyi azonosítója,

B) lakcím adatai:

a) bejelentett lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

C) további állampolgársága,

D) családi állapota,

E) a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:

a) katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegsége,

b) szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai,

c) megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai,

d) szakképzettsége,

e) foglalkozása,

f) idegen nyelv ismerete és annak foka,

g) gépjármű-vezetői, munkagép-kezelői engedélyének kategóriája, érvényességi ideje,

h) saját háztartásában eltartott vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje,

i) külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata,

j) a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme,

F) testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara,

G) a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése,

H) kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége,

I) az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének, valamint e kényszerintézkedések megszüntetésének időpontja,

J) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés,

K) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja,

L) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése,

M) elhalálozása,

N) külföldi letelepedése,

O) az állampolgárság megszűnése,

P) szolgálati adatai:

a) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses, önkéntes), kezdete, befejezése,

b) megszerzett katonai szakképzettsége,

c) az elért rendfokozata,

d) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, rendvédelmi szervezet),

e) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata,

R) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:

(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)

a) a leszerelés ideje,

b) az utolsó szolgálati helye,

c) a bevonulása előtti munkahelye,

d) balesetének, betegségének ideje, következménye, elhalálozásának oka, ideje,

e) a leszerelés oka,

f) a leszerelés utáni alkalmassági foka,

g) munkaköre, munkahelye,

h) nyugdíj-folyósítási törzsszáma,

i) elismert szolgálati idejének kezdete,

j) a munkaképesség csökkenésének foka,

k) a szociális ellátás megítéléséhez szükséges mértékben a vagyoni helyzete,

l) adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából),

m) az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő, lakcím), a szociális ellátás megítéléséhez szükséges vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma,

n) társadalombiztosítási azonosító jele.

(2) A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli.

(3) A hadkötelezettségtől függetlenül - a megszerzett érdekvédelmi jogosultsággal járó szolgáltatások biztosítása érdekében - a (2) bekezdésben említett szervek az (1) bekezdés A), B), P) és R) pontjában meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzik meg.

(4) Az (1) bekezdés I)-L) pontjában meghatározott - büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő - adatokat a kényszerintézkedés megszüntetése, illetve a mentesítés napjának hatályával törölni kell.

(5) A személyi azonosítót a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.

(6) A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)-e) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c)-g) alpontjában meghatározott adatait a megyei (fővárosi) munkaügyi központokat felügyelő minisztérium illetékes szervének kell megküldeni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve csak a hadköteles (potenciális hadköteles) kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat.

(8) A katonai nyilvántartás szabályait a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.

Adatszolgáltatás a katonai nyilvántartáshoz

8. § (1) A katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a potenciális hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig, a katonai nyilvántartásban levőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi azonosító alkalmazásával - szolgáltatja a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének.

(2) Békeidőben a jegyző a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező potenciális hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.

(3) A hadkötelezettség bevezetését követően a jegyző a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.

(4) A Honvédség, valamint a Határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (a Honvédség kivételével a többi szerv a továbbiakban e törvényben együtt: rendvédelmi szervek) a hivatásos és szerződéses állományukban szolgálatot teljesítő potenciális hadköteleseknek a 7. § (1) bekezdése A), B) és P) pontjában meghatározott adataira vonatkozóan - a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére minden év december 31. napjáig - kötelesek tájékoztatást adni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. évét betölti, valamint a honosított, visszahonosított potenciális hadkötelest a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően - utólagosan - katonai nyilvántartásba veszi.

9. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság számára adatot szolgáltat a hadköteles

a) testi és szellemi fogyatékosságáról, személyiségzavaráról; kábítószerrel és kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségéről; öngyilkossági hajlamára utaló tényről az egészségügyi intézmény,

b) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről: a bíróság, ideiglenes gondnokság alá helyezése esetében a jegyző.

(2) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve számára adatot szolgáltat a potenciális hadköteles, illetőleg a hadköteles

a) legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete,

b) elhalálozásáról, fő- és mellékbüntetéséről és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéséről, állampolgárságról való lemondásáról: a Belügyminisztérium illetékes szerve,

c) szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról, szabadulása várható idejéről és szabadulása időpontjáról: az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve,

d) hivatásos vagy szerződéses állományba felvett, elbocsátott vagy nyugállományba helyezett hadkötelesekről: a Honvédség, valamint a rendvédelmi szerveket irányító miniszter által kijelölt központi szerv.

(3) A Belügyminisztérium központi nyilvántartó szerve a potenciális hadkötelesek és a hadkötelesek adatváltozásairól, a hadköteles előzetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalma és házi őrizete elrendeléséről, a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való lemondásáról, továbbá azokról, akik külföldre történő kitelepülésüket bejelentették, de a magyarországi lakcímüket megtartották, a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére - a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal - szolgáltat adatot.

(4) A 8-9. §-ban meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.

Tájékoztatási kötelezettség

10. § (1) A megelőző védelmi helyzet idején és rendkívüli állapotban a hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek és a hadkiegészítő parancsnokságnak - azok megkeresésére - köteles tájékoztatást adni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 7. § (1) bekezdésének A)-E) pontjában meghatározott adatairól és azok változásáról.

(2) A hadkötelezettség bevezetése után a helyi katonai igazgatási feladatok végrehajtása érdekében a hadkiegészítő parancsnokság kezeli az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek adatait a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján.

A bejelentési kötelezettség

11. § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha

a) gyermekeinek száma,

b) polgári szakképzettsége (pl. gépjármű-vezetői engedély megszerzése),

c) foglalkozása (beosztása, munkaköre),

d) iskolai végzettsége,

e) sorozását követően az egészségi állapota a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintően megváltozik, továbbá

f) a katonai szolgálat félbeszakításának oka megszűnt,

g) idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítványt (közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga) szerzett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.

(3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be a változást követő 8 napon belül írásban vagy - személyes megjelenés esetén - szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát.

(4) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó vagy a törvényes képviselő tehet bejelentést.

A megjelenési kötelezettség

12. § A hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából.

A sorozás

13. § (1) A hadkötelesnek sorozás céljából meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben.

(2) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

a) akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik, és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra,

b) aki polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be.

(3) Mentes a sorozás alól, aki

a) mozgásképtelen,

b) önmaga ellátására képtelen,

c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen,

d) süket, néma vagy süketnéma,

e) vak vagy egyik szeme hiányzik,

f) cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, illetőleg

g) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen vagy hiányzik.

14. § A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának megállapításához a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni.

15. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi. Az elsőfokú sorozóbizottságot a hadkiegészítő parancsnokság vezetője, a másodfokú sorozóbizottság elnökét a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnokság vezetője által kijelölt hivatásos katona, tagja a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában a hadkiegészítő parancsnokság vezetője igényének megfelelően a sorozóbizottság székhelye szerinti polgármester által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.

(3) A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki.

16. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét.

(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”.

(3) A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és az egészségügyért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg.

(4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű betegsége miatt nem lehet megállapítani, a hadkötelest felgyógyulása után a hadkiegészítő parancsnokság ismételt sorozásra rendelheti.

17. § (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezési határidőt a hadköteles részére való kézbesítéstől kell számítani. A hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.

(2) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt hivatásos katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, a hadköteles lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa és a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt hivatásos katona.

(3) Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott.

(4) A hadköteles a hadkötelezettségének tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.

A megjelenési kötelezettség egyéb esetei

18. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.

(2) A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.

A tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettséghez kapcsolódó egyéb rendelkezések

19. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget és a sorozásnál közreműködő - a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott - kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által kijelölt polgármester biztosítja.

(3) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének határozata szerint a rendőrség elővezeti. Aki kötelezettségének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

A szolgálati kötelezettség

20. § A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít.

A katonai szolgálat

21. § (1) A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.

(2) A katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra, illetőleg a Honvédség védelmi képességének erősítése.

(3) A katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap. Ez a korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli állapot idejére.

(4) A hadköteles katonát a hadkötelezettség megszüntetését követő 30 napon belül le kell szerelni.

Behívás és bevonulás katonai szolgálatra

22. § (1) A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg, a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.

(2) A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a hadkiegészítő parancsnokság a behívottnak kézbesít.

(3) A behívásra kerülőket a hadkiegészítő parancsnokság a Honvédség szervezeteinek igénye alapján választja ki a besorozottak közül.

(4) Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki(t)

a) katonai szolgálatra alkalmatlan,

b) polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálásáig,

c) saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában,

d) a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát (élettársát) egyedül ápolja, gondozza,

e) a vele közös háztartásban élő 18 éven aluli gyermekét egyedül tartja el,

f) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig,

g) meghagyásban részesült,

h) a Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, továbbá

i) akinek közös háztartásban élő házastársa (élettársa) katonai szolgálatot teljesít.

23. § (1) A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívóparancsra, az azon megjelölt okirataival, a parancsban meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése nehezíti.

(3) A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.

24. § (1) Bevonuláskor a hadköteles személyazonosító igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője a fogadó katonai szervezet részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okiratokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

(2) A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a hadkiegészítő parancsnokságtól a katonai szervezet képviselője átvette.

(3) Az átvétel előtt a hadkötelest - kérésére - orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság minden kétséget kizáróan megállapítható, a hadkötelest át kell adni a fogadó katonai szervezet képviselőjének.

A katonai szolgálat félbeszakítása

25. § (1) Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona szolgálatát,

a) akinek megelőző védelmi helyzet idején, 30 napon túl gyógyuló betegségét a katonai szolgálat alatt állapították meg, betegsége megszűnéséig;

b) akinek a 22. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettségét a bevonulása után állapították meg, e kötelezettsége fennállásáig;

c) akinek előzetes letartóztatását rendelték el.

(2) A katonai szolgálatot az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell félbeszakítani.

(3) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.

(4) A szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó is kezdeményezheti az állományilletékes parancsnoknál.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás esetén a Katonai Ügyészség javaslatára mellőzhető.

(6) Akinek a szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A félbeszakítás tartama a katonai szolgálati idejébe nem számít be.

26. § A hadkiegészítő parancsnokság a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

Leszerelés a katonai szolgálatból

27. § (1) A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest a honvédelmi miniszter rendelete alapján az állományilletékes parancsnok parancsban leszereli.

(2) Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében leszereli azt a hadkötelest, aki(nek),

a) megszületett a harmadik gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul,

b) katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát - szükséges gyógykezelést követően - állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül,

c) szabadságvesztés büntetése végrehajtását a bíróság nem katonai büntetés-végrehajtási intézetben rendelte el, amennyiben annak végrehajtása nem halasztható el, vagy

d) aki a hadkötelezettség felső korhatárát elérte.

A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése

28. § (1) A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a behívóparancs kézbesítését követő 3. munkanapig lehet benyújtani.

(2) A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez vagy a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az a hadköteles, akinek a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet nem nyújthat be.

(3) A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.

29. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.

(2) A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.

30. § (1) Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.

(2) A polgári szolgálat időtartama a katonai szolgálat időtartamával megegyezik.

(3) A polgári szolgálatot a honvédelem érdekében működő szervezetnél, intézménynél kell teljesíteni. Polgári szolgálat nem teljesíthető a Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél, valamint az e szerveket irányító közigazgatási szerveknél, továbbá a közigazgatási szerv honvédelmi (rendvédelmi) igazgatási koordinációs, védelmi felkészülési feladatot ellátó szervezeti egységénél. A polgári szolgálatot a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül meg kell kezdeni.

(4) A polgári szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény határozza meg.

A hadkötelezettségből való elbocsátás

31. § A hadköteles kor felső határának betöltésekor [6. § (1) bek.] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást.

A polgári védelmi kötelezettség

32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig terjed ki.

(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

A honvédelmi munkakötelezettség

33. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli állapot esetén honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok - a férfiak 18-60., a nők 18-55. éves korukig - tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

(4) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

a) a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve,

b) az anya a gyermek 3 éves koráig,

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát (élettársát) egyedül ápolja, gondozza,

d) az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában,

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,

f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít,

g) a hivatását gyakorló lelkész.

(5) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.

A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

34. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az 5. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek az alábbiakra kötelezhetők:

a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,

b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra,

c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre,

d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére

[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül - nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, továbbá

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási

adatok.

(3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.

35. § (1) Ha a honvédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:

a) a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,

b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését,

c) a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását,

d) a polgári védelmi feladatok ellátását,

e) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a honvédelmi felkészülés békeidőszakában, e törvény alapján elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:

a) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,

b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése,

c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,

d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,

e) a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.

(3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.

A szolgáltatás alóli mentesség

36. § (1) Mentesek a szolgáltatások alól:

a) az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség és a jegybank,

b) a Honvédség és a rendvédelmi szervek,

c) a közigazgatási és igazságügyi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben,

d) az egyházak, felekezetek és vallási közösségek azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják,

e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben,

f) a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdek-képviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek,

g) azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, illetve amelyek e tevékenységet koncessziós szerződés alapján végzik a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben,

h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunálishulladék-eltávolítást végzők, illetve ezek üzemvitelét biztosító üzemek a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is,

i) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha az igénybevételi hatóságtól mentesítésben részesültek.

(2) A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatók) e minőségükben; a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.

(3) A katasztrófák elhárítására szakosodott állami szervek eszközei - a honvédségi célra történő igénybevételt kivéve - csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe.

Az igénybevételt elrendelő hatóságok

37. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti

a) az ország egész területére a Kormány vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,

b) illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, valamint a polgármester,

c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnokság vezetője [a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt: igénybevételi hatóság].

(2) A Kormány

a) megállapítja az igénybevételi eljárás szabályait,

b) elrendeli a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését,

c) a szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében, ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.

(3) A feladattal érintett miniszter

a) megállapítja a feladatkörébe tartozó szolgáltatások előkészítésének és teljesítésének szakmai szabályait,

b) elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok igénybevételét.

(4) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester

a) elrendeli a területi közigazgatás működéséhez szükséges ingók és ingatlanok igénybevételét,

b) megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét,

c) elrendeli a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingók és ingatlanok igénybevételét.

(5) A polgármester

a) elrendeli a települési közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,

b) igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat,

c) dönt minden olyan esetben, amely nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe.

(6) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnokság vezetője jogosult.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, ha a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a honvédségi érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes katonai szervezet parancsnoka közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyag-edényzet, (üzemanyag-technikai eszközök), valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről határozatot kell hozni.

38. § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek a fővárosban a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a polgármester határozatban írja elő.

(2) A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét és a szolgáltatás tényleges teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését.

39. § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

(2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

A kártalanítás

40. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár.

(2) Amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.

(3) Nem jár kártalanítás, ha

a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát,

b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,

c) a kárt idegen hatalom a fegyveres összeütközés során okozta.

41. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.

(2) A miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes minisztérium, a tárca nélküli miniszter, illetőleg a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén a Pénzügyminisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást.

(3) Ha igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester bírálja el.

(4) Ha első fokon a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester járt el, másodfokon a honvédelmi miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására.

(5) Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a 37. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelte el az igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt.

(6) A Kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(8) A kártalanítási eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

III. Fejezet

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK

42. § (1) A rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,

b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,

c) támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában,

d) részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában,

e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában,

f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában.

43. § (1) A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:

a) a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek,

b) a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek,

c) a bírósági és ügyészi szervezet,

d) az igazságügyi szervek,

e) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,

f) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,

g) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség,

h) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,

i) a jegybank,

j) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá

k) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön

a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,

b) ellátják a polgári védelmi feladataikat,

c) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,

d) gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,

e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában,

f) teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,

g) közreműködnek a XIV. fejezetben meghatározott rendeletek és intézkedések végrehajtásában.

44. § A honvédelemben közreműködő szervek feladatát és hatáskörét - e törvény keretei között - a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, annak hiányában a Kormány rendeletben állapítja meg.

45. § (1) A társadalmi szervezetek, egyházak, felekezetek, vallási közösségek és karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vehetnek a honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Vöröskereszt a rá vonatkozó törvény és nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában.

IV. Fejezet

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

A központi irányítás

46. § (1) A honvédelem irányítására békében - az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint - az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, valamint egyes honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítására - feladat- és hatáskörének megfelelően - az illetékes miniszter jogosult.

(2) Rendkívüli állapot idején a honvédelem központi irányítása az Országgyűlés és a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartozik.

Az Országgyűlés

47. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg

a) a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit,

b) a Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait,

c) a Honvédség részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat.

(2) Az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet idején dönt a hadkötelezettség bevezetéséről.

Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága

48. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.

(2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit a Kormány a Honvédelmi bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.

(3) A honvédelmi miniszter a Honvédséget érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, döntések) tervezeteit az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának bemutatja, ha az

a) legalább 1000 főt érint, vagy

b) a Honvédség egészét érintő, valamely stratégiai jelentőségű (haderőnemi, fegyvernemi, szolgálati ági) tevékenység megszüntetését vagy új tevékenység megindítását tartalmazza.

(4) Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

A köztársasági elnök

49. § (1) A köztársasági elnök

a) a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét,

b) a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét,

c) a honvédelmi miniszter előterjesztésére a katonai szervezeteknek csapatzászlót adományoz.

(2) A köztársasági elnök - az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjával összhangban - a honvédelmi miniszter javaslatára dönt a Honvédség tábornokainak

a) kinevezéséről, előléptetéséről,

b) szolgálatból elbocsátásáról, nyugállományba helyezéséről,

c) szolgálatba visszavételéről,

d) fegyelmi fenyítésként a szolgálati viszony megszüntetéséről, továbbá lefokozásáról, ha az nem bírósági ítélettel történik.

(3) A 48. § (3) bekezdésében foglalt szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.

(4) A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

A Kormány

50. § (1) A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából

a) az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről szóló határozati javaslatot,

b) dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását,

c) gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről,

d) meghatározza a nemzetgazdaság felkészítésével kapcsolatos követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait, dönt a gazdaság mozgósításáról,

e) meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait,

f) dönt a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről,

g) meghatározza és összehangolja a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatait,

h) összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek honvédelmi tevékenységét,

i) gondoskodik a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működésének feltételeiről.

(2) A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány meghatározza különösen

a) a Honvédség felső szintű irányításának és vezetésének rendjére vonatkozó szabályokat,

b) a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményeit,

c) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat, továbbá

d) megelőző védelmi helyzet kihirdetése esetén, illetve az Alkotmány 19/E. §-a szerinti váratlan támadás elhárítására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a szükséges intézkedéseket.

(3) A Kormány az éves költségvetési tervben

a) megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit,

b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek és a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak végrehajtására a Kormány rendeletet, illetőleg határozatot ad ki.

(5) A Kormánynak az (1) és (2) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.

(6) A Kormány - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével - dönt a Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről.

(7) A Kormány nevében a miniszterelnök vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

A honvédelmi miniszter

51. § A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

52. § (1) A honvédelmi miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében

a) kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát, ellenjegyzi az ország fegyveres védelmének tervét,

b) előkészíti a Kormány számára a lakosságnak, az anyagi javaknak, a közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelmére történő felkészítésére vonatkozó döntéseket,

c) összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatokra való felkészítését, a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezéssel és a haderőfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet,

d) együttműködik az illetékes miniszterekkel

da) a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javításában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében,

db) a légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában,

dc) a katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenntartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének - a kiépítettségétől elvárható módon történő - biztosításában,

e) meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási és a helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási feladatait és felügyeli tevékenységüket,

f) előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, valamint nemzetközi szerződések tervezeteit, rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását,

g) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört gyakorol,

h) ellátja a katonai felsőoktatási intézmény felügyeletét,

i) előkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket.

(2) A honvédelmi miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény előírásai szerint irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat.

A miniszter vagy a Kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője

53. § (1) A miniszter vagy a Kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban együtt: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

a) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét,

b) a honvédelmi miniszterrel együttműködve biztosítja az 52. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását,

c) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.

(3) A miniszter a (2) bekezdésben, illetőleg a honvédelmi feladatát és hatáskörét szabályozó kormányrendeletben meghatározottak tervezése és végrehajtása céljából a megyei (fővárosi) védelmi bizottságtól, a honvédelemben közreműködő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles térítésmentesen teljesíteni.

(4) A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg.

A területi és helyi igazgatás

54. § (1) A honvédelem helyi igazgatása, az e törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek, valamint a hadkiegészítő parancsnokságoknak a feladatkörébe tartozik.

(2) A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek a honvédelem hatékonyságának érdekében összefogják a társadalom erőit, továbbá biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

A megyei (fővárosi) védelmi bizottságok

55. § (1) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos feladatokat.

(2) A Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását.

(3) A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja.

(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. Tagjai:

a) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője,

b) a megyei (fővárosi) főjegyző,

c) a megyei jogú város polgármestere,

d) az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetője, képviselője,

e) a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány,

f) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka,

g) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete vezetője,

h) a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője,

i) a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkára.

(5) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meghívottak köréről külön jogszabály rendelkezik.

(6) A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

(7) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg.

(8) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a megyei, fővárosi önkormányzat részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

56. § (1) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében

a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,

b) irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,

c) ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat,

d) meghatározza a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,

e) kijelöli a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert értesíti,

f) megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,

g) biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,

h) a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével.

(2) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben közreműködő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles térítésmentesen teljesíteni.

(3) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester a védelmi igazgatási feladatait a főjegyző, valamint a főpolgármesteri hivatal, illetőleg a megyei önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a megyei önkormányzati hivatal, illetőleg a főpolgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.

A helyi védelmi bizottság

57. § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.

(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a kistérségi igazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg.

(3) A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai:

a) a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző,

b) a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester,

c) a rendvédelmi szervek és a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői.

58. § (1) A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.

(2) A helyi védelmi bizottság

a) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását,

b) közreműködik a honvédelmi körzetben működő szervek honvédelmi feladatainak irányításában,

c) összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

d) irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,

e) közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,

f) mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a fővárosi kerület, a megyei jogú város, a város önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, célzott támogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

A polgármester

59. § (1) A polgármester az illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.

(2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából

a) biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, illetőleg más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket,

b) szervezi és irányítja a Honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását,

c) összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét,

d) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését,

  Vissza az oldal tetejére