Időállapot: közlönyállapot (2004.XII.25.)

2004. évi CXXXI. törvény

a büntető jogszabályok módosításáról * 

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”

2. § A Btk. 122/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A XX. fejezet rendelkezései szerint büntetendő az a katona, aki az ott meghatározott bűncselekményt)

b) az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében, illetőleg egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben”

(szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el.)

3. § A Btk. 122/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„122/B. § A XX. fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki az ott meghatározott bűncselekményt a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során, illetve az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében követi el.”

4. § A Btk. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben.”

5. § A Btk. 132. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra méltatlanná vált.”

6. § (1) A Btk. 137. §-ának 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)

b) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,”

(2) A Btk. 137. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. háború:

a) rendkívüli állapot, valamint az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt elrendelt szükségállapot [Alkotmány 19. § (3) bek. g) és h) pontja, valamint i) pontjának első és második fordulata],

b) a XI. fejezet II. címében, illetve a XX. fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is [Alkotmány 19. § (3) bek. j) pontja];”

(3) A Btk. 137. §-a a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18. szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek,

19. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységen, békefenntartáson, humanitárius műveleten a honvédelemről szóló törvényben meghatározott tevékenységet kell érteni.”

7. § A Btk. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„154. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki - szövetséges fegyveres erőn kívül - nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben résztvevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.”

8. § A Btk. 282/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében”

(követik el.)

9. § A Btk. a XIX. fejezet jelenlegi címét követően a következő 333/A. §-sal egészül ki:

„333/A. § E fejezet rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően kell alkalmazni.”

10. § A Btk. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„334. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

11. § A Btk. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„335. § (1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát, jelentkezési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból

a) testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,

b) engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad,

öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

12. § A Btk. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„336. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

13. § A Btk. 336/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„336/A. § (1) Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy abból a célból, hogy a polgári szolgálat teljesítése alól végleg kivonja magát,

a) jelentkezési vagy megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, ebből a célból testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, egy évtől öt évig,

b) engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, bűntett miatt három évig, ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

14. § A Btk. 336/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

15. § A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„337. § Az a hadköteles, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

16. § A Btk. 338. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„338. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy a hadköteles a 334. §-ban, 336/A. §-ban, 336/B. §-ban, illetve a 337. §-ban megjelölt kötelezettségét teljesítse, bűntettet követ el, és az e §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő.

(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 335. §-ban meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott írt megkülönböztetés szerint büntetendő.”

17. § A Btk. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„339. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

18. § A Btk. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341. § Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

19. § A Btk. 368. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„368. § E fejezet alkalmazásában harchelyzeten a Magyar Honvédség katonai szervezetének külföldi alkalmazását is érteni kell.”

20. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 470. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Katonai büntetőeljárásnak van helye)

b) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,

c) a Határőrség hivatásos és szerződéses, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,”

(esetén.)

21. § A Be. 471. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben első fokon a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben kijelölt megyei bíróság katonai tanácsának bírája, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának bírája nem járhat el.”

22. § A Be. 478. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„478. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vádirat benyújtásáig a katonai ügyész, azt követően a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú jogorvoslattal élhet.

(2) A vezénylést, illetve az áthelyezést az illetékes személyügyi szerv a határozat kézbesítésétől számított hetvenkét órán belül hajtja végre.”

23. § A Be. 481. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának előzetes letartóztatása kivételesen, a bíróság határozata alapján legfeljebb harminc napig - ha a nyomozási cselekmény elvégzése ezt indokolttá teszi, a katonai ügyész határozata alapján kétszer, alkalmanként legfeljebb tizenöt napig - helyőrségi fogdában is végrehajtható.”

24. § A Be. 591. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.”

25. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fegyveres szervek (honvédség, határőrség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.”

(2) Az Sztv. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, az eljárást a szabálysértési hatóság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a fegyveres szerv illetékes elöljáróját.”

26. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a hivatásos és a szerződéses állományú elítélteket is el kell különíteni egymástól.”

27. § A Bv. tvr. 58. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Különös gondot kell fordítani az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartására, illetve fejlesztésére, továbbá arra, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék.”

28. § A Bv. tvr. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez; illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja; a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év.”

29. § Ez a törvény 2005. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) a Btk. 122. §-ának (3) bekezdése, 122/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjából és 148. §-ából a „(368. §)” szövegrész, 263/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 336/C. §-a az azt megelőző alcímmel,

b) a Be. 137. §-ának (4) bekezdéséből a „hivatásos és szerződéses állományú” szövegrész, a 207. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a 210. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a zárójelben lévő törvényhelyek felsorolásából a „483. §,” szövegrész, 483. §-a, 489. §-ának c) pontja, 491. §-a, 591. §-ának (5) bekezdése és a 604. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a „a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtási szabályait, valamint” szövegrész,

c) a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló 1994. évi XCIII. törvény,

d) a Bv. tvr. 66. §-ának (2) bekezdéséből az „az elítélt a szolgálatból leszerel, illetve” szövegrész és a 66. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint

e) az 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (5) bekezdése, az 1998. évi LXXXVII. törvény 32., 33. és 81. §-a, a 2001. évi CXXI. törvény 18. §-a, a 2002. évi I. törvény 232. §-ának (1) bekezdése, 239. §-a, 243. §-a és a 2003. évi XIV. törvény 33. §-ának (2) bekezdése

a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére