Időállapot: közlönyállapot (2004.XII.28.)

2004. évi CXXXVIII. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:

a) a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése,

b) az építés, tereprendezés és a vizek medrének - a külön törvényben meghatározott - vízgazdálkodási célból végzett alakítása, továbbá a kézi erővel végzett aranymosás,

c) a katasztrófák elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelése, ha azt - külön jogszabály szerint - katasztrófahelyzetben végezték.”

(2) A Bt. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az építésügyi, illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján végzett tereprendezéssel, továbbá a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésre az e törvény 20. és 41. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § A Bt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával - a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.”

3. § A Bt. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.

(2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 év időtartamon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 1 éves időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás időtartama.”

4. § (1) A Bt. 20. §-ának (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Bányajáradékot köteles fizetni:]

b) az 1. § (2) és (7) bekezdés szerinti tevékenységet végző,”

(2) A Bt. 20. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy koncessziós, illetőleg a 26/A. § (5) bekezdése szerinti szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.”

(3) A Bt. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A bányateleknek az 5. § (2) bekezdés szerinti kiterjesztése, valamint bányatelek föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményének figyelembevételével állapítja meg annak a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét, amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet. A bányavállalkozó a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a bányafelügyelet határozattal dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.”

(4) A Bt. 20. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A bányavállalkozó, bányászati jogának fennállása alatt - ideértve a szüneteltetést is - köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.”

4/A. § A Bt. a 20. §-át követően a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

A Tájrendezési Célelőirányzat

20/A. § (1) Az évente befizetett bányajáradék e törvényben meghatározott részét a bányavállalkozóra át nem hárítható, elmaradt, állami felelősségi körbe tartozó tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt cél pénzügyi forrását az éves költségvetési törvényben meghatározott Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül, fejezeti kezelésű előirányzat, a Tájrendezési Célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.

(3) A célelőirányzat bevételét a 20. § szerint megfizetett bányajáradék 10%-a képezi, kivéve a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján beszedett bányajáradék 12%-ot meghaladó részét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tájrendezési feladatok finanszírozása kiterjed

a) a bányászati tevékenység következtében maradandóan megváltozott külszíni terület (beleértve a bányatavat és környezetét is),

b) a bányászati tevékenységhez kapcsolódó műtárgy, ideértve a bányászati célú mélyfúrást is,

c) a 23. § hatálya alá nem tartozó meddőhányó

veszélytelenítéséhez, ökológiai, természeti és tájképi környezetbe illő kialakításához vagy újrahasznosíthatóvá tételéhez szükséges tevékenységre, a bányászati tevékenység során megsérült régészeti lelőhelyek stabilizálására és megmentésére, az ehhez kapcsolódó tájrendezési, kivitelezési terv elkészítésére, továbbá a bányászati tevékenységgel érintett területek és hatások felmérésére, valamint a finanszírozási eljárás dologi és személyi feltételeinek biztosítására.

(5) A célelőirányzatból folyósított finanszírozás összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti bevétel összegét.

(6) A tájrendezési feladat nem hárítható át a bányavállalkozóra,

a) ha a bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnt, és a felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályokban, valamint az e törvényben foglalt kötelezettségek végrehajtása során a tájrendezési feladatok elvégzésére nem került sor;

b) ha a bányavállalkozó vagy jogutódja nem deríthető fel;

c) bányászati célú mélyfúrással kapcsolatos tájrendezési feladat esetén, ha az érintett mélyfúrás állami tulajdonban áll.

(7) A bányavállalkozóra át nem hárítható tájrendezési feladatokról készített terv engedélyezésére a 36. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási igényt csak jóváhagyott tájrendezési terv birtokában lehet beterjeszteni.

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a célelőirányzat kezelésére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

5. § (1) A Bt. 22. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Meghatározott ásványi nyersanyag kutatására

a) zárt területen koncesszió keretében a miniszter a koncessziós szerződésben,

b) nyílt területen a bányafelügyelet

kutatási jogot adományoz.

(2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyatás kezdeményezésére, és az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(3) A kutatási tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételen túlmenően csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg. A kutatási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok hozzájárulásával, és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményére figyelemmel hagyja jóvá. Ha a kutatási tevékenység kivett helyet (49. § 16. pont) érint, a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági közreműködése során a kivett helyre vonatkozóan külön is mérlegeli hozzájárulását, hozzájárulásához feltételeket állapíthat meg.”

(2) A Bt. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket (14. §) a kutatási jog adományozás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén a (2) bekezdésben a bányavállalkozó részére biztosított kizárólagos jog megszűnik.”

(3) A Bt. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási jog a 22. § (1) bekezdésben meghatározott ásványi nyersanyagtól eltérő más ásványi nyersanyagra csak akkor terjeszthető ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minősül zártnak. A kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.”

(4) A Bt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés aláírásától, illetve határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.”

6. § A Bt. 22. §-át követően új alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

A szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezésének sajátos szabályai

22/A. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak alapján kijelöli azokat a zárt területeket, amelyeken a szénhidrogének kutatásának, feltárásának és kitermelésének koncesszió keretében történő engedélyezése a területeknek két országos terjesztésű napilapban, a Bányászati Közlönyben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét (hirdetmény) követő 90 nap elteltével, a benyújtott pályázatok egyidejű elbírálásával kezdődik meg.

(2) A hirdetmény közzétételéről a Magyar Bányászati Hivatal elnöke intézkedik.

(3) A hirdetményben meg kell határozni, hogy a koncesszió milyen tevékenységekre vonatkozik, azt a földrajzi területet, amelyre pályázatot lehet benyújtani, továbbá az elbírálás tervezett időpontját vagy határidejét, illetőleg az előnyben részesítés esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A hirdetményben fel kell tüntetni azt is, hogy a területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet részletes információkat kapni.

(4) Nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit, ha egy területnél geológiai és termelési szempontok alátámasztják, hogy a területen már megállapított bányatelek jogosultja kezdeményezi bányatelkének bővítése céljából kutatási jog adományozását. Nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit akkor sem, ha egy területnél geológiai és termelési szempontok alátámasztják, hogy a szomszédos terület engedélyese kapjon arra kutatási jogot. Ez esetben a bányafelügyelet tájékoztatja a szomszédos terület engedélyeseit arról, hogy 30 napon belül kutatási jog adományozása iránt kérelemmel élhetnek.

(5) A Magyar Bányászati Hivatal elnöke gondoskodik azon területeknek a Bányászati Közlönyben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételételéről is,

a) amelyek nem tartoznak az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt területek közé, mert ezek bármely vállalkozás részére kutatási engedélykérelem szempontjából állandóan rendelkezésre álló területnek minősülnek;

b) amelyekre az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást követően nem került engedély kiadásra;

c) amelyekre az engedélyesek a kutatási területeket visszaadták;

d) amelyek a 26/A. § (6) bekezdése alapján szabadultak fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott területeket ismertető hirdetményben fel kell tüntetni azt is, hogy a területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet részletes információkat kapni. A hirdetményben fel kell tüntetni továbbá az előnyben részesítés esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A hirdetmény bármely jelentős változásáról újabb hirdetményt kell kiadni. E területekre vonatkozó, engedélyezésre irányuló kérelmet csak a hirdetmény megjelenését követően, a kérelmeknek a bányafelügyelethez történt beérkezésének sorrendjében lehet elbírálni.

(7) Nemzetbiztonsági okokból megtagadható vagy visszavonható az engedély olyan vállalkozás esetében, amely az Európai Unió tekintetében harmadik országok vagy harmadik országok állampolgárainak irányítása alatt áll.

(8) Szénhidrogének esetében a kutatási jog adományozására, a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyására, illetőleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárásban az e törvényben és a külön jogszabályban megállapított általános követelményeken túl a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell

a) a kérelmezők műszaki és pénzügyi alkalmasságát;

b) azt, hogy a kérelmezők mikor és milyen módon tervezik a kutatást (feltárást, illetőleg kitermelést) megkezdeni, illetve végrehajtani,

c) azt, hogy a kérelmezők a korábbi engedélyeik alapján tevékenységüket milyen hatékonysággal és felelősséggel végezték,

d) átruházási szándék esetén az a)-c) pontokban foglaltak mellett azt is, hogy a kérelmező átvevő milyen összeget vállal fizetni az engedély elnyerése érdekében.

(9) Nem minősül az (1) és (6) bekezdés szerinti engedély megadásának:

a) a kutatási jogadomány, valamint a bányatelek jogosultjának névátírása, ha az a meglévő engedéllyel rendelkező vállalkozás névváltozásából vagy tulajdonosváltozásából, vagy az ilyen vállalkozás tulajdonosi összetételének változásából ered,

b) kutatási jogadományt vagy bányatelek megállapítását követően a kutatási, illetve feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása;

c) a bányafelügyelet olyan eljárás keretében hozott határozata, amely a tevékenységek megkezdésére, félbeszakítására, meghosszabbítására vagy megszüntetésére, illetve magának az engedélynek a meghosszabbítására vonatkozik.”

7. § A Bt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére - a 26. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban megállapított kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés szénhidrogén esetében is csak bányatelken folytatható.”

8. § A Bt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A bányafelügyelet a szállítóvezeték használatba vételét engedélyező határozatában megállapítja a vezeték biztonsági övezetét, és határidő tűzésével rendelkezik a szolgalom alapításáról.”

9. § A Bt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Üzleti titokként kell kezelni a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a jogosultság időtartama alatt, valamint a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, illetőleg egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy évig. Ez alatt az időtartam alatt az üzleti titokként kezelt földtani adatok forgalomképesek, amelyekkel a jogosult szabadon rendelkezik. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ.”

10. § A Bt. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Bt. a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki:

„26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.

(2) Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás keretében, továbbá a meddőhányónak a hasznosítása során végzett feltárására és kitermelésére.

(3) A bányatelket kérelemre - az érintett szakhatóságok hozzájárulása és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján, az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével - a bányafelügyelet határozatban állapítja meg.

26/A. § (1) A bányatelek megállapításáról szóló határozatot a bányafelügyelet kézbesítés útján közli a kérelmezővel, a szakhatóságként eljárt hatóságokkal, a bányatelekkel érintett ingatlanok tulajdonosaival és a jogerős határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak, a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) kitermelésére megállapított bányatelket. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.

(2) Bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettől

a) a 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkező bányavállalkozó, továbbá

b) az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely nem minősül bányavállalkozónak, azonban archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai alapján készletszámítási jelentést készít.

(3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező

a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik,

b) a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve - ha azt külön jogszabály elrendeli - egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik,

c) meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét, valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját,

d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket,

e) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében igazolja, hogy a bányatelekkel lefedni tervezett felszíni ingatlanok tulajdonosait (vagyonkezelőit, használóit) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal írásban tájékoztatta a bányatelek-megállapítási szándékáról, továbbá külfejtés esetében a bányaműveletekkel érinteni tervezett egyes ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról,

f) érintett területre vonatkozó tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási célját a szakhatóságok, az eljárás során adott hozzájárulásukban elfogadják.

(4) A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát.

(5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított mértékét is rögzíteni kell. A meghosszabbításról rendelkező határozatot mindazokkal közölni kell, akikkel a bányatelek megállapításáról rendelkező határozatot közölték. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha legalább 5 éves időtartamra a szerződésben meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére.

(6) A kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő engedély hiányában történt elmulasztása esetén, továbbá ha a bányavállalkozó a meghatározott térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint, ha a bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnik, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot átruházásra a Magyar Bányászati Hivatal honlapján, a Bányászati Közlönyben - szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is - meghirdeti.

26/B. § (1) Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, a feltárás és kitermelés megkezdéséig, de legkésőbb a 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.

(2) Mélyművelésre szolgáló bányatelek esetében a bányavállalkozó akkor jogosult az építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezni, ha a bányászati tevékenység előreláthatóan kihat a felszíni ingatlanra.

(3) A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bővítésére, csökkentésére, egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását. A kutatási területről, a bányatelekről és a bányaműveléssel érintett területekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(4) Ha az ásványi nyersanyagok elhelyezkedése indokolja, a bányafelügyelet a bányatelket kérelemre, módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozat megküldésével az illetékes földhivatalt is értesíteni kell. A bányatelek bővítésére, illetve csökkentésére irányuló eljárásban a bányatelek megállapítására [26/A. § (1)-(4) bekezdése] szabályait kell alkalmazni.

(5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli, és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.

26/C. § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján - melyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is - a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti.

(2) A művelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt a 49. § 16. pontja szerinti kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról, illetve jogszabály alapján az annak érvényesítésére szolgáló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell.”

11. § (1) A Bt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés teljesítését.”

(2) A Bt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozóan igénybevételi jogosultságát igazolta.”

12. § (1) A Bt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni kizárólag a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet.”

(2) A Bt. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kitermelés 3 évnél hosszabb ideig tartó szüneteltetése esetében a bányafelügyelet hivatalból, illetőleg az érintett szakhatóságok kezdeményezésére intézkedhet a bánya bezárásáról, a tájrendezés elvégeztetéséről, az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladék kezeléséről és a bányavállalkozó bányászati jogának törléséről.”

(3) A Bt. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget vállal és a kirótt díjat megfizeti, nem kezdeményezhető a bányavállalkozó bányászati jogának megszüntetése, illetve nem rendelhető el a bányabezárás.”

13. § (1) A Bt. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt - e törvény hatálya alá tartozó kivételével - elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”

(2) A Bt. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közútra, közterületre, vasúti pályára, folyóvizek, csatornák területére bányászati célú szolgalmat alapítani nem lehet. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek a műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelő megállapodást kötnek.”

14. § A Bt. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bányakapitányság a bányavállalkozót, valamint a gázipari engedélyest, mint munkáltatót, határozatban arra kötelezheti, hogy írásban adjon tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről.”

15. § A Bt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés).

(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a bányavállalkozó által készített feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásában az érintett szakhatóságok hozzájárulásával és az érdekeltek meghallgatásával dönt.

(3) A tájrendezést követően a tulajdonos az érintett ingatlanokkal szabadon rendelkezik.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa. A tulajdonos az e bekezdés szerinti tájrendezési feladatokat a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások vonatkozásában 2014. december 31-ig köteles elvégezni, azzal, hogy a terület helyreállításának, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozatalának, illetőleg a természeti környezetbe illő kialakításának kötelezettségét fokozatosan, az e rendelkezésen alapuló tájrendezési feladatok összességére nézve egyenletes ütemben köteles teljesíteni.”

16. § (1) A Bt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök (a továbbiakban: bányaüzemi kábel), technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.”

(2) A Bt. 38. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4)-(6) bekezdések számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

„(4) A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

(5) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni, az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A kártalanítást sérelmező fél a szolgalom alapítását elrendelő határozat megváltoztatását - annak kézhezvételét követő 30 napon belül - kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.”

17. § A Bt. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A bányavállalkozó a 26/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be.

(2) A bányavállalkozót, a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásba ügyfélként kell bevonni. Ha a bányavállalkozó az építéshez vagy telekalakításhoz olyan feltételek előírását kezdeményezi, amelyek kifejezetten a bányaművelés okozta hátrányok elkerülését célozzák, úgy köteles az ebből eredő, még meg nem térített károkat az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) megtéríteni.

(3) A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál - a bányafelügyelet megkeresésével - figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a szabályozási tervekben területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.”

18. § A Bt. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Abban az esetben, ha a jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálata során ásványi nyersanyag eltulajdonításának gyanúja merül fel, a bányafelügyelet büntetőeljárást kezdeményez. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

a) a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi,

b) bányászati koncesszió vagy bányahatósági engedély nélkül ásványi nyersanyag kutatását vagy kitermelését végzi,

c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.

(2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki

a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,

b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, vagy

c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy elmulasztva

gyakorolja.

(4) A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely külön jogszabály hatálya alá tartozó, a bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet (földgáz tárolása, vezetéken történő elosztása, szállítása, egyéb gázok vezetéken történő szállítása, cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztása, tartályban vagy palackban történő forgalmazása) engedély nélkül végez, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(5) Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, aki tevékenységét a jogszabályban vagy az engedélyben foglalt előírásoktól eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet bírsággal sújthatja, tevékenységét felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha az intézkedés a külön törvény *  hatálya alá tartozó földgázipari tevékenységet érint, a bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energia Hivatalt.

(6) A bírság ismételten kiszabható.

(7) A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben a bányavállalkozó ajánlata alapján, a bányafelügyelet az engedélyben biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írhatja elő. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.

(8) A meg nem fizetett bányajáradékot, bírságot és felügyeleti díjat, valamint ezek késedelmi kamatait adók módjára kell behajtani.

(9) Amennyiben a (4)-(5) bekezdésben foglalt eljárások során a bányafelügyelet megállapítja, hogy az ügy más közigazgatási szerv hatáskörébe is tartozik, haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot. Ha a bányafelügyelet hatáskörének hiányát állapítja meg, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.”

19. § (1) A Bt. 43. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.”

„(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási és piacfelügyeleti hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.”

(2) A Bt. 43. §-a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, külön jogszabály *  szerint földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,3%-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,3%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetése alól az, aki (amely szervezet) a bányafelügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(10) A bányászati igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt kell biztosítani.”

20. § (1) A Bt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építés- és piacfelügyeleti hatáskörébe tartozik:

a) az ásványi nyersanyagok bányászata,

b) a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló föld alatti létesítmények, valamint az e cél érdekében végzett mélyfúrás,

c) a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,

d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése,

e) szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek építése, használatbavétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,

f) szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése,

g) a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek töltő és tároló, a töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,

h) a polgári célú robbantóanyag raktárainak építése, használatbavétele és üzemeltetése,

i) a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése,

j) a gyutaccsal nem indítható polgári célú robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén vagy telephelyén keveréssel történő előállítása,

k) a polgári robbantási tevékenység,

l) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés kivételével,

m) a robbantástechnikai kutató tevékenység,

n) az a)-m) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása.”

(2) A Bt. 44. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A bányatelek megállapítására indított eljárás elintézési határideje 90 nap, a kutatási jog adományozásának elintézési határideje 20 nap.

(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a hatóság, ha a határozata

a) a műszaki üzemi terv jóváhagyására,

b) a bányatelek megállapítására,

c) szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítására, biztonsági övezetben történő kisajátításra,

d) a 41. § (1)-(7) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására vagy

e) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére irányul.

(5) A bányafelügyelet - tudomására jutását követően - haladéktalanul köteles intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetőleg megszüntetésére.”

(3) A Bt. 44. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását, illetőleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott állami feladatokat.”

21. § A Bt. 44/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/A. § A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban - ha a tevékenység e törvényben meghatározott ásványi nyersanyagot, illetve ásványvagyon-gazdálkodást érint -, valamint a talajvédelmi hatósági, illetve az építési engedélyhez kötött tereprendezésre irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.”

22. § (1) A Bt. 49. §-ának 1., 4., 16., 18. és 22. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

(E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

1. „Ásványi nyersanyag”: olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható. Nem minősül ásványi nyersanyagnak a külön törvény hatálya alá tartozó talaj és halmazállapotától függetlenül a víz.”

4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,

b) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,

c) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,

d) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, továbbá

e) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása és energetikai célú hasznosítása is.”

16. „Kivett hely”: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.”

18. „Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag kutatására körülhatárolt terület.”

22. „Szénhidrogén-szállítóvezeték” (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.”

(2) A Bt. 49. §-a a következő 28-35. ponttal egészül ki:

(E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

28. „Ásványi anyagok”: a földkéregben előforduló, természetes eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves vagy szervetlen vegyületek, valamint kémiai elemek (együttesen: ásványok), illetve ezek térben összefüggő testet alkotó, azonos genetikájú társulásai (kőzetek).

29. „Haszonanyag”: az az ásványi nyersanyag, amelyre a bányatelek megállapítása elsődlegesen irányul, amely olyan értéket képvisel, ami az adott földtani-teleptani, műszaki és gazdasági viszonyok között indokolttá teszi kitermelését. Egy bányatelken belül több haszonanyag is lehet.

30. „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) - műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül - határoznak meg.

31. „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten kitermelhető része.

32. „Meddőanyag”: egy adott ásványinyersanyag-lelőhely (bányatelek) vonatkozásában az olyan ásványi anyag, mely nem minősül ásványi nyersanyagnak, illetve a haszonanyaggal szemben olyan ásványi nyersanyag, mely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és önmagában gazdaságosan nem termelhető ki, viszont a haszonanyag leművelése szükségessé teszi bizonyos mértékű kitermelését.

33. „Mélyépítés”: e törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással történik meg.

34. „Mélyfúrás”: azon technológiai folyamat eredménye, amelynek során a lyukkiképzéssel, megtartással és szerelvényezéssel együtt földtani vagy bányászati célból, gépi úton a földkéregben olyan lyukat (henger alakú bányatérséget) hoznak létre, amelynek meghatározott, viszonylag kis átmérőjéhez képest kialakítási hossza (mélysége) nagy. A mélyfúrás lehet függőleges, irányított ferdeségű, illetőleg a lyukkiképzés befejező szakaszában vízszintes.

35. „Polgári robbantási tevékenység”: a polgári felhasználású robbanóanyag gyártása, megszerzése, tárolása, felhasználása, megsemmisítése.”

23. § A Bt. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány

a) a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra,

b) e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély alapján végezhető tevékenységekre,

c) a koncessziós pályázatok elbírálására, a koncesszió átruházásával kapcsolatos kérelemre,

d) a bányajáradékra,

e) a biztonsági övezetre és a védőpillérre,

f) a bányatérképekre,

g) a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére,

h) a felszíni ingatlantulajdon korlátozására,

i) az intézkedésekre, biztosítékokra, a bírság felső határára, a bírság mértéke megállapításánál mérlegelendő szempontokra,

j) a 43-46. §-okban foglaltakra,

k) a bányajáradék kiszámítása kapcsán a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékére, illetve az érték számítására,

l) az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,

m) a vízgazdálkodásról szóló külön törvény rendelkezései figyelembevételével a bányászat befejezését követően fennmaradó vagy keletkező, a felszín alatti vízkészletet érintő tóval kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter

a) a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseknek,

b) egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátására jogosult személyek szakképesítési követelményeinek,

c) a hites bányamérőre vonatkozó szabályoknak,

d) a bányatérképek méretarányának és tartalmi követelményeinek,

e) a bányászati hűségjutalomra vonatkozó szabályoknak,

f) a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatnak,

g) a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a szakmai utánpótlásra, a hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó rendelkezéseknek, a juttatások körének, jogosultjainak és mértékének, valamint

h) a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatoknak,

i) az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésről szóló, továbbá az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbítás és a közzététel rendjének rendeletben történő megállapítására.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a 43. § (9) bekezdésében megállapított felügyeleti díj fizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét és a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) A miniszter a hatósági engedély alapján bányászati jogot gyakorló bányavállalkozóval a 26/A. § (5) bekezdése alapján szerződést köt.”

24. § A Bt. a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) A már megállapított külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek jogosultja e rendelkezés hatálybalépését követő két éven belül köteles a bányatelek még igénybe nem vett részére vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a bányafelügyeletnek megküldeni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az egyes ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módját és várható időbeli ütemezését. A bányafelügyelet az ütemtervet 30 napos határidő tűzésével, nyilatkozattételi felhívással megküldi az érintett ingatlanok tulajdonosai részére. Az ütemterv elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A bányafelügyelet az érintett ingatlantulajdonos ingatlanának használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából lényeges, a várható igénybevételi időponttal kapcsolatos nyilatkozatát köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.

(2) Az e rendelkezés hatálybalépése előtt megállapított olyan bányatelek esetében, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó még nem rendelkezik környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel, a bányavállalkozó a feltárásra vagy kitermelésre szóló első műszaki üzemi tervét jóváhagyásra csak a bányatelekre vonatkozó jogerős környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel együtt nyújthatja be a bányakapitánysághoz.

(3) E rendelkezés hatálybalépésekor a bányatelekre vonatkozóan a bányafelügyelet által jogerős határozatban már jóváhagyott tájrendezési műszaki tervet a műszaki üzemi terv elkészítésekor, illetve annak jóváhagyási eljárásában érvényesként figyelembe kell venni.

(4) E rendelkezés hatálybalépésekor föld alatti gáztárolásra bányatelekkel rendelkező bányavállalkozó 2005. június 15-ig kérheti a bányafelügyelettől a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását [3. § (1) bekezdés]. Az e törvény 3. § (1) bekezdése szerint a bányavállalkozó tulajdonába került, föld alatti gáztárolóban lévő, ki nem termelt szénhidrogén állományba vételekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A 3. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott szénhidrogén piaci értéke és a tulajdonba adással összefüggésben a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradék alapját képező érték az ásványi nyersanyagok értékének meghatározására vonatkozó külön jogszabály alapján meghatározott érték.”

25. § A Bt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint

b) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

Záró rendelkezések

26. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

(2) E törvény 4/A. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Bt. 6. §-ának (1) bekezdése, 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja, (3) bekezdésének b) pontjában található zárójeles rendelkezés és (5), (12) és (13) bekezdése, a 21. §-ának (3) bekezdése, a 27. §-ának (3) bekezdése, a 40. §-a és annak címe, a 43. §-ának (8) bekezdése, a 47. §-a és annak címe, a 49/A. §-ának (4) bekezdése, továbbá az 50. §-ának (12)-(14) bekezdései;

b) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1997. évi XII. törvény 2-3. §-a, 6. §-ában a Bt. 6. §-ának (1) bekezdését megállapító része, 11. §-ában a Bt. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontját megállapító része, 12. §-a, 13. §-ában a Bt. 25. §-ának (3) bekezdését megállapító része, 14. §-a, 16. §-ának (2) bekezdése, 18. §-a, 20. §-a, 23. §-ának (1) bekezdésében a Bt. 49. §-ának 4. pontját megállapító része, továbbá 23. §-ának (3) bekezdése, valamint 24. §-ában a Bt. 49/A. §-ának (4) bekezdését megállapító része;

c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény 36. §-ának (6) bekezdése;

d) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 86. §-ának (3) bekezdése;

e) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 64. §-a, 66. §-ának (2) bekezdésében a Bt. 20. §-ának (5) és (12) bekezdését megállapító része, 66. §-ának (3) bekezdése, 67. §-ának (2) bekezdése, 68-69. §-a, 70. §-ában a Bt. 32. §-ának (3) bekezdését megállapító része, továbbá 72. §-a, a 75. §-ának (4) bekezdése, a 76-78. §-a, valamint a 82. §-a.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:]

t) szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékaik létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.”


  Vissza az oldal tetejére